WEBVTT

00:00:14.739 --> 00:00:16.097
Manapság a tudósok tudják,

00:00:16.097 --> 00:00:18.468
hogyan örököljük szüleinktől
a tulajdonságainkat.

00:00:18.468 --> 00:00:19.679
Tudják a valószínűségét,

00:00:19.679 --> 00:00:21.397
hogy egy tulajdonság, vagy betegség

00:00:21.397 --> 00:00:22.479
megjelenik-e bennünk,

00:00:22.479 --> 00:00:25.751
a családunkról rendelkezésükre álló
információk alapján.

00:00:25.767 --> 00:00:27.791
De hogyan lehetséges ez?

00:00:27.791 --> 00:00:29.034
Ahhoz, hogy megértsük

00:00:29.034 --> 00:00:31.345
a tulajdonságok
utódokra történő örökítését,

00:00:31.345 --> 00:00:33.512
a 19. századba kell visszamennünk

00:00:33.512 --> 00:00:35.714
egy Gregor Mendel nevű úriemberhez.

00:00:35.714 --> 00:00:37.913
Mendel egy osztrák szerzetes
és biológus volt,

00:00:37.913 --> 00:00:39.599
aki szeretett növényekkel dolgozni.

00:00:39.599 --> 00:00:42.167
A kolostor kertjében
növő borsó nemesítésekor,

00:00:42.167 --> 00:00:44.844
felfedezte az öröklődés
szabályainak alapjait.

00:00:44.844 --> 00:00:46.317
Az egyik klasszikus példában

00:00:46.317 --> 00:00:48.604
Mendel a fajtatiszta
sárga szemű borsót

00:00:48.604 --> 00:00:50.698
fajtatiszta zöld szemű
borsóval keresztezte,

00:00:50.698 --> 00:00:52.783
és csak sárga szemű borsót kapott.

00:00:52.783 --> 00:00:55.151
A sárga színt elnevezte
domináns tulajdonságnak,

00:00:55.151 --> 00:00:57.507
mert az új magok mindegyikében megjelent.

00:00:57.507 --> 00:01:01.310
Aztán hagyta az új, sárga szemű
hibrid növények önmegtermékenyítését.

00:01:01.310 --> 00:01:02.543
A második generációban

00:01:02.543 --> 00:01:04.347
sárga és zöld szemű borsók is lettek.

00:01:04.347 --> 00:01:06.258
Ez azt jelenti,
hogy a zöld tulajdonságot

00:01:06.258 --> 00:01:07.580
elnyomta a domináns sárga.

00:01:07.580 --> 00:01:10.014
Az elnyomott tulajdonságot
recesszívnek nevezte.

00:01:10.014 --> 00:01:11.774
Az eredményekből arra következtetett,

00:01:11.774 --> 00:01:14.007
hogy minden tulajdonság
tényezők párjaitól függ.

00:01:14.007 --> 00:01:15.096
Egyik az anyától,

00:01:15.096 --> 00:01:17.105
másik az apától származik.

00:01:17.105 --> 00:01:19.164
Most már tudjuk,
ezek a faktorok az allélek,

00:01:19.164 --> 00:01:21.525
és a gén különböző variációit jelentik.

00:01:21.525 --> 00:01:23.531
Attól függően,
hogy milyen alléleket talált

00:01:23.531 --> 00:01:24.439
Mendel a szemekben,

00:01:24.439 --> 00:01:26.274
lehet az eredmény egy
homozigóta borsó,

00:01:26.274 --> 00:01:27.982
ahol a két allél megegyezik,

00:01:27.982 --> 00:01:29.616
illetve heterozigóta borsó,

00:01:29.616 --> 00:01:31.529
mikor a két allél különbözik.

00:01:31.529 --> 00:01:34.260
Az allélek ilyen kombinációit
genotípusnak,

00:01:34.260 --> 00:01:36.367
míg az eredményt -- 
a zöld és sárga színt --

00:01:36.367 --> 00:01:38.026
fenotípusnak nevezzük.

00:01:38.026 --> 00:01:39.797
Ahhoz, hogy világosan lássuk,

00:01:39.797 --> 00:01:41.984
az allélek hogyan oszlanak el
az utódok között,

00:01:41.984 --> 00:01:43.477
a Punnett-táblát használhatjuk.

00:01:43.477 --> 00:01:45.740
Elhelyezve a különböző alléleket 
a tengelyeken,

00:01:45.740 --> 00:01:47.599
láthatjuk a lehetséges kombinációkat.

00:01:47.599 --> 00:01:49.491
Nézzük meg például Mendel borsóit!

00:01:49.491 --> 00:01:52.818
Jelöljük a domináns sárga allélt
nagy "Y"-nal,

00:01:52.818 --> 00:01:55.187
és a recesszív zöld allélt
kis "y"-nal.

00:01:55.187 --> 00:01:58.193
A nagybetűs "Y" mindig elnyomja
a kisbetűs társát.

00:01:58.193 --> 00:01:59.948
Ezért csak akkor lesznek zöld babák,

00:01:59.948 --> 00:02:01.985
ha csak kisbetűs "y"-ok vannak.

00:02:01.985 --> 00:02:03.365
Az első mendeli generációban,

00:02:03.365 --> 00:02:04.814
a sárga, homozigóta borsóanya

00:02:04.814 --> 00:02:07.241
minden borsógyereknek
domináns, sárga allélt ad.

00:02:07.241 --> 00:02:08.952
Míg a zöld, homozigóta borsóapa

00:02:08.952 --> 00:02:10.505
egy recesszív, zöld allélt ad.

00:02:10.505 --> 00:02:13.206
Tehát, mindegyik borsógyerek
sárga, heterozigóta lesz.

00:02:13.206 --> 00:02:14.923
Aztán a második generációban,

00:02:14.923 --> 00:02:17.112
mikor a két heterozigóta gyerek
összeházasodik,

00:02:17.112 --> 00:02:19.949
utódaiknak mind a háromféle
genotípusa lehet.

00:02:19.949 --> 00:02:21.539
A két lehetséges fenotípus pedig

00:02:21.539 --> 00:02:23.765
3:1 arányban jelenik meg.

00:02:23.765 --> 00:02:25.914
Ám még a borsóknak is
sok tulajdonságuk van.

00:02:25.914 --> 00:02:27.583
Például sárga és zöld szín mellett,

00:02:27.583 --> 00:02:29.598
a borsók gömbölyűek
vagy ráncosak lehetnek.

00:02:29.598 --> 00:02:31.326
Így mindenféle kombinációnk lehet:

00:02:31.326 --> 00:02:32.243
gömbölyű sárga,

00:02:32.243 --> 00:02:32.996
gömbölyű zöld,

00:02:32.996 --> 00:02:33.824
ráncos sárga,

00:02:33.824 --> 00:02:35.337
és ráncos zöld borsó.

00:02:35.337 --> 00:02:38.199
A geno-, és fenotípusok
megjelenési arányának számításához is

00:02:38.199 --> 00:02:39.711
a Punnett-táblát használhatjuk.

00:02:39.711 --> 00:02:42.080
Persze, ez kicsit bonyolultabb lesz.

00:02:42.080 --> 00:02:44.600
És sok dolog bonyolultabb mint a borsók.

00:02:44.600 --> 00:02:46.328
Például az emberek.

00:02:46.328 --> 00:02:48.109
Ma a tudósok sokkal többet tudnak

00:02:48.109 --> 00:02:49.578
a genetikáról és öröklődésről.

00:02:49.578 --> 00:02:50.623
Sok más módja is van

00:02:50.623 --> 00:02:52.532
a tulajdonságok öröklődésének.

00:02:52.532 --> 00:02:54.706
Ám minden Mendellel,
és a borsóival kezdődött.