1
00:00:00,631 --> 00:00:04,133
Mielőtt elkezdünk a Naprendszeren kívül eső
dolgokkal foglalkozni,

2
00:00:04,133 --> 00:00:08,200
lépjünk vissza egy kicsit,
mert találtam egy helyes képet

3
00:00:08,200 --> 00:00:11,933
a Napról, és ami számomra 
elég megdöbbentő,

4
00:00:11,933 --> 00:00:16,800
az az, hogy ekkora méretarányban
a Nap nyilvánvalóan még mindig óriási,

5
00:00:16,800 --> 00:00:21,800
de a Föld arányosan nagyjából,
ez csak közelítő érték,

6
00:00:21,800 --> 00:00:28,467
körülbelül ekkora lenne, 
hát ez megdöbbentő, legalábbis számomra,

7
00:00:28,467 --> 00:00:33,460
mert eszerint az egész bolygónk, mindennel együtt
elférne az egyik ilyen plazmakitörés belsejében,

8
00:00:33,460 --> 00:00:37,039
amely a Napból ered, és csak elképzelni lehet,
hiszen valóban nem lehetünk ott,

9
00:00:37,054 --> 00:00:40,333
de ha valami védőöltözetben ott lehetnénk,
milyen is lenne

10
00:00:40,333 --> 00:00:43,047
ebben a környezetben tartózkodni,

11
00:00:43,047 --> 00:00:46,600
szóval arra gondoltam,
hogy ez elég lenyűgöző gondolat,

12
00:00:46,600 --> 00:00:50,000
de most már foglalkozzunk azzal,
mit is jelenthet

13
00:00:50,028 --> 00:00:53,225
a Naprendszer határa.
Az előző videóben feltérképeztük

14
00:00:53,225 --> 00:00:59,133
az Oort-felhőt, amely a Naptól
kicsivel egy fényév alatti távolságban kezdődik,

15
00:00:59,133 --> 00:01:03,133
de aszerint, hogy mit tekintünk a Naprendszer határának,
az lehetne sokkal közelebb is,

16
00:01:03,133 --> 00:01:07,779
vagy éppen olyan messze, mint az Oort-felhő.

17
00:01:07,779 --> 00:01:13,533
Tehát amint látjuk, a Nap kibocsát bizonyos dolgokat,
de még láthatatlanul is,

18
00:01:13,533 --> 00:01:21,533
láthatatlan részecskéket, nagy energiájú
elektronokat és protonokat is

19
00:01:21,533 --> 00:01:29,032
kibocsát a Nap szuper nagy sebességgel,
400 km/másodperc sebességgel, hadd írjam ezt le,

20
00:01:29,047 --> 00:01:33,372
400 km/s,

21
00:01:33,403 --> 00:01:36,667
és a Földön védve vagyunk ezektől a
nagyon magas energiájú részecskéktől

22
00:01:36,667 --> 00:01:42,721
a Föld mágneses mezeje jóvoltából,
de ha a Hold felszínén lennénk,

23
00:01:42,736 --> 00:01:47,892
amikor a Nap a Hold fölött van,
és a Hold sötét felén állunk,

24
00:01:47,892 --> 00:01:51,897
közvetlenül érnének bennünket,
és képzelhetjük, az nem lenne éppen kellemes,

25
00:01:51,897 --> 00:01:56,600
ha sokáig tartózkodnánk benne,
de az ok, amiért erről beszélek,

26
00:01:56,600 --> 00:02:00,028
hogy ezeket a töltéssel rendelkező részecskéket,
amelyek ekkora gyorsasággal törnek ki

27
00:02:00,059 --> 00:02:02,533
a Nap felszínéről,
napszélnek nevezzük,

28
00:02:02,533 --> 00:02:08,848
"napszél", idézőjelbe téve,

29
00:02:08,848 --> 00:02:12,702
hiszen teljesen más, mint amit hagyományosan 
kellemes szellőként képzelünk el,

30
00:02:12,702 --> 00:02:17,903
ez töltéssel rendelkező részecskék összessége,
amelyek szuper gyorsasággal távolodnak a Naptól,

31
00:02:17,903 --> 00:02:21,930
és amiért most a napszélről beszélek,
az az, hogy valamilyen szinten

32
00:02:21,930 --> 00:02:26,933
segíthet bennünket, hogy meghatározzuk
a Naprendszer határait,

33
00:02:26,933 --> 00:02:31,400
vagyis azt a határt,
ameddig a napszél eljut,

34
00:02:31,400 --> 00:02:36,129
mielőtt valahogy összeöütközésbe kerül
a csillagközi anyaggal,

35
00:02:36,129 --> 00:02:40,400
és ez itt ennek az ábrázolása,
tehát az Oort-felhő,

36
00:02:40,400 --> 00:02:44,175
illetve legalábbis a sűrű részének a szélei

37
00:02:44,175 --> 00:02:47,950
teljesen kívül esnek ezen,
és ahogy láttuk, ez az, ahol a Voyager I és II jár,

38
00:02:47,950 --> 00:02:55,385
illetve ha a Sedna pályáját nézzük,
akkor a közelebbi része

39
00:02:55,431 --> 00:02:58,743
valahol itt lenne, azután 
eltávolodna errefelé, de az Oort-felhő

40
00:02:58,743 --> 00:03:03,498
sokkal távolabb van, tehát ha 
a Naprendszerre úgy tekintünk,

41
00:03:03,498 --> 00:03:07,007
hogy a napszél határáig terjed, sokkal kisebb,
mint az Oort-felhő, de még mindig

42
00:03:07,007 --> 00:03:12,359
meglehetősen nagy, tehát ez itt a heliopauza,

43
00:03:12,359 --> 00:03:19,508
- ezt a Wikipediáról vettem - tehát ez az, 
ahol a napszél sebessége és ereje ellenállásba ütközik,

44
00:03:19,508 --> 00:03:26,048
a nyomás annyira felhígul ezen a ponton,
hogy ellenállásba ütközik

45
00:03:26,064 --> 00:03:32,046
főleg azzal a hidrogénnel és héliummal,
amely a csillagközi "anyagot" alkotja,

46
00:03:32,046 --> 00:03:38,000
vagyis csak úgy megáll,
ennál a pontnál nem jut tovább,

47
00:03:38,000 --> 00:03:42,421
ott van ez a bizonyos "szünet",
ahogy nevezhetnénk,

48
00:03:42,421 --> 00:03:46,298
és a Voyager I és Voyager II
egész közel jutottak ahhoz,

49
00:03:46,298 --> 00:03:51,348
amit ennek a "szünetnek" hiszünk ott,
és ez az egyik elképzelés a Naprendszer határáról;

50
00:03:51,348 --> 00:03:55,462
persze soha nem lesz szigorúan vett határa.
Egy másik elképzelés szerint lehetne például

51
00:03:55,508 --> 00:04:01,323
az Oort-felhő, tudjátok, az a terület
ahol még mindig találhatóak objektumok,

52
00:04:01,323 --> 00:04:05,477
és ez minden, valójában még nem figyeltünk meg
közvetlenül objektumokat az Oort-felhőben,

53
00:04:05,477 --> 00:04:11,031
csak gondoljuk, hogy ott vannak,
tehát a legelvontabb definíció az lenne,

54
00:04:11,031 --> 00:04:16,569
hogy itt még mindig érezhető a Nap
gravitációs vonzása, tehát ezeken a módokon

55
00:04:16,569 --> 00:04:21,431
képzelhetjük el a Naprendszer kiterjedését,
de mindegyik szerint van egy szürke terület,

56
00:04:21,431 --> 00:04:25,456
amiről nem tudjuk, mi az, ami még 
a Naprendszerbe tartozhat belőle,

57
00:04:25,456 --> 00:04:28,329
de a lényeg, hogy kezdjem elmagyarázni,
mi található a Naprendszeren kívül,

58
00:04:28,329 --> 00:04:33,579
és érzékeltessem a méreteket,
ahogyan a legközelebbi csillaghoz jutunk,

59
00:04:33,595 --> 00:04:38,575
tehát ez itt a közvetlen szomszédságunkat mutatja,

60
00:04:38,575 --> 00:04:42,320
a csillag-szomszédainkat,
és bár ezek a csillagok elég nagynak tűnnek,

61
00:04:42,320 --> 00:04:48,369
ha meg akarnánk rajzolni, ez itt a Naprendszerünk,
de nyilvánvalóan

62
00:04:48,369 --> 00:04:51,267
- de mielőtt még azt mondanánk,
"Jé, az ott a Nap" - nem, a Nap,

63
00:04:51,267 --> 00:04:54,034
ha ide akarnánk rajzolni,
még egy képpont nagyságú sem lenne,

64
00:04:54,034 --> 00:04:59,654
a Pluto egész pályája, és benne minden más
még mindig nem lenne

65
00:04:59,654 --> 00:05:05,933
egy képpont nagyságú ezen a képernyőn itt,
amit itt látunk, ez a sugár

66
00:05:05,933 --> 00:05:12,867
hozzávetőlegesen egy fényév hosszúságú,

67
00:05:12,867 --> 00:05:19,298
ez nagyjából az Oort-felhő sugara,
és láttuk az előző videón, milyen hatalmas,

68
00:05:19,298 --> 00:05:28,267
főleg, mondjuk, a Pluto pályájának sugarához képest,
amely nagyjából

69
00:05:28,267 --> 00:05:37,595
ekkora lenne, és már az is óriási, óriási átmérőjű,
és nagyon messze található a Naptól,

70
00:05:37,595 --> 00:05:44,255
hát még ez sem érné el az egy képpont nagyságot
ezen az ábrán itt.

71
00:05:44,255 --> 00:05:52,246
De csak hogy el tudjátok képzelni a távolságot,
ezen a kis pöttyön belül lenne egy még kisebb pötty,

72
00:05:52,246 --> 00:05:59,236
egy képpont egy apró része itt a középpontban.
Ha a Naprendszerből, vagy éppen a Földről

73
00:05:59,236 --> 00:06:04,205
a legközelebbi csillagig akarunk jutni, illetve
a legközelebbi csillagcsoportig, ami az Alpha Centauri,

74
00:06:04,205 --> 00:06:09,375
ez a legközelebbi csillagrendszer, 3 csillagból áll,
ezek az Alpha Centauri A (a legnagyobb),

75
00:06:09,375 --> 00:06:13,029
az Alpha Centauri B, és van egy harmadik,

76
00:06:13,029 --> 00:06:18,333
amely szabad szemmel nem is látható,
az Alpha Proximus, illetve a neve Proximus Centauri,

77
00:06:18,333 --> 00:06:22,642
nem Alpha Proximus, hanem Proximus Centauri,
hát ez egy sokkal kisebb csillag,

78
00:06:22,642 --> 00:06:30,629
de az a legközelebbi csillag,
ez a csillagcsoport esik legközelebb hozzánk,

79
00:06:30,629 --> 00:06:40,000
4,2 fényévre van, képzeljük el,
hogy ha valaki el szeretne világítani onnan idáig,

80
00:06:40,000 --> 00:06:44,224
feltételezve, hogy a fény elérne hozzánk,
4,2 évig tartana az útja,

81
00:06:44,224 --> 00:06:49,704
vagy ha a három csillag egyike eltűnne
vagy felrobbanna, 4,2 évig nem is tudnánk róla,

82
00:06:49,704 --> 00:06:54,053
és mondhatnátok, hogy "az nem is olyan vészes,
oda kellene utaznunk, hogy megnézzük,

83
00:06:54,053 --> 00:06:58,354
vannak-e ott is emberek, akikkel megismerkedhetnénk,
és megoszthatnánk egymással a technológiánkat,

84
00:06:58,354 --> 00:07:06,331
meg hasonlók", de hát ez óriási távolság,
már ez a 4,2 fényév is hihetetlen távolság,

85
00:07:06,331 --> 00:07:11,134
csak hogy érzékeltessük: a Voyager I és II,
amelyekről az előző videóben beszéltünk,

86
00:07:11,134 --> 00:07:13,684
és megnéztük, milyen messzire jutottak,

87
00:07:13,684 --> 00:07:25,529
ezek nagyjából a heliopauzáig jutottak,
és 60 ezer km/órával haladnak,

88
00:07:25,529 --> 00:07:34,044
amely 17 km/s-nak felel meg,
ha képesek vagyunk felfogni ezeket a sebességeket,

89
00:07:34,044 --> 00:07:38,990
és ezek is úgy érhettek el ekkora sebességet, 
hogy kihasználták egyes

90
00:07:38,990 --> 00:07:42,698
nagyobb bolygók gravitációs vonzását,
hogy egyre jobban felgyorsuljanak, tehát

91
00:07:42,698 --> 00:07:48,579
elég nehéz ilyen sebességet elérni,
de ha mégis sikerülne,

92
00:07:48,579 --> 00:07:57,913
és egyenesen az Alpha Centauri irányába tartanánk,
a Földhöz legközelebbi csillagokhoz,

93
00:07:57,913 --> 00:08:09,200
akkor is 80,000 évig tartana, ha a Voyager I
sebességével utaznánk, amely a gyorsabbik

94
00:08:09,200 --> 00:08:14,918
a Voyagerek közül, tehát nevetségesen sokáig,
tehát valami jobb módszert kell kitalálnunk,

95
00:08:14,918 --> 99:59:59,999
hogy odajussunk.