< Return to Video

Az animáció alapjai: A mozgás optikai csalódása - TED-Ed

  • 0:15 - 0:18
    Vegyük állóképek sorozatát.
  • 0:18 - 0:21
    Nézzük meg őket egyesével.
  • 0:24 - 0:25
    Gyorsabban.
  • 0:28 - 0:30
    Most hagyjuk ki a szüneteket,
  • 0:30 - 0:32
    és haladjunk még gyorsabban.
  • 0:33 - 0:35
    Várjunk...
  • 0:36 - 0:37
    ...bumm!
  • 0:37 - 0:38
    Mozgás!
  • 0:39 - 0:41
    Miért történik ez?
  • 0:41 - 0:43
    Valójában tudjuk, hogy csak egy sor
  • 0:43 - 0:44
    állóképet látunk,
  • 0:44 - 0:46
    de amikor elég gyorsan jönnek egymás után,
  • 0:46 - 0:48
    az optikailag olyan,
  • 0:48 - 0:50
    mintha egyetlen, összefüggő képet látnánk,
  • 0:50 - 0:53
    amely fokozatosan változtatja
    az alakját és helyzetét.
  • 0:53 - 0:56
    Ez a hatás az alapja az összes
    mozgóképes technológiának,
  • 0:56 - 0:58
    napjaink LED-es képernyőitől,
  • 0:58 - 1:01
    vissza a 20. századi katódcsöves elődökig,
  • 1:01 - 1:02
    a vetített filmtől
  • 1:02 - 1:04
    a vásári játékokig,
  • 1:04 - 1:05
    sőt, akár azt mondhatnánk,
  • 1:05 - 1:07
    hogy egészen a Kőkorszakig,
  • 1:07 - 1:09
    amikor még barlangok falára
    festettük a képeket.
  • 1:09 - 1:12
    A látszólagos mozgás érzékelése
  • 1:12 - 1:13
    az egymást követő képekben
  • 1:13 - 1:15
    az emberi érzékelés
    egy jellegzetességének,
  • 1:15 - 1:19
    a "látás tehetetlenségének" köszönhető.
  • 1:19 - 1:21
    A kifejezést az angol-svájci fizikus,
  • 1:21 - 1:23
    Peter Mark Roget használta először,
  • 1:23 - 1:24
    a 19. sz. elején
  • 1:24 - 1:27
    egy bizonyos látási rendellenesség
    leírására,
  • 1:27 - 1:29
    melynek során egy mozgó tárgyat
  • 1:29 - 1:32
    állónak látunk, ha elér
    egy bizonyos sebességet.
  • 1:32 - 1:34
    Ezután nem sokkal a kifejezést
  • 1:34 - 1:35
    egy ezzel ellentétes jelenség,
  • 1:35 - 1:38
    az állóképek látszólagos mozgásának
    leírására használta
  • 1:38 - 1:39
    Joseph Plateau, belga fizikus,
  • 1:39 - 1:42
    a fenakisztoszkóp
    (bűvös korong) feltalálója.
  • 1:42 - 1:44
    Ő a látás tehetetlenségét
  • 1:44 - 1:46
    azon egymást követő utóképek
    eredményeként definiálta,
  • 1:46 - 1:49
    amelyek a retinán megőrződve
    és egymással kombinálódva
  • 1:49 - 1:51
    a tárgy mozgásának érzetét
  • 1:51 - 1:53
    keltik bennünk.
  • 1:53 - 1:54
    Ez a magyarázat terjedt el
  • 1:54 - 1:56
    a rákövetkező évtizedekben,
  • 1:56 - 1:58
    egészen a 20. sz. fordulójáig,
  • 1:58 - 1:59
    amikor vizsgálni kezdték,
  • 1:59 - 2:01
    hogy fiziológiailag mi is történik.
  • 2:01 - 2:04
    1912-ben egy német pszichológus,
    Max Wertheimer
  • 2:04 - 2:07
    meghatározta a látszólagos mozgás
    fő fázisait
  • 2:07 - 2:09
    egyszerű optikai csalódások segítségével.
  • 2:09 - 2:11
    Kísérleteiből arra következtetett,
  • 2:11 - 2:13
    hogy a jelenség a retina mögött
  • 2:13 - 2:15
    zajló folyamatok eredménye.
  • 2:15 - 2:18
    1915-ben Hugo Munsterberg
  • 2:18 - 2:20
    az alkalmazott pszichológia
    német-amerikai úttörője
  • 2:20 - 2:22
    is azt állította, hogy a sorozatképek
  • 2:22 - 2:23
    látszólagos mozgása
  • 2:23 - 2:25
    nem a képek rögződése miatt van,
  • 2:25 - 2:28
    hanem mert az agyunk egyesíti őket.
  • 2:29 - 2:30
    Az ezt követő évszázadban
  • 2:30 - 2:32
    a pszichológiai kísérletek
  • 2:32 - 2:34
    jól alátámasztották
    ezeket a következtetéseket.
  • 2:34 - 2:37
    Mivel a mozgóképek illúziójához
    kapcsolódik,
  • 2:37 - 2:39
    a látás tehetetlensége
    kevésbé múlik magán a látáson,
  • 2:39 - 2:42
    mint a látványnak
    az agyban való leképezésén.
  • 2:42 - 2:44
    Kutatások szerint a szem által érzékelt
  • 2:44 - 2:45
    különböző jellemzők,
  • 2:45 - 2:46
    mint például az alak,
  • 2:46 - 2:47
    a szín,
  • 2:47 - 2:47
    a mélység,
  • 2:47 - 2:48
    és a mozgás
  • 2:48 - 2:51
    a retinából különböző csatornákon
  • 2:51 - 2:53
    a látókéreg különböző
    területeire továbbítódnak.
  • 2:53 - 2:55
    Ez egy folyamatos interakció
  • 2:55 - 2:57
    a látókéregben zajló számítások között,
  • 2:57 - 2:59
    amelyek révén a különböző nézetek végül
  • 2:59 - 3:01
    egy egységes érzetben egyesülnek.
  • 3:01 - 3:03
    Az agyunk folyamatosan dolgozik,
  • 3:03 - 3:04
    és a látványt,
  • 3:04 - 3:05
    a hangokat,
  • 3:05 - 3:05
    a szagokat
  • 3:05 - 3:06
    és a tapintást
  • 3:06 - 3:07
    összevegyíti,
  • 3:07 - 3:09
    percről-percre építve fel
    számunkra az élményt.
  • 3:09 - 3:11
    Így hát ahhoz,
    hogy az egymást követő képek
  • 3:11 - 3:13
    a mozgás illúzióját keltsék,
  • 3:13 - 3:14
    az időzítést úgy kell beállítanunk,
  • 3:14 - 3:18
    hogy közel legyen az agy
    feldolgozási sebességéhez.
  • 3:19 - 3:22
    De milyen sebességgel
    érzékeli az agy a történéseket?
  • 3:22 - 3:23
    Segíthet, ha megmérjük
  • 3:23 - 3:25
    milyen gyorsan kell változniuk
    a képeknek ahhoz,
  • 3:25 - 3:27
    hogy mozgónak érzékeljük őket.
  • 3:27 - 3:28
    Lássuk, meg tudjuk-e ezt határozni
  • 3:28 - 3:30
    a kísérletünk megismétlésével!
  • 3:30 - 3:31
    Ez itt a bemutatott sorozat
  • 3:31 - 3:34
    másodpercenként egy kockás sebességgel,
  • 3:34 - 3:36
    és egy másodperces térközzel.
  • 3:36 - 3:37
    Ennél a sebességnél,
  • 3:37 - 3:39
    amikor üres részek
    választják el a kockákat,
  • 3:39 - 3:42
    nem érzékelünk mozgást.
  • 3:42 - 3:44
    Ahogy csökkentjük a térköz hosszát,
  • 3:44 - 3:47
    kezd megjelenni egy kis látszólagos
    helyzetváltozás,
  • 3:47 - 3:49
    kezdjük úgy érezni, mintha mozgás történne
  • 3:49 - 3:51
    az egyes kockák között,
  • 3:51 - 3:53
    Másodpercenként egy kocka,
  • 3:56 - 3:57
    kettő,
  • 3:59 - 4:01
    négy.
  • 4:02 - 4:04
    Itt már látunk valamiféle mozgást,
  • 4:04 - 4:07
    de ez még elég darabos.
  • 4:07 - 4:08
    Még mindig tudjuk,
  • 4:08 - 4:09
    hogy különálló képeket látunk.
  • 4:09 - 4:11
    Gyorsítsunk egy kicsit!
  • 4:11 - 4:12
    Nyolc kocka másodpercenként,
  • 4:14 - 4:16
    tizenkettő.
  • 4:16 - 4:19
    Kezd egész jó lenni.
  • 4:21 - 4:23
    Huszonnégy kockánál
  • 4:23 - 4:25
    a mozgás még simábbnak tűnik.
  • 4:25 - 4:27
    Ez a szabványos teljes sebesség.
  • 4:28 - 4:30
    Az a pont, ahol már
    nem érzékeljük a térközöket,
  • 4:30 - 4:33
    és elkezdünk
    látszólagos mozgást érzékelni,
  • 4:33 - 4:36
    valahol másodpercenként 8 és12
    képkockánál jelenik meg.
  • 4:36 - 4:37
    Valahol itt van
  • 4:37 - 4:38
    a kutatók szerint
  • 4:38 - 4:40
    az a határ, amelyen túl
  • 4:40 - 4:42
    már nem látunk különálló képeket.
  • 4:42 - 4:44
    Általánosságban azt mondhatjuk,
  • 4:44 - 4:47
    hogy a határ valahol 100 ms/kockánál van,
  • 4:47 - 4:48
    ami megfelel
  • 4:48 - 4:50
    kb. tíz kocka/mp sebességnek.
  • 4:50 - 4:51
    Ahogy a sebesség nő,
  • 4:51 - 4:53
    egyre kevésbé vesszük észre a szüneteket,
  • 4:53 - 4:55
    és egyre inkább hiszünk
  • 4:55 - 4:56
    az illúziónak.
Title:
Az animáció alapjai: A mozgás optikai csalódása - TED-Ed
Description:

A teljes lecke: http://ed.ted.com/lessons/animation-basics-the-optical-illusion-of-motion-ted-ed

Hogyan keltik életre az animátorok az állóképeket? Tényleg mozognak a képek, vagy csak egy optikai csalódással állunk szemben? A TED-Ed bevezet bennünket a színfalak mögé, és feltárja a mozgókép titkait.

Lecke és animáció: TED-Ed.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:12

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.