1
00:00:14,739 --> 00:00:16,097
Manapság a tudósok tudják,

2
00:00:16,097 --> 00:00:18,468
hogyan örököljük szüleinktől
a tulajdonságainkat.

3
00:00:18,468 --> 00:00:19,679
Tudják a valószínűségét,

4
00:00:19,679 --> 00:00:21,397
hogy egy tulajdonság, vagy betegség

5
00:00:21,397 --> 00:00:22,479
megjelenik-e bennünk,

6
00:00:22,479 --> 00:00:25,751
a családunkról rendelkezésükre álló
információk alapján.

7
00:00:25,767 --> 00:00:27,791
De hogyan lehetséges ez?

8
00:00:27,791 --> 00:00:29,034
Ahhoz, hogy megértsük

9
00:00:29,034 --> 00:00:31,345
a tulajdonságok
utódokra történő örökítését,

10
00:00:31,345 --> 00:00:33,512
a 19. századba kell visszamennünk

11
00:00:33,512 --> 00:00:35,714
egy Gregor Mendel nevű úriemberhez.

12
00:00:35,714 --> 00:00:37,913
Mendel egy osztrák szerzetes
és biológus volt,

13
00:00:37,913 --> 00:00:39,599
aki szeretett növényekkel dolgozni.

14
00:00:39,599 --> 00:00:42,167
A kolostor kertjében
növő borsó nemesítésekor,

15
00:00:42,167 --> 00:00:44,844
felfedezte az öröklődés
szabályainak alapjait.

16
00:00:44,844 --> 00:00:46,317
Az egyik klasszikus példában

17
00:00:46,317 --> 00:00:48,604
Mendel a fajtatiszta
sárga szemű borsót

18
00:00:48,604 --> 00:00:50,698
fajtatiszta zöld szemű
borsóval keresztezte,

19
00:00:50,698 --> 00:00:52,783
és csak sárga szemű borsót kapott.

20
00:00:52,783 --> 00:00:55,151
A sárga színt elnevezte
domináns tulajdonságnak,

21
00:00:55,151 --> 00:00:57,507
mert az új magok mindegyikében megjelent.

22
00:00:57,507 --> 00:01:01,310
Aztán hagyta az új, sárga szemű
hibrid növények önmegtermékenyítését.

23
00:01:01,310 --> 00:01:02,543
A második generációban

24
00:01:02,543 --> 00:01:04,347
sárga és zöld szemű borsók is lettek.

25
00:01:04,347 --> 00:01:06,258
Ez azt jelenti,
hogy a zöld tulajdonságot

26
00:01:06,258 --> 00:01:07,580
elnyomta a domináns sárga.

27
00:01:07,580 --> 00:01:10,014
Az elnyomott tulajdonságot
recesszívnek nevezte.

28
00:01:10,014 --> 00:01:11,774
Az eredményekből arra következtetett,

29
00:01:11,774 --> 00:01:14,007
hogy minden tulajdonság
tényezők párjaitól függ.

30
00:01:14,007 --> 00:01:15,096
Egyik az anyától,

31
00:01:15,096 --> 00:01:17,105
másik az apától származik.

32
00:01:17,105 --> 00:01:19,164
Most már tudjuk,
ezek a faktorok az allélek,

33
00:01:19,164 --> 00:01:21,525
és a gén különböző variációit jelentik.

34
00:01:21,525 --> 00:01:23,531
Attól függően,
hogy milyen alléleket talált

35
00:01:23,531 --> 00:01:24,439
Mendel a szemekben,

36
00:01:24,439 --> 00:01:26,274
lehet az eredmény egy
homozigóta borsó,

37
00:01:26,274 --> 00:01:27,982
ahol a két allél megegyezik,

38
00:01:27,982 --> 00:01:29,616
illetve heterozigóta borsó,

39
00:01:29,616 --> 00:01:31,529
mikor a két allél különbözik.

40
00:01:31,529 --> 00:01:34,260
Az allélek ilyen kombinációit
genotípusnak,

41
00:01:34,260 --> 00:01:36,367
míg az eredményt -- 
a zöld és sárga színt --

42
00:01:36,367 --> 00:01:38,026
fenotípusnak nevezzük.

43
00:01:38,026 --> 00:01:39,797
Ahhoz, hogy világosan lássuk,

44
00:01:39,797 --> 00:01:41,984
az allélek hogyan oszlanak el
az utódok között,

45
00:01:41,984 --> 00:01:43,477
a Punnett-táblát használhatjuk.

46
00:01:43,477 --> 00:01:45,740
Elhelyezve a különböző alléleket 
a tengelyeken,

47
00:01:45,740 --> 00:01:47,599
láthatjuk a lehetséges kombinációkat.

48
00:01:47,599 --> 00:01:49,491
Nézzük meg például Mendel borsóit!

49
00:01:49,491 --> 00:01:52,818
Jelöljük a domináns sárga allélt
nagy "Y"-nal,

50
00:01:52,818 --> 00:01:55,187
és a recesszív zöld allélt
kis "y"-nal.

51
00:01:55,187 --> 00:01:58,193
A nagybetűs "Y" mindig elnyomja
a kisbetűs társát.

52
00:01:58,193 --> 00:01:59,948
Ezért csak akkor lesznek zöld babák,

53
00:01:59,948 --> 00:02:01,985
ha csak kisbetűs "y"-ok vannak.

54
00:02:01,985 --> 00:02:03,365
Az első mendeli generációban,

55
00:02:03,365 --> 00:02:04,814
a sárga, homozigóta borsóanya

56
00:02:04,814 --> 00:02:07,241
minden borsógyereknek
domináns, sárga allélt ad.

57
00:02:07,241 --> 00:02:08,952
Míg a zöld, homozigóta borsóapa

58
00:02:08,952 --> 00:02:10,505
egy recesszív, zöld allélt ad.

59
00:02:10,505 --> 00:02:13,206
Tehát, mindegyik borsógyerek
sárga, heterozigóta lesz.

60
00:02:13,206 --> 00:02:14,923
Aztán a második generációban,

61
00:02:14,923 --> 00:02:17,112
mikor a két heterozigóta gyerek
összeházasodik,

62
00:02:17,112 --> 00:02:19,949
utódaiknak mind a háromféle
genotípusa lehet.

63
00:02:19,949 --> 00:02:21,539
A két lehetséges fenotípus pedig

64
00:02:21,539 --> 00:02:23,765
3:1 arányban jelenik meg.

65
00:02:23,765 --> 00:02:25,914
Ám még a borsóknak is
sok tulajdonságuk van.

66
00:02:25,914 --> 00:02:27,583
Például sárga és zöld szín mellett,

67
00:02:27,583 --> 00:02:29,598
a borsók gömbölyűek
vagy ráncosak lehetnek.

68
00:02:29,598 --> 00:02:31,326
Így mindenféle kombinációnk lehet:

69
00:02:31,326 --> 00:02:32,243
gömbölyű sárga,

70
00:02:32,243 --> 00:02:32,996
gömbölyű zöld,

71
00:02:32,996 --> 00:02:33,824
ráncos sárga,

72
00:02:33,824 --> 00:02:35,337
és ráncos zöld borsó.

73
00:02:35,337 --> 00:02:38,199
A geno-, és fenotípusok
megjelenési arányának számításához is

74
00:02:38,199 --> 00:02:39,711
a Punnett-táblát használhatjuk.

75
00:02:39,711 --> 00:02:42,080
Persze, ez kicsit bonyolultabb lesz.

76
00:02:42,080 --> 00:02:44,600
És sok dolog bonyolultabb mint a borsók.

77
00:02:44,600 --> 00:02:46,328
Például az emberek.

78
00:02:46,328 --> 00:02:48,109
Ma a tudósok sokkal többet tudnak

79
00:02:48,109 --> 00:02:49,578
a genetikáról és öröklődésről.

80
00:02:49,578 --> 00:02:50,623
Sok más módja is van

81
00:02:50,623 --> 00:02:52,532
a tulajdonságok öröklődésének.

82
00:02:52,532 --> 00:02:54,706
Ám minden Mendellel,
és a borsóival kezdődött.