< Return to Video

A matematikus a Wall Streetről

  • 0:01 - 0:04
    Chris Anderson:
    Üstökösnek számítottál a matematikában.
  • 0:04 - 0:07
    Már egészen fiatalon tanítottál
    a Harvardon és az MIT-n.
  • 0:07 - 0:09
    Azután a Nemzetbiztonsági Ügynökség,
    az NSA hívott.
  • 0:09 - 0:11
    Hogyan is volt ez?
  • 0:11 - 0:15
    Jim Simons: Szóval az NSA ,
    vagyis a Nemzetbiztonsági Ügynökség —
  • 0:15 - 0:17
    nem pontosan az történt, hogy hívtak.
  • 0:17 - 0:22
    Volt egy részlegük Princetonban,
    amibe kerestek matematikusokat:
  • 0:22 - 0:25
    titkos kódok feltörésére meg hasonlókra.
  • 0:25 - 0:27
    Hallottam róla.
  • 0:27 - 0:29
    Nagyon vonzó feltételeket kínáltak,
  • 0:30 - 0:33
    mert a munkaidő felében
    mindenki csinálhatta a maga matematikáját,
  • 0:33 - 0:37
    de az időnek legalább a felét
    az ő témájukra kellett fordítani.
  • 0:38 - 0:39
    És sokat fizettek.
  • 0:39 - 0:42
    Tehát csábító volt.
  • 0:42 - 0:44
    Mentem hát.
  • 0:44 - 0:45
    CA: Tehát kódfejtő lettél.
  • 0:45 - 0:46
    JS: Igen.
  • 0:46 - 0:48
    CA: Amíg el nem bocsájtottak.
  • 0:48 - 0:49
    JS: Igen, elbocsájtottak.
  • 0:49 - 0:51
    CA: Hogyan történt?
  • 0:51 - 0:53
    JS: Hogy hogyan történt?
  • 0:54 - 0:59
    Elküldtek, mert akkor volt
    a vietnami háború,
  • 0:59 - 1:04
    és a szervezet nagyfőnöke
    lelkes híve volt a háborúnak.
  • 1:04 - 1:09
    Írt egy cikket a New York Timesba,
    címlapcikk volt a vasárnapi mellékletben
  • 1:09 - 1:11
    arról, hogyan fogunk győzni Vietnamban.
  • 1:11 - 1:14
    Én nem szerettem azt a háborút,
    hülyeségnek tartottam.
  • 1:14 - 1:16
    Írtam egy levelet a Timesnak,
    amit ők le is közöltek,
  • 1:16 - 1:20
    arról, hogy nem mindenki,
    aki Maxwell Taylornak dolgozik,
  • 1:20 - 1:25
    — ha még mond ez a név valamit —
    ért vele egyet ebben.
  • 1:26 - 1:27
    És kifejtettem a magam nézeteit...
  • 1:27 - 1:29
    CA: Aha, látom már, ez...
  • 1:29 - 1:32
    JS: ... nem egyezett Taylor tábornokéval.
  • 1:32 - 1:34
    De végül senki nem szólt semmit.
  • 1:34 - 1:38
    Akkor — 29 éves voltam —
    valami srác megkeresett,
  • 1:38 - 1:41
    azt mondta, a Newsweektől van,
    szeretne interjút csinálni velem,
  • 1:41 - 1:46
    és megkérdezné tőlem,
    hogy mit akarok kezdeni a nézeteimmel.
  • 1:46 - 1:50
    Mondtam neki, hogy jelenleg
    többnyire matematikával foglalkozom,
  • 1:50 - 1:53
    és ha vége lesz a háborúnak,
    akkor leginkább nekik fogok dolgozni.
  • 1:54 - 1:57
    Aztán az egyetlen értelmes dolgot tettem,
    amit aznap tehettem,
  • 1:57 - 2:01
    megmondtam a közvetlen főnökömnek,
    hogy adtam ezt az interjút.
  • 2:01 - 2:03
    Errre megkérdezte, hogy mit mondtam.
  • 2:03 - 2:04
    Én meg elmondtam neki.
  • 2:04 - 2:06
    Azt válaszolta,
    hogy fel kell hívja Taylort.
  • 2:06 - 2:09
    Felhívta, ez 10 percig tartott.
  • 2:09 - 2:11
    Öt percre rá ki voltam rúgva.
  • 2:12 - 2:13
    CA: Értem.
  • 2:13 - 2:14
    JS: Nem bántam.
  • 2:14 - 2:17
    CA: Nem bántad,
    mert folytattad Stony Brookban
  • 2:17 - 2:20
    és ezzel felgyorsult
    a matematikai karriered.
  • 2:20 - 2:22
    Vele kezdtél dolgozni.
  • 2:22 - 2:23
    Ő kicsoda?
  • 2:24 - 2:26
    JS: Shiing-Shen Chern.
  • 2:26 - 2:29
    Chern volt a század
    nagy matematikusainak egyike.
  • 2:29 - 2:34
    Még a Berkeley-ről ismertem,
    végzős koromból.
  • 2:34 - 2:36
    Volt néhány ötletem,
  • 2:36 - 2:39
    elmondtam neki, és tetszettek.
  • 2:39 - 2:45
    Együtt csináltuk ezt a munkát,
    ami jól látható itt fenn.
  • 2:45 - 2:46
    Itt van.
  • 2:47 - 2:51
    CA: Ez elvezetett oda, hogy együtt
    publikáltatok egy nevezetes cikket.
  • 2:51 - 2:54
    El tudod egyáltalán magyarázni,
    hogy mi volt ez a munka?
  • 2:55 - 2:56
    Nem.
  • 2:56 - 2:58
    (Nevetés)
  • 2:59 - 3:01
    JS: Úgy értem, van, akinek el tudnám.
  • 3:01 - 3:03
    (Nevetés)
  • 3:03 - 3:05
    CA: Szóval, mi van ezzel a magyarázattal?
  • 3:05 - 3:08
    JS: De nem sok embernek. Nem soknak.
  • 3:09 - 3:12
    CA: Azt hiszem,
    valami gömbhéjakról volt szó,
  • 3:12 - 3:14
    kezdjük hát innen.
  • 3:14 - 3:17
    JS: Igen, de most arról
    a munkáról fogok beszélni —
  • 3:17 - 3:21
    igen, azzal kapcsolatos volt,
    de mielőtt rátérnénk —
  • 3:21 - 3:24
    az a munka jó matematika volt.
  • 3:24 - 3:27
    Nagyon elégedett voltam vele,
    akárcsak Chern.
  • 3:28 - 3:32
    Még egy új kutatási részterületet is
    elindított, ami ma virágzik.
  • 3:33 - 3:38
    De ami még érdekesebb,
    hogy történetesen van fizikai alkalmazása,
  • 3:38 - 3:42
    amiről semmit nem tudtunk, én legalábbis
    nem értek a fizikához, és nem hiszem,
  • 3:42 - 3:45
    hogy Chern is valami fene sokat
    értett hozzá.
  • 3:45 - 3:49
    És kb. 10 évvel a cikk megjelenése után
  • 3:49 - 3:53
    egy pasas Princetonból, Ed Witten,
    alkalmazni kezdte a húrelméletben,
  • 3:53 - 3:58
    Oroszországban pedig
    a kondenzált anyagokra.
  • 3:58 - 4:03
    Ma ezt úgy nevezik itt,
    hogy Chern-Simons invariánsok,
  • 4:03 - 4:05
    és a fizika számos területén elterjedt.
  • 4:05 - 4:06
    Ez bámulatos volt.
  • 4:06 - 4:07
    Nem értettünk a fizikához.
  • 4:08 - 4:11
    Sosem merült fel bennem,
    hogy lenne fizikai alkalmazása.
  • 4:11 - 4:14
    De hát a matematika már csak ilyen,
    sosem tudni, mi mire lesz jó.
  • 4:14 - 4:16
    CA: Ez olyan hihetetlen.
  • 4:16 - 4:20
    Az imént arról beszélgettünk, hogy az
    evolúció miként alakítja az emberi elmét,
  • 4:20 - 4:23
    amely képes vagy nem képes
    felfogni az igazságot.
  • 4:23 - 4:26
    Hogy, hogy nem, előjössz
    egy matematikai elmélettel,
  • 4:26 - 4:28
    anélkül, hogy értenél a fizikához,
  • 4:28 - 4:31
    majd két évtizeddel később azt látod,
  • 4:31 - 4:34
    a valós fizikai világ lényegi leírására
    használják.
  • 4:34 - 4:35
    Hogyan lehetséges ez?
  • 4:35 - 4:36
    JS: Isten tudja.
  • 4:36 - 4:38
    (Nevetés)
  • 4:39 - 4:42
    De egy neves fizikus, Wigner Jenő,
    írt egy tanulmányt
  • 4:42 - 4:48
    "A matematika ésszerűtlen hatékonysága
    a természettudományokban" címmel.
  • 4:48 - 4:52
    A matematika, amely bizonyos értelemben
    a valós világból nőtt ki:
  • 4:52 - 4:57
    megtanulunk számolni, mérni,
    ezt tud mindenki —
  • 4:57 - 4:58
    önálló életet kezd.
  • 4:59 - 5:02
    De gyakran azután visszatér,
    és valamire az adja a megoldást.
  • 5:02 - 5:04
    Példa rá az általános relativitáselmélet.
  • 5:04 - 5:08
    fHermann] Minkowskié volt a geometria,
    és Einstein rájött,
  • 5:08 - 5:11
    "Ó, ez remek, erre építhetek
    az általános relativitáselméletben."
  • 5:12 - 5:15
    Tehát sosem lehet tudni.
    Olyan titokzatos.
  • 5:15 - 5:16
    Valóban az.
  • 5:16 - 5:20
    CA: Tehát itt van valami zseniális
    matematikai eredmény.
  • 5:20 - 5:21
    Beszélj nekünk erről.
  • 5:21 - 5:27
    JS: Ez egy golyó. Egy gömbhéj,
    és körülveszi egy rács —
  • 5:27 - 5:29
    ott, azok a négyzetek.
  • 5:30 - 5:36
    Amit most mutatok, azt eredetileg
    [Leonhard] Euler vette észre,
  • 5:36 - 5:38
    az 1700-as évek nagy matematikusa.
  • 5:38 - 5:43
    Ez lassanként a matematika egyik nagyon
    fontos részterületévé nőtte ki magát:
  • 5:43 - 5:46
    algebrai topológia, geometria.
  • 5:47 - 5:51
    Ez a cikk erre vezethető vissza.
  • 5:51 - 5:53
    Itt van ez a valami:
  • 5:53 - 5:58
    van 8 csúcsa, 12 éle, 6 lapja .
  • 5:58 - 6:02
    Ha nézzük ezt a különbséget:
    csúcsok mínusz élek plusz lapok
  • 6:02 - 6:03
    akkor az eredmény kettő.
  • 6:03 - 6:05
    Tehát kettő. Szép szám.
  • 6:05 - 6:09
    Most másképp csináljuk,
    háromszögekkel fedjük le:
  • 6:09 - 6:14
    van 12 csúcs, 30 él
  • 6:14 - 6:18
    és 20 lap, 20 csempe.
  • 6:19 - 6:23
    A csúcsok mínusz élek plusz lapok
    továbbra is 2 lesz.
  • 6:23 - 6:26
    És valóban, akárhogyan is csinálhatjuk,
  • 6:26 - 6:29
    lefedjük ezt a valamit bármilyen
    sokszögekkel, háromszögekkel
  • 6:29 - 6:31
    akár vegyesen.
  • 6:31 - 6:34
    És ha vesszük a csúcsok - élek + lapok
    számát, kettőt kapunk.
  • 6:34 - 6:36
    Itt van egy másmilyen alakzat.
  • 6:36 - 6:42
    Ez egy tórusz, vagy egy úszógumi
    felszíne: 16 csúcs,
  • 6:42 - 6:46
    ezekkel a téglalapokkal lefedve:
    32 él, 16 lap.
  • 6:47 - 6:49
    Csúcsok mínusz élek plusz lapok
    nullára jön ki.
  • 6:49 - 6:51
    Mindig nulla jön ki.
  • 6:51 - 6:55
    Ha egy tóruszt bárhogyan is
    lefedünk téglalapokkal, háromszögekkel,
  • 6:55 - 6:59
    vagy bármi hasonlóval,
    akkor nullát fogunk kapni.
  • 7:01 - 7:03
    Ezt nevezik Euler-karakterisztikának.
  • 7:03 - 7:06
    És ezt úgy mondják: topológiai invariáns.
  • 7:07 - 7:08
    Igen meglepő.
  • 7:08 - 7:11
    Mindegy, hogyan csináljuk,
    mindig ugyanaz lesz a válasz.
  • 7:11 - 7:17
    Ez volt az első lökés az 1700-as évekből
  • 7:17 - 7:21
    egy olyan terület felé,
    amelyet ma algebrai topológiának neveznek.
  • 7:21 - 7:24
    CA: Az volt az eredményed,
    hogy fogtál egy gondolatot.
  • 7:24 - 7:26
    és áttetted magasabb dimenzióba,
  • 7:26 - 7:30
    magasabb dimenziós objektumokra
    találtál új invariánsokat?
  • 7:30 - 7:34
    JS: Igen. Voltak már tulajdonképpen
    magasabb dimenziós invariánsok:
  • 7:34 - 7:39
    Pontrjagin-osztályok,
    és itt voltak a Chern-osztályok.
  • 7:39 - 7:42
    Volt egy csomó ilyen típusú invariáns.
  • 7:42 - 7:46
    Sokat kínlódtam az egyikkel,
  • 7:46 - 7:51
    hogy kombinatorikai módon modellezzem
  • 7:51 - 7:54
    a szokásos megközelítés helyett.
  • 7:54 - 7:58
    Ez vezetett ehhez a munkához,
    és felfedeztünk néhány új dolgot.
  • 7:58 - 8:02
    De ha Euler nem lett volna,
  • 8:02 - 8:06
    aki majdnem 70 kötetnyi matematikát írt,
  • 8:06 - 8:07
    és 13 gyereke volt,
  • 8:07 - 8:14
    nyilvánvalóan úgy dolgozott,
    hogy közben a térdén gyereket ringatott,
  • 8:14 - 8:20
    szóval, Euler nélkül
    talán nem lennének ezek az invariánsok.
  • 8:20 - 8:24
    CA: Legalább kaptunk itt valami ízelítőt
    erről a csodálatos elméről.
  • 8:24 - 8:26
    Beszéljünk
    a Renaissance Technologiesről.
  • 8:26 - 8:32
    Mert hogy azzal az okos fejeddel,
    amivel a NSA-nál a kódot törted,
  • 8:32 - 8:35
    a pénzügyi ágazatban kezdtél
    kódfejtéssel foglalkozni.
  • 8:36 - 8:38
    Gondolom, nem pénzért vetted
    a hatékony piacok elméletét.
  • 8:38 - 8:45
    Valahogy rájöttél, miként lehet két
    évtized alatt bámulatos hozamokat elérni.
  • 8:45 - 8:46
    Nekem úgy mondták,
  • 8:46 - 8:50
    nemcsak a hozam mértéke volt
    figyelemre méltó,
  • 8:50 - 8:54
    hanem, hogy meglepően alacsony
    árfolyam-ingadozással s kockázattal tetted
  • 8:54 - 8:56
    más fedezeti alapokhoz képest.
  • 8:56 - 8:58
    Hogy a csudában csináltad ezt, Jim?
  • 8:58 - 9:02
    JS: Összeszedtem egy csodálatos csapatot.
  • 9:02 - 9:06
    Amikor elkezdtem kereskedni, már
    egy kicsit elegem volt a matematikából.
  • 9:06 - 9:10
    Harmincas éveim végén jártam,
    volt egy kis pénzem.
  • 9:10 - 9:13
    Elkezdtem kereskedni, és nagyon jól ment.
  • 9:13 - 9:15
    Elég sok pénzt kerestem
    puszta szerencsével.
  • 9:15 - 9:18
    Azt hiszem, csak
    a szerencsének köszönhetem.
  • 9:18 - 9:20
    Nem volt szó matematikai
    modellről, az biztos.
  • 9:20 - 9:23
    De ahogyan áttekintettem az adatokat,
    egy idő után rájöttem,
  • 9:24 - 9:26
    olyannak tűnnek,
    mint amiben van valami rendszer.
  • 9:26 - 9:30
    Felvettem néhány matematikust,
    és kezdtünk gyártani néhány modellt,
  • 9:30 - 9:34
    olyasmiket, mint amilyeneket IDA-nál
    [a Védelmi Kutatóintézetben] csináltunk.
  • 9:34 - 9:37
    Algoritmus tervezése,
    tesztelése számítógépen.
  • 9:37 - 9:39
    Működik? Nem működik? És így tovább.
  • 9:39 - 9:41
    CA: Vethetünk egy pillantást rá?
  • 9:41 - 9:45
    Mert hogy ez itt egy tipikus grafikon
    valami árucikkre vonatkozóan.
  • 9:46 - 9:51
    Ha én erre ránézek, azt mondanám,
    "ez egy véletlen ingadozás fel-le,
  • 9:51 - 9:53
    talán egy enyhe növekedő trenddel
    a vizsgált időszak alatt"
  • 9:53 - 9:56
    Hogy tudnál kereskedni ez alapján,
  • 9:56 - 9:58
    s meglátni benne valamit,
    ami nem puszta véletlen?
  • 9:58 - 10:01
    JS: A régi időkben
    — ez egy grafikon a régi időkből —,
  • 10:01 - 10:05
    az árucikkeknek, valutáknak volt
    valami trendjük, amelyet követtek.
  • 10:06 - 10:12
    Nem okvetlen valami nyilvánvaló trend,
    mint itt, de valami időszakos trend.
  • 10:12 - 10:16
    És ha eldöntöttük, hogy az elmúlt 20 nap
    átlagos mozgása alapján
  • 10:16 - 10:21
    előrejelzést készítünk, akkor lehetséges,
  • 10:21 - 10:24
    hogy az jó előjelzés lett,
    és keresünk rajta.
  • 10:24 - 10:29
    Néhány éve tényleg
    ilyen rendszerek működtek.
  • 10:29 - 10:32
    Nem nagyon jól, de működtek.
  • 10:32 - 10:34
    Hol nyertünk, hol vesztettünk,
    újra nyertünk...
  • 10:34 - 10:37
    De az év napokból áll,
  • 10:37 - 10:41
    és ezen időszak alatt is lehetne keresni.
  • 10:41 - 10:44
    Ez egy nagyon lebutított rendszer.
  • 10:45 - 10:48
    CA: Szóval egy csomó különféle hosszúságú
    trendet tesztelnél,
  • 10:48 - 10:51
    és azt néznéd, hogy vajon pl.
  • 10:51 - 10:54
    a 10 napos vagy a 15 napos trend
    jelezte-e jobban, ami azután történt.
  • 10:54 - 11:01
    JS: Mindezeket kipróbálhatnánk, és
    megnézhetnénk, melyik működik a legjobban.
  • 11:02 - 11:05
    A trendkövetés a 60-as években
    volt nagy dobás,
  • 11:05 - 11:07
    és a 70-es években nagyjából rendben volt.
  • 11:07 - 11:09
    A 80-as évekre már nem.
  • 11:09 - 11:12
    CA: Mert mindenki láthatta.
  • 11:12 - 11:15
    Szóval, hogy sikerült
    a vetélytársak előtt maradnotok?
  • 11:15 - 11:21
    JS: Úgy, hogy más megközelítéseket
    találtunk,
  • 11:21 - 11:24
    rövidebb időszakú megközelítéseket
    bizonyos mértékig.
  • 11:25 - 11:28
    Az volt a lényeg, hogy iszonyatos
    mennyiségű adatot gyűjtöttünk,
  • 11:28 - 11:32
    és eleinte mindennek
    magunk kellett utánajárjunk.
  • 11:32 - 11:36
    Lementünk a FED-hez, és lemásoltuk,
    miként alakultak a kamatlábak,
  • 11:36 - 11:39
    és más hasonlók, mert nem voltak
    még meg számítógépen.
  • 11:39 - 11:41
    Megszereztünk egy csomó adatot.
  • 11:41 - 11:45
    És hát a nagyon okos emberek
    — ez volt a kulcs.
  • 11:45 - 11:49
    Nem igazán tudtam, hogyan vegyünk fel
    kereskedőket alaptevékenységekre.
  • 11:50 - 11:53
    Felvettem egy csomót,
    néhányan hoztak nyereséget, mások nem.
  • 11:53 - 11:55
    Ebből nem tudtam üzletet csinálni.
  • 11:55 - 11:57
    Azt tudtam,
    hogyan kell tudósokat felvenni,
  • 11:57 - 12:00
    mert volt már némi tapasztalatom e téren.
  • 12:00 - 12:02
    Ezt tettük hát.
  • 12:02 - 12:05
    És ezek a modellek fokozatosan javultak,
  • 12:05 - 12:06
    egyre jobbak lettek.
  • 12:06 - 12:10
    CA: Attól vagy hiteles, hogy tettél valami
    figyelemre méltót a Renaissance-nál:
  • 12:10 - 12:12
    felépítetted ezt a kultúrát,
    ezekkel az emberekkel,
  • 12:12 - 12:16
    akik nem egyszerű zsoldosok,
    akiket pénzzel el lehetne csalogatni.
  • 12:16 - 12:20
    Őket a matematika és a tudomány izgatta.
  • 12:20 - 12:22
    JS: Szeretném remélni, hogy talán így van.
  • 12:22 - 12:26
    De ebben a pénznek is része volt.
  • 12:26 - 12:27
    CA: Sok pénzt kerestek.
  • 12:27 - 12:30
    JS: Nem állítanám,
    hogy senki sem a pénz miatt jött.
  • 12:30 - 12:32
    Azt hiszem, sokan amiatt jöttek.
  • 12:32 - 12:33
    De jöttek kedvtelésből is.
  • 12:33 - 12:37
    CA: Mi volt a szerepe a gépi tanulásnak?
  • 12:37 - 12:40
    JS: Bizonyos értelemben
    gépi tanulás volt, amit csináltunk.
  • 12:41 - 12:47
    Ránézünk egy csomó adatra, és próbálunk
    különböző előrejelzési sémákat szimulálni,
  • 12:47 - 12:49
    amíg csak jobban és jobban
    nem megy.
  • 12:49 - 12:53
    Ez önmagában nem okvetlen ad
    visszajelzést, hogy jól csináltuk-e.
  • 12:53 - 12:56
    De működött.
  • 12:56 - 13:00
    CA: Tehát ezek az előjelzési sémák
    lehettek egészen vadak és meglepőek.
  • 13:00 - 13:02
    Úgy értem, mindent
    számításba vettetek, igaz?
  • 13:02 - 13:05
    Az időjárást, a ruhák hosszát,
    a poltikai véleményt.
  • 13:06 - 13:08
    JS: Igen, csak a ruhák hosszát
    nem próbáltuk.
  • 13:08 - 13:10
    CA: Akkor miféle dolgokat?
  • 13:10 - 13:12
    JS: Lényegében mindent.
  • 13:12 - 13:15
    Bármit, ami jól jöhet,
    kivéve a felhajtások hosszát,
  • 13:16 - 13:19
    Időjárást, éves jelentéseket,
    negyedéves jelentéseket;
  • 13:19 - 13:24
    a múltbéli adatok önmagukban több kötetet
    kitesznek, amit csak el lehet képzelni.
  • 13:24 - 13:25
    Ami csak létezik.
  • 13:25 - 13:28
    Terabyte-nyi adatot kezelünk
    naponta.
  • 13:28 - 13:32
    Tároljuk, egy kicsit átgyúrjuk,
    előkészítjük az elemzésre.
  • 13:33 - 13:35
    Anomáliákat keresünk.
  • 13:35 - 13:38
    Keresünk — ahogyan mondtad —,
  • 13:38 - 13:40
    a hatékony piacok elmélete nem megfelelő.
  • 13:40 - 13:44
    CA: De bármelyik anomália önmagában
    akár véletlen is lehet.
  • 13:44 - 13:47
    Tehát az lenne a titok,
    többes anomáliákat keresni,
  • 13:47 - 13:49
    és lesni, mikor illenek össze?
  • 13:49 - 13:52
    JS: Bármelyik anomália lehet véletlen,
    de ha elég sok adatunk van,
  • 13:52 - 13:56
    akkor meg tudjuk mondani,
    hogy ez most nem az.
  • 13:56 - 14:00
    Tekinthetünk egy tartós anomáliát,
  • 14:01 - 14:05
    nem nagyon valószínű,
    hogy az véletlen lenne.
  • 14:06 - 14:10
    De ezek a dolgok idővel elhalványulnak,
    az anomáliák eltűnhetnek.
  • 14:10 - 14:13
    Valahogy mindig uralni kell az üzletet.
  • 14:13 - 14:16
    CA: Sokan úgy tekintenek ma
    a fedezeti alap ágazatra,
  • 14:16 - 14:20
    és szinte sokkolja őket,
  • 14:20 - 14:22
    hogy mennyi gazdagság származik belőle,
  • 14:22 - 14:24
    és hogy mennyi tehetséget szippant fel.
  • 14:26 - 14:30
    Vannak fenntartásaid
    az ágazattal kapcsolatban,
  • 14:30 - 14:32
    és esetleg magával
    a pénzügyi ágazattal általában?
  • 14:32 - 14:35
    Mintha egy elszabadult vonaton ülnénk —
  • 14:35 - 14:39
    nem is tudom —,
    hogy csak növeli az egyenlőtlenségeket?
  • 14:39 - 14:43
    Hogyan tudnád megvédeni,
    ami a fedezeti alap ágazatban történik?
  • 14:43 - 14:45
    JS: Úgy gondolom,
    az elmúlt három-négy évben
  • 14:45 - 14:47
    a fedezeti alapok nem teljesítettek jól.
  • 14:47 - 14:49
    Mi jól csináltuk,
  • 14:49 - 14:53
    de a fedezeti alap ágazat összességében
    nem működik valami jól.
  • 14:53 - 14:58
    A részvénypiacnak jó időszaka volt,
    felfelé ment, ahogyan közismert;
  • 14:58 - 15:01
    az árfolyam/nyereség mutatók emelkedtek.
  • 15:01 - 15:04
    Tehát, mondjuk,
    az elmúlt 5-6 éven át keletkezett
  • 15:04 - 15:08
    temérdek gazdagság nem
    a fedezeti alapból származott.
  • 15:08 - 15:12
    Megkérdezhetik tőlem,
    hogy mi is az a fedezeti alap?
  • 15:12 - 15:14
    Erre azt mondanám, "egy és húsz."
  • 15:14 - 15:18
    Ami azt jelenti — most kettő és húsz —,
  • 15:18 - 15:21
    hogy két százalék fix díj,
    és 20 százalék profit.
  • 15:21 - 15:23
    Minden fedezeti alap más.
  • 15:23 - 15:27
    CA: Azt beszélik, hogy te ennél
    valamivel magasabb díjat szabsz meg.
  • 15:27 - 15:30
    JS: Egyidőben mi alkalmaztuk
    a legmagasabb díjat a világon.
  • 15:30 - 15:34
    Öt és 44, ezt alkalmaztuk.
  • 15:34 - 15:35
    CA: Öt és 44.
  • 15:35 - 15:38
    Szóval öt százalék alapdíj
    és a nyereség 44 százaléka.
  • 15:38 - 15:41
    Még mindig igen szemrevaló összeget
    hoztatok a befektetőinknek.
  • 15:41 - 15:43
    JS: Igen, jó hozamokat érünk el.
  • 15:43 - 15:46
    Az emberek őrjöngtek: "Hogyan
    szabhatnak ilyen magas díjakat?"
  • 15:46 - 15:47
    Azt mondtam: "Visszavonhatja."
  • 15:47 - 15:50
    De "Hogyan kaphatok többet?"
    — ez volt a szempontjuk.
  • 15:50 - 15:52
    (Nevetés)
  • 15:52 - 15:54
    Egy bizonyos ponton,
    ahogy azt szerintem mondtam már,
  • 15:54 - 15:59
    kivásároltuk az összes befektetőt,
    mert ez ad szabad kezet az alapnak.
  • 15:59 - 16:02
    CA: Kell-e félnünk attól,
    hogy a fedezeti alap ágazat
  • 16:02 - 16:08
    túl sok matematikust
    és más tehetséget szipkáz el
  • 16:08 - 16:11
    a világ egyéb problémái elől?
  • 16:11 - 16:13
    JS: Nem csupán matematikáról van itt szó.
  • 16:13 - 16:15
    Alkalmazunk csillagászokat,
    fizikusokat és hasonlókat is.
  • 16:16 - 16:18
    Nem hiszem, hogy nagyon kéne félnünk tőle,
  • 16:18 - 16:21
    ez még mindig elég kis terület.
  • 16:21 - 16:27
    Azzal, hogy tudományt vittünk
    a befektetői világba,
  • 16:27 - 16:30
    ténylegesen fejlődött ez a világ.
  • 16:30 - 16:34
    Csökkent az árfolyam-ingadozás.
    Nőtt a likviditás.
  • 16:34 - 16:37
    Kisebb a szórás,
    mert az emberek ilyesmikkel kereskednek.
  • 16:37 - 16:42
    Nem nagyon félek attól, hogy egy Einstein
    fedezeti alappal kezdene el foglalkozni.
  • 16:42 - 16:47
    CA: Most életednek egy olyan
    szakaszában vagy, hogy befektetéseid
  • 16:47 - 16:50
    egy egészen más célt szolgálnak:
  • 16:50 - 16:55
    éppen azon vagy, hogy fellendítsd
    a matematikát Amerika-szerte.
  • 16:55 - 16:56
    Ő Marilyn, a feleséged.
  • 16:56 - 17:01
    Ti most együtt jótékonykodtok.
  • 17:01 - 17:02
    Beszélj most erről.
  • 17:02 - 17:06
    JS: Marilyn kezdte el —
  • 17:06 - 17:10
    ő az itt fenn, az én gyönyörű feleségem —
  • 17:10 - 17:13
    ő kezdte az alapítványt, nagyjából 20 éve.
  • 17:13 - 17:14
    Azt hiszem, 1994-ben.
  • 17:14 - 17:16
    Szerintem 1993-ban,
    ő azt mondja, 1994-ben,
  • 17:16 - 17:18
    valamelyik a kettő közül.
  • 17:18 - 17:21
    (Nevetés)
  • 17:21 - 17:27
    Úgy indítottuk be, hogy ez
    egy kényelmes módja a jótékonykodásnak.
  • 17:28 - 17:31
    Ő foglalkozik a könyveléssel, stb.
  • 17:31 - 17:38
    Akkoriban nem volt konkrét elképzelésünk,
    de lassanként kialakult —,
  • 17:38 - 17:43
    a matematikára, a fizikára,
    az alapkutatásokra összpontosítunk.
  • 17:44 - 17:46
    Ezt is tettük.
  • 17:46 - 17:53
    Úgy hat éve otthagytam a Renaissance-t,
    és elmentem dolgozni az alapítványhoz.
  • 17:53 - 17:54
    Tehát ezt csináljuk.
  • 17:54 - 17:57
    CA: A "Math for America" alapvetően
  • 17:57 - 18:00
    az ország matematikatanáraiba
    fektet be azzal,
  • 18:00 - 18:04
    hogy plusz jövedelemhez juttatja,
    támogatja és továbbképzi őket.
  • 18:04 - 18:07
    Igyekszik ezt tényleg hatékonyan tenni,
  • 18:07 - 18:09
    hogy ez olyan hivatás legyen,
    ami vonzza a tanárokat.
  • 18:09 - 18:14
    JS: Igen, ahelyett,
    hogy a rossz tanárokat csepülnénk,
  • 18:14 - 18:19
    ami rontja a hangulatot
    az egész oktatói társadalomban,
  • 18:19 - 18:22
    különösen matematikában és fizikában.
  • 18:22 - 18:28
    arra összpontosítunk, hogy kiemeljük
    a jókat, és megbecsüljük őket.
  • 18:28 - 18:31
    Plusz pénzt adunk nekik,
    évi 15 000 dollárt.
  • 18:31 - 18:35
    800 matematika- és fizikatanárunk van
    New York városban, állami iskolákból,
  • 18:35 - 18:37
    ők adják a gerinc egy részét.
  • 18:37 - 18:41
    Náluk jó a munkaszellem.
  • 18:41 - 18:43
    Maradnak a pályán.
  • 18:43 - 18:46
    A következő évben ezren lesznek,
  • 18:46 - 18:50
    ez 10%-a New York állami iskoláiban
    tanító matematika- és fizikatanároknak.
  • 18:50 - 18:56
    (Taps)
  • 18:56 - 18:59
    CA: Jim, van itt egy másik projekt is,
    amit önzetlenül támogatsz:
  • 18:59 - 19:02
    Ugye, ez az élet eredetének kutatása.
  • 19:02 - 19:03
    Mit kutatunk?
  • 19:04 - 19:05
    JS: Várj egy percet.
  • 19:05 - 19:08
    Azután elmondom, hogy mit kutatunk.
  • 19:08 - 19:11
    Az élet eredete nagyon érdekes kérdés.
  • 19:11 - 19:12
    Hogyan jutottunk el idáig?
  • 19:13 - 19:15
    Pontosabban, két kérdés van:
  • 19:15 - 19:21
    Az egyik: milyen út vezet
    a geológiától a biológiáig,
  • 19:21 - 19:22
    és hogyan jutottunk el ide?
  • 19:22 - 19:24
    A másik pedig: mivel kezdődött?
  • 19:24 - 19:28
    Milyen anyagot — ha volt —,
    kellett használnunk ezen az úton?
  • 19:28 - 19:31
    Mindkettő nagyon érdekes kérdés.
  • 19:32 - 19:38
    Az első kérdés egy körülményes folyamat
    az ásványoktól valami RNS-féléig,
  • 19:38 - 19:40
    "Hogyan is működött?"
  • 19:40 - 19:42
    A másik, hogy milyen anyag kellett ehhez?
  • 19:42 - 19:44
    Több ez mint gondolnánk.
  • 19:44 - 19:49
    Ez a kép itt
    egy csillag születéséről készült.
  • 19:50 - 19:53
    Minden évben a Tejútrendszerünkben,
    amely 100 milliárd csillagból áll,
  • 19:53 - 19:56
    átlagosan 2 új csillag keletkezik.
  • 19:56 - 19:58
    Ne kérdezd, hogyan, de keletkezik.
  • 19:58 - 20:01
    Millió év, amíg
    egy ilyen folyamat lezárul.
  • 20:02 - 20:04
    Így egyensúlyi állapotban egyszerre
  • 20:04 - 20:08
    kb. kétmillió csillag van születőben.
  • 20:08 - 20:12
    Ez itt valahol a folyamat közben van.
  • 20:12 - 20:15
    És itt vannak ezek a kis izék,
    amelyek körülötte keringenek,
  • 20:15 - 20:17
    por és törmelék.
  • 20:17 - 20:21
    Ebből valószínűleg egy naprendszer
    keletkezik majd vagy akármi.
  • 20:21 - 20:23
    De van itt egy dolog:
  • 20:23 - 20:29
    a keletkező csillagot körülvevő porban
  • 20:29 - 20:35
    találtak szervesnek mondható molekulákat.
  • 20:36 - 20:42
    Nem csupán olyanokat, mint a metán,
    hanem mint a formaldehid vagy a cianid,
  • 20:42 - 20:49
    olyanokat, amelyek építőelemek,
    csírák, mondhatjuk, hogy az élet csírái.
  • 20:49 - 20:52
    Ez jellemző lehet.
  • 20:52 - 20:59
    És jellemző lehet az is,
    hogy a bolygók szerte az univerzumban
  • 20:59 - 21:03
    néhány ilyen építőelemmel kezdik létüket.
  • 21:04 - 21:07
    Ez vajon azt jelenti,
    hogy mindenütt kialakul az élet?
  • 21:07 - 21:08
    Lehetséges,
  • 21:08 - 21:12
    De ez attól függ,
    mennyire körülményes az út
  • 21:12 - 21:17
    azoktól a törékeny kezdetektől,
    a csíráktól, magáig az életig.
  • 21:17 - 21:21
    A csírák legtöbbje
    terméketlen bolygóra hull.
  • 21:21 - 21:23
    CA: Szóval, te személy szerint
  • 21:23 - 21:26
    választ szeretnél a kérdésre,
    hogy honnan jöttünk,
  • 21:26 - 21:30
    és hogyan történt mindez.
  • 21:30 - 21:31
    JS: Igen, szeretném látni a választ.
  • 21:31 - 21:33
    És tetszik a gondolat,
  • 21:33 - 21:38
    hogy ha az út körülményes
    és bizonytalan is,
  • 21:38 - 21:43
    nem számít, hogyan indultunk,
    egyediek lehetünk.
  • 21:43 - 21:44
    Másrészt,
  • 21:45 - 21:48
    ha egyszer van ez a szerves hulladék,
    ami áramlik mindenütt,
  • 21:48 - 21:52
    lehet egy csomó barátunk a Földön kívül.
  • 21:53 - 21:54
    Óriási lenne, ha tudnánk.
  • 21:54 - 21:58
    CA: Jim, néhány éve alkalmam
    volt beszélgetni Elon Muskkal,
  • 21:58 - 22:00
    és megkérdeztem,
    hogy mi a titka a sikerének.
  • 22:00 - 22:04
    Azt válaszolta,
    hogy komolyan vette a fizikát.
  • 22:05 - 22:09
    Most azt hallom tőled,
    komolyan kell venni a matematikát,
  • 22:09 - 22:12
    ez hatja át egész életed.
  • 22:12 - 22:17
    Ez tett téged abszolut nyertessé,
    ettől van módod befektetni
  • 22:17 - 22:21
    gyerekek ezreinek és ezreinek jövőjébe
    Amerika-szerte és másutt is.
  • 22:22 - 22:24
    Lehet, hogy a tudomány tényleg hatásos?
  • 22:24 - 22:27
    Tényleg működik a matematika?
  • 22:27 - 22:32
    JS: A matematika mindenképp.
  • 22:32 - 22:33
    De ez számomra öröm volt.
  • 22:33 - 22:38
    Marilynnel dolgozni és pénzt osztogatni
    nagyon élvezetes volt.
  • 22:38 - 22:41
    CA: Azt látom,
    lelkesítő számomra a gondolat,
  • 22:41 - 22:45
    hogy ha komolyan vesszük a tudást,
    abból sok minden más is kisülhet.
  • 22:45 - 22:48
    Köszönet az érdekes élettörténetért,
    és hogy eljöttél a TED-be.
  • 22:48 - 22:49
    Köszönöm.
  • 22:49 - 22:50
    Jim Simons!
  • 22:50 - 22:54
    (Taps)
Title:
A matematikus a Wall Streetről
Speaker:
Jim Simons
Description:

Jim Simons matematikus és kódfejtő, aki rájött, hogy a kódok feltörésére használt matematika segítségére lehet a pénzügyi világ törvényszerűségeinek felismerésében. Visszavonulva, már túl a milliárdokon, a jövő generáció matematikatanárainak és a matematikakutatóknak a támogatásán munkálkodik. Chris Anderson (TED) arról beszélget Simonsszal, hogy miként alakult az élete a számok világában.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
23:03
  • 4:42 A cím fordítását http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0210/tisza0210.html innen vettem. (Tudom, hogy a szó szerinti fordítás nem ez.)

  • Kérem, nézzétek meg, talán nem rontottam rajta. Ha mégis, szójatok, javítom.
    Köszööm a türelmet! :)

  • Rendben vannak a javításaid, kösz.

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions