Vírusok | Biológia | Khan Academy (magyar)

Tekintve, hogy éppen meg vagyok fázva,

el sem tudnék képzelni jobb témát a videóhoz,
mint a vírusok.

Bár nem akartam, hogy ennyire személyes legyen.

Tehát vírus, vagyis a vírusok.

Véleményem szerint a vírusok bizonyos értelemben

a legérdekesebb téma az egész biológiában,

mivel egészen elmossák a határvonalat

az élettelen tárgyak és az élet között.

Ha például önmagunkra nézünk, vagy...

...az élet olyasvalami, amit rögtön felismerünk.

Ha valami olyat látunk, ami megszületik, növekszik,

állandóan változik,

esetleg mozog, vagy éppen nem mozog,

x

de anyagcserét végez a környezetével

majd szaporodik, és elpusztul,

nos, egy ilyen dolgot valószínűleg élőlénynek tekintenél.

Ide tartozik egy sor közismert dolog,

példáuk mi magunk,

a baktériumok,

a növények, vagy akár...

most kissé összebarmolom a rendszertant,

de általában felismerjük azt, hogy valami él.

Ám a vírus csupán

egy csipetnyi genetikai információ,
fehérjébe csomagolva.

Egy fehérjeburokba.

Hadd rajzoljam le.

A genetikai információ pedig bármilyen fajta lehet.

Lehet RNS vagy DNS,

lehet egyszálú RNS, kétszálú RNS,

az egyszálú szerkezetet (angolul single stranded)

néha kettős s-sel jelölik a név előtt.

Amikor kétszálú DNS-ről beszélünk,

akkor a ds (double stranded) előtagot használjuk.

De bármilyen formában is jelenik meg a vírus,

mindig van bennük genetikai információ,

valamilyen nukleinsavlánc.

Egy- vagy kétszálú RNS,

illetve egy- vagy kétszálú DNS.

Ez pedig be van csomagolva
valamilyen fehérjeszerkezetbe,

amit kapszidnak nevezünk.

Ennek a klasszikus ábrázolása

egy ikozaédernek nevezett forma.

Lássuk, le tudom-e rajzolni.

Valahogy így fest.

Persze nem kell minden vírusnak
pont így kinéznie.

Ezernyi különböző típusuk létezik.

Mi most tényleg csak a felszínt kapirgáljuk,

hogy egyáltalán megértsük, mik azok a vírusok,

és hányféle különböző módon

képesek önmagukat sokszorozni.

Erről majd később beszélünk.

Gyanítom, hogy valószínűleg bármilyen

lehetséges szaporodási mód előfordul

a vírusok világában.

Ám lényegében mégis csupán fehérjékből állnak,

ezekből a fehérje kapszidokból,

amelyek pár apró fehérjéből állnak,

és némi genetikai anyagot rejtenek belül,

ami lehet DNS vagy RNS.

Ide rajzolom a genetikai anyagukat.

A fehérje persze nem feltétlenül átlátszó,
de ha az volna,

akkor látnánk a genetikai anyagot odabent.

A kérdés tehát az, hogy ez itt élet-e?

Eléggé élettelennek látszik.

Nem növekszik.

Nem változik.

Nincs anyagcseréje.

Ez a dolog önmagában

csak úgy heverne ott,

mint egy könyv az asztalon.

Ott hever, és nem csinál semmit.

x

De rögtön más lesz a helyzet, amint...

azt mondhatnád, hé, Sal,
a te szavaid alapján

ez tényleg nem több, mint egy kupac molekula.

Ez nem élet.

De egyszeriben élőnek fog tűnni,

amint olyasmivel érintkezik,

amit élőnek tekintünk.

A vírus tehát, a klasszikus esetben,

hozzátapad egy sejthez.

Hadd rajzoljam ezt egy kicsit kisebbre.

Mondjuk, ez itt a vírus.

Egy kis hatszögnek fogom ábrázolni.

Ez fog hozzátapadni egy sejthez.

amely bármilyen fajta sejt lehet.

Lehet baktériumsejt, növényi sejt,

vagy emberi sejt.

Ide rajzolom a sejtet.

A sejtek rendszerint sokkal nagyobbak, mint a vírus.

Amelyik sejtet puha hártya veszi körül,

abba a vírus valahogyan beférkőzik.

Némelyik lényegében összeolvad vele.

Nem akarom túlbonyolítani,

de némelyik vírusnak saját kis hártyája van.

