WEBVTT

00:00:14.963 --> 00:00:18.273
Vegyük állóképek sorozatát.

00:00:18.273 --> 00:00:20.547
Nézzük meg őket egyesével.

00:00:23.747 --> 00:00:24.931
Gyorsabban.

00:00:28.152 --> 00:00:30.306
Most hagyjuk ki a szüneteket,

00:00:30.306 --> 00:00:31.904
és haladjunk még gyorsabban.

00:00:32.904 --> 00:00:34.528
Várjunk...

00:00:36.021 --> 00:00:37.413
...bumm!

00:00:37.413 --> 00:00:38.496
Mozgás!

00:00:39.249 --> 00:00:41.069
Miért történik ez?

00:00:41.069 --> 00:00:42.991
Valójában tudjuk, hogy csak egy sor

00:00:42.991 --> 00:00:44.002
állóképet látunk,

00:00:44.002 --> 00:00:46.176
de amikor elég gyorsan jönnek egymás után,

00:00:46.176 --> 00:00:47.546
az optikailag olyan,

00:00:47.546 --> 00:00:49.817
mintha egyetlen, összefüggő képet látnánk,

00:00:49.817 --> 00:00:52.618
amely fokozatosan változtatja 
az alakját és helyzetét.

00:00:52.618 --> 00:00:56.149
Ez a hatás az alapja az összes 
mozgóképes technológiának,

00:00:56.149 --> 00:00:58.204
napjaink LED-es képernyőitől,

00:00:58.204 --> 00:01:00.833
vissza a 20. századi katódcsöves elődökig,

00:01:00.833 --> 00:01:02.483
a vetített filmtől

00:01:02.483 --> 00:01:03.876
a vásári játékokig,

00:01:03.876 --> 00:01:05.425
sőt, akár azt mondhatnánk,

00:01:05.425 --> 00:01:06.925
hogy egészen a Kőkorszakig,

00:01:06.925 --> 00:01:09.427
amikor még barlangok falára 
festettük a képeket.

00:01:09.427 --> 00:01:11.687
A látszólagos mozgás érzékelése

00:01:11.687 --> 00:01:13.081
az egymást követő képekben

00:01:13.081 --> 00:01:15.464
az emberi érzékelés 
egy jellegzetességének,

00:01:15.464 --> 00:01:18.652
a "látás tehetetlenségének" köszönhető.

00:01:18.652 --> 00:01:20.553
A kifejezést az angol-svájci fizikus,

00:01:20.553 --> 00:01:22.645
Peter Mark Roget használta először,

00:01:22.645 --> 00:01:24.389
a 19. sz. elején

00:01:24.389 --> 00:01:27.161
egy bizonyos látási rendellenesség 
leírására,

00:01:27.161 --> 00:01:28.695
melynek során egy mozgó tárgyat

00:01:28.695 --> 00:01:32.058
állónak látunk, ha elér 
egy bizonyos sebességet.

00:01:32.058 --> 00:01:33.689
Ezután nem sokkal a kifejezést

00:01:33.689 --> 00:01:35.284
egy ezzel ellentétes jelenség,

00:01:35.284 --> 00:01:38.042
az állóképek látszólagos mozgásának 
leírására használta

00:01:38.042 --> 00:01:39.492
Joseph Plateau, belga fizikus,

00:01:39.492 --> 00:01:41.972
a fenakisztoszkóp 
(bűvös korong) feltalálója.

00:01:41.972 --> 00:01:43.727
Ő a látás tehetetlenségét

00:01:43.727 --> 00:01:46.478
azon egymást követő utóképek 
eredményeként definiálta,

00:01:46.478 --> 00:01:49.460
amelyek a retinán megőrződve 
és egymással kombinálódva

00:01:49.460 --> 00:01:51.135
a tárgy mozgásának érzetét

00:01:51.135 --> 00:01:52.927
keltik bennünk.

