1
00:00:14,963 --> 00:00:18,273
Vegyük állóképek sorozatát.

2
00:00:18,273 --> 00:00:20,547
Nézzük meg őket egyesével.

3
00:00:23,747 --> 00:00:24,931
Gyorsabban.

4
00:00:28,152 --> 00:00:30,306
Most hagyjuk ki a szüneteket,

5
00:00:30,306 --> 00:00:31,904
és haladjunk még gyorsabban.

6
00:00:32,904 --> 00:00:34,528
Várjunk...

7
00:00:36,021 --> 00:00:37,413
...bumm!

8
00:00:37,413 --> 00:00:38,496
Mozgás!

9
00:00:39,249 --> 00:00:41,069
Miért történik ez?

10
00:00:41,069 --> 00:00:42,991
Valójában tudjuk, hogy csak egy sor

11
00:00:42,991 --> 00:00:44,002
állóképet látunk,

12
00:00:44,002 --> 00:00:46,176
de amikor elég gyorsan jönnek egymás után,

13
00:00:46,176 --> 00:00:47,546
az optikailag olyan,

14
00:00:47,546 --> 00:00:49,817
mintha egyetlen, összefüggő képet látnánk,

15
00:00:49,817 --> 00:00:52,618
amely fokozatosan változtatja 
az alakját és helyzetét.

16
00:00:52,618 --> 00:00:56,149
Ez a hatás az alapja az összes 
mozgóképes technológiának,

17
00:00:56,149 --> 00:00:58,204
napjaink LED-es képernyőitől,

18
00:00:58,204 --> 00:01:00,833
vissza a 20. századi katódcsöves elődökig,

19
00:01:00,833 --> 00:01:02,483
a vetített filmtől

20
00:01:02,483 --> 00:01:03,876
a vásári játékokig,

21
00:01:03,876 --> 00:01:05,425
sőt, akár azt mondhatnánk,

22
00:01:05,425 --> 00:01:06,925
hogy egészen a Kőkorszakig,

23
00:01:06,925 --> 00:01:09,427
amikor még barlangok falára 
festettük a képeket.

24
00:01:09,427 --> 00:01:11,687
A látszólagos mozgás érzékelése

25
00:01:11,687 --> 00:01:13,081
az egymást követő képekben

26
00:01:13,081 --> 00:01:15,464
az emberi érzékelés 
egy jellegzetességének,

27
00:01:15,464 --> 00:01:18,652
a "látás tehetetlenségének" köszönhető.

28
00:01:18,652 --> 00:01:20,553
A kifejezést az angol-svájci fizikus,

29
00:01:20,553 --> 00:01:22,645
Peter Mark Roget használta először,

30
00:01:22,645 --> 00:01:24,389
a 19. sz. elején

31
00:01:24,389 --> 00:01:27,161
egy bizonyos látási rendellenesség 
leírására,

32
00:01:27,161 --> 00:01:28,695
melynek során egy mozgó tárgyat

33
00:01:28,695 --> 00:01:32,058
állónak látunk, ha elér 
egy bizonyos sebességet.

34
00:01:32,058 --> 00:01:33,689
Ezután nem sokkal a kifejezést

35
00:01:33,689 --> 00:01:35,284
egy ezzel ellentétes jelenség,

36
00:01:35,284 --> 00:01:38,042
az állóképek látszólagos mozgásának 
leírására használta

37
00:01:38,042 --> 00:01:39,492
Joseph Plateau, belga fizikus,

38
00:01:39,492 --> 00:01:41,972
a fenakisztoszkóp 
(bűvös korong) feltalálója.

39
00:01:41,972 --> 00:01:43,727
Ő a látás tehetetlenségét

40
00:01:43,727 --> 00:01:46,478
azon egymást követő utóképek 
eredményeként definiálta,

41
00:01:46,478 --> 00:01:49,460
amelyek a retinán megőrződve 
és egymással kombinálódva

42
00:01:49,460 --> 00:01:51,135
a tárgy mozgásának érzetét

43
00:01:51,135 --> 00:01:52,927
keltik bennünk.