Mindjárt erről is beszélünk,

amikor a membránokra kerül a sor.

A vírusnak tehát lehet saját membránja.

ami körülveszi a kapszidot.

Ezek a membránok összeolvadnak,

így a vírus be tud jutni a sejtbe.

Ez tehát az egyik út.

Egy másik módszer az,...

x??????????

a vírus úgy tesz, mintha...

a vírus vagy a sejt fehérjereceptorainak segítségével

x

ez egy trójai falóhoz hasonló trükk.

A sejt nem kér a vírusokból.

Így a vírusnak valahogy el kell hitetnie,

hogy ő nem idegen anyag.

Száz meg száz videóban mutathatnánk be,
hogyan működnek a vírusok,

ez egy folytonosan bővülő kutatási terület.

Egyes vírusokat a sejt egyszerűen bekebelez.

v

A sejt talán úgy véli, hogy ez valami ennivaló.

v

A sejt tehát körülveszi,

ez a két széle összeér,

és a vírus bekerül a sejtbe.

Ez az endocitózis.

Mindjárt beszélek róla.

Így lehet bejuttatni valamit a sejtplazmába.

Nemcsak vírusokat,

de számukra is ez a bejutás egyik módja.

Ha a szóban forgó sejtnek

– például a baktériumok esetében –

nagyon kemény külső fala van...
(ehhez kell egy jobb szín)

Tehát mondjuk, hogy ez itt egy baktérium,

aminek kemény fala van.

Ilyenkor a vírusok be sem jutnak a sejtbe,

csak a felszínéhez tapadnak.

(A rajz nem méretarányos.)

Ezek injekcióként juttatják be az örökítőanyagukat.

Látható, hogy tényleg sokféle módja van annak,

hogy a vírusok bejussanak a sejtbe.

De most nem ez a lényeg.

A lényeg, hogy bejutnak.

Amint bejutnak a sejtbe,

beleeresztik a genetikai anyagukat.

A genetikai anyaguk tehát ott úszkál a sejtben.

Ha a genetikai anyaguk eleve RNS...

(Valószínűleg szinte bármilyen elképzelhető mód

előfordul a temészetben,

csak még nem tudunk róla.

De azok közt, amelyeket ismerünk,

tényleg minden elképzelhető működés előfordul.)

Tehát ha van RNS-ük, az rögtön elkezdheti a...

x

Legyen ez itt a sejt magja.

Ez a sejtmag, ami normális esetben
a DNS-t tartalmazza.

x

A DNS-t más színnel kellene jelölni.

Rendes esetben a DNS RNS-sé íródik át.

A normálisan működő sejtben, mint ez itt,

az RNS kijut a sejtmagból, eljut a riboszómákhoz,

majd összekapcsolódik a tRNS-sel,

és létrehozza ezeket a fehérjéket.

Az RNS hordozza a különböző fehérjék kódjait.

Erről majd egy másik videóban beszélek.

Létrejönnek azok a fehérjék, amelyek végső soron

a sejt belső szerkezeti elemeit alakítják ki.

Ám a vírus beavatkozik ebbe a folyamatba.

Megzavarja a működést.

A vírus RNS-e végzi el a feladatot

a sejt saját RNS-e helyett.

A saját fehérjéit kezdi el kódolni.

Nyilván nem ugyanazokat kódolja, mint amit sejt.

c

Sőt gyakori, hogy az általa kódolt legelső fehérjék

éppenhogy elkezdik tönkretenni azt a DNS-t és RNS-t,

amely vetélytársként szóba jöhetne.

Tehát a saját fehérjéit kódolja.

Ezek a fehérjék pedig újabb burkokká állnak össze.

Újabb és újabb burkokká állnak össze.

v

Ezzel egyidőben az RNS is másolódik,

és ehhez a sejt saját eszközeit használja.

A saját erejéből semmire sem jutna,

ám a sejtbe beférkőzve már képes kihasználni

a sejt finom gépezetét a saját sokszorosításához.

Van valami elképesztő ennek a biokémiájában.

Majd ezek az RNS molekulák egyszercsak

újra kapszidokba csomagolódnak.

Amikor már jó sokan vannak,

és a sejt minden erőforrását kimerítették,

az új, egyedi vírusok,

amelyek mind a sejt eszközeivel jöttek létre,

valahogyan kijutnak a sejtből.

A leg... nem mondanám, hogy legtipikusabb,

hiszen még nem is ismertük meg
a vírusok különböző típusait,

de a legtöbbször emlegetett módszer az,

hogy amikor már elegen vannak,

fehérjéket termelnek, illetve termeltetnek,

hiszen ők maguk képtelenek erre.

A sejtet lényegében öngyilkosságra késztetik,

vagy a sejthártya lebomlását idézik elő.

A membrán tehát felbomlik,

és bekövetkezik a sejt lízise.

Hadd írjam ezt le.

A sejt lízise.

A lízis azt jelenti, hogy a sejthártya egyszerűen eltűnik.

v

Ez a sok vírus meg kiszabadul a sejtből.

Az előbb már említettem,

hogy közülük egyeseknek saját membránjuk van.

Honnan szerezték ezeket

a kettős lipid membránokat?

Egyesek azután, hogy elszaporodtak a sejtben

anélkül hagyják el a sejtet, hogy elpusztítanák azt,

igy a lízis elmarad.

Ez mind-mind a vírusok különleges működése

v

De a vírusok szinte minden...

...a különféle vírusok szinte minden
elképzelhető módon képesek

sokszorozódni, fehérjéket kódolni,

és a sejtből kijutni.

Némelyek úgyszólván kitüremkednek a sejtből.

Ezt úgy kell elképzelni,

hogy belülről kinyomják a sejtfalat, vagyis a sejthártyát,

v

Itt nem mondhatok sejtfalat.

Ez a sejt külső membránja.

A vírusok kifelé nyomulva,

kifelé nyomják a membrán egy darabját,

míg végül...

a kitüremkedett rész alul összezárul,

és a vírus elvisz egy darabot a membránból.

Sejtheted, hogy ez miért olyan hasznos dolog.

v

Hiszen amit egy ilyen membrán vesz körül,

az úgy néz ki, akár egy sejt.

Így amikor egy újabb, hasonló sejtet akar megfertőzni,

a vírus nem kell, hogy idegen anyagnak nézzen ki.

Nagyon hasznos trükk másnak álcázni magunkat,

mint amik vagyunk.

Ha nem volna már az is elég hajmeresztő,

hogy egy élőlény DNS-ét ki lehet játszani,

a vírusok még bele is piszkálhatnak a DNS-be.

Erre az egyik legismertebb példa éppen a HIV vírus.

Ezt leírom.

A HIV az úgynevezett retrovírusok egyik példája,

akik egy egészen elképesztő társaság, ugyanis...

Ezekben RNS van,

és a sejtbe bejutva
(tegyük fel, hogy már bejutottak a sejtbe)

v

tehát ez már bent van a sejtben, így ni...

Magukkal hoznak egy fehérjét.

Ha kérded, honnan származik ez a fehérje,

nos, mindez egy másik sejtből érkezik.

Egy másik sejt aminosavait, riboszómáit, nukleinsavait,

és egyebeit használták fel a felépítésükhöz.

Tehát minden fehérjéjüket

egy másik sejtből szerezték,

közöttük ezt a fehérjét is,
az úgynevezett reverz transzkriptázt.

A reverz transzkriptáz pedig fogja az RNS-t,

és a kódja alapján DNS-t készít.

Tehát RNS alapján DNS-t.

Amikor ezt felfedezték, eléggé...

...addig azt hitték, hogy ez csak
a DNS-től az RNS felé lehetséges,

de ezzel megdőlt a korábbi elképzelés.

Tehát RNS alapján DNS-t kódol,

és ha ez nem volna elég,

még be is illeszti ezt a DNS-t a gazdasejt DNS-ébe.

Ez a DNS tehát beépül a gazdasejt DNS-ébe.

x

Legyen a gazdasejt DNS-e sárga,

ez itt a sejtmag,

A vírus tehát szó szerint belepiszkál

a fertőzőtt sejt genetikai állományába.

Amikor a baktériumokról szóló videót készítettem,

elmondtam, hogy a testünkben
minden emberi sejtre húsz baktériumsejt jut.

Ezek velünk együtt élnek, hasznosak,

a testünk részei, ők adják a szárazanyagunk 10 %-át,
és ehhez hasonlókat.

A baktériumok rendes útitársak.

Nem változtatnak meg bennünket.

A retrovírusok viszont szó szerint

megváltoztatják a génállományunkat.

Úgy értem, a személyes génjeim

meghatározzák azt, hogy ki vagyok.

De ezek a fickók egyszerűen belém másznak,

és megváltoztatják a génállományomat.

Attól kezdve, hogy a DNS részévé váltak,

a természetes folyamat a DNS-től
az RNS-en át a fehérjéig

az ő fehérjéiket fogja kódolni.

Mindazt, amire szükségük van.

Van, hogy csak tétlenül szunnyadnak,

aztán egyszer csak

– például valamilyen környezeti hatásra –

ismét másolódni kezdenek.

Elkezdenek sokszorozódni.

De ezt a folyamatot közvetlenül

a gazdasejt DNS-éből irányítják.

A gazdaszervezet részévé válnak.

Elképzelni sem tudok ennél bensőségesebb viszonyt:

úgy válnak egy szervezet részévé,
hogy beépülnek a DNS-ébe.

Nem tudok egyéb módszert arra,

hogy meghatározzuk egy élőlényt.........

Ha ez önmagában nem volna elég hátborzongató...

hadd vessem közbe,

hogy a gazdasejt DNS-ébe beépült vírust
provírusnak nevezzük.

De ha ez önmagában nem volna elég hátborzongató,
a becslések alapján...

...ha ez a vírus megfertőz
egy sejtet az orromban vagy a karomban,

a megfertőzött sejt osztódása során
keletkező összes utódsejtben –

– amelyek genetikailag azonosak –

– jelen lesz a vírus DNS-e.

Ez nem is lenne gond,

hiszen legalább a gyerekeim nem öröklik.

Azaz legalább nem válik a fajom részévé.

De a vírus nem csak testi sejteket fertőzhet meg,

hanem ivarsejteket is.

Bejuthat egy csírasejtbe.

Amint tanultuk, a csírasejtek

hozzák létre az ivarsejteket.

Férfiakban a spermiumokat, nőkben a petesejteket.

Gondold el, egy csírasejt megfertőzése

a csírasejt DNS-ébe való beépülés nyomán

továbbörökítem a vírus DNS-ét a gyermekeimnek.

Ök pedig a saját gyermekeiknek.

Önmagában ez a gondolat, legalábbis az én számomra

eléggé hajmeresztő.

A becslések alapján 5-8 %...

– és ezzel eléggé homályossá válik,
hogy mi, emberek, mik is vagyunk valójában –

Becslések szerint az emberi genom 5-8 %-a...

...a baktériumokról szólva megjegyeztem,

hogy ők kívülállók.

De a jelenlegi becslések alapján
ennek több helyen utánanéztem,

van, ahol 8%-ot ír, van ahol 5%-ot

Ebben sok a találgatás.

Ezt az az egyes élőlények DNS-ének

hasonlósága alapján állapítják meg.

De becslés szerint az emberi genom 5-8%-a
vírusoktól származik,

ősi retrovírusokból, amik beépültek

az emberi csírasejtvonalba,

azaz a humán DNS-be.

Ezeket endogén retrovírusoknak nevezik.

Számomra ez egyszerűen észbontó,
mert nem csupán azt jelenti,

hogy ezek valami kívülálló dolgok,

amelyek számunkra hasznosak vagy károsak.

Ez azt jelenti, hogy mi magunk...

a DNS-ünk 5-8%-a valójában vírus eredetű.

Ez egy újabb tényező

a genetikai változatossággal kapcsolatban.

A vírusok ugyanis képesek valamire,

amit horizontális géntranszfernek nevezzük.

Gondold végig, ahogy a vírus
egyik fajról a másikra terjed,

az A fajról a B fajra, és mutálódik,

hogy bejusson ezekbe a sejtekbe, magával viheti a...

Magával viszi a saját DNS-ét,

ami őt magát alkotja.

De néha, amikor elkezd......

mondjuk ez itt a provírus.

A kék szakasz az eredeti vírus.

A sárga rész az élőlény eredeti DNS-e.

Működés közben néha magával ragad egy-egy darabkát

a gazdaszervezet DNS-éből.

Nagyobbrészt persze a vírus DNS, de belekerülhet

az átírás során belekerülhet

egy kis darab a másolás során

egy kis darab belekerülhet

a gazdaszervezet eredeti DNS-éből.

Ezzel lényegében kivág egyes darabokat
az egyik élőlény DNS-éből,

és átviszi egy másik élőlénybe.

Átviheti ugyanazon faj egyik egyedéről a másikra.

x

De ez egészen biztosan megtörténhet
különböző fajok között is.

Eszerint a DNS