A történelem legnagyobb szónokainak hét titka | Richard Greene | TEDxOrangeCoast

"Soha ne tartsanak beszédet" – mondja Richard Greene. Remek előadásában elmagyarázza, hogy a történelem legnagyobb szónokai hogyan alkalmaztak hét titkos fegyvert, és e titkokat követve hogyan lehet bármelyikünk kiváló szónok. Ehhez az kell, hogy ne csupán beszédet tartsunk, hanem szívből jövő beszélgetést folytassunk hallgatóságunkkal.

Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet a TED konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx

1903-at írunk.

Egy Teddy Roosevelt nevű kiváló férfiú
áll a Grand Canyon peremén.

Akkoriban vállalkozók szállókat
és gyógyfürdőket kívántak létrehozni,

és a Grand Canyont

nyereségtermelő Disneylanddé
akarták változtatni.

Ott állt, és nemet mondott.

Fordulópontot idézett elő mind
a környezetvédelmi mozgalom,

mind a világ számára.

Azt mondta: "Hagyják meg úgy, ahogy van,

Korszakok munkája fekszik benne,
és az ember csak tönkreteheti."

(Taps)

Szavai nélkül

ma a világ más lenne,

Theodore Roosevelt elnök
korszakváltó szavai nélkül.

Fussunk előre, ötödik unokatestvéréig,
Franklin Roosevelt elnökig.

30 évvel később, 1933-ban,
a nagy válság közepette,

az USA-ban dúló nagy
gazdasági világválság idején

pár szó hangzott el fordulópontként,
az USA kilábalása érdekében.

Franklin Roosevelt: Mindenekelőtt,
hangsúlyozom szilárd meggyőződésemet,

hogy az egyetlen dolog,
amitől félnünk kell, az maga a félelem,

a névtelen, oktalan,
indokolatlan rémület,

amely megbénítja a kellő törekvésünket,
hogy a meghátrálásból fejlődés váljék.

Richard Greene:
Akkor mondott szavai nélkül

ma a világ más lenne.

Nyilvános beszédek és nagy szónoklatok
30 évnyi tanulmányozása után rájöttem,

hogy hét titka van annak,

mellyel nagy szónokok élnek,
de mások pedig nem.

Meggyőződésem, hogy minden emberi lény

lehet nagy szónok,

és szavaik fordulópontot jelenthetnek;

szavaik és mondandójuk lényege
megváltoztathatja a világot.

A szavakkal és megértéssel
kapcsolatos első titok,

hogy legyenek bár
a szavak a legkitűnőbbek,

a világon a legbámulatosabbak,

ám csak 7%-ban
érintik meg a hallgatóságot,

továbbítják a mondanivalót,
és gyakorolnak hatást rá.

A hangszín – hangunk változatossága,
a lelkesedés, a szeretet, a szenvedély –

38%-ban jön át hangunkon keresztül.

A testbeszéd: ahogy a másik
szemébe nézünk

vagy elnézünk a feje fölött,
és nincs vele kapcsolatunk.

A szavak, a hangszín és a testbeszéd:

ez a három hordozó, ösvény,

amelyen keresztül
a kiváló közlés végbemegy.

A negyedik titok.

Az emberek zöme annyi adatot
zúdít a hallgatóságra,

okosságát fitogtatandó,
hogy ráönti az összes információt.

A szavak csak 7%-ban számítanak.

Mi a fontos, mi az egyetlen dolog,
amit közölni akarunk a hallgatósággal?

Mi a lényeg? Ez teszi a beszédet kiválóvá.

Erről fogunk ma beszélni.

Az ötödik titok az elbűvölés.

Ha fél – van-e itt, aki fél
a nyilvánosság előtt beszélni?

Az emberek 41%-a, kultúrától függetlenül

majdnem annyira meg van rémülve,
gyakran olyannyira,

hogy lemondja a nyilvános szereplését.

Akár politikai vezetők,

akár üzleti vezetők,
akár jótékonysági szervezetek vezetői

lemondanak a lehetőségről,
hogy megrengessék a világot,

mivel meg vannak rémülve.

Számos oka van, miért vannak
az emberek megrémülve,

de tapasztalatom alapján a fő ok,

hogy nem tudjuk, valójában
mit jelent a nyilvános beszéd.

Nem ismerjük a pontos meghatározását.

A nyilvános beszéd pontos meghatározása:

az nem más, mint arról beszélünk,
ami a szívünkön fekszik,

ami valóban a szenvedélyünk, nemde?

Ha azt előadásnak hiszik,

akkor 0%-ban adják magukat,
és 100%-ban színészkednek,

a maguk személyiségéből semmit sem
lát, tapasztal és érez a közönség.

Kérem, a "beszéd" szót
írják föl egy cetlire,

karikázzák be, és húzzák át!

Kérem, hogy soha, de soha
többet ne mondjanak beszédet!

A nagy szónokok nem szoktak.

Nem tartanak beszédet;
nem rendeznek előadást;

nem játszanak a közönségüknek.

mit tesznek?

Beszélgetnek vele.

Ez kör, amely egybefűz minket.

Mindenki mással összekötő hálózat vagyunk.

A nagy szónokok így tesznek.

Amikor Diána hercegnővel
először találkoztam,

szemembe nézve azt mondta:

"Tudja, úgy félek a nyilvános beszédtől;

bárcsak azt tehetném, amit Károly."

Ez szakításuk idején történt,

ezért még nehezebb volt ezt bevallania.

Megkérdeztem:
"Mit szokott Károly tenni?"

"Csak fogja magát,
föláll, elsüti a fura vicceit,

folytatja, és rá se ránt semmire."

Megmondtam neki, hogy Károly
hercegben nincs meg, ami őbenne.

Ami Diánában megvolt, az meghatotta
és megindította a világot.

Hallgatósága emberi módon kötődött hozzá.

"Csak annyit kell tennie, királyi fenség,

hogy öntse ki a szívét,
azt az óriási szívét,

a lelkét,

és a népek szeretni fogják."

A közönség még a félelmet kiváltó
beszéden keresztül is megérzi

s megismeri a beszélőt, kötődni fog hozzá.

Ez sokkal hatékonyabb,
mint beszédet tartani,

mint furcsa vicceket mondani,
de szívünket nem kiönteni.

A hatodik titok.

Megfigyelhetik egyes szónokoknál.

Agyunk öt részből áll.

Az öt érzék:

látás, hallás, szaglás, ízlelés,
tapintás és érzékelés

négy kommunikációs nyelvvé alakul.

Ha egyetlen nyelvet beszélnek,
nemigen lesznek jók.

Ha kettőt, akkor átlagosak lesznek,
személyüktől függetlenül.

Ha mind a négyet beszélik, mindegy,
kik maguk, megrengetik a világot.

Mert a közönség minden
tagjának olyat nyújtanak,

amihez kötődhetnek.

Az energia látható; ez az energia nyelve.

Ez Robin Williams; már példálóztam vele,

és továbbra is példálózni fogok vele.

Milyen nagyszerű volt Robin Williams!

A hallás az a képesség, amely a látott,
elgondolt és érzett részleteket

történetté, szavakká fordítja le.

Ronald Reagan erre nagyszerű példa.

Hallható és digitális –
ez Albert Einstein, ez Bill Gates.

Elemző és statisztikusan
alátámasztott információ.

Ha ez hiányzik, hiányozni fog
a bizalom megalapozása is.

A közönség azt mondja:

"Hűha, milyen elragadó fickó,
de semmi több."

Mozgásérzékeléses James Earl Jones,
Morgan Freeman, Barry White.

Ó, kicsim!

(Nevetés)

Ez Ali, a költő.

Ez az összekötő kapocs,
amely minden egyes emberben benne van,

ez a legfontosabb kellék,
ha valaki szónok,

ha valaki bármit közölni akar.

A hetedik; ennél több nem is kell.

Ha ez is megvan, megrengethetik a világot.

Ahogy annyian teszik.

Ez az igazi szenvedélyük.

Mi annyira kibaszottul menő
vagy annyira kibaszottul lenyűgöző,

hogy közre kell adnunk?

Csúnya szót használtam, de önök
bármit használhatnak helyette,

mert ez zsigeri dolog,
nem intellektuális.

Térjünk vissza a világ
fordulópontját jelentő

nagy beszédekről szóló
kronologikus utazásunkban.

Ő Lou Gehrig baseball-játékos.

Geopolitikai értelemben
nem teremtett fordulópontot,

de az emberi lélek, beleértve
saját lelke megértését illetően

igenis fordulópontot teremtett.

Amiotrófiás laterálszklerózist
diagnosztizáltak nála.

Igyekezett játszani, de nem tudott.

Pályafutásának véget kellett vetnie;
a Yankee Stadion egy napot szentelt neki,

a Lou Gehrig napot, 1939-ben.

Itt megy ki.

Mint sokan önök közül,
ő is halálosan félt nyilvánosan beszélni.

Itt van, itt van,

s aztán, mikor eljött az idő,
hogy szóljon, visszahőkölt.

"Képtelen vagyok megtenni,
képtelen vagyok rá."

A főnöke átölelte, és így szólt hozzá:

"Lou, barátom! Ez a rengeteg ember
mind a te kedvedért jött el ide."