00:01:52.927 --> 00:01:54.290
Ez a magyarázat terjedt el

00:01:54.290 --> 00:01:55.607
a rákövetkező évtizedekben,

00:01:55.607 --> 00:01:57.690
egészen a 20. sz. fordulójáig,

00:01:57.690 --> 00:01:59.168
amikor vizsgálni kezdték,

00:01:59.168 --> 00:02:01.193
hogy fiziológiailag mi is történik.

00:02:01.193 --> 00:02:04.270
1912-ben egy német pszichológus, 
Max Wertheimer

00:02:04.270 --> 00:02:06.856
meghatározta a látszólagos mozgás 
fő fázisait

00:02:06.856 --> 00:02:09.359
egyszerű optikai csalódások segítségével.

00:02:09.359 --> 00:02:11.200
Kísérleteiből arra következtetett,

00:02:11.200 --> 00:02:12.941
hogy a jelenség a retina mögött

00:02:12.941 --> 00:02:15.265
zajló folyamatok eredménye.

00:02:15.265 --> 00:02:17.534
1915-ben Hugo Munsterberg

00:02:17.534 --> 00:02:19.971
az alkalmazott pszichológia 
német-amerikai úttörője

00:02:19.971 --> 00:02:21.825
is azt állította, hogy a sorozatképek

00:02:21.825 --> 00:02:22.807
látszólagos mozgása

00:02:22.807 --> 00:02:25.251
nem a képek rögződése miatt van,

00:02:25.251 --> 00:02:28.194
hanem mert az agyunk egyesíti őket.

00:02:29.167 --> 00:02:30.453
Az ezt követő évszázadban

00:02:30.453 --> 00:02:31.786
a pszichológiai kísérletek

00:02:31.786 --> 00:02:34.366
jól alátámasztották 
ezeket a következtetéseket.

00:02:34.366 --> 00:02:36.579
Mivel a mozgóképek illúziójához 
kapcsolódik,

00:02:36.579 --> 00:02:39.252
a látás tehetetlensége
kevésbé múlik magán a látáson,

00:02:39.252 --> 00:02:41.915
mint a látványnak 
az agyban való leképezésén.

00:02:41.915 --> 00:02:43.901
Kutatások szerint a szem által érzékelt

00:02:43.901 --> 00:02:45.022
különböző jellemzők,

00:02:45.022 --> 00:02:46.026
mint például az alak,

00:02:46.026 --> 00:02:46.525
a szín,

00:02:46.525 --> 00:02:47.251
a mélység,

00:02:47.251 --> 00:02:48.376
és a mozgás

00:02:48.376 --> 00:02:50.625
a retinából különböző csatornákon

00:02:50.625 --> 00:02:53.272
a látókéreg különböző 
területeire továbbítódnak.

00:02:53.272 --> 00:02:54.792
Ez egy folyamatos interakció

00:02:54.792 --> 00:02:56.849
a látókéregben zajló számítások között,

00:02:56.849 --> 00:02:58.970
amelyek révén a különböző nézetek végül

00:02:58.970 --> 00:03:01.020
egy egységes érzetben egyesülnek.

00:03:01.020 --> 00:03:02.598
Az agyunk folyamatosan dolgozik,

00:03:02.598 --> 00:03:04.001
és a látványt,

00:03:04.001 --> 00:03:04.603
a hangokat,

00:03:04.603 --> 00:03:05.182
a szagokat

00:03:05.182 --> 00:03:05.916
és a tapintást

00:03:05.916 --> 00:03:06.804
összevegyíti,

00:03:06.804 --> 00:03:09.263
percről-percre építve fel 
számunkra az élményt.

00:03:09.263 --> 00:03:11.329
Így hát ahhoz, 
hogy az egymást követő képek

00:03:11.329 --> 00:03:12.675
a mozgás illúzióját keltsék,

00:03:12.675 --> 00:03:14.377
az időzítést úgy kell beállítanunk,

00:03:14.377 --> 00:03:17.855
hogy közel legyen az agy 
feldolgozási sebességéhez.

