Maximizing Profit and the Average Cost Curve

♪ [zene] ♪

[Alex] Miután láttuk,
hogyan határozzuk meg

azt az értéket, ahol maximális a nyereség,
az átlagköltség-görbe segítségével

meg tudjuk állapítani
a nyereség mértékét is.

Ahogy az előző előadásban mondtam,

az átlagköltség a termékek
egy egységre eső ára.

Azaz az átlagköltség
a teljes költség osztva Q-val.

Emlékezzünk arra is,
hogy a teljes költség

felbontható állandó költségekre
és változó költségekre.

Tehát az átlagköltséget kifejezhetjük
kicsit hosszabban is.

Az átlagköltség egyenlő
állandó költség osztva Q-val,

plusz változó költség osztva Q-val,
ahol Q a termelt egységek száma.

Ez azért hasznos, mert így megsejthetjük,

milyen egy tipikus átlagköltség-görbe alakja.

Vegyük észre, hogy az állandó költségek
nem változnak Q-val.

Ezért állandóak.

Tehát, amikor a mennyiség kicsi,

az állandó költség legyen 100,

és Q kicsi, ekkor ez a szám nagy lesz,

mint 100 osztva 1-gyel.

De ahogy Q nõ, ez a szám,

az állandó költség osztva Q-val,
egyre kisebb lesz.

Ha Q=10, ez a szám 100/10, azaz 10 lesz.

Tehát 100-ról indul és megy le, le, le,

egyre kisebb lesz, ahogy egyre nagyobb

mennyiséggel osztjuk.

Ugyanakkor a változó költségek
növekednek a mennyiséggel.

Amint láttuk
a határköltség-görbe esetében,

egy ponton túl a változó költségek

gyorsabban fognak nőni, mint a mennyiség.

Így az történik, hogy valahol ez a szám,

a változó költség osztva a mennyiséggel,

egyre nagyobb és nagyobb lesz.

Két dolog van, az egyik hatás lenyomja
az átlagköltséget.

Ez kiváltképp erős lesz a kezdetekben.

Végül azonban a második hatás

megnöveli az átlagköltséget.

Ilyen lesz a jellegzetes
átlagköltség-görbe alakja:

csökken, eléri a minimumát, majd nő.

Rajzoljuk le így.

Íme egy tipikus határköltség-görbe,

és egy határbevétel-görbe,
ami azonos az árral.

Tudjuk, hogy a nyereség-maximalizáló hely ott van,

ahol a határbevétel egyenlő
a határköltséggel.

Íme az átlagköltség-görbe.
Figyeljük meg, hogy olyan az alakja,

ahogy leírtam, magasan indul, csökken,

eléri a minimumot, és egyből visszamegy.

Vegyük észre azt is,
hogy a határköltség-görbe

a minimum pontban metszi

az átlagköltség-görbét.

Ez csak egy matematikai tény,
de mit jelent ez a valóságban?

Költség helyett beszéljünk

átlag minõsítésről és a határ minősítésrõl.

Tegyük fel, hogy az átlagminõsítésed

80%. Nagyon jól csinálod. De aztán a következõ teszteden csak

60%-ot érsz el, vagyis alacsonyabbat. Milyen hatással lesz ez az átlagodra? Nos,

leviszi az átlagodat. Valójában, ahányszor a határod az átlagod alatt van, az átlagodnak

esni kell. Másrészt, tegyük fel, hogy 80%-ot érsz el, és a

következõ teszteden 90%-ot érsz el. Nagyszerû, de milyen hatással lesz ez az átlagodra?

Emeli az átlagodat. Valójában, akármikor a határod az átlagod felett van, az átlagodnak

nõni kell. Most tételezzük fel, hogy mi történik, amikor mondjuk 80%-ot érsz el, és a

következõ teszteden szintén 80%-ot érsz el. Nos, ilyenkor a határod megegyezik az átlagminõsítéseddel,

és az átlagminõsítésed egyenes nem változik, egyenletes. De ami igaz

az átlagra és határminõsítésedre, az igaz az átlagköltségre és határköltségre is.

Amikor a határköltség az átlag alatt van, az átlag csökken. Amikor

a határköltség az átlag felett van, az átlag nõ. És amikor a határ

egyenlõ az átlaggal, az átlag egyenes. Más szóval, az átlag költség görbe minimum

pontjánál vagyunk. Oké, most már elmondtam, hogy tudjuk használni az átlagköltség görbét,

hogy megállapítsuk a nyereséget megmutassuk a nyereséget a diagramon. Ezt egy kicsit átrendezve

tudjuk megtenni. Emlékezzünk, hogy a nyereség egyenlõ a teljes bevétel mínusz a teljes költség

és a teljes költség nem más, mint az ár szorozva a mennyiséggel P x Q. Azt is tudjuk, hogy az átlag költség

egyenlõ a teljes költség osztva a mennyiséggel. Rendezzük át egy kicsit úgy,

hogy megkapjuk, hogy a teljes költség egyenlõ az átlagköltség szorozva a mennyiséggel. Szóval vegyük

ezt és szorozzuk meg mindkét oldalt Q-val, a mennyiséggel. Tehát végezzük el ezeket a helyettesítéseket

a nyereség-egyenletünkben. Ha ezt megtesszük, a nyereség egyenlõ lesz a teljes bevétellel ár

szorozva a mennyiséggel mínusz teljes költség átlagköltség szorozva mennyiséggel. Most vegyük ki Q-t

az egyenlet mindkét oldaláról és megkapjuk, hogy a nyereséget szintén leírhatjuk úgy, az ár

mínusz átlag költség, mindez megszorozva a mennyiséggel. Ez szép, mert megtaláljuk

az összes ilyen elemet a diagramunkon. Itt van az ár. Itt van az átlagköltség

a nyereség-maximalizáló mennyiségnél. Hadd mutassam csak meg. Ott van az ár. Ott van

az átlagköltség a nyereségmaximalizáló mennyiségnél. Tehát a profit a nyereség-

maximalizáló mennyiségnél ez a zöld terület itt. Az ár mínusz az átlagköltség, szorozva

a mennyiséggel. Most már van egy szép módszerünk arra, hogy megmutassuk egy diagramon, hogy mennyi

a nyereség. Használjuk ezt az eszközt még egy kicsit. Itt van egy másik példa az átlagköltség

görbére mozgás közben. Emlékezzünk, hogy azt mondtam, hogy a nyereség-maximalizálás nem feltétlenül

jelenti, hogy a vállalat pozitív profitot termel. Néha a legjobb, amit tehetsz, hogy

minimalizálod a veszteségeidet. Kell venned egy veszteséget. Például, tételezzük fel, hogy az

ár 17 dollár alatt van. Azaz, ez a piaci ár, ami egyenlõ a vállalat határ-

bevételi görbéjével. Hogyan maximalizálja a cég a nyereséget? Megválasztja a mennyiséget, ahol

a határbevétel egyenlõ a határköltséggel. Ebben az esetben, a mennyiség 1. Most

mi a nyeresége a cégnek? Nos, általában úgy mérjük a profitot, hogy az ár mínusz

az átlagköltség szorozva a mennyiséggel. De jegyezzük meg, hogy az ár az átlagköltség alatt van

a nyereség-maximalizáló mennyiség, egynél. Mivel az ár az átlagköltség alatt van, ez

veszteség. Ez negatív mennyiség. Ez egy veszteség. Valójában, jegyezzük meg, hogy a megtérülési ár

a 17 dollár, ami a minimum az átlagköltség görbén. Annak érdekében, hogy

nyereséges legyen, a cégnek el kell érnie a minimumot az átlagköltség görbéjén. Tehát

bármilyen 17 dollár alatti árnál nyereséget maximalizálunk egy ponton, ahol az ár megegyezik

a határköltséggel, és figyeljük meg, hogy az összes ilyen ár az átlagköltség alatt van. Tehát

ez az egész lenti terület, még a nyereség-maximalizáló mennyiség is, veszteséget

jelent. Másrészrõl, ha egyszer 17 dollár fölé megyünk, az átlagköltség-görbe

minimuma fölé , akkor megfeleltethetjük az árat a határköltséggel. Megválaszthatjuk a mennyiséget úgy,

hogy az ár megegyezzen a határköltséggel. Ez az ár az átlagköltség fölött lesz, tehát

nyereséget hoz. Ezért, 17 dollár, az átlagköltség görbe minimuma a

megtérülési pont. Ha az ár kevesebb, mint az átlagköltség görbe

minimuma, veszteségünk lesz. Ha az ár nagyobb, mint

az átlagköltség görbe minimuma, akkor nyereséget termelünk. Tehát mikor kell egy

vállalatnak ki- illetve belépnie egy iparba? Hosszú távon, a cégek akkor lépnek be, ha az ár

az átlagköltség fölött van. Ha az ár valahol az átlagköltség görbe fölött van,

akkor a vállalat tud nyereséget termelni a belépéssel és ez az amit a cégek szeretnének tenni.

Nyereséget szeretnének termelni, tehát be akarnak lépni bárhova ahol nyereség

lehetséges. A vállalatok akkor lépnek ki az iparból, ha az ár az átlagköltség

görbe alatt van. Ekkor veszteségük lesz és ki akarnak lépni. Így

végül, amikor az ár egyenlõ az átlagköltség minimumával éppen

egyenlõ az átlagköltség görbe legaljával, a nyereség nulla és nem

ösztönzés sem kilépésre sem belépésre az iparban. Most valószínûleg az a kérdés, hogy miért

maradna a vállalat az iparban, ha a nyereség nulla? A nullás nyereség csak egy szaknyelvi

kifejezés, azt jelenti, hogy a piaci árnál a vállalat lefedi az összes

költségét, beleértve, hogy ki tudja fizetni a munkaerõt és a tõkét, a szokásos haszonáldozati költségeit.

Tehát a nullás nyereség azt jelenti, hogy mindenkit kifizettek, annyira,

hogy elégedettek legyenek. Más szóval, a nullás nyereség alatt azt értjük, amit normál emberek értenek normál

nyereségen. Tehát amikor egy közgazdász azt mondja, hogy nullás nyereség, az helyettesíti a normál nyereséget.

Még egy részlet a be- és kilépésrõl. Nem mindig van értelme kilépni

az iparból egybõl, amikor az ár az átlagköltség alá esik. Vagy belépni azonnal,

amikor az ár az átlagköltség fölé emelkedik. Miért nem? Nos, léteznek be- és kilépési költségek is.

Például, tegyük fel, hogy jelenleg az olaj ára az olaj szivattyúzás átlagköltsége fölött van,

ha már van kutad. Be kéne lépned az iparba? Nos,

nem feltétlenül. Mert a belépés megköveteli, hogy fúrj egy kutat és egy

olajkút fúrása "elsüllyedt", leírandó költség ebben az esetben szó szerint.

A leírandó költség olyan költség, ami, ahogy megtörtént, már nem nyerhetõ vissza. Tehát ha belépsz

az iparba és fúrsz egy olajkutat, nem kapod vissza azt a pénzt már késõbb,

amikor kilépsz az iparból. Ami azt jelenti, hogy nem akarsz belépni, mindaddig, amíg nem várhatod el,

hogy az olaj ára maradjon az átlagköltség görbe minimuma fölött elég hosszan ahhoz,

hogy visszahozza a belépési költségeidet. Tehát csak azért, mert az ár

az átlagköltség fölé emelkedett egy kicsit, nem akarsz azonnal beleugrani ebbe az

iparba. Meg kell várnod, amíg ez az ár az átlagköltség fölött marad,

elég sokáig ahhoz, hogy visszahozza a belépési költségeidet. Ugyanilyen okból kifolyólag,

ha vannak kilépési költségek, például, ha el kell zárnod a kutadat, vagy fel kell töltened

cementtel a kutat, amikor kilépsz, mint ahogy az Egyesült Államokban teszik, akkor, ha az ár

leesik az átlagköltség alá, a legjobb lesz, ha átvészeled a vihart, legalább egy idõre,

mielõtt kilépsz. Csak ha arra számítasz, hogy az olaj ára marad az átlagköltség minimumod

alatt hosszabb ideig, akkor akarsz kilépni az iparból.

Elvégre, ha az olaj ára az átlagköltség alá esik egy kicsit és

utána visszamegy, az élethosszig tartó nyereség még mindig lehetséges. Tehát a be-

és kilépés nagyon bonyolult lehet, mert gondolnod kell

az élethosszig tartó nyerségre, nem csak az azonnali nyereségre. Bárhogyan is, a lényeg

nagyon egyszerû. A vállalatok nyereségre törekszenek és el akarják kerülni a veszteséget. Ennek

eredményeképpen, a vállalatok belépnek az iparba, ha az ár az átlagköltség fölött van

és tudnak nyereséget termelni, és kilépnek, ha az ár az átlagköltség alatt van.

Köszönöm.

- [Narrátor] Ha tesztelni akarod a tudásod kattints a kvízre,

ha kész vagy tovább haladni kattints a következõ videóra

[zene]
Felirat: amara.org
Fordította: Samu Fanni
Ellenõrizte: Mátyus Andrea
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna