A legközelebbi csillagok távolsága

A legközelebbi csillagok távolsága

Mielőtt elkezdünk a Naprendszeren kívül eső
dolgokkal foglalkozni,

lépjünk vissza egy kicsit,
mert találtam egy helyes képet

a Napról, és ami számomra
elég megdöbbentő,

az az, hogy ekkora méretarányban
a Nap nyilvánvalóan még mindig óriási,

de a Föld arányosan nagyjából,
ez csak közelítő érték,

körülbelül ekkora lenne,
hát ez megdöbbentő, legalábbis számomra,

mert eszerint az egész bolygónk, mindennel együtt
elférne az egyik ilyen plazmakitörés belsejében,

amely a Napból ered, és csak elképzelni lehet,
hiszen valóban nem lehetünk ott,

de ha valami védőöltözetben ott lehetnénk,
milyen is lenne

ebben a környezetben tartózkodni,

szóval arra gondoltam,
hogy ez elég lenyűgöző gondolat,

de most már foglalkozzunk azzal,
mit is jelenthet

a Naprendszer határa.
Az előző videóben feltérképeztük

az Oort-felhőt, amely a Naptól
kicsivel egy fényév alatti távolságban kezdődik,

de aszerint, hogy mit tekintünk a Naprendszer határának,
az lehetne sokkal közelebb is,

vagy éppen olyan messze, mint az Oort-felhő.

Tehát amint látjuk, a Nap kibocsát bizonyos dolgokat,
de még láthatatlanul is,

láthatatlan részecskéket, nagy energiájú
elektronokat és protonokat is

kibocsát a Nap szuper nagy sebességgel,
400 km/másodperc sebességgel, hadd írjam ezt le,

400 km/s,

és a Földön védve vagyunk ezektől a
nagyon magas energiájú részecskéktől

a Föld mágneses mezeje jóvoltából,
de ha a Hold felszínén lennénk,

amikor a Nap a Hold fölött van,
és a Hold sötét felén állunk,

közvetlenül érnének bennünket,
és képzelhetjük, az nem lenne éppen kellemes,

ha sokáig tartózkodnánk benne,
de az ok, amiért erről beszélek,

hogy ezeket a töltéssel rendelkező részecskéket,
amelyek ekkora gyorsasággal törnek ki

a Nap felszínéről,
napszélnek nevezzük,

"napszél", idézőjelbe téve,

hiszen teljesen más, mint amit hagyományosan
kellemes szellőként képzelünk el,

ez töltéssel rendelkező részecskék összessége,
amelyek szuper gyorsasággal távolodnak a Naptól,

és amiért most a napszélről beszélek,
az az, hogy valamilyen szinten

segíthet bennünket, hogy meghatározzuk
a Naprendszer határait,

vagyis azt a határt,
ameddig a napszél eljut,

mielőtt valahogy összeöütközésbe kerül
a csillagközi anyaggal,

és ez itt ennek az ábrázolása,
tehát az Oort-felhő,

illetve legalábbis a sűrű részének a szélei

teljesen kívül esnek ezen,
és ahogy láttuk, ez az, ahol a Voyager I és II jár,

illetve ha a Sedna pályáját nézzük,
akkor a közelebbi része

valahol itt lenne, azután
eltávolodna errefelé, de az Oort-felhő

sokkal távolabb van, tehát ha
a Naprendszerre úgy tekintünk,

hogy a napszél határáig terjed, sokkal kisebb,
mint az Oort-felhő, de még mindig

meglehetősen nagy, tehát ez itt a heliopauza,

- ezt a Wikipediáról vettem - tehát ez az,
ahol a napszél sebessége és ereje ellenállásba ütközik,

a nyomás annyira felhígul ezen a ponton,
hogy ellenállásba ütközik

főleg azzal a hidrogénnel és héliummal,
amely a csillagközi "anyagot" alkotja,

vagyis csak úgy megáll,
ennál a pontnál nem jut tovább,

ott van ez a bizonyos "szünet",
ahogy nevezhetnénk,

és a Voyager I és Voyager II
egész közel jutottak ahhoz,

amit ennek a "szünetnek" hiszünk ott,
és ez az egyik elképzelés a Naprendszer határáról;

persze soha nem lesz szigorúan vett határa.
Egy másik elképzelés szerint lehetne például

az Oort-felhő, tudjátok, az a terület
ahol még mindig találhatóak objektumok,

és ez minden, valójában még nem figyeltünk meg
közvetlenül objektumokat az Oort-felhőben,

csak gondoljuk, hogy ott vannak,
tehát a legelvontabb definíció az lenne,

hogy itt még mindig érezhető a Nap
gravitációs vonzása, tehát ezeken a módokon

képzelhetjük el a Naprendszer kiterjedését,
de mindegyik szerint van egy szürke terület,

amiről nem tudjuk, mi az, ami még
a Naprendszerbe tartozhat belőle,

de a lényeg, hogy kezdjem elmagyarázni,
mi található a Naprendszeren kívül,

és érzékeltessem a méreteket,
ahogyan a legközelebbi csillaghoz jutunk,

tehát ez itt a közvetlen szomszédságunkat mutatja,

a csillag-szomszédainkat,
és bár ezek a csillagok elég nagynak tűnnek,

ha meg akarnánk rajzolni, ez itt a Naprendszerünk,
de nyilvánvalóan

- de mielőtt még azt mondanánk,
"Jé, az ott a Nap" - nem, a Nap,

ha ide akarnánk rajzolni,
még egy képpont nagyságú sem lenne,

a Pluto egész pályája, és benne minden más
még mindig nem lenne

egy képpont nagyságú ezen a képernyőn itt,
amit itt látunk, ez a sugár

hozzávetőlegesen egy fényév hosszúságú,

ez nagyjából az Oort-felhő sugara,
és láttuk az előző videón, milyen hatalmas,

főleg, mondjuk, a Pluto pályájának sugarához képest,
amely nagyjából

ekkora lenne, és már az is óriási, óriási átmérőjű,
és nagyon messze található a Naptól,

hát még ez sem érné el az egy képpont nagyságot
ezen az ábrán itt.

De csak hogy el tudjátok képzelni a távolságot,
ezen a kis pöttyön belül lenne egy még kisebb pötty,

egy képpont egy apró része itt a középpontban.
Ha a Naprendszerből, vagy éppen a Földről

a legközelebbi csillagig akarunk jutni, illetve
a legközelebbi csillagcsoportig, ami az Alpha Centauri,

ez a legközelebbi csillagrendszer, 3 csillagból áll,
ezek az Alpha Centauri A (a legnagyobb),

az Alpha Centauri B, és van egy harmadik,

amely szabad szemmel nem is látható,
az Alpha Proximus, illetve a neve Proximus Centauri,

nem Alpha Proximus, hanem Proximus Centauri,
hát ez egy sokkal kisebb csillag,

de az a legközelebbi csillag,
ez a csillagcsoport esik legközelebb hozzánk,

4,2 fényévre van, képzeljük el,
hogy ha valaki el szeretne világítani onnan idáig,

feltételezve, hogy a fény elérne hozzánk,
4,2 évig tartana az útja,

vagy ha a három csillag egyike eltűnne
vagy felrobbanna, 4,2 évig nem is tudnánk róla,

és mondhatnátok, hogy "az nem is olyan vészes,
oda kellene utaznunk, hogy megnézzük,

vannak-e ott is emberek, akikkel megismerkedhetnénk,
és megoszthatnánk egymással a technológiánkat,

meg hasonlók", de hát ez óriási távolság,
már ez a 4,2 fényév is hihetetlen távolság,

csak hogy érzékeltessük: a Voyager I és II,
amelyekről az előző videóben beszéltünk,

és megnéztük, milyen messzire jutottak,

ezek nagyjából a heliopauzáig jutottak,
és 60 ezer km/órával haladnak,

amely 17 km/s-nak felel meg,
ha képesek vagyunk felfogni ezeket a sebességeket,

és ezek is úgy érhettek el ekkora sebességet,
hogy kihasználták egyes

nagyobb bolygók gravitációs vonzását,
hogy egyre jobban felgyorsuljanak, tehát

elég nehéz ilyen sebességet elérni,
de ha mégis sikerülne,

és egyenesen az Alpha Centauri irányába tartanánk,
a Földhöz legközelebbi csillagokhoz,

akkor is 80,000 évig tartana, ha a Voyager I
sebességével utaznánk, amely a gyorsabbik

a Voyagerek közül, tehát nevetségesen sokáig,
tehát valami jobb módszert kell kitalálnunk,

hogy odajussunk.