Manapság a tudósok tudják,
hogyan örököljük szüleinktől
a tulajdonságainkat.
Tudják a valószínűségét,
hogy egy tulajdonság, vagy betegség
megjelenik-e bennünk,
a családunkról rendelkezésükre álló
információk alapján.
De hogyan lehetséges ez?
Ahhoz, hogy megértsük
a tulajdonságok
utódokra történő örökítését,
a 19. századba kell visszamennünk
egy Gregor Mendel nevű úriemberhez.
Mendel egy osztrák szerzetes
és biológus volt,
aki szeretett növényekkel dolgozni.
A kolostor kertjében
növő borsó nemesítésekor,
felfedezte az öröklődés
szabályainak alapjait.
Az egyik klasszikus példában
Mendel a fajtatiszta
sárga szemű borsót
fajtatiszta zöld szemű
borsóval keresztezte,
és csak sárga szemű borsót kapott.
A sárga színt elnevezte
domináns tulajdonságnak,
mert az új magok mindegyikében megjelent.
Aztán hagyta az új, sárga szemű
hibrid növények önmegtermékenyítését.
A második generációban
sárga és zöld szemű borsók is lettek.
Ez azt jelenti,
hogy a zöld tulajdonságot
elnyomta a domináns sárga.
Az elnyomott tulajdonságot
recesszívnek nevezte.
Az eredményekből arra következtetett,
hogy minden tulajdonság
tényezők párjaitól függ.
Egyik az anyától,
másik az apától származik.
Most már tudjuk,
ezek a faktorok az allélek,
és a gén különböző variációit jelentik.
Attól függően,
hogy milyen alléleket talált
Mendel a szemekben,
lehet az eredmény egy
homozigóta borsó,
ahol a két allél megegyezik,
illetve heterozigóta borsó,
mikor a két allél különbözik.
Az allélek ilyen kombinációit
genotípusnak,
míg az eredményt --
a zöld és sárga színt --
fenotípusnak nevezzük.
Ahhoz, hogy világosan lássuk,
az allélek hogyan oszlanak el
az utódok között,
a Punnett-táblát használhatjuk.
Elhelyezve a különböző alléleket
a tengelyeken,
láthatjuk a lehetséges kombinációkat.
Nézzük meg például Mendel borsóit!
Jelöljük a domináns sárga allélt
nagy "Y"-nal,
és a recesszív zöld allélt
kis "y"-nal.
A nagybetűs "Y" mindig elnyomja
a kisbetűs társát.
Ezért csak akkor lesznek zöld babák,
ha csak kisbetűs "y"-ok vannak.
Az első mendeli generációban,
a sárga, homozigóta borsóanya
minden borsógyereknek
domináns, sárga allélt ad.
Míg a zöld, homozigóta borsóapa
egy recesszív, zöld allélt ad.
Tehát, mindegyik borsógyerek
sárga, heterozigóta lesz.
Aztán a második generációban,
mikor a két heterozigóta gyerek
összeházasodik,
utódaiknak mind a háromféle
genotípusa lehet.
A két lehetséges fenotípus pedig
3:1 arányban jelenik meg.
Ám még a borsóknak is
sok tulajdonságuk van.
Például sárga és zöld szín mellett,
a borsók gömbölyűek
vagy ráncosak lehetnek.
Így mindenféle kombinációnk lehet:
gömbölyű sárga,
gömbölyű zöld,
ráncos sárga,
és ráncos zöld borsó.
A geno-, és fenotípusok
megjelenési arányának számításához is
a Punnett-táblát használhatjuk.
Persze, ez kicsit bonyolultabb lesz.
És sok dolog bonyolultabb mint a borsók.
Például az emberek.
Ma a tudósok sokkal többet tudnak
a genetikáról és öröklődésről.
Sok más módja is van
a tulajdonságok öröklődésének.
Ám minden Mendellel,
és a borsóival kezdődött.