WEBVTT

00:00:00.631 --> 00:00:04.133
Mielőtt elkezdünk a Naprendszeren kívül eső
dolgokkal foglalkozni,

00:00:04.133 --> 00:00:08.200
lépjünk vissza egy kicsit,
mert találtam egy helyes képet

00:00:08.200 --> 00:00:11.933
a Napról, és ami számomra 
elég megdöbbentő,

00:00:11.933 --> 00:00:16.800
az az, hogy ekkora méretarányban
a Nap nyilvánvalóan még mindig óriási,

00:00:16.800 --> 00:00:21.800
de a Föld arányosan nagyjából,
ez csak közelítő érték,

00:00:21.800 --> 00:00:28.467
körülbelül ekkora lenne, 
hát ez megdöbbentő, legalábbis számomra,

00:00:28.467 --> 00:00:33.460
mert eszerint az egész bolygónk, mindennel együtt
elférne az egyik ilyen plazmakitörés belsejében,

00:00:33.460 --> 00:00:37.039
amely a Napból ered, és csak elképzelni lehet,
hiszen valóban nem lehetünk ott,

00:00:37.054 --> 00:00:40.333
de ha valami védőöltözetben ott lehetnénk,
milyen is lenne

00:00:40.333 --> 00:00:43.047
ebben a környezetben tartózkodni,

00:00:43.047 --> 00:00:46.600
szóval arra gondoltam,
hogy ez elég lenyűgöző gondolat,

00:00:46.600 --> 00:00:50.000
de most már foglalkozzunk azzal,
mit is jelenthet

00:00:50.028 --> 00:00:53.225
a Naprendszer határa.
Az előző videóben feltérképeztük

00:00:53.225 --> 00:00:59.133
az Oort-felhőt, amely a Naptól
kicsivel egy fényév alatti távolságban kezdődik,

00:00:59.133 --> 00:01:03.133
de aszerint, hogy mit tekintünk a Naprendszer határának,
az lehetne sokkal közelebb is,

00:01:03.133 --> 00:01:07.779
vagy éppen olyan messze, mint az Oort-felhő.

00:01:07.779 --> 00:01:13.533
Tehát amint látjuk, a Nap kibocsát bizonyos dolgokat,
de még láthatatlanul is,

00:01:13.533 --> 00:01:21.533
láthatatlan részecskéket, nagy energiájú
elektronokat és protonokat is

00:01:21.533 --> 00:01:29.032
kibocsát a Nap szuper nagy sebességgel,
400 km/másodperc sebességgel, hadd írjam ezt le,

00:01:29.047 --> 00:01:33.372
400 km/s,

00:01:33.403 --> 00:01:36.667
és a Földön védve vagyunk ezektől a
nagyon magas energiájú részecskéktől

00:01:36.667 --> 00:01:42.721
a Föld mágneses mezeje jóvoltából,
de ha a Hold felszínén lennénk,

00:01:42.736 --> 00:01:47.892
amikor a Nap a Hold fölött van,
és a Hold sötét felén állunk,

00:01:47.892 --> 00:01:51.897
közvetlenül érnének bennünket,
és képzelhetjük, az nem lenne éppen kellemes,

00:01:51.897 --> 00:01:56.600
ha sokáig tartózkodnánk benne,
de az ok, amiért erről beszélek,

00:01:56.600 --> 00:02:00.028
hogy ezeket a töltéssel rendelkező részecskéket,
amelyek ekkora gyorsasággal törnek ki

00:02:00.059 --> 00:02:02.533
a Nap felszínéről,
napszélnek nevezzük,

00:02:02.533 --> 00:02:08.848
"napszél", idézőjelbe téve,

00:02:08.848 --> 00:02:12.702
hiszen teljesen más, mint amit hagyományosan 
kellemes szellőként képzelünk el,

00:02:12.702 --> 00:02:17.903
ez töltéssel rendelkező részecskék összessége,
amelyek szuper gyorsasággal távolodnak a Naptól,

00:02:17.903 --> 00:02:21.930
és amiért most a napszélről beszélek,
az az, hogy valamilyen szinten

00:02:21.930 --> 00:02:26.933
segíthet bennünket, hogy meghatározzuk
a Naprendszer határait,

00:02:26.933 --> 00:02:31.400
vagyis azt a határt,
ameddig a napszél eljut,

00:02:31.400 --> 00:02:36.129
mielőtt valahogy összeöütközésbe kerül
a csillagközi anyaggal,

00:02:36.129 --> 00:02:40.400
és ez itt ennek az ábrázolása,
tehát az Oort-felhő,

00:02:40.400 --> 00:02:44.175
illetve legalábbis a sűrű részének a szélei

00:02:44.175 --> 00:02:47.950
teljesen kívül esnek ezen,
és ahogy láttuk, ez az, ahol a Voyager I és II jár,

00:02:47.950 --> 00:02:55.385
illetve ha a Sedna pályáját nézzük,
akkor a közelebbi része

00:02:55.431 --> 00:02:58.743
valahol itt lenne, azután 
eltávolodna errefelé, de az Oort-felhő

00:02:58.743 --> 00:03:03.498
sokkal távolabb van, tehát ha 
a Naprendszerre úgy tekintünk,

00:03:03.498 --> 00:03:07.007
hogy a napszél határáig terjed, sokkal kisebb,
mint az Oort-felhő, de még mindig

00:03:07.007 --> 00:03:12.359
meglehetősen nagy, tehát ez itt a heliopauza,

00:03:12.359 --> 00:03:19.508
- ezt a Wikipediáról vettem - tehát ez az, 
ahol a napszél sebessége és ereje ellenállásba ütközik,

00:03:19.508 --> 00:03:26.048
a nyomás annyira felhígul ezen a ponton,
hogy ellenállásba ütközik

00:03:26.064 --> 00:03:32.046
főleg azzal a hidrogénnel és héliummal,
amely a csillagközi "anyagot" alkotja,

00:03:32.046 --> 00:03:38.000
vagyis csak úgy megáll,
ennál a pontnál nem jut tovább,

00:03:38.000 --> 00:03:42.421
ott van ez a bizonyos "szünet",
ahogy nevezhetnénk,

00:03:42.421 --> 00:03:46.298
és a Voyager I és Voyager II
egész közel jutottak ahhoz,

00:03:46.298 --> 00:03:51.348
amit ennek a "szünetnek" hiszünk ott,
és ez az egyik elképzelés a Naprendszer határáról;

00:03:51.348 --> 00:03:55.462
persze soha nem lesz szigorúan vett határa.
Egy másik elképzelés szerint lehetne például

00:03:55.508 --> 00:04:01.323
az Oort-felhő, tudjátok, az a terület
ahol még mindig találhatóak objektumok,

00:04:01.323 --> 00:04:05.477
és ez minden, valójában még nem figyeltünk meg
közvetlenül objektumokat az Oort-felhőben,

00:04:05.477 --> 00:04:11.031
csak gondoljuk, hogy ott vannak,
tehát a legelvontabb definíció az lenne,

00:04:11.031 --> 00:04:16.569
hogy itt még mindig érezhető a Nap
gravitációs vonzása, tehát ezeken a módokon

00:04:16.569 --> 00:04:21.431
képzelhetjük el a Naprendszer kiterjedését,
de mindegyik szerint van egy szürke terület,

00:04:21.431 --> 00:04:25.456
amiről nem tudjuk, mi az, ami még 
a Naprendszerbe tartozhat belőle,

00:04:25.456 --> 00:04:28.329
de a lényeg, hogy kezdjem elmagyarázni,
mi található a Naprendszeren kívül,

00:04:28.329 --> 00:04:33.579
és érzékeltessem a méreteket,
ahogyan a legközelebbi csillaghoz jutunk,

00:04:33.595 --> 00:04:38.575
tehát ez itt a közvetlen szomszédságunkat mutatja,

00:04:38.575 --> 00:04:42.320
a csillag-szomszédainkat,
és bár ezek a csillagok elég nagynak tűnnek,

00:04:42.320 --> 00:04:48.369
ha meg akarnánk rajzolni, ez itt a Naprendszerünk,
de nyilvánvalóan

00:04:48.369 --> 00:04:51.267
- de mielőtt még azt mondanánk,
"Jé, az ott a Nap" - nem, a Nap,

00:04:51.267 --> 00:04:54.034
ha ide akarnánk rajzolni,
még egy képpont nagyságú sem lenne,

00:04:54.034 --> 00:04:59.654
a Pluto egész pályája, és benne minden más
még mindig nem lenne

00:04:59.654 --> 00:05:05.933
egy képpont nagyságú ezen a képernyőn itt,
amit itt látunk, ez a sugár

00:05:05.933 --> 00:05:12.867
hozzávetőlegesen egy fényév hosszúságú,

00:05:12.867 --> 00:05:19.298
ez nagyjából az Oort-felhő sugara,
és láttuk az előző videón, milyen hatalmas,

00:05:19.298 --> 00:05:28.267
főleg, mondjuk, a Pluto pályájának sugarához képest,
amely nagyjából

00:05:28.267 --> 00:05:37.595
ekkora lenne, és már az is óriási, óriási átmérőjű,
és nagyon messze található a Naptól,

00:05:37.595 --> 00:05:44.255
hát még ez sem érné el az egy képpont nagyságot
ezen az ábrán itt.

00:05:44.255 --> 00:05:52.246
De csak hogy el tudjátok képzelni a távolságot,
ezen a kis pöttyön belül lenne egy még kisebb pötty,

00:05:52.246 --> 00:05:59.236
egy képpont egy apró része itt a középpontban.
Ha a Naprendszerből, vagy éppen a Földről

00:05:59.236 --> 00:06:04.205
a legközelebbi csillagig akarunk jutni, illetve
a legközelebbi csillagcsoportig, ami az Alpha Centauri,

00:06:04.205 --> 00:06:09.375
ez a legközelebbi csillagrendszer, 3 csillagból áll,
ezek az Alpha Centauri A (a legnagyobb),

00:06:09.375 --> 00:06:13.029
az Alpha Centauri B, és van egy harmadik,

00:06:13.029 --> 00:06:18.333
amely szabad szemmel nem is látható,
az Alpha Proximus, illetve a neve Proximus Centauri,

00:06:18.333 --> 00:06:22.642
nem Alpha Proximus, hanem Proximus Centauri,
hát ez egy sokkal kisebb csillag,

00:06:22.642 --> 00:06:30.629
de az a legközelebbi csillag,
ez a csillagcsoport esik legközelebb hozzánk,

00:06:30.629 --> 00:06:40.000
4,2 fényévre van, képzeljük el,
hogy ha valaki el szeretne világítani onnan idáig,

00:06:40.000 --> 00:06:44.224
feltételezve, hogy a fény elérne hozzánk,
4,2 évig tartana az útja,

00:06:44.224 --> 00:06:49.704
vagy ha a három csillag egyike eltűnne
vagy felrobbanna, 4,2 évig nem is tudnánk róla,

00:06:49.704 --> 00:06:54.053
és mondhatnátok, hogy "az nem is olyan vészes,
oda kellene utaznunk, hogy megnézzük,

00:06:54.053 --> 00:06:58.354
vannak-e ott is emberek, akikkel megismerkedhetnénk,
és megoszthatnánk egymással a technológiánkat,

00:06:58.354 --> 00:07:06.331
meg hasonlók", de hát ez óriási távolság,
már ez a 4,2 fényév is hihetetlen távolság,

00:07:06.331 --> 00:07:11.134
csak hogy érzékeltessük: a Voyager I és II,
amelyekről az előző videóben beszéltünk,

00:07:11.134 --> 00:07:13.684
és megnéztük, milyen messzire jutottak,

00:07:13.684 --> 00:07:25.529
ezek nagyjából a heliopauzáig jutottak,
és 60 ezer km/órával haladnak,

00:07:25.529 --> 00:07:34.044
amely 17 km/s-nak felel meg,
ha képesek vagyunk felfogni ezeket a sebességeket,

00:07:34.044 --> 00:07:38.990
és ezek is úgy érhettek el ekkora sebességet, 
hogy kihasználták egyes

00:07:38.990 --> 00:07:42.698
nagyobb bolygók gravitációs vonzását,
hogy egyre jobban felgyorsuljanak, tehát

00:07:42.698 --> 00:07:48.579
elég nehéz ilyen sebességet elérni,
de ha mégis sikerülne,

00:07:48.579 --> 00:07:57.913
és egyenesen az Alpha Centauri irányába tartanánk,
a Földhöz legközelebbi csillagokhoz,

00:07:57.913 --> 00:08:09.200
akkor is 80,000 évig tartana, ha a Voyager I
sebességével utaznánk, amely a gyorsabbik

00:08:09.200 --> 00:08:14.918
a Voyagerek közül, tehát nevetségesen sokáig,
tehát valami jobb módszert kell kitalálnunk,

00:08:14.918 --> 99:59:59.999
hogy odajussunk.