1 00:00:00,000 --> 00:00:03,510 ♪ [zene] ♪ 2 00:00:09,170 --> 00:00:12,670 [Alex] Miután láttuk, hogyan határozzuk meg 3 00:00:12,670 --> 00:00:16,810 azt az értéket, ahol maximális a nyereség, az átlagköltség-görbe segítségével 4 00:00:16,810 --> 00:00:19,005 meg tudjuk állapítani a nyereség mértékét is. 5 00:00:24,055 --> 00:00:25,730 Ahogy az előző előadásban mondtam, 6 00:00:25,730 --> 00:00:28,580 az átlagköltség a termékek egy egységre eső ára. 7 00:00:28,810 --> 00:00:33,080 Azaz az átlagköltség a teljes költség osztva Q-val. 8 00:00:33,080 --> 00:00:35,300 Emlékezzünk arra is, hogy a teljes költség 9 00:00:35,340 --> 00:00:39,289 felbontható állandó költségekre és változó költségekre. 10 00:00:39,289 --> 00:00:42,758 Tehát az átlagköltséget kifejezhetjük kicsit hosszabban is. 11 00:00:42,758 --> 00:00:46,190 Az átlagköltség egyenlő állandó költség osztva Q-val, 12 00:00:46,190 --> 00:00:50,650 plusz változó költség osztva Q-val, ahol Q a termelt egységek száma. 13 00:00:50,650 --> 00:00:55,275 Ez azért hasznos, mert így megsejthetjük, 14 00:00:55,275 --> 00:00:57,660 milyen egy tipikus átlagköltség-görbe alakja. 15 00:00:57,840 --> 00:01:02,460 Vegyük észre, hogy az állandó költségek nem változnak Q-val. 16 00:01:02,460 --> 00:01:04,240 Ezért állandóak. 17 00:01:04,240 --> 00:01:06,180 Tehát, amikor a mennyiség kicsi, 18 00:01:06,180 --> 00:01:09,660 az állandó költség legyen 100, 19 00:01:09,660 --> 00:01:13,260 és Q kicsi, ekkor ez a szám nagy lesz, 20 00:01:13,260 --> 00:01:15,160 mint 100 osztva 1-gyel. 21 00:01:15,160 --> 00:01:18,080 De ahogy Q nõ, ez a szám, 22 00:01:18,100 --> 00:01:20,870 az állandó költség osztva Q-val, egyre kisebb lesz. 23 00:01:20,870 --> 00:01:25,470 Ha Q=10, ez a szám 100/10, azaz 10 lesz. 24 00:01:25,470 --> 00:01:29,170 Tehát 100-ról indul és megy le, le, le, 25 00:01:29,350 --> 00:01:31,784 egyre kisebb lesz, ahogy egyre nagyobb 26 00:01:31,784 --> 00:01:33,499 mennyiséggel osztjuk. 27 00:01:33,499 --> 00:01:38,971 Ugyanakkor a változó költségek növekednek a mennyiséggel. 28 00:01:38,971 --> 00:01:41,765 Amint láttuk a határköltség-görbe esetében, 29 00:01:41,765 --> 00:01:44,442 egy ponton túl a változó költségek 30 00:01:44,442 --> 00:01:47,289 gyorsabban fognak nőni, mint a mennyiség. 31 00:01:47,289 --> 00:01:50,712 Így az történik, hogy valahol ez a szám, 32 00:01:50,712 --> 00:01:52,674 a változó költség osztva a mennyiséggel, 33 00:01:52,674 --> 00:01:54,522 egyre nagyobb és nagyobb lesz. 34 00:01:54,522 --> 00:01:59,301 Két dolog van, az egyik hatás lenyomja az átlagköltséget. 35 00:01:59,301 --> 00:02:03,039 Ez kiváltképp erős lesz a kezdetekben. 36 00:02:03,220 --> 00:02:06,459 Végül azonban a második hatás 37 00:02:06,459 --> 00:02:09,670 megnöveli az átlagköltséget. 38 00:02:09,670 --> 00:02:12,860 Ilyen lesz a jellegzetes átlagköltség-görbe alakja: 39 00:02:12,860 --> 00:02:15,215 csökken, eléri a minimumát, majd nő. 40 00:02:15,215 --> 00:02:16,552 Rajzoljuk le így. 41 00:02:16,562 --> 00:02:19,410 Íme egy tipikus határköltség-görbe, 42 00:02:19,410 --> 00:02:22,229 és egy határbevétel-görbe, ami azonos az árral. 43 00:02:23,400 --> 00:02:26,900 Tudjuk, hogy a nyereség-maximalizáló hely ott van, 44 00:02:26,900 --> 00:02:28,720 ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. 45 00:02:28,720 --> 00:02:32,150 Íme az átlagköltség-görbe. Figyeljük meg, hogy olyan az alakja, 46 00:02:32,160 --> 00:02:34,505 ahogy leírtam, magasan indul, csökken, 47 00:02:34,505 --> 00:02:37,740 eléri a minimumot, és egyből visszamegy. 48 00:02:37,740 --> 00:02:43,480 Vegyük észre azt is, hogy a határköltség-görbe 49 00:02:43,480 --> 00:02:45,065 a minimum pontban metszi 50 00:02:45,065 --> 00:02:48,380 az átlagköltség-görbét. 51 00:02:48,380 --> 00:02:52,460 Ez csak egy matematikai tény, de mit jelent ez a valóságban? 52 00:02:52,475 --> 00:02:53,730 Költség helyett beszéljünk 53 00:02:53,910 --> 00:02:56,920 átlag minõsítésről és a határ minősítésrõl. 54 00:02:56,920 --> 00:02:59,930 Tegyük fel, hogy az átlagminõsítésed 55 00:03:00,110 --> 00:03:05,640 80%. Nagyon jól csinálod. De aztán a következõ teszteden csak 56 00:03:05,820 --> 00:03:11,602 60%-ot érsz el, vagyis alacsonyabbat. Milyen hatással lesz ez az átlagodra? Nos, 57 00:03:11,602 --> 00:03:18,640 leviszi az átlagodat. Valójában, ahányszor a határod az átlagod alatt van, az átlagodnak 58 00:03:18,820 --> 00:03:24,730 esni kell. Másrészt, tegyük fel, hogy 80%-ot érsz el, és a 59 00:03:24,910 --> 00:03:30,600 következõ teszteden 90%-ot érsz el. Nagyszerû, de milyen hatással lesz ez az átlagodra? 60 00:03:30,780 --> 00:03:36,710 Emeli az átlagodat. Valójában, akármikor a határod az átlagod felett van, az átlagodnak 61 00:03:36,890 --> 00:03:42,339 nõni kell. Most tételezzük fel, hogy mi történik, amikor mondjuk 80%-ot érsz el, és a 62 00:03:42,520 --> 00:03:49,630 következõ teszteden szintén 80%-ot érsz el. Nos, ilyenkor a határod megegyezik az átlagminõsítéseddel, 63 00:03:49,810 --> 00:03:55,700 és az átlagminõsítésed egyenes nem változik, egyenletes. De ami igaz 64 00:03:55,880 --> 00:04:01,240 az átlagra és határminõsítésedre, az igaz az átlagköltségre és határköltségre is. 65 00:04:01,420 --> 00:04:09,179 Amikor a határköltség az átlag alatt van, az átlag csökken. Amikor 66 00:04:09,360 --> 00:04:15,090 a határköltség az átlag felett van, az átlag nõ. És amikor a határ 67 00:04:15,270 --> 00:04:21,209 egyenlõ az átlaggal, az átlag egyenes. Más szóval, az átlag költség görbe minimum 68 00:04:21,390 --> 00:04:26,599 pontjánál vagyunk. Oké, most már elmondtam, hogy tudjuk használni az átlagköltség görbét, 69 00:04:26,780 --> 00:04:30,799 hogy megállapítsuk a nyereséget megmutassuk a nyereséget a diagramon. Ezt egy kicsit átrendezve 70 00:04:30,980 --> 00:04:36,400 tudjuk megtenni. Emlékezzünk, hogy a nyereség egyenlõ a teljes bevétel mínusz a teljes költség 71 00:04:36,580 --> 00:04:41,719 és a teljes költség nem más, mint az ár szorozva a mennyiséggel P x Q. Azt is tudjuk, hogy az átlag költség 72 00:04:41,900 --> 00:04:46,830 egyenlõ a teljes költség osztva a mennyiséggel. Rendezzük át egy kicsit úgy, 73 00:04:47,010 --> 00:04:51,890 hogy megkapjuk, hogy a teljes költség egyenlõ az átlagköltség szorozva a mennyiséggel. Szóval vegyük 74 00:04:52,070 --> 00:04:58,420 ezt és szorozzuk meg mindkét oldalt Q-val, a mennyiséggel. Tehát végezzük el ezeket a helyettesítéseket 75 00:04:58,600 --> 00:05:04,320 a nyereség-egyenletünkben. Ha ezt megtesszük, a nyereség egyenlõ lesz a teljes bevétellel ár 76 00:05:04,500 --> 00:05:10,550 szorozva a mennyiséggel mínusz teljes költség átlagköltség szorozva mennyiséggel. Most vegyük ki Q-t 77 00:05:10,730 --> 00:05:16,520 az egyenlet mindkét oldaláról és megkapjuk, hogy a nyereséget szintén leírhatjuk úgy, az ár 78 00:05:16,700 --> 00:05:22,810 mínusz átlag költség, mindez megszorozva a mennyiséggel. Ez szép, mert megtaláljuk 79 00:05:22,990 --> 00:05:30,570 az összes ilyen elemet a diagramunkon. Itt van az ár. Itt van az átlagköltség 80 00:05:30,750 --> 00:05:36,420 a nyereség-maximalizáló mennyiségnél. Hadd mutassam csak meg. Ott van az ár. Ott van 81 00:05:36,600 --> 00:05:42,190 az átlagköltség a nyereségmaximalizáló mennyiségnél. Tehát a profit a nyereség- 82 00:05:42,370 --> 00:05:51,110 maximalizáló mennyiségnél ez a zöld terület itt. Az ár mínusz az átlagköltség, szorozva 83 00:05:51,290 --> 00:05:56,260 a mennyiséggel. Most már van egy szép módszerünk arra, hogy megmutassuk egy diagramon, hogy mennyi 84 00:05:56,440 --> 00:06:02,090 a nyereség. Használjuk ezt az eszközt még egy kicsit. Itt van egy másik példa az átlagköltség 85 00:06:02,270 --> 00:06:06,710 görbére mozgás közben. Emlékezzünk, hogy azt mondtam, hogy a nyereség-maximalizálás nem feltétlenül 86 00:06:06,890 --> 00:06:11,450 jelenti, hogy a vállalat pozitív profitot termel. Néha a legjobb, amit tehetsz, hogy 87 00:06:11,630 --> 00:06:16,630 minimalizálod a veszteségeidet. Kell venned egy veszteséget. Például, tételezzük fel, hogy az 88 00:06:16,810 --> 00:06:22,720 ár 17 dollár alatt van. Azaz, ez a piaci ár, ami egyenlõ a vállalat határ- 89 00:06:22,900 --> 00:06:27,750 bevételi görbéjével. Hogyan maximalizálja a cég a nyereséget? Megválasztja a mennyiséget, ahol 90 00:06:27,930 --> 00:06:33,390 a határbevétel egyenlõ a határköltséggel. Ebben az esetben, a mennyiség 1. Most 91 00:06:33,570 --> 00:06:40,000 mi a nyeresége a cégnek? Nos, általában úgy mérjük a profitot, hogy az ár mínusz 92 00:06:40,180 --> 00:06:47,910 az átlagköltség szorozva a mennyiséggel. De jegyezzük meg, hogy az ár az átlagköltség alatt van 93 00:06:48,090 --> 00:06:54,979 a nyereség-maximalizáló mennyiség, egynél. Mivel az ár az átlagköltség alatt van, ez 94 00:06:55,160 --> 00:07:03,920 veszteség. Ez negatív mennyiség. Ez egy veszteség. Valójában, jegyezzük meg, hogy a megtérülési ár 95 00:07:04,100 --> 00:07:10,680 a 17 dollár, ami a minimum az átlagköltség görbén. Annak érdekében, hogy 96 00:07:10,860 --> 00:07:17,920 nyereséges legyen, a cégnek el kell érnie a minimumot az átlagköltség görbéjén. Tehát 97 00:07:18,100 --> 00:07:23,260 bármilyen 17 dollár alatti árnál nyereséget maximalizálunk egy ponton, ahol az ár megegyezik 98 00:07:23,440 --> 00:07:29,050 a határköltséggel, és figyeljük meg, hogy az összes ilyen ár az átlagköltség alatt van. Tehát 99 00:07:29,230 --> 00:07:35,370 ez az egész lenti terület, még a nyereség-maximalizáló mennyiség is, veszteséget 100 00:07:35,550 --> 00:07:41,940 jelent. Másrészrõl, ha egyszer 17 dollár fölé megyünk, az átlagköltség-görbe 101 00:07:42,120 --> 00:07:47,600 minimuma fölé , akkor megfeleltethetjük az árat a határköltséggel. Megválaszthatjuk a mennyiséget úgy, 102 00:07:47,780 --> 00:07:52,640 hogy az ár megegyezzen a határköltséggel. Ez az ár az átlagköltség fölött lesz, tehát 103 00:07:52,820 --> 00:08:00,360 nyereséget hoz. Ezért, 17 dollár, az átlagköltség görbe minimuma a 104 00:08:00,540 --> 00:08:04,190 megtérülési pont. Ha az ár kevesebb, mint az átlagköltség görbe 105 00:08:04,370 --> 00:08:08,970 minimuma, veszteségünk lesz. Ha az ár nagyobb, mint 106 00:08:09,150 --> 00:08:13,489 az átlagköltség görbe minimuma, akkor nyereséget termelünk. Tehát mikor kell egy 107 00:08:13,670 --> 00:08:19,370 vállalatnak ki- illetve belépnie egy iparba? Hosszú távon, a cégek akkor lépnek be, ha az ár 108 00:08:19,550 --> 00:08:23,860 az átlagköltség fölött van. Ha az ár valahol az átlagköltség görbe fölött van, 109 00:08:24,040 --> 00:08:27,850 akkor a vállalat tud nyereséget termelni a belépéssel és ez az amit a cégek szeretnének tenni. 110 00:08:28,030 --> 00:08:31,340 Nyereséget szeretnének termelni, tehát be akarnak lépni bárhova ahol nyereség 111 00:08:31,520 --> 00:08:36,590 lehetséges. A vállalatok akkor lépnek ki az iparból, ha az ár az átlagköltség 112 00:08:36,770 --> 00:08:41,460 görbe alatt van. Ekkor veszteségük lesz és ki akarnak lépni. Így 113 00:08:41,640 --> 00:08:45,720 végül, amikor az ár egyenlõ az átlagköltség minimumával éppen 114 00:08:45,900 --> 00:08:50,689 egyenlõ az átlagköltség görbe legaljával, a nyereség nulla és nem 115 00:08:50,870 --> 00:08:55,690 ösztönzés sem kilépésre sem belépésre az iparban. Most valószínûleg az a kérdés, hogy miért 116 00:08:55,870 --> 00:09:02,380 maradna a vállalat az iparban, ha a nyereség nulla? A nullás nyereség csak egy szaknyelvi 117 00:09:02,560 --> 00:09:07,369 kifejezés, azt jelenti, hogy a piaci árnál a vállalat lefedi az összes 118 00:09:07,550 --> 00:09:13,410 költségét, beleértve, hogy ki tudja fizetni a munkaerõt és a tõkét, a szokásos haszonáldozati költségeit. 119 00:09:13,590 --> 00:09:18,220 Tehát a nullás nyereség azt jelenti, hogy mindenkit kifizettek, annyira, 120 00:09:18,400 --> 00:09:24,510 hogy elégedettek legyenek. Más szóval, a nullás nyereség alatt azt értjük, amit normál emberek értenek normál 121 00:09:24,690 --> 00:09:30,380 nyereségen. Tehát amikor egy közgazdász azt mondja, hogy nullás nyereség, az helyettesíti a normál nyereséget. 122 00:09:30,560 --> 00:09:35,040 Még egy részlet a be- és kilépésrõl. Nem mindig van értelme kilépni 123 00:09:35,220 --> 00:09:40,890 az iparból egybõl, amikor az ár az átlagköltség alá esik. Vagy belépni azonnal, 124 00:09:41,070 --> 00:09:48,320 amikor az ár az átlagköltség fölé emelkedik. Miért nem? Nos, léteznek be- és kilépési költségek is. 125 00:09:48,500 --> 00:09:53,400 Például, tegyük fel, hogy jelenleg az olaj ára az olaj szivattyúzás átlagköltsége fölött van, 126 00:09:53,580 --> 00:09:59,260 ha már van kutad. Be kéne lépned az iparba? Nos, 127 00:09:59,440 --> 00:10:05,250 nem feltétlenül. Mert a belépés megköveteli, hogy fúrj egy kutat és egy 128 00:10:05,430 --> 00:10:08,979 olajkút fúrása "elsüllyedt", leírandó költség ebben az esetben szó szerint. 129 00:10:09,160 --> 00:10:15,780 A leírandó költség olyan költség, ami, ahogy megtörtént, már nem nyerhetõ vissza. Tehát ha belépsz 130 00:10:15,960 --> 00:10:20,690 az iparba és fúrsz egy olajkutat, nem kapod vissza azt a pénzt már késõbb, 131 00:10:20,870 --> 00:10:28,160 amikor kilépsz az iparból. Ami azt jelenti, hogy nem akarsz belépni, mindaddig, amíg nem várhatod el, 132 00:10:28,340 --> 00:10:35,860 hogy az olaj ára maradjon az átlagköltség görbe minimuma fölött elég hosszan ahhoz, 133 00:10:36,040 --> 00:10:41,680 hogy visszahozza a belépési költségeidet. Tehát csak azért, mert az ár 134 00:10:41,860 --> 00:10:45,770 az átlagköltség fölé emelkedett egy kicsit, nem akarsz azonnal beleugrani ebbe az 135 00:10:45,950 --> 00:10:52,120 iparba. Meg kell várnod, amíg ez az ár az átlagköltség fölött marad, 136 00:10:52,300 --> 00:10:58,900 elég sokáig ahhoz, hogy visszahozza a belépési költségeidet. Ugyanilyen okból kifolyólag, 137 00:10:59,080 --> 00:11:03,480 ha vannak kilépési költségek, például, ha el kell zárnod a kutadat, vagy fel kell töltened 138 00:11:03,660 --> 00:11:07,850 cementtel a kutat, amikor kilépsz, mint ahogy az Egyesült Államokban teszik, akkor, ha az ár 139 00:11:08,030 --> 00:11:13,459 leesik az átlagköltség alá, a legjobb lesz, ha átvészeled a vihart, legalább egy idõre, 140 00:11:13,640 --> 00:11:21,060 mielõtt kilépsz. Csak ha arra számítasz, hogy az olaj ára marad az átlagköltség minimumod 141 00:11:21,240 --> 00:11:26,550 alatt hosszabb ideig, akkor akarsz kilépni az iparból. 142 00:11:26,730 --> 00:11:31,670 Elvégre, ha az olaj ára az átlagköltség alá esik egy kicsit és 143 00:11:31,850 --> 00:11:37,320 utána visszamegy, az élethosszig tartó nyereség még mindig lehetséges. Tehát a be- 144 00:11:37,500 --> 00:11:40,810 és kilépés nagyon bonyolult lehet, mert gondolnod kell 145 00:11:40,990 --> 00:11:46,943 az élethosszig tartó nyerségre, nem csak az azonnali nyereségre. Bárhogyan is, a lényeg 146 00:11:46,943 --> 00:11:53,113 nagyon egyszerû. A vállalatok nyereségre törekszenek és el akarják kerülni a veszteséget. Ennek 147 00:11:53,113 --> 00:11:57,637 eredményeképpen, a vállalatok belépnek az iparba, ha az ár az átlagköltség fölött van 148 00:11:57,637 --> 00:12:02,126 és tudnak nyereséget termelni, és kilépnek, ha az ár az átlagköltség alatt van. 149 00:12:02,126 --> 00:12:03,891 Köszönöm. 150 00:12:04,420 --> 00:12:09,410 - [Narrátor] Ha tesztelni akarod a tudásod kattints a kvízre, 151 00:12:09,590 --> 00:12:12,177 ha kész vagy tovább haladni kattints a következõ videóra 152 00:12:12,177 --> 00:12:15,170 [zene] Felirat: amara.org Fordította: Samu Fanni Ellenõrizte: Mátyus Andrea Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna