Sztoicizmus, mint az hétköznapi élet filozófiája | Massimo Pigliucci | TEDxAthens
-
0:14 - 0:15Képzeljék csak el,
-
0:15 - 0:18hogy Athén utcáin sétálnak
-
0:18 - 0:2024 évszázaddal ezelőtt – nagyjából.
-
0:21 - 0:23Jó eséllyel futnának össze vele,
-
0:23 - 0:24Kitioni Zénónnal.
-
0:25 - 0:27Kereskedő volt, föníciai kereskedő.
-
0:27 - 0:31Nagyon jól is ment neki, egészen addig,
amíg egy hajótörés következtében -
0:31 - 0:33mindenét elveszítette, amije csak volt.
-
0:33 - 0:36Így jutott el Athénba. És mit tett?
-
0:36 - 0:39Az egyik első dolga volt,
hogy elsétált egy könyvesboltba, -
0:39 - 0:41és elkezdett könyveket olvasni.
-
0:41 - 0:46Elolvasta Xenophón
"Emlékeim Szókratészról"-ját. -
0:46 - 0:49Ez annyira kíváncsivá tette,
hogy odafordult a boltoshoz, -
0:49 - 0:51és megkérdezte:
"Hol találhatok egy ilyet, -
0:51 - 0:53egy ilyen filozófus fickót?"
-
0:53 - 0:55A könyvárus megfordult:
-
0:55 - 0:58"Az egyikőjük éppen ott megy."
-
0:58 - 1:01Mert akkor ilyen volt Athén:
a filozófusok simán sétálgattak az utcán. -
1:01 - 1:03(Nevetés)
-
1:03 - 1:07A fickó, aki épp arra sétált
Kratész volt, egy cinikus filozófus. -
1:07 - 1:09És Zénón beállt a tanítványának,
-
1:09 - 1:11utána pedig folytatta a tanulást
-
1:11 - 1:13Athén több neves filozófusánál is.
-
1:13 - 1:16Ezek után pedig
megalapította a saját iskoláját, -
1:17 - 1:19ami "sztoicizmusként” vált ismertté,
-
1:19 - 1:21mert a "sztoán",
a nyílt piacon tanítottak. -
1:21 - 1:24Eltérően a többi iskolától,
melyeknek saját épületük volt – -
1:24 - 1:28mint Platón Akadémiája
vagy Arisztotelész Lükeionja –, -
1:28 - 1:30a sztoikusok
az emberek között akartak lenni, -
1:30 - 1:33hogy az életükről beszélgessenek velük,
és arról hogyan javítsanak rajta. -
1:34 - 1:37A sztoicizmus az ókor egyik meghatározó
filozófiai irányzatává vált. -
1:37 - 1:39Először a hellén világban terjedt,
-
1:39 - 1:43majd eljutott a Római Köztársaságba,
később pedig a Római Birodalomba is. -
1:43 - 1:46A kor néhány nagyobb gondolkodója is
közülük került ki. -
1:46 - 1:50Seneca, aki szenátor volt, drámaíró –
-
1:50 - 1:52nagy hatással volt Shakespeare-re is –
-
1:52 - 1:56és Néró császár szerencsétlen tanácsadója
is egy személyben. -
1:56 - 1:58Ez utóbbi nem is végződött
jól Seneca számára. -
1:59 - 2:05Marcus Aurelius, a világtörténelem
kevés filozófuskirályainak egyike, -
2:05 - 2:07az "Elmélkedések" című
személyes napló szerzője, -
2:07 - 2:11amit napjainkban milliók
olvasnak az egész világon. -
2:13 - 2:16Az ókorra egyáltalán nem jellemző módon
-
2:16 - 2:18a sztoicizmus a nőket is érdekelte.
-
2:18 - 2:21Sok római matróna szervezett conviviákat,
-
2:21 - 2:23afféle baráti összejöveteleket,
-
2:23 - 2:25a sztoicizmus megvitatására.
-
2:25 - 2:28De sokan így élték az életüket is.
-
2:28 - 2:31Közülük az egyik leghíresebb
Porcia Catonis, -
2:31 - 2:35aki egyszerre volt ifjabb Cato,
-
2:35 - 2:38Julius Caesar esküdt ellenségének a lánya,
-
2:38 - 2:43és Brutus, az egyik
Caesar elleni összeesküvő felesége is. -
2:43 - 2:45Így sok mindennel meg kellett
birkóznia az életében, -
2:45 - 2:48és mindezt a sztoicizmus
elvei alapján tette. -
2:50 - 2:54A sztoicizmus, mint minden
más ókori filozófiai iskola, -
2:54 - 2:57végül kihalt vagy bezárt
a kereszténység megerősödése miatt, -
2:57 - 3:01de a következő kétezer év során is
hatással volt az emberekre. -
3:01 - 3:05Az ok, amiért ma sokaknak
ismerős a sztoicizmus néhány tétele, -
3:05 - 3:06az a kereszténységre tett hatása,
-
3:06 - 3:10kezdve Pál apostollal,
a kereszténység egyik alapítójával -
3:10 - 3:13Aquinói Szent Tamáson,
-
3:13 - 3:15a középkor legnagyobb
hatású teológusán át -
3:15 - 3:18egészen a modern időkig,
René Descartes-ig, -
3:18 - 3:22az egyik legfontosabb modern filozófusig
-
3:22 - 3:26és Baruch Spinoza-ig, akinek etikája
lényegében a sztoicizmuson alapult. -
3:31 - 3:33De ennyi elég is a történelméből.
-
3:33 - 3:34Miről is szól a sztoicizmus?
-
3:34 - 3:37Az első dolog,
az a rendkívül fontos kitétel, -
3:37 - 3:40hogy életünket a természettel
összhangban éljük. -
3:40 - 3:44De mielőtt bárki is megy és meztelenül
kezdi ölelgetni a fákat az erdőben – -
3:44 - 3:46nem erről van szó.
-
3:47 - 3:51A sztoikusok úgy gondolták, hogy komolyan
kell vennünk az emberi természetet. -
3:51 - 3:54Az emberi természet pedig alapvetően
két dologból, két aspektusból áll. -
3:54 - 3:57Az egyik, hogy társasági lények vagyunk.
-
3:57 - 4:02Magányosan is tudunk élni, ha kell,
de csak emberek között gyarapodunk, -
4:02 - 4:05csak akkor, ha egészséges emberi
kapcsolataink vannak. -
4:05 - 4:06A másik, hogy gondolkodunk.
-
4:06 - 4:09Ez persze nem azt jelenti,
hogy mindig gondolkodunk is. -
4:09 - 4:12Valójában ennek épp az ellