Mérgező baba

Penelope Jagessar Chaffer arra volt kíváncsi, hogy milyen vegyszereknek volt kitéve a várandóssága alatt: hatással lehetnek ezek születendő gyermekére? Tyrone Hayes tudóst kérte fel, hogy mutassa be egyik kutatását az atrazinról, egy kukoricán használt gyomirtóról. (Hayes a kétéltűek szakértője, az atrazin ellenzője, mivel annak nyugtalanító hatása van a békák fejlődésére.) A TEDWomen színpadán ők együtt mondják el történetüket.

Penelope Jagessar Chaffer:
Van-e önök között orvos?

Nem, csak viccelek.

Érdekes, mert hat évvel ezelőtt,

amikor várandós voltam
az első gyermekemmel,

felfedeztem,

hogy a babaápolási termékekben

leggyakrabban használt tartósítószer

az ösztrogénhez hasonló hatást vált ki,

amikor az emberi szervezetbe kerül.

Nagyon is egyszerű bejutnia

egy termékben található vegyületnek

a szervezetünkbe a bőrön keresztül.

Ezeket a tartósítószereket megtalálták

mellrák-daganatokban.

Ez indított el az úton,

hogy elkészítsem ezt a filmet,
a "Mérgező Babát".

Nem kerül sok időbe,

fellelni néhány igen meglepő statisztikát

a témában.

Az egyik az, hogy maguknak és nekem is

30-50 ezer olyan vegyület található

a szervezetünkben,

amelyek a nagyszüleinkében még nem voltak.

És sok vegyület ezek közül

kapcsolatba hozható a szélsebesen terjedő

krónikus gyermekbetegségekkel,

amelyeket az iparosodott
országokban látunk.

Mutatok néhány statisztikát.

Például az Egyesült Királyságban

a gyermekkori leukémia előfordulása

20 százalékkal nőtt
egyetlen generáció során.

Nagyon hasonló adatokat találunk
a gyermekkori rákról az USA-ban.

Kanadában ma minden
10 gyermekből egy asztmás.

Ez négyszeres növekedést jelent.

Ez is hasonlóan alakul
a világ minden táján.

Az Egyesült Államokban

valószínűleg a legmeglepőbb
statisztika az,

hogy 600 százalékkal nőtt

az autizmus,
az autisztikus spektrumzavar

és más tanulási zavarok gyakorisága.

És ugyanezt a tendenciát látjuk

Európa- és Észak Amerika-szerte.

Európában,

Európa bizonyos részein,

négyszeres növekedést látunk

egyes veleszületett
nemi rendellenességek terén.

Érdekes módon, e rendellenességek egyike

200 százalékos emelkedést
mutatott az USA-ban.

Tehát valóban az egekbe szökött

egyes krónikus gyermekbetegségek
előfordulása,

többek között az olyanoké is,

mint az elhízás, fiatalkori cukorbetegség

és a korai pubertás.

Érdekes számomra,

hogy amikor kerestem valakit,
aki tud a témáról beszélni

nekem és a hallgatóságnak,

aki feltehetőleg a világ
egyik legfontosabb embere,

és aki tud beszélni
a babákat érő mérgekről,

ő valójában a békák szakértője.

(Nevetés)

Tyrone Hayes: Számomra is meglepő volt,

hogy rovarirtó szerekről beszéljek,

és hogy közegészségügyről beszéljek,

mert sosem gondoltam, hogy egyszer
valami hasznosat fogok csinálni.

(Nevetés)

Békák.

Valójában, már az is meglepetés volt,

hogy a rovarirtó szerekkel
kapcsolatba kerültem,

amikor megkeresett a világ
legnagyobb vegyipari cége

és megkértek, hogy értékeljem ki

az atrazin hatását a kétéltűekre,
vagyis a békáimra.

Kiderült, hogy az atrazin
a világ legnagyobb vegyipari cégének

legnagyobb mennyiségben eladott terméke.

Ez az elsődleges szennyező anyag

a talajvízben, az ivóvízben
és az esővízben.

2003-ban, a tanulmányaimat
követően betiltották az EU-ban,

de ugyanabban az évben,

az USA Környezetvédelmi Ügynöksége
újraregisztrálta ezt a vegyületet.

Kissé meglepődtünk, amikor kiderült,

hogy amikor békákat kitettünk

nagyon kis mennyiségű
- 0,1 milliárdad rész - atrazinnak,

az ilyen kinézetű állatokat produkált.

Ezek egy felboncolt állat ivarmirigyei,

amelynek van két heréje, két petefészke,

még egy nagy heréje, még petefészkei,

ami nem igazán normális...

(Nevetés)

még kétéltűeknél sem.

Néhány esetben más fajok,
mint az észak-amerikai leopárdbéka

hímjei, amelyeket atrazin ért,
petéket növesztettek a heréikben.

És itt láthatják ezeket a nagy tojásokat

ahogy kitüremkednek a herék felületén.

A feleségem azt mondja,
és bizonyára Penelope is osztja ezt,

hogy nincs fájdalmasabb dolog a szülésnél-

amit én sosem fogok megtapasztalni
és nem vitathatom -

de úgy vélem, hogy egy tucat
tyúktojás a heréimben

az valószínűleg valahol a top 5-ben lenne.

(Nevetés)

A nemrégiben publikált tanulmányainkban

bemutattuk, hogy néhány állat,
amelyeket atrazin ért,

néhány hím miután felnőtt

teljességgel nősténnyé vált.

Tehát itt tulajdonképpen két
hím testvér párosodását látjuk.

És nem csak hogy ezek a genetikailag
hím egyedek hímekkel párzanak,

de valójában képesek tojásokat rakni

annak ellenére, hogy genetikailag hímek.

Az eredeti feltevésünk,

amit most már bizonyítottnak látunk,

hogy az atrazin

a hormonháztartás felborításával
okoz károsodást.

Normálisan a heréknek férfi nemi hormont,

vagyis tesztoszteront kellene termelniük.

Azonban az atrazin beindít egy enzimet,

mondhatni egy mechanizmust, az aromatázt,

amely a tesztoszteront
ösztrogénné alakítja.

Ennek eredményeként az érintett hímek

elvesztik a tesztoszteronjukat,
kémiailag kasztráltatnak,

és következésképpen elnőiesednek

mivel eztán a női nemi hormont termelik.

Ez az, ami elvezetett engem
az embereket érintő problémákhoz.

Mivel kiderült,

hogy a leggyakoribb nőknél
előforduló rákot, a mellrákot

az ösztrogén és az aromatáz
enzim szabályozza.

Tehát amikor kifejlődik
egy rákos sejt a mellben,

akkor az aromatáz az androgént
ösztrogénné alakítja,

az ösztrogén pedig
beindítja vagy támogatja

a rák növekedését,

így az tumorrá válik és terjedni kezd.

Valójában, az aromatáznak olyan
fontos szerepe van a mellrákban,

hogy a legújabb mellrák kezelésére

használt vegyület, az úgynevezett letrozol

az aromatázt, az ösztrogént blokkolja,

így ha kifejlődött egy mutáns sejt,
akkor az nem fejlődik tumorrá.

Ami érdekes az természetesen az,

hogy még mindig 36 kilotonna
használunk az atrazinból,

az ivóvíz első számú szennyezőjéből,
amely pont az ellenkezőjét teszi -

aromatázt aktivál,
emeli az ösztrogénszintet,

elősegíti tumorok képződését patkányokban

és kapcsolatba hozható tumorokkal,
a mellrákkal emberekben is.

Ami szintén érdekes az az, hogy valójában

ugyanaz a cég, amely eladott
nekünk 36 kilotonna atrazint,

a mellrák elősegítőjét,

pontosan ugyanaz a cég
most a blokkolót árulja nekünk.

És érdekesnek találom,

hogy nem azáltal kezelünk egy betegséget,

hogy megelőzzük az azt okozó
vegyületeknek való kitettséget,

hanem helyette egyszerűen

még több vegyületet engedünk
a környezetbe.

PJC: Tehát az ösztrogénről szólva,

egy másik vegyület,
amelyről Tyrone a filmben beszél,

az az úgy nevezett biszfenol A, BPA,

amely mostanában a hírekben szerepelt.

Ez egy lágyítószer.

Polikarbonát műanyagok egy összetevője,

amelyből a cumisüvegek is készülnek.

És ami érdekes a BPA kapcsán az az,

hogy ez annyira potens ösztrogén,

hogy valójában fontolgatták,

hogy szintetikus ösztrogénként használják
hormonpótló terápia során.

Sok sok tanulmány kimutatta,

hogy a BPA beleszivárog a cumisüvegből

a tápszerbe, a tejbe

és ezáltal a babák szervezetébe.

Tehát egy szintetikus ösztrogént

adagolunk a babáinknak,

újszülöttjeinknek, csecsemőinknek.

Körülbelül két héttel ezelőtt

az Európai Unió elfogadott egy törvényt,

amely betiltja a BPA használatát

cumisüvegekben és csőrös poharakban.

Azok számára, akik nem ismerik,

a csőrös poharak olyan
kis műanyag eszközök,

amelyeket a gyermekek
a cumisüveget követően használnak.

De mindössze két héttel korábban,

az USA Szenátusa visszautasította,
hogy egyáltalán megvitassák

a BPA betiltását

cumisüvegekben és csőrös poharakban.

Ez tudatosította bennem igazán, hogy

a szülők felelőssége,

hogy figyeljenek erre és kontrollálják

mindezt a saját életükben

és hogy milyen elképesztő dolog ez.

PJC: Olyan sok műanyag baba cumisüveg van,

amelyből bizonyítottan szivárog a BPA,

hogy ez igazán rávilágít, hogy néha

csakis a szülők tudatossága áll

a vegyszerek és a gyermekeik között.

A cumisüvegek példája bizonyítja,

hogy meg tudjuk előzni
a szükségtelen kitettséget.

Azonban ha mi szülők
nem vagyunk tudatosak,

akkor a gyerekeinket magukra hagyjuk,

hogy saját magukat védjék meg.

TH: És amit Penelope mond

az még inkább igaz.

Ha nem tudnák, épp a hatodik nagy
tömeges kihalás közepén vagyunk.

Ezzel a tudósok is egyetértenek.

Ma gyorsabban veszítünk el
fajokat a Földön,

mint ahogy a dinoszauruszok eltűntek,

és legtöbbjük kétéltű.

A kétéltűek 80%-a

veszélyeztetett és eltűnőben van.

És hiszem, mint ahogy sok más tudós is,

hogy a permetező szerek fontos
szerepet játszanak e folyamatban.

Részben, a kétéltűek
jó előrejelzők és érzékenyebbek,

mivel nem védi őket semmi
a vízben a szennyező anyagoktól -

nincs tojáshéj, nincs membrán

és nincs placenta.

Valójában, a mi találmányunk
- a "mi" alatt az emlősöket értem -

az egyik legfőbb találmányunk a méhlepény.

De mi is vízi lényekként indulunk.

De az is kiderült,
hogy ez az ősi szerkezet,

amely megkülönböztet minket
a többi állattól: a méhlepény,

nem tud elég gyorsan
fejlődni vagy adaptálódni,

az új vegyületek gyors megjelenése miatt,

amelyekkel eddig sosem volt dolga.

Bizonyíték erre a patkányokon
végzett atrazin kísérlet,

amely megmutatta, hogy az atrazin okozta
hormonegyensúly-hiány vetélést okoz.

Mivel a terhesség a hormonokon múlik.

Azon patkányoknál,
amelyek nem vetéltek el,

az atrazin prosztata-megbetegedést okozott

a kölykökben, vagyis a kicsik

egy öregkorra jellemző
betegséggel születnek.

Azoknál, amelyek nem vetélnek el,

az atrazin károsítja az emlőt
vagy a mell fejlődését

a kitett nőstény kicsikben a méhben,

így a mellük nem fejlődik megfelelően.

Evégett, amikor ezek a patkányok felnőnek,

az ő kicsinyeik visszamaradnak
a fejlődésben,

mivel nem tudnak elég
tejet termelni, hogy táplálják őket.

Tehát az alul látható kölyökre
az az atrazin volt hatással,

amelynek a nagyszülője volt kitéve.

És tekintetbe véve
e vegyületek élettartamát,

generációk, évek, évtizedek,

ez azt jelenti, hogy mi most épp

az unokáink unokáinak

az egészségét befolyásoljuk

azokkal a dolgokkal,
amit ma viszünk be a környezetbe.

És ez nem csak elmélkedés,
mára már ismert,

hogy a dietil-sztilbesztrol, ösztrogén,

a poliklórozott bifenilek és a DDT stb.

átjutnak a méhlepényen

és jelentősen befolyásolják

a mellrák, elhízás és cukorbetegség

kialakulásának valószínűségét

már akkor, amikor a baba még a méhben van.

Ezen felül, kikerülve a méhből,

nekünk emlősöknek páratlan képessége,

hogy táplálni tudjuk utódainkat
születésük után is.

Azt is tudjuk már,
hogy az olyan vegyületek,

mint a DDT, a DES és az atrazin

a tejen keresztül is át tudnak jutni,

megint csak hatva a babáinkra

még születésük után is.

PJC: Amikor Tyron azt mondta nekem,

hogy a placenta egy ősi szerv,

elgondolkodtam, hogyan tudnám
én ezt demonstrálni?

Hogyan mutatom meg?

Érdekes, hogy amikor
egy ilyen filmet készítesz,

megakadsz azon,
hogyan szemléltesd a tudományt,

amit nem lehet szemléltetni.

Élnem kell egy kis művészi szabadsággal.

(Video) (Telefon csengés)

Öregember: Méhlepény ellenőrzés.

Tessék?

Micsoda?

(Horkolás)

(Duda)

Őőőőő, micsoda?

Perfluoroktánsav.

A kutyafáját.

Sosem hallottam róla.

PJC: És valójában én sem,

mielőtt elkezdtem csinálni ezt a filmet.

Amikor rájöttem, hogy a vegyszerek
át tudnak jutni a méhlepényen

és bejutnak a még
meg sem született gyermekedbe,

elgondolkodtam:

mit mondana nekem a magzatom?

Mit üzenne nekünk a születendő gyermekünk,

amikor vegyszereknek tesszük ki

nap mint nap?

(Zene)

(Videó) Gyermek: Ma,

Ma kaptam oktilfenolt,

valamennyi mesterséges pézsmát

és BPA-t.

Segíts rajtam.

PJC: Rendkívül profán gondolat

tudni, hogy mi nők

vagyunk az előőrsei ennek.

Ez a mi problémánk,

mert mi gyűjtjük ezeket
a vegyületeket egész életünkben,

és ezek lerakódnak

születendő gyermekünkbe is.

Gyakorlatilag mi

szennyezzük a gyermekeinket.

Akkor értettem ezt meg igazán,
amikor egy évvel ezelőtt

kiderült, hogy várandós vagyok

és az első ultrahangon kiderült,

hogy a babámnak
születési rendellenessége van

méhen belüli

ösztrogén kitettség következtében.

A második ultrahangon pedig kiderült,

hogy a babának nincs szívhangja.

A gyermekem halála, a babám halála

tudatosította bennem azt,
amit ezzel a filmmel próbáltam átadni.

És néha furcsán hat,

amikor az előadó a történet részévé válik,

ami nem volt eredetileg szándékában.

És tehát amikor Tyrone a magzatról beszél,

amely fogságba esett egy
szennyezett környezetben,

hát ez itt az én szennyezett környezetem.

Ez az én mérgezett babám.

És ez valami

mély és szomorú,

de elképesztő is,

mivel olyan sokan nem tudunk róla.

TH: Az egyik dolog amiért
izgalmas és helyénvaló

itt lennem a TEDWomen-en,

azt legjobban a tegnap esti
vacsoránál összegezte valaki:

"forduljanak a férfiakhoz
az asztaluknál és mondják, hogy

"Amikor a forradalom kezdődik,
mi fedezünk benneteket.""

Az igazság, hölgyeim,

hogy önök már réges-régen
fedeznek minket ebben a témában,

kezdve Rachel Carson
Néma Tavasz című könyvével,

Theo Colborn Ellopott jövőnk
című művén át,

Sandra Steingraber

"Living downstream" és
"Having Faith" című könyveiig.

És talán a kapcsolat
a jövő generációinkkal-

mint a feleségem és a gyönyörű lányom
ezen a képen 13 évvel ezelőtt --

talán ez a kapcsolat az,

ami a nőket aktivistává teszi

ezen a konkrét területen.

De az ittlévő férfiaknak akarom mondani,

hogy nem csak a nők és
gyerekek vannak veszélyben.

Az atrazinnak kitett békák

heréi tele vannak lyukakkal
és üres terekkel,

mivel a hormonegyensúly hiánya

ahelyett hogy engedné
a spermiumok termelődését,

mint ebben a herében itt,

a herevezetékek végül kiürülnek

és a termékenység 50%-ra csökken.

Nem csak kétéltűek esetén,

hanem hasonló tanulmányokat
készítettek halakkal Európában,

lyukak a herékben és a spermahiány
dél-amerikai hüllők csoportjánál,

sperma hiánya a herevezetékekben

patkányok esetében is.

És természetesen nem végzünk
ilyen kísérleteket embereken,

de csupán véletlen egybeesésként

a kollégám kimutatta,

hogy a kevés vagy rossz minőségű
spermiummal rendelkező

férfiak vizeletében szignifikánsan
több atrazin volt.

Ezek olyan férfiak,

akik mezőgazdasági közösségekben élnek.

A mezőgazdaságban dolgozó férfiaknak

sokkal magasabb az atrazinszintjük.

Azoknak a férfiaknak pedig,
akik az atrazint használják,

még annál is több
atrazin van a vizeletükben,

akár a hatáshoz szükséges
érték 24000-szerese

is jelen lehet ezeknek
a férfiaknak a vizeletében.

Természetesen többségük,
90 százalékuk mexikói, mexikói-amerikai.

És ők nem csak atrazinnak vannak kitéve.

Olyan vegyületeknek is ki
vannak téve, mint a chloropicrin,

amelyet eredetileg ideggázként használtak.

És sok ilyen munkásnak

alig 50 év a várható élettartama.

Nem kellene meglepetést okoznia,
hogy a vadonban történő dolgok

figyelmeztetést jelentenek számunkra is,

pont ahogy Rachel Carson
és mások óva intettek.

Bizonyíték erre ez a kép
a Nabugo tóról Ugandából,

ahol a mezőgazdasági vízelvezető
ebből az ültetvényből

ezekbe a vödrökbe kerül,

amely egyedüli ivóvíz-, főzővíz- és
fürdővíz-forrása ennek a falunak.

Ha azt mondanám
a férfiaknak ebben a faluban,

hogy a békáknak rossz az immunrendszerük

és tojások nőnek a heréikben,

a kapcsolat a környezet egészsége
és a közegészségügy közt

egyértelmű lenne.

Nem innál meg olyan vizet, amiről tudod,
hogy ilyen hatással volt

a benne lévő élővilágra.

A baj az, hogy az én városomban,
Oaklandben,

ahogy a legtöbb más városban sem

látjuk ezt a kapcsolatot.

Megnyitjuk a csapot, a víz folyik
biztonságosnak hisszük,

és azt gondoljuk, hogy
uraljuk a környezetünket

ahelyett, hogy a része lennénk.

PJC: Nem telik sokba, hogy rájöjjünk,

hogy ez tulajdonképpen
egy környezeti probléma.

Újra és újra átgondoltam

ezt a kérdést.

Oly sokat tudunk a globális
felmelegedésről és a klímaváltozásról,

de még nincs fogalmunk arról,

amit én belső környezetvédelemnek hívok.

Tudjuk hogy mit bocsátunk ki,

és értjük, hogy ennek
milyen hatásai lesznek,

de totálisan ignoráljuk azt,

hogy mi történik, amikor
különböző dolgokat viszünk be,

vagy visznek be a szervezetünkbe.

Az az érzésem,

és ez ösztökél, hogy itt legyek

hogy tudom, ahogyan mi nők előrelépünk

mint ennek az ügynek a hangadói,

de egyben azok is, akik viselik

a gyermekszülés, várandósság terhét,

és a mi kezünkben van a háztartások
legnagyobb vásárlóereje,

mi leszünk azok, akik előrelépünk,

hogy elterjesszük Tyrone
és más tudósok munkáját a világban.

És sürgetőnek érzem,

hogy amikor környezeti
problémákra gondolunk,

ne csak az olvadó gleccserekre
és jégsapkákra gondoljunk,

hanem a saját gyermekeinkre is.

Köszönöm.

(Taps)