< Return to Video

Hogyan segítették Mendel borsónövényei megérteni az öröklődés szabályait - Hortensia Jiménez Díaz

  • 0:15 - 0:16
    Manapság a tudósok tudják,
  • 0:16 - 0:18
    hogyan örököljük szüleinktől
    a tulajdonságainkat.
  • 0:18 - 0:20
    Tudják a valószínűségét,
  • 0:20 - 0:21
    hogy egy tulajdonság, vagy betegség
  • 0:21 - 0:22
    megjelenik-e bennünk,
  • 0:22 - 0:26
    a családunkról rendelkezésükre álló
    információk alapján.
  • 0:26 - 0:28
    De hogyan lehetséges ez?
  • 0:28 - 0:29
    Ahhoz, hogy megértsük
  • 0:29 - 0:31
    a tulajdonságok
    utódokra történő örökítését,
  • 0:31 - 0:34
    a 19. századba kell visszamennünk
  • 0:34 - 0:36
    egy Gregor Mendel nevű úriemberhez.
  • 0:36 - 0:38
    Mendel egy osztrák szerzetes
    és biológus volt,
  • 0:38 - 0:40
    aki szeretett növényekkel dolgozni.
  • 0:40 - 0:42
    A kolostor kertjében
    növő borsó nemesítésekor,
  • 0:42 - 0:45
    felfedezte az öröklődés
    szabályainak alapjait.
  • 0:45 - 0:46
    Az egyik klasszikus példában
  • 0:46 - 0:49
    Mendel a fajtatiszta
    sárga szemű borsót
  • 0:49 - 0:51
    fajtatiszta zöld szemű
    borsóval keresztezte,
  • 0:51 - 0:53
    és csak sárga szemű borsót kapott.
  • 0:53 - 0:55
    A sárga színt elnevezte
    domináns tulajdonságnak,
  • 0:55 - 0:58
    mert az új magok mindegyikében megjelent.
  • 0:58 - 1:01
    Aztán hagyta az új, sárga szemű
    hibrid növények önmegtermékenyítését.
  • 1:01 - 1:03
    A második generációban
  • 1:03 - 1:04
    sárga és zöld szemű borsók is lettek.
  • 1:04 - 1:06
    Ez azt jelenti,
    hogy a zöld tulajdonságot
  • 1:06 - 1:08
    elnyomta a domináns sárga.
  • 1:08 - 1:10
    Az elnyomott tulajdonságot
    recesszívnek nevezte.
  • 1:10 - 1:12
    Az eredményekből arra következtetett,
  • 1:12 - 1:14
    hogy minden tulajdonság
    tényezők párjaitól függ.
  • 1:14 - 1:15
    Egyik az anyától,
  • 1:15 - 1:17
    másik az apától származik.
  • 1:17 - 1:19
    Most már tudjuk,
    ezek a faktorok az allélek,
  • 1:19 - 1:22
    és a gén különböző variációit jelentik.
  • 1:22 - 1:24
    Attól függően,
    hogy milyen alléleket talált
  • 1:24 - 1:24
    Mendel a szemekben,
  • 1:24 - 1:26
    lehet az eredmény egy
    homozigóta borsó,
  • 1:26 - 1:28
    ahol a két allél megegyezik,
  • 1:28 - 1:30
    illetve heterozigóta borsó,
  • 1:30 - 1:32
    mikor a két allél különbözik.
  • 1:32 - 1:34
    Az allélek ilyen kombinációit
    genotípusnak,
  • 1:34 - 1:36
    míg az eredményt --
    a zöld és sárga színt --
  • 1:36 - 1:38
    fenotípusnak nevezzük.
  • 1:38 - 1:40
    Ahhoz, hogy világosan lássuk,
  • 1:40 - 1:42
    az allélek hogyan oszlanak el
    az utódok között,
  • 1:42 - 1:43
    a Punnett-táblát használhatjuk.
  • 1:43 - 1:46
    Elhelyezve a különböző alléleket
    a tengelyeken,
  • 1:46 - 1:48
    láthatjuk a lehetséges kombinációkat.
  • 1:48 - 1:49
    Nézzük meg például Mendel borsóit!
  • 1:49 - 1:53
    Jelöljük a domináns sárga allélt
    nagy "Y"-nal,
  • 1:53 - 1:55
    és a recesszív zöld allélt
    kis "y"-nal.
  • 1:55 - 1:58
    A nagybetűs "Y" mindig elnyomja
    a kisbetűs társát.
  • 1:58 - 2:00
    Ezért csak akkor lesznek zöld babák,
  • 2:00 - 2:02
    ha csak kisbetűs "y"-ok vannak.
  • 2:02 - 2:03
    Az első mendeli generációban,
  • 2:03 - 2:05
    a sárga, homozigóta borsóanya
  • 2:05 - 2:07
    minden borsógyereknek
    domináns, sárga allélt ad.
  • 2:07 - 2:09
    Míg a zöld, homozigóta borsóapa
  • 2:09 - 2:11
    egy recesszív, zöld allélt ad.
  • 2:11 - 2:13
    Tehát, mindegyik borsógyerek
    sárga, heterozigóta lesz.
  • 2:13 - 2:15
    Aztán a második generációban,
  • 2:15 - 2:17
    mikor a két heterozigóta gyerek
    összeházasodik,
  • 2:17 - 2:20
    utódaiknak mind a háromféle
    genotípusa lehet.
  • 2:20 - 2:22
    A két lehetséges fenotípus pedig
  • 2:22 - 2:24
    3:1 arányban jelenik meg.
  • 2:24 - 2:26
    Ám még a borsóknak is
    sok tulajdonságuk van.
  • 2:26 - 2:28
    Például sárga és zöld szín mellett,
  • 2:28 - 2:30
    a borsók gömbölyűek
    vagy ráncosak lehetnek.
  • 2:30 - 2:31
    Így mindenféle kombinációnk lehet:
  • 2:31 - 2:32
    gömbölyű sárga,
  • 2:32 - 2:33
    gömbölyű zöld,
  • 2:33 - 2:34
    ráncos sárga,
  • 2:34 - 2:35
    és ráncos zöld borsó.
  • 2:35 - 2:38
    A geno-, és fenotípusok
    megjelenési arányának számításához is
  • 2:38 - 2:40
    a Punnett-táblát használhatjuk.
  • 2:40 - 2:42
    Persze, ez kicsit bonyolultabb lesz.
  • 2:42 - 2:45
    És sok dolog bonyolultabb mint a borsók.
  • 2:45 - 2:46
    Például az emberek.
  • 2:46 - 2:48
    Ma a tudósok sokkal többet tudnak
  • 2:48 - 2:50
    a genetikáról és öröklődésről.
  • 2:50 - 2:51
    Sok más módja is van
  • 2:51 - 2:53
    a tulajdonságok öröklődésének.
  • 2:53 - 2:55
    Ám minden Mendellel,
    és a borsóival kezdődött.
Title:
Hogyan segítették Mendel borsónövényei megérteni az öröklődés szabályait - Hortensia Jiménez Díaz
Speaker:
Hortensia Jiménez Díaz
Description:

Minden apa és anya tulajdonságokat örökít a gyerekeikbe, akik domináns és recesszív allélek kombinációját öröklik. Ám hogyan tudunk manapság ilyen sokat a genetikáról? Hortensia Jiménez Díaz elmagyarázza, hogy a borsónövények tanulmányozásából hogyan derül ki az, hogy valaki miért éppen kék szemű.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
03:07

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.