0:00:00.631,0:00:04.133
Mielőtt elkezdünk a Naprendszeren kívül eső[br]dolgokkal foglalkozni,

0:00:04.133,0:00:08.200
lépjünk vissza egy kicsit,[br]mert találtam egy helyes képet

0:00:08.200,0:00:11.933
a Napról, és ami számomra [br]elég megdöbbentő,

0:00:11.933,0:00:16.800
az az, hogy ekkora méretarányban[br]a Nap nyilvánvalóan még mindig óriási,

0:00:16.800,0:00:21.800
de a Föld arányosan nagyjából,[br]ez csak közelítő érték,

0:00:21.800,0:00:28.467
körülbelül ekkora lenne, [br]hát ez megdöbbentő, legalábbis számomra,

0:00:28.467,0:00:33.460
mert eszerint az egész bolygónk, mindennel együtt[br]elférne az egyik ilyen plazmakitörés belsejében,

0:00:33.460,0:00:37.039
amely a Napból ered, és csak elképzelni lehet,[br]hiszen valóban nem lehetünk ott,

0:00:37.054,0:00:40.333
de ha valami védőöltözetben ott lehetnénk,[br]milyen is lenne

0:00:40.333,0:00:43.047
ebben a környezetben tartózkodni,

0:00:43.047,0:00:46.600
szóval arra gondoltam,[br]hogy ez elég lenyűgöző gondolat,

0:00:46.600,0:00:50.000
de most már foglalkozzunk azzal,[br]mit is jelenthet

0:00:50.028,0:00:53.225
a Naprendszer határa.[br]Az előző videóben feltérképeztük

0:00:53.225,0:00:59.133
az Oort-felhőt, amely a Naptól[br]kicsivel egy fényév alatti távolságban kezdődik,

0:00:59.133,0:01:03.133
de aszerint, hogy mit tekintünk a Naprendszer határának,[br]az lehetne sokkal közelebb is,

0:01:03.133,0:01:07.779
vagy éppen olyan messze, mint az Oort-felhő.

0:01:07.779,0:01:13.533
Tehát amint látjuk, a Nap kibocsát bizonyos dolgokat,[br]de még láthatatlanul is,

0:01:13.533,0:01:21.533
láthatatlan részecskéket, nagy energiájú[br]elektronokat és protonokat is

0:01:21.533,0:01:29.032
kibocsát a Nap szuper nagy sebességgel,[br]400 km/másodperc sebességgel, hadd írjam ezt le,

0:01:29.047,0:01:33.372
400 km/s,

0:01:33.403,0:01:36.667
és a Földön védve vagyunk ezektől a[br]nagyon magas energiájú részecskéktől

0:01:36.667,0:01:42.721
a Föld mágneses mezeje jóvoltából,[br]de ha a Hold felszínén lennénk,

0:01:42.736,0:01:47.892
amikor a Nap a Hold fölött van,[br]és a Hold sötét felén állunk,

0:01:47.892,0:01:51.897
közvetlenül érnének bennünket,[br]és képzelhetjük, az nem lenne éppen kellemes,

0:01:51.897,0:01:56.600
ha sokáig tartózkodnánk benne,[br]de az ok, amiért erről beszélek,

0:01:56.600,0:02:00.028
hogy ezeket a töltéssel rendelkező részecskéket,[br]amelyek ekkora gyorsasággal törnek ki

0:02:00.059,0:02:02.533
a Nap felszínéről,[br]napszélnek nevezzük,

0:02:02.533,0:02:08.848
"napszél", idézőjelbe téve,

0:02:08.848,0:02:12.702
hiszen teljesen más, mint amit hagyományosan [br]kellemes szellőként képzelünk el,

0:02:12.702,0:02:17.903
ez töltéssel rendelkező részecskék összessége,[br]amelyek szuper gyorsasággal távolodnak a Naptól,

0:02:17.903,0:02:21.930
és amiért most a napszélről beszélek,[br]az az, hogy valamilyen szinten

0:02:21.930,0:02:26.933
segíthet bennünket, hogy meghatározzuk[br]a Naprendszer határait,

0:02:26.933,0:02:31.400
vagyis azt a határt,[br]ameddig a napszél eljut,

0:02:31.400,0:02:36.129
mielőtt valahogy összeöütközésbe kerül[br]a csillagközi anyaggal,

0:02:36.129,0:02:40.400
és ez itt ennek az ábrázolása,[br]tehát az Oort-felhő,

0:02:40.400,0:02:44.175
illetve legalábbis a sűrű részének a szélei

0:02:44.175,0:02:47.950
teljesen kívül esnek ezen,[br]és ahogy láttuk, ez az, ahol a Voyager I és II jár,

0:02:47.950,0:02:55.385
illetve ha a Sedna pályáját nézzük,[br]akkor a közelebbi része

0:02:55.431,0:02:58.743
valahol itt lenne, azután [br]eltávolodna errefelé, de az Oort-felhő

0:02:58.743,0:03:03.498
sokkal távolabb van, tehát ha [br]a Naprendszerre úgy tekintünk,

0:03:03.498,0:03:07.007
hogy a napszél határáig terjed, sokkal kisebb,[br]mint az Oort-felhő, de még mindig

0:03:07.007,0:03:12.359
meglehetősen nagy, tehát ez itt a heliopauza,

0:03:12.359,0:03:19.508
- ezt a Wikipediáról vettem - tehát ez az, [br]ahol a napszél sebessége és ereje ellenállásba ütközik,

0:03:19.508,0:03:26.048
a nyomás annyira felhígul ezen a ponton,[br]hogy ellenállásba ütközik

0:03:26.064,0:03:32.046
főleg azzal a hidrogénnel és héliummal,[br]amely a csillagközi "anyagot" alkotja,

0:03:32.046,0:03:38.000
vagyis csak úgy megáll,[br]ennál a pontnál nem jut tovább,

0:03:38.000,0:03:42.421
ott van ez a bizonyos "szünet",[br]ahogy nevezhetnénk,

0:03:42.421,0:03:46.298
és a Voyager I és Voyager II[br]egész közel jutottak ahhoz,

0:03:46.298,0:03:51.348
amit ennek a "szünetnek" hiszünk ott,[br]és ez az egyik elképzelés a Naprendszer határáról;

0:03:51.348,0:03:55.462
persze soha nem lesz szigorúan vett határa.[br]Egy másik elképzelés szerint lehetne például

0:03:55.508,0:04:01.323
az Oort-felhő, tudjátok, az a terület[br]ahol még mindig találhatóak objektumok,

0:04:01.323,0:04:05.477
és ez minden, valójában még nem figyeltünk meg[br]közvetlenül objektumokat az Oort-felhőben,

0:04:05.477,0:04:11.031
csak gondoljuk, hogy ott vannak,[br]tehát a legelvontabb definíció az lenne,

0:04:11.031,0:04:16.569
hogy itt még mindig érezhető a Nap[br]gravitációs vonzása, tehát ezeken a módokon

0:04:16.569,0:04:21.431
képzelhetjük el a Naprendszer kiterjedését,[br]de mindegyik szerint van egy szürke terület,

0:04:21.431,0:04:25.456
amiről nem tudjuk, mi az, ami még [br]a Naprendszerbe tartozhat belőle,

0:04:25.456,0:04:28.329
de a lényeg, hogy kezdjem elmagyarázni,[br]mi található a Naprendszeren kívül,

0:04:28.329,0:04:33.579
és érzékeltessem a méreteket,[br]ahogyan a legközelebbi csillaghoz jutunk,

0:04:33.595,0:04:38.575
tehát ez itt a közvetlen szomszédságunkat mutatja,

0:04:38.575,0:04:42.320
a csillag-szomszédainkat,[br]és bár ezek a csillagok elég nagynak tűnnek,

0:04:42.320,0:04:48.369
ha meg akarnánk rajzolni, ez itt a Naprendszerünk,[br]de nyilvánvalóan

0:04:48.369,0:04:51.267
- de mielőtt még azt mondanánk,[br]"Jé, az ott a Nap" - nem, a Nap,

0:04:51.267,0:04:54.034
ha ide akarnánk rajzolni,[br]még egy képpont nagyságú sem lenne,

0:04:54.034,0:04:59.654
a Pluto egész pályája, és benne minden más[br]még mindig nem lenne

0:04:59.654,0:05:05.933
egy képpont nagyságú ezen a képernyőn itt,[br]amit itt látunk, ez a sugár

0:05:05.933,0:05:12.867
hozzávetőlegesen egy fényév hosszúságú,

0:05:12.867,0:05:19.298
ez nagyjából az Oort-felhő sugara,[br]és láttuk az előző videón, milyen hatalmas,

0:05:19.298,0:05:28.267
főleg, mondjuk, a Pluto pályájának sugarához képest,[br]amely nagyjából

0:05:28.267,0:05:37.595
ekkora lenne, és már az is óriási, óriási átmérőjű,[br]és nagyon messze található a Naptól,

0:05:37.595,0:05:44.255
hát még ez sem érné el az egy képpont nagyságot[br]ezen az ábrán itt.

0:05:44.255,0:05:52.246
De csak hogy el tudjátok képzelni a távolságot,[br]ezen a kis pöttyön belül lenne egy még kisebb pötty,

0:05:52.246,0:05:59.236
egy képpont egy apró része itt a középpontban.[br]Ha a Naprendszerből, vagy éppen a Földről

0:05:59.236,0:06:04.205
a legközelebbi csillagig akarunk jutni, illetve[br]a legközelebbi csillagcsoportig, ami az Alpha Centauri,

0:06:04.205,0:06:09.375
ez a legközelebbi csillagrendszer, 3 csillagból áll,[br]ezek az Alpha Centauri A (a legnagyobb),

0:06:09.375,0:06:13.029
az Alpha Centauri B, és van egy harmadik,

0:06:13.029,0:06:18.333
amely szabad szemmel nem is látható,[br]az Alpha Proximus, illetve a neve Proximus Centauri,

0:06:18.333,0:06:22.642
nem Alpha Proximus, hanem Proximus Centauri,[br]hát ez egy sokkal kisebb csillag,

0:06:22.642,0:06:30.629
de az a legközelebbi csillag,[br]ez a csillagcsoport esik legközelebb hozzánk,

0:06:30.629,0:06:40.000
4,2 fényévre van, képzeljük el,[br]hogy ha valaki el szeretne világítani onnan idáig,

0:06:40.000,0:06:44.224
feltételezve, hogy a fény elérne hozzánk,[br]4,2 évig tartana az útja,

0:06:44.224,0:06:49.704
vagy ha a három csillag egyike eltűnne[br]vagy felrobbanna, 4,2 évig nem is tudnánk róla,

0:06:49.704,0:06:54.053
és mondhatnátok, hogy "az nem is olyan vészes,[br]oda kellene utaznunk, hogy megnézzük,

0:06:54.053,0:06:58.354
vannak-e ott is emberek, akikkel megismerkedhetnénk,[br]és megoszthatnánk egymással a technológiánkat,

0:06:58.354,0:07:06.331
meg hasonlók", de hát ez óriási távolság,[br]már ez a 4,2 fényév is hihetetlen távolság,

0:07:06.331,0:07:11.134
csak hogy érzékeltessük: a Voyager I és II,[br]amelyekről az előző videóben beszéltünk,

0:07:11.134,0:07:13.684
és megnéztük, milyen messzire jutottak,

0:07:13.684,0:07:25.529
ezek nagyjából a heliopauzáig jutottak,[br]és 60 ezer km/órával haladnak,

0:07:25.529,0:07:34.044
amely 17 km/s-nak felel meg,[br]ha képesek vagyunk felfogni ezeket a sebességeket,

0:07:34.044,0:07:38.990
és ezek is úgy érhettek el ekkora sebességet, [br]hogy kihasználták egyes

0:07:38.990,0:07:42.698
nagyobb bolygók gravitációs vonzását,[br]hogy egyre jobban felgyorsuljanak, tehát

0:07:42.698,0:07:48.579
elég nehéz ilyen sebességet elérni,[br]de ha mégis sikerülne,

0:07:48.579,0:07:57.913
és egyenesen az Alpha Centauri irányába tartanánk,[br]a Földhöz legközelebbi csillagokhoz,

0:07:57.913,0:08:09.200
akkor is 80,000 évig tartana, ha a Voyager I[br]sebességével utaznánk, amely a gyorsabbik

0:08:09.200,0:08:14.918
a Voyagerek közül, tehát nevetségesen sokáig,[br]tehát valami jobb módszert kell kitalálnunk,

0:08:14.918,9:59:59.000
hogy odajussunk.