Odakísérte, és Lou kiállt,
és ezeket mondta:

Lou Gehrig: Ma

a Föld legszerencsésebb
emberének tartom magam.

RG: A nyilvános beszédet tanulmányozók
mindegyike számon tartja ezt a beszédet.

Egyszerűen hihetetlen a hálatelt érzése,

amelyet egyéni válsága
közepette tanúsított ez a férfi.

De lássuk a következő évet.

Nagy-Britannia és a náci Németország
ellen vívott háborúja

óriási fordulópont előtt áll.

A beszéd előtt három nappal György király
ezzel keresi föl Winston Churchillt:

"Kérem, azt szeretném,
ha ön lenne a miniszterelnök.

Valamit tennünk kell; szembe
kell szállnunk a fenyegetéssel."

Winston Churchill beszél,
csak hangfelvételről.

1940-ben nem készült
videofelvétel az Alsóházban.

Winston Churchill:
Ugyanazt mondom a Tisztelt Háznak is,

amit a kormány új tagjainak:

nem ígérhetek mást, csak vért,
erőfeszítést, verítéket és könnyeket.

RG: Más lenne a világ

Winston Churchill és szavai nélkül,

a meggyőződés, vezetői képesség
és elszántság oly magas foka nélkül.

Menjünk tovább.

Három John F. Kennedy-idézet,
rögtön meglátják, miért.

Ezt mindenki ismeri.

Elődje, Dwight Eisenhower idős tábornok.

40-es éveiben jár; a korszak mind
Amerikának, mind a világnak új.

Az első rész ismerős lesz,
de a második valószínűleg nem.

John F. Kennedy: Honfitársaim, amerikaiak,

ne azt kérdezzétek,
mit tehet értetek a hazátok,

hanem azt, ti mit tehettek a hazátokért.

(Ujjongás) (Taps)

RG: Ezzel folytatja.

JFK: Világ polgárai, ne azt kérdezzétek,

hogy mit tesz értetek Amerika,

hanem hogy mit tehetünk
együtt az ember szabadságáért.

(Ujjongás) (Taps)

RG: A világ más lett

a beszéd és az új elnök miatt.

Többször bizonyította;
pár év múlva a Rice Egyetemen,

amikor igazi szenvedélyéről beszélt:

embert juttatni a Holdra.

Hallgassák meg a részleteket,

és figyeljék meg, hogy Kennedy
olyan látnok vezető,

hogy elkötelezi magát és az USA-t,

mikor még a megvalósítás
mikéntjéről sincs fogalmunk.

JFK: A Holdra küldjük,

380 000 km távolságra

a Houston űrközpontból

óriási, több mint 100 méteres rakétánkat,

akkorát, mint ez a futballpálya.

Új fémötvözetekből készül,

némelyikük még föl sincs találva,

de kibírja a hőt és a terhelést,

a sokszorosát a korábban tapasztaltnak.

A legkényesebb óránál is nagyobb
pontossággal szereljük össze.

Magával viszi a hajtáshoz,
irányításhoz, szabályozáshoz,

távközléshez, élelmezéshez
és túléléshez szükséges berendezéseket

úttörő missziójára
az ismeretlen égitestre,

majd biztonságosan visszatér a Földre,

40 000 km/órás sebességgel
belép a légkörbe,

a Nap hőfokának felét fejlesztve.

Majdnem akkora meleget,
mint amekkora most itt van.

Mindezt véghezvisszük, jól megcsináljuk,

és elsőként visszük véghez,
még az évtized vége előtt,

aztán merészséget kell tanúsítanunk.

RG: Milyen bámulatos!

Sajnos, nem érte meg,
hogy saját szemével lássa.

De látomásának, vezetőkészségének
köszönhetően valósította meg,

és mert beszédével
fordulópontot hozott létre.

Aztán, ismerik, híres beszéde,
amikor Berlinben járt.

A nyugat-berliniek borzasztóan szenvedtek.

Odamegy és kijelenti,
hogy nincsenek egyedül.

JFK: Minden szabad ember,
akárhol éljen is a Földön,

berlini polgár.

Ezért mint szabad ember,

büszkén ejtem ki e szavakat:
Ich bin ein Berliner.

(Ujjongás) (Taps)

RG: Igen.

a következő évben, pontosabban
még ugyanazon évben

dr. Martin Luther King,
mindenki tudatában van ennek,

senki előtt nem kétséges,
hogy beszéde felét rögtönözte,

rögtönözte beszédét,

megrengette a világot,
s fordulópontot teremtett.

Martin Luther King: Van egy álmom:

(Taps)

egy napon négy apró gyermekem
olyan országban élhet,

ahol nem a bőrük színe,

hanem a jellemük alapján ítélik meg őket.

Van ma egy álmom…

(Ujjongás) (Taps)

RG: Ha csak ma igaz lenne,

és e beszédnek köszönhetően haladunk.

Barbara Jordan texasi képviselőt
talán nem ismerik.

Ő beszélt utoljára
a Watergate Bizottság előtt arról,

hogy vajon alkotmányos vád alá
helyezzük-e Richard Nixont.

Újdonsült képviselő volt,
éjfélre járt az idő,

és mégis, a hihetetlen, rá jellemző
hangszínben kiejtett szavai

megrengették a világot, és gerjesztették
a Nixon elleni mozgalmat.

Barbara Jordan: Ma vizsgálóbíró vagyok,

és a túlzás nem légből kapott,

és nem becsüli túl a komolyság érzését.

Hitem alkotmányunkban teljes
mértékű: tökéletes és abszolút.

Nem kívánok tétlen szemlélője lenni

a mismásolásnak, a felforgatásnak,

alkotmányunk megcsúfolásának.

RG: Barack Obama.

BO: Ma este különös büszkeséget érzek,
mert – ne kerteljünk –,

megjelenésem e színpadon
kevéssé volt valószínű.

RG: Ez, pont ez a beszéd
vált fordulóponttá.

Akár tetszik, akár nem Obama,

2004-es beszéde megváltoztatta Amerikát.

Nincs róla hangfelvételünk.

Egyik kedvencem Albert Einstein beszéde.

Azt mondja: az ember legszebb
és legmélyebb élménye

a rejtelmesség érzése.

Érezni azt, hogy minden élményünk mögött

van valami, ami elménknek fölfoghatatlan,

s amelynek szépsége és egyszerűsége
csupán gyarló tükröződés.

Engem kielégít,
ha rácsodálkozom e titkokra.

és próbálom elmémmel
alázatosan fölfogni őket,

minden létezőnek csupáncsak
a fenséges szerkezeti képét.

Megtette, és változást hozott létre,

amelyben megértettük, hogy anyag
és energia egy és ugyanaz.

Új paradigmát hozott létre,
amelyről némelyek úgy vélik,

hogy Isten antik szimbólumának,
az omnak, az aumnak tükröződése.

Ránézve fordított E-t látunk,

ott az egyenlőségjel, mellette az M, a C,

ott a négyzetnek látszó különleges jel.

E=mc², évezredekkel ezelőtt

tükröződött Albert Einstein
1906-os fölfedezésében.

Lejátszom valamit,

amit a fölvett szónoki művészet
legragyogóbb perceinek tartok:

a rögzített beszéd
világtörténelmi csúcspontja.

Érezzék át, és ne feledjék,

ez volt utolsó beszéde.

Meghalt, és nyilván tudta; másnap meghalt.

MLK: Mint bárki más, én is élni szeretnék,

hosszú életet; a magas kor fontos.

De most nem ez a gondom,

csak Isten akaratát szeretném teljesíteni.

Engedélyt adott, hogy fölmenjek a hegyre.

Körbepillantottam,

és megláttam az ígéret földjét.

Lehet, hogy én nem jutok be, mint ti,
de tudatom veletek ma,

hogy népként eljutunk az ígéret földjére.

(Ujjongás) (Taps)

Ma este boldog vagyok.

Semmi sem aggaszt; senkitől sem félek.

Szemeim látták
az Úr eljövetelének dicsőségét.

RG: Félnek a nyilvános beszédtől?

Ha igen, bolygónk lakosságának
feléhez tartoznak.

A félelem legyőzhető,
ha szívükből beszélnek,

és e kérdést teszik föl maguknak:

Mi a dharmám?

Mi az, ami akkora szenvedélyem,
hogy közölni akarom a világgal?

Valami, ami az én egyedi DNS-em,

amely az 50 billió sejt
mindegyikében megvan,

50 000 atombombával
egyenlő energiát hordoz,

ami Einstein szerint lehetővé teszi,

hogy jelen legyek a világban,
változtassak rajta,

beszédet tartsak, megosszam
szenvedélyemet, és jobbá tegyem a világot.

Mindenkinek, akivel csak dolgoztam,
megvan a maga sajátos képessége

az áttörésre,

hogy jobbítsa a világot,
hogy kiélje szenvedélyét,

hogy mindent megváltoztató
fordulópontot teremtsen,

és a világot valóban jobb hellyé tegye.

Arra bátorítom önöket,
lépjenek túl félelmükön,

mutassák föl szenvedélyüket,
mutassák meg igazi énüket,

és idézzenek elő változást.

Köszönöm szépen.

(Taps) (Ujjongás)