< Return to Video

A világnézetünket alakító három téveszme

  • 0:01 - 0:03
    Meteorológus végzettségem van.
  • 0:03 - 0:06
    Fizikai meteorológiából végeztem
    mesterfokon, és ebből írtam doktorit.
  • 0:06 - 0:08
    Tehát papírom van róla, hogy az vagyok.
  • 0:08 - 0:13
    Ezzel pedig mindig együtt jár négy kérdés.
  • 0:13 - 0:16
    Az egyetlen előrejelzésem,
    ami mindig beválik.
  • 0:16 - 0:18
    (Nevetés)
  • 0:18 - 0:20
    Tehát ezek a kérdések:
  • 0:20 - 0:22
    "Marshall, melyik csatornán vagy?"
  • 0:22 - 0:24
    (Nevetés)
  • 0:24 - 0:27
    "Dr. Shepherd, milyen idő lesz holnap?"
  • 0:27 - 0:28
    (Nevetés)
  • 0:28 - 0:30
    Ez meg az egyik kedvencem:
  • 0:30 - 0:33
    "A lányomnak jövő szeptemberben
    lesz szabadtéri esküvője.
  • 0:33 - 0:34
    Lesz eső?"
  • 0:34 - 0:36
    (Nevetés)
  • 0:36 - 0:39
    Nem vicc, tényleg kapok ilyeneket,
    és nem tudok felelni rájuk,
  • 0:39 - 0:40
    elhagy a tudományom.
  • 0:41 - 0:44
    Mostanában viszont
    ezt kérdezik legtöbbször:
  • 0:44 - 0:49
    "Dr. Shepherd, hisz a klímaváltozásban?"
  • 0:49 - 0:52
    "Hisz ön a globális felmelegedésben?"
  • 0:53 - 0:57
    Mindig uralkodnom kell magamon,
    amikor ezt kérdezik tőlem.
  • 0:57 - 0:58
    Már eleve rossz a kérdésfeltevés.
  • 0:58 - 1:00
    A tudomány ugyanis nem hit kérdése.
  • 1:01 - 1:04
    A fiam tízéves, hisz a fogtündérben.
  • 1:05 - 1:08
    Jó is lenne már túl lenni rajta,
    mert gyorsan fogynak a dollárjaim.
  • 1:08 - 1:11
    (Nevetés)
  • 1:11 - 1:13
    Ő hisz a fogtündérben.
  • 1:13 - 1:15
    De gondolkozzunk kicsit.
  • 1:15 - 1:18
    Ott van Atlantában
    a Bank of America épülete.
  • 1:18 - 1:20
    Ugye, soha senki nem tesz fel
    ilyen kérdést:
  • 1:20 - 1:23
    "Hisz ön abban, hogy ha felmegy
    annak az épületnek a tetejére,
  • 1:23 - 1:25
    és ledob egy labdát, az le fog esni?"
  • 1:26 - 1:29
    Azért nem kérdez ilyet senki,
    mert a gravitáció magától értetődik.
  • 1:30 - 1:33
    Miért nem hallunk ilyen kérdést:
  • 1:33 - 1:35
    "Hisz ön a gravitációban?"
  • 1:35 - 1:36
    De olyat persze feltesznek:
  • 1:36 - 1:39
    "Hisz ön a globális felmelegedésben?"
  • 1:40 - 1:43
    Gondoljuk át ezeket a tényeket.
  • 1:44 - 1:47
    Az Amerikai Tudományfejlesztési
    Szövetség, az AAAS,
  • 1:47 - 1:50
    az egyik legkiemelkedőbb
    tudományos szervezet
  • 1:50 - 1:53
    tudósokat és a nyilvánosságot
    kérdezett különböző tudományos témákról.
  • 1:53 - 1:55
    Mondok néhányat közülük:
  • 1:55 - 1:59
    génmódosított élelmiszer,
    állatkísérletek, emberi evolúció.
  • 2:00 - 2:02
    Nézzék, mit mondanak a tudósok,
  • 2:02 - 2:05
    a terület szakembereit pirossal jelöltem,
  • 2:05 - 2:08
    szemben a szürke jelzéssel,
    ami a közvéleményt jelzi.
  • 2:08 - 2:09
    Hogyan jutottunk ide?
  • 2:10 - 2:12
    Hogyan jutottunk ide?
  • 2:13 - 2:17
    A tudósok és a közvélemény között
    óriási szakadék tátong ezekben a témákban.
  • 2:17 - 2:20
    Kicsit közelítek a saját szakterületemhez,
  • 2:20 - 2:21
    a klímaváltozáshoz.
  • 2:21 - 2:24
    A tudósok 87 százaléka szerint
  • 2:24 - 2:28
    hozzájárulnak az emberek
    a klímaváltozáshoz.
  • 2:29 - 2:32
    A nyilvánosságnak pedig
    csak 50 százaléka gondolja így.
  • 2:33 - 2:35
    Hogyan jutottunk ide?
  • 2:35 - 2:36
    Felmerül hát a kérdés,
  • 2:36 - 2:41
    mi alakítja a tudományos értelmezést?
  • 2:43 - 2:44
    Érdekes kérdés,
  • 2:44 - 2:47
    már régóta foglalkoztat.
  • 2:48 - 2:53
    Szerintem hiedelmek és téveszmék formálják
  • 2:53 - 2:55
    a tudományról alkotott közfelfogást.
  • 2:56 - 2:58
    Hiedelmek és téveszmék.
  • 2:58 - 2:59
    Gondolkozzanak velem, kérem.
  • 3:00 - 3:02
    Ugyanis ezek három eleméről
    szeretnék beszélni:
  • 3:02 - 3:06
    a megerősítési torzításról,
    a Dunning-Kruger-hatásról
  • 3:06 - 3:08
    és a kognitív disszonanciáról.
  • 3:08 - 3:12
    Ezek úgy hangzanak, mint nagy, ékes
    tudományos szakkifejezések, és azok is.
  • 3:13 - 3:16
    De ha elmondom a jelentésüket,
    önök azt fogják mondani:
  • 3:16 - 3:20
    " Ó! Hiszen ezt ismerem, és tudok
    is rájuk élő példát mondani!"
  • 3:21 - 3:23
    Megerősítési torzítás:
  • 3:24 - 3:29
    Olyan bizonyítékot keresünk,
    ami alátámasztja hitünket.
  • 3:29 - 3:32
    Időnként valószínűleg valamennyien
    beleesünk ebbe a hibába.
  • 3:33 - 3:35
    Vegyünk egy példát.
  • 3:35 - 3:36
    Twitterezek.
  • 3:36 - 3:39
    Amikor havazik,
  • 3:39 - 3:41
    szinte mindig megkapom ezt a tweetet.
  • 3:41 - 3:42
    (Nevetés)
  • 3:43 - 3:47
    "Hé, Dr. Shepherd, fél méter magas
    globális felmelegedés van az udvaromon,
  • 3:47 - 3:50
    mit hadoválnak klímaváltozásról?"
  • 3:50 - 3:52
    Sokszor megkapom ezt a tweetet.
  • 3:53 - 3:56
    Aranyos, mindig megmosolyogtat.
  • 3:56 - 4:00
    De tudományosan alapvetően hibás.
  • 4:00 - 4:02
    Ugyanis azt támasztja alá,
  • 4:02 - 4:04
    hogy aki ilyet ír, annak fogalma sincs
  • 4:04 - 4:06
    az időjárás és a klíma közti különbségről.
  • 4:07 - 4:11
    Szoktam mondogatni:
    az időjárás a hangulatunk,
  • 4:11 - 4:13
    a klíma a személyiségünk.
  • 4:14 - 4:16
    Gondoljanak bele.
  • 4:16 - 4:19
    Az időjárás a hangulatunk,
    a klíma a személyiségünk.
  • 4:19 - 4:23
    A pillanatnyi hangulatunk nem feltétlenül
    árulkodik személyiségünkről,
  • 4:23 - 4:25
    ahogy egy hideg nap sem árul el semmit
    a klímaváltozásról,
  • 4:26 - 4:28
    éppenséggel egy kánikulai nap sem.
  • 4:30 - 4:31
    Dunning-Kruger:
  • 4:31 - 4:34
    Két cornelli kutató mutatta ki
    a Dunning-Kruger-hatás jelenségét.
  • 4:35 - 4:37
    Ha utánaolvasnak a legfrissebb
    tudományos szakirodalomban,
  • 4:37 - 4:40
    mindenféle cifra kifejezéssel
    találkoznak majd:
  • 4:40 - 4:43
    illuzórikus felsőbbrendűségi komplexus
    azt hinni, hogy tudunk valamit.
  • 4:43 - 4:47
    Másképp szólva: az emberek azt hiszik,
    többet tudnak, mint amennyit valójában.
  • 4:48 - 4:50
    Vagyis alábecsülik azt, amit nem tudnak.
  • 4:51 - 4:53
    Aztán a kognitív disszonancia.
  • 4:55 - 4:57
    Az egy érdekes dolog.
  • 4:58 - 5:00
    Nemrég ünnepeltük a Mormotanapot, ugye?
  • 5:01 - 5:04
    A legjobb példa a kognitív
    disszonancia leírására,
  • 5:04 - 5:08
    amikor tanult emberek azt kérdezik tőlem:
    pontos-e a rágcsálók előrejelzése.
  • 5:08 - 5:10
    (Nevetés)
  • 5:10 - 5:13
    De mindig megkapom a kérdést.
  • 5:13 - 5:14
    (Nevetés)
  • 5:14 - 5:18
    Azt is hallom, a Farmers' Almanacból
    jósolnak időjárást.
  • 5:18 - 5:21
    Mi is ezen a kalendáriumon
    nőttünk fel, mindenki ismeri.
  • 5:22 - 5:26
    Az a gond vele, hogy csak
    körülbelül 37 százalékig pontos
  • 5:26 - 5:29
    a Penn Állami Egyetem kutatásai szerint.
  • 5:31 - 5:35
    Ma pedig olyan korban élünk,
  • 5:35 - 5:37
    melyben tudományosan
    előre jelezhetjük az időjárást.
  • 5:37 - 5:41
    Na jó, tudom, néhányan önök közül
    most azt gondolják: "Aha, persze,"
  • 5:41 - 5:43
    legalább 90 százalék pontossággal
    tudunk előre jelezni.
  • 5:43 - 5:46
    Csak hát önök hajlamosak
    a ritka tévedéseinkre emlékezni.
  • 5:46 - 5:48
    (Nevetés)
  • 5:50 - 5:54
    Tehát megerősítési torzítás,
    Dunning-Kruger és kognitív disszonancia.
  • 5:54 - 5:59
    Szerintem ezek formálják a tudományról
    alkotott téveszméket és értelmezéseket.
  • 5:59 - 6:02
    De rajtuk kívül az írott sajtó
    és a félretájékoztatás is
  • 6:02 - 6:04
    korlátoz minket.
  • 6:06 - 6:08
    A 2017-es hurrikánszezonban
  • 6:08 - 6:13
    külön riportereket kellett
    megbízni sajtóorgánumokban
  • 6:13 - 6:17
    azzal a feladattal, hogy vessék el
    a hamis időjárási híreket.
  • 6:18 - 6:20
    Ilyen korban élünk.
  • 6:21 - 6:23
    Nem győzöm kezelni a közösségi oldalakon.