00:03:18.531 --> 00:03:21.765
De milyen sebességgel 
érzékeli az agy a történéseket?

00:03:21.765 --> 00:03:22.837
Segíthet, ha megmérjük

00:03:22.837 --> 00:03:25.191
milyen gyorsan kell változniuk 
a képeknek ahhoz,

00:03:25.191 --> 00:03:26.627
hogy mozgónak érzékeljük őket.

00:03:26.627 --> 00:03:28.286
Lássuk, meg tudjuk-e ezt határozni

00:03:28.286 --> 00:03:29.820
a kísérletünk megismétlésével!

00:03:29.820 --> 00:03:31.269
Ez itt a bemutatott sorozat

00:03:31.269 --> 00:03:33.652
másodpercenként egy kockás sebességgel,

00:03:33.652 --> 00:03:36.116
és egy másodperces térközzel.

00:03:36.116 --> 00:03:37.226
Ennél a sebességnél,

00:03:37.226 --> 00:03:39.474
amikor üres részek 
választják el a kockákat,

00:03:39.474 --> 00:03:41.935
nem érzékelünk mozgást.

00:03:41.935 --> 00:03:44.055
Ahogy csökkentjük a térköz hosszát,

00:03:44.055 --> 00:03:46.865
kezd megjelenni egy kis látszólagos 
helyzetváltozás,

00:03:46.865 --> 00:03:48.940
kezdjük úgy érezni, mintha mozgás történne

00:03:48.940 --> 00:03:50.982
az egyes kockák között,

00:03:50.982 --> 00:03:53.332
Másodpercenként egy kocka,

00:03:55.517 --> 00:03:57.470
kettő,

00:03:59.362 --> 00:04:01.459
négy.

00:04:02.383 --> 00:04:04.274
Itt már látunk valamiféle mozgást,

00:04:04.274 --> 00:04:06.523
de ez még elég darabos.

00:04:06.523 --> 00:04:07.690
Még mindig tudjuk,

00:04:07.690 --> 00:04:09.346
hogy különálló képeket látunk.

00:04:09.346 --> 00:04:10.687
Gyorsítsunk egy kicsit!

00:04:10.687 --> 00:04:12.228
Nyolc kocka másodpercenként,

00:04:13.889 --> 00:04:15.683
tizenkettő.

00:04:16.329 --> 00:04:18.563
Kezd egész jó lenni.

00:04:21.440 --> 00:04:22.890
Huszonnégy kockánál

00:04:22.890 --> 00:04:24.772
a mozgás még simábbnak tűnik.

00:04:24.772 --> 00:04:26.773
Ez a szabványos teljes sebesség.

00:04:28.097 --> 00:04:30.459
Az a pont, ahol már 
nem érzékeljük a térközöket,

00:04:30.459 --> 00:04:32.685
és elkezdünk 
látszólagos mozgást érzékelni,

00:04:32.685 --> 00:04:35.745
valahol másodpercenként 8 és12 
képkockánál jelenik meg.

00:04:35.745 --> 00:04:36.595
Valahol itt van

00:04:36.595 --> 00:04:37.931
a kutatók szerint

00:04:37.931 --> 00:04:39.685
az a határ, amelyen túl

00:04:39.685 --> 00:04:41.760
már nem látunk különálló képeket.

00:04:41.760 --> 00:04:43.853
Általánosságban azt mondhatjuk,

00:04:43.853 --> 00:04:46.722
hogy a határ valahol 100 ms/kockánál van,

00:04:46.722 --> 00:04:48.150
ami megfelel

00:04:48.150 --> 00:04:50.152
kb. tíz kocka/mp sebességnek.

00:04:50.152 --> 00:04:51.347
Ahogy a sebesség nő,

00:04:51.347 --> 00:04:53.481
egyre kevésbé vesszük észre a szüneteket,

00:04:53.481 --> 00:04:54.780
és egyre inkább hiszünk

00:04:54.780 --> 00:04:56.372
az illúziónak.