44
00:01:52,927 --> 00:01:54,290
Ez a magyarázat terjedt el

45
00:01:54,290 --> 00:01:55,607
a rákövetkező évtizedekben,

46
00:01:55,607 --> 00:01:57,690
egészen a 20. sz. fordulójáig,

47
00:01:57,690 --> 00:01:59,168
amikor vizsgálni kezdték,

48
00:01:59,168 --> 00:02:01,193
hogy fiziológiailag mi is történik.

49
00:02:01,193 --> 00:02:04,270
1912-ben egy német pszichológus, 
Max Wertheimer

50
00:02:04,270 --> 00:02:06,856
meghatározta a látszólagos mozgás 
fő fázisait

51
00:02:06,856 --> 00:02:09,359
egyszerű optikai csalódások segítségével.

52
00:02:09,359 --> 00:02:11,200
Kísérleteiből arra következtetett,

53
00:02:11,200 --> 00:02:12,941
hogy a jelenség a retina mögött

54
00:02:12,941 --> 00:02:15,265
zajló folyamatok eredménye.

55
00:02:15,265 --> 00:02:17,534
1915-ben Hugo Munsterberg

56
00:02:17,534 --> 00:02:19,971
az alkalmazott pszichológia 
német-amerikai úttörője

57
00:02:19,971 --> 00:02:21,825
is azt állította, hogy a sorozatképek

58
00:02:21,825 --> 00:02:22,807
látszólagos mozgása

59
00:02:22,807 --> 00:02:25,251
nem a képek rögződése miatt van,

60
00:02:25,251 --> 00:02:28,194
hanem mert az agyunk egyesíti őket.

61
00:02:29,167 --> 00:02:30,453
Az ezt követő évszázadban

62
00:02:30,453 --> 00:02:31,786
a pszichológiai kísérletek

63
00:02:31,786 --> 00:02:34,366
jól alátámasztották 
ezeket a következtetéseket.

64
00:02:34,366 --> 00:02:36,579
Mivel a mozgóképek illúziójához 
kapcsolódik,

65
00:02:36,579 --> 00:02:39,252
a látás tehetetlensége
kevésbé múlik magán a látáson,

66
00:02:39,252 --> 00:02:41,915
mint a látványnak 
az agyban való leképezésén.

67
00:02:41,915 --> 00:02:43,901
Kutatások szerint a szem által érzékelt

68
00:02:43,901 --> 00:02:45,022
különböző jellemzők,

69
00:02:45,022 --> 00:02:46,026
mint például az alak,

70
00:02:46,026 --> 00:02:46,525
a szín,

71
00:02:46,525 --> 00:02:47,251
a mélység,

72
00:02:47,251 --> 00:02:48,376
és a mozgás

73
00:02:48,376 --> 00:02:50,625
a retinából különböző csatornákon

74
00:02:50,625 --> 00:02:53,272
a látókéreg különböző 
területeire továbbítódnak.

75
00:02:53,272 --> 00:02:54,792
Ez egy folyamatos interakció

76
00:02:54,792 --> 00:02:56,849
a látókéregben zajló számítások között,

77
00:02:56,849 --> 00:02:58,970
amelyek révén a különböző nézetek végül

78
00:02:58,970 --> 00:03:01,020
egy egységes érzetben egyesülnek.

79
00:03:01,020 --> 00:03:02,598
Az agyunk folyamatosan dolgozik,

80
00:03:02,598 --> 00:03:04,001
és a látványt,

81
00:03:04,001 --> 00:03:04,603
a hangokat,

82
00:03:04,603 --> 00:03:05,182
a szagokat

83
00:03:05,182 --> 00:03:05,916
és a tapintást

84
00:03:05,916 --> 00:03:06,804
összevegyíti,

85
00:03:06,804 --> 00:03:09,263
percről-percre építve fel 
számunkra az élményt.

86
00:03:09,263 --> 00:03:11,329
Így hát ahhoz, 
hogy az egymást követő képek

87
00:03:11,329 --> 00:03:12,675
a mozgás illúzióját keltsék,

88
00:03:12,675 --> 00:03:14,377
az időzítést úgy kell beállítanunk,

89
00:03:14,377 --> 00:03:17,855
hogy közel legyen az agy 
feldolgozási sebességéhez.

90
00:03:18,531 --> 00:03:21,765
De milyen sebességgel 
érzékeli az agy a történéseket?

91
00:03:21,765 --> 00:03:22,837
Segíthet, ha megmérjük

92
00:03:22,837 --> 00:03:25,191
milyen gyorsan kell változniuk 
a képeknek ahhoz,

93
00:03:25,191 --> 00:03:26,627
hogy mozgónak érzékeljük őket.

94
00:03:26,627 --> 00:03:28,286
Lássuk, meg tudjuk-e ezt határozni

95
00:03:28,286 --> 00:03:29,820
a kísérletünk megismétlésével!

96
00:03:29,820 --> 00:03:31,269
Ez itt a bemutatott sorozat

97
00:03:31,269 --> 00:03:33,652
másodpercenként egy kockás sebességgel,

98
00:03:33,652 --> 00:03:36,116
és egy másodperces térközzel.

99
00:03:36,116 --> 00:03:37,226
Ennél a sebességnél,

100
00:03:37,226 --> 00:03:39,474
amikor üres részek 
választják el a kockákat,

101
00:03:39,474 --> 00:03:41,935
nem érzékelünk mozgást.

102
00:03:41,935 --> 00:03:44,055
Ahogy csökkentjük a térköz hosszát,

103
00:03:44,055 --> 00:03:46,865
kezd megjelenni egy kis látszólagos 
helyzetváltozás,

104
00:03:46,865 --> 00:03:48,940
kezdjük úgy érezni, mintha mozgás történne

105
00:03:48,940 --> 00:03:50,982
az egyes kockák között,

106
00:03:50,982 --> 00:03:53,332
Másodpercenként egy kocka,

107
00:03:55,517 --> 00:03:57,470
kettő,

108
00:03:59,362 --> 00:04:01,459
négy.

109
00:04:02,383 --> 00:04:04,274
Itt már látunk valamiféle mozgást,

110
00:04:04,274 --> 00:04:06,523
de ez még elég darabos.

111
00:04:06,523 --> 00:04:07,690
Még mindig tudjuk,

112
00:04:07,690 --> 00:04:09,346
hogy különálló képeket látunk.

113
00:04:09,346 --> 00:04:10,687
Gyorsítsunk egy kicsit!

114
00:04:10,687 --> 00:04:12,228
Nyolc kocka másodpercenként,

115
00:04:13,889 --> 00:04:15,683
tizenkettő.

116
00:04:16,329 --> 00:04:18,563
Kezd egész jó lenni.

117
00:04:21,440 --> 00:04:22,890
Huszonnégy kockánál

118
00:04:22,890 --> 00:04:24,772
a mozgás még simábbnak tűnik.

119
00:04:24,772 --> 00:04:26,773
Ez a szabványos teljes sebesség.

120
00:04:28,097 --> 00:04:30,459
Az a pont, ahol már 
nem érzékeljük a térközöket,

121
00:04:30,459 --> 00:04:32,685
és elkezdünk 
látszólagos mozgást érzékelni,

122
00:04:32,685 --> 00:04:35,745
valahol másodpercenként 8 és12 
képkockánál jelenik meg.

123
00:04:35,745 --> 00:04:36,595
Valahol itt van

124
00:04:36,595 --> 00:04:37,931
a kutatók szerint

125
00:04:37,931 --> 00:04:39,685
az a határ, amelyen túl

126
00:04:39,685 --> 00:04:41,760
már nem látunk különálló képeket.

127
00:04:41,760 --> 00:04:43,853
Általánosságban azt mondhatjuk,

128
00:04:43,853 --> 00:04:46,722
hogy a határ valahol 100 ms/kockánál van,

129
00:04:46,722 --> 00:04:48,150
ami megfelel

130
00:04:48,150 --> 00:04:50,152
kb. tíz kocka/mp sebességnek.

131
00:04:50,152 --> 00:04:51,347
Ahogy a sebesség nő,

132
00:04:51,347 --> 00:04:53,481
egyre kevésbé vesszük észre a szüneteket,

133
00:04:53,481 --> 00:04:54,780
és egyre inkább hiszünk

134
00:04:54,780 --> 00:04:56,372
az illúziónak.