  • 6:23 - 6:25
    Valaki kitesz a twitterre
    egy időjárás-előrejelzést
  • 6:25 - 6:28
    az Irma nevű hurrikánról,
    csak egy a gond vele:
  • 6:28 - 6:30
    nem a Hurrikán Központból ered.
  • 6:31 - 6:33
    De mindenki kiteszi, aztán
    tovább osztják, vírusként terjed.
  • 6:33 - 6:36
    Egyáltalán nem a Nemzeti
    Hurrikán Központból származik.
  • 6:38 - 6:41
    Tizenkét évet dolgoztam a NASA-nál,
  • 6:41 - 6:43
    mielőtt a Georgiai Egyetemre jöttem,
  • 6:43 - 6:45
    a Földtudományi Tanácsadó Bizottság
    elnöke vagyok,
  • 6:45 - 6:47
    épp múlt héten voltam náluk
    Washingtonban.
  • 6:47 - 6:49
    Láttam néhány érdekességet.
  • 6:49 - 6:53
    Itt egy NASA-modell
    és tudományos műholdas adatok,
  • 6:53 - 6:55
    a 2017-es hurrikánszezont mutatják.
  • 6:55 - 6:57
    Látják rajta a Harvey hurrikánt?
  • 6:58 - 7:00
    Nézzék az Afrika felől áramló porfelhőt.
  • 7:01 - 7:06
    Nézzék az erdőtüzeket Amerikában
    és Kanada nyugati részén.
  • 7:06 - 7:07
    Ott jön az Irma hurrikán.
  • 7:09 - 7:11
    Ez engem elbűvöl.
  • 7:12 - 7:14
    De tudják, én totál rákattantam
    az időjárásra.
  • 7:15 - 7:18
    Még fontosabb, hogy ez is mutatja:
    olyan technológiánk van,
  • 7:18 - 7:21
    mellyel nemcsak megfigyelhetjük
    az időjárást és az éghajlati rendszert,
  • 7:21 - 7:23
    de előre is jelezhetjük.
  • 7:23 - 7:24
    Tudományos ismereteink vannak,
  • 7:24 - 7:27
    tehát semmi szükség olyan
    értelmezésekre és téveszmékre,
  • 7:28 - 7:29
    melyekről beszéltünk.
  • 7:29 - 7:30
    Megvan a tudásunk.
  • 7:30 - 7:32
    De gondoljanak bele...
  • 7:32 - 7:35
    Ez itt a texasi Houston,
    a Harvey hurrikán után.
  • 7:36 - 7:39
    Rendszeresen publikálok
    a Forbes magazinban,
  • 7:39 - 7:43
    az egyik cikkemben ezt írtam
    egy héttel a Harvey pusztítása előtt:
  • 7:43 - 7:46
    "100-130 milliméter körüli
    csapadékra számíthatunk."
  • 7:47 - 7:49
    Egy héttel előtte megírtam.
  • 7:49 - 7:51
    Mégis, amikor a houstoniakkal
    beszélgetünk, azt mondják:
  • 7:51 - 7:54
    "Sejtelmünk sem volt arról,
    hogy ez ilyen szörnyű lesz."
  • 7:54 - 7:55
    (Nevetés)
  • 7:55 - 7:56
    Én csak...
  • 7:56 - 7:57
    (Sóhajt)
  • 7:57 - 7:59
    (Nevetés)
  • 7:59 - 8:00
    Egy héttel előtte.
  • 8:00 - 8:01
    De –
  • 8:01 - 8:04
    Tudom, furcsa, de az az igazság,
  • 8:04 - 8:09
    hogy mindenki nehezen fogja fel azt,
    amit még nem élt át.
  • 8:10 - 8:12
    Houston lakói időtlen idők óta
    ismerik az esőt,
  • 8:12 - 8:14
    sokszor mosta el őket árvíz.
  • 8:15 - 8:17
    De ilyet még sosem éltek át.
  • 8:18 - 8:22
    Houston éves csapadékmennyisége
    nagyjából 86 milliméter.
  • 8:22 - 8:25
    Most három nap alatt
    130 milliméternyi zúdult rájuk.
  • 8:25 - 8:28
    Szokatlan esemény, egészen rendkívüli.
  • 8:30 - 8:33
    Hiedelmek, téveszmék,
    írott sajtó és félreinformálás.
  • 8:33 - 8:37
    Hogyan változtassunk szokásainkon,
    melyek gúzsba kötik értelmezéseinket?
  • 8:39 - 8:42
    Nem kell ahhoz Houstonba mennünk,
    elég a saját portánk előtt söprögetni.
  • 8:42 - 8:44
    (Nevetés)
  • 8:44 - 8:46
    Emlékeznek a "Hópokalipszisre?"
  • 8:46 - 8:47
    (Nevetés)
  • 8:47 - 8:49
    És a Hómageddonra?
  • 8:49 - 8:50
    A Hózillára?
  • 8:50 - 8:52
    Nevezhetik bárminek.
  • 8:52 - 8:54
    Öt centis hó volt.
  • 8:54 - 8:57
    (Nevetés)
  • 8:57 - 9:00
    Az ötcentis hó elzárta Atlantát.
  • 9:00 - 9:02
    (Nevetés)
  • 9:03 - 9:07
    De benne voltunk a téli
    viharfigyelési rendszerben,
  • 9:07 - 9:10
    úgyhogy tanácsot kértünk
    az előrejelzőktől.
  • 9:10 - 9:13
    Sokan úgy fogták ezt föl
    mint a riasztási fok enyhítését.
  • 9:13 - 9:14
    „Ó, nem is lesz ez olyan vészes!”
  • 9:14 - 9:17
    Mikor csakugyan úgy vélték,
    hogy nem is lesz olyan vészes,
  • 9:17 - 9:19
    ám a riasztási fokot valójában növelték.
  • 9:19 - 9:22
    Ahogy az adatok érkeztek,
    a helyzet egyre romlott.
  • 9:22 - 9:26
    A példa azt igazolja, mennyire
    érzékeink rabjai vagyunk.
  • 9:26 - 9:28
    Felvetődik tehát a kérdés,
  • 9:28 - 9:32
    hogyan tágíthatjuk látókörünket?
  • 9:34 - 9:36
    A kör területe:
    pi szorozva sugár a négyzeten.
  • 9:36 - 9:38
    Ha növeljük a sugarat, nő a kör területe.
  • 9:38 - 9:42
    Hogyan növeljük tudományos
    ismereteink sugarát?
  • 9:43 - 9:44
    Elmondom, mit gondolok erről.
  • 9:45 - 9:48
    Mindenkinek megvan a maga
    téveszme-rendszere.
  • 9:48 - 9:50
    Mindenkit arra buzdítok,
    ismerje fel a sajátjait.
  • 9:50 - 9:53
    Mindenki legyen tisztában
    saját téveszméivel.
  • 9:53 - 9:54
    Honnan erednek?
  • 9:54 - 9:58
    Belénk nevelték, politikai nézőpont,
    vallásos hit –
  • 9:58 - 10:00
    mik alakítják az önök téveszméit?
  • 10:02 - 10:04
    Aztán értékeljék hírforrásaikat –
  • 10:04 - 10:06
    honnan szerezik be
    a tudományos információikat?
  • 10:07 - 10:09
    Mit olvasnak, mit hallgatnak,
  • 10:09 - 10:11
    hogy gyarapítják tudományos ismereteinket?
  • 10:11 - 10:14
    Aztán fontos, hogy ezt
    nyíltan ki is mondják.
  • 10:14 - 10:18
    Beszéljenek arról, hogyan értékelik
    téveszméiket és hírforrásaikat.
  • 10:18 - 10:21
    Szeretném, ha meghallgatnák
    ezt a 40 másodperces kis videót,
  • 10:21 - 10:26
    az egyik legnépszerűbb amerikai
    tévés meteorológus, Greg Fishel
  • 10:26 - 10:27
    Raleigh-ban, Durham területén,
  • 10:27 - 10:29
    köztiszteletben áll azon a környéken.
  • 10:29 - 10:30
    Klímaszkeptikus volt.
  • 10:30 - 10:32
    De figyeljék, mit mond
    a véleménynyilvánításról.
  • 10:32 - 10:34
    Greg Fishel: Elkövettem azt a hibát,
  • 10:34 - 10:36
    és csak nemrég vettem észre,
  • 10:36 - 10:39
    hogy csak olyan információt kerestem,
  • 10:39 - 10:42
    ami alátámasztja előfeltevéseimet,
  • 10:42 - 10:46
    és nem voltam kíváncsi
    semmilyen ellenvéleményre.
  • 10:47 - 10:49
    Majd egy nap arra ébredtem,
  • 10:49 - 10:52
    hogy felvetődött bennem egy kérdés:
  • 10:53 - 10:56
    "Greg, csak nem a megerősítési
    torzítás csapdájába estél?
  • 10:56 - 10:59
    Csak olyan információt keresel,
    ami alátámasztja, amit gondolsz?"
  • 11:00 - 11:03
    És ha őszinte akarok lenni magammal,
    márpedig arra törekszem,
  • 11:03 - 11:05
    akkor el kell ismernem: így történt.
  • 11:05 - 11:08
    Ezért több tudóssal is beszélgettem,
  • 11:08 - 11:10
    a legfrissebb tudományos
    szakirodalmat olvastam,
  • 11:10 - 11:15
    és igyekeztem úgy viselkedni,
    ahogy azt Penn államban tanították
  • 11:15 - 11:17
    egyetemista koromban,
  • 11:18 - 11:20
    nagyon nehezen tudtam
    elfogadni azt az érvet,
  • 11:20 - 11:23
    hogy ne lenne legalább egy kis hatásunk.
  • 11:23 - 11:25
    Ennek mértéke talán kétséges volt,
  • 11:25 - 11:30
    de azt mondani, hogy "semennyi",
    elfogadhatatlannak tűnt számomra
  • 11:30 - 11:31
    tudósként is, magánemberként is.
  • 11:33 - 11:37
    JMS: Greg Fishel épp arról beszélt,
    hogy hogyan növeli
  • 11:37 - 11:39
    tudományos megértésének sugarát.
  • 11:39 - 11:41
    És amikor saját látókörünket tágítjuk,
  • 11:41 - 11:44
    az nem egy jobb jövőről szól,
  • 11:44 - 11:47
    hanem arról, hogy úgy őrizzük meg
    az életet, ahogy ismerjük.
  • 11:48 - 11:53
    Ezért fontos a georgiai Athénnak,
    Atlantának,
  • 11:54 - 11:58
    és az egész Georgia államnak
    valamint az egész világnak,
  • 11:58 - 12:01
    hogy mit gondolunk tudományos
    megértésünk látókörének tágításáról.
  • 12:01 - 12:03
    Úgyhogy terjesszék ki látókörük sugarát.
  • 12:03 - 12:04
    Köszönöm.
  • 12:04 - 12:08
    (Taps)
Title:
A világnézetünket alakító három téveszme
Speaker:
J. Marshall Shepherd
Description:

Mi alakítja tudományos értelmezéseinket (és félreértelmezéseinket)? J. Marshall Shepherd meteorológus gondolatébresztő előadásában kifejti, hogyan hat a megerősítési torzítás, a Dunning-Kruger-hatás és a kognitív disszonancia arra, amiről azt hisszük, hogy tudjuk – és megosztja velünk gondolatait arról, hogyan helyettesíthetjük ezeket valami sokkal erőteljesebb dologgal: a tudással.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:21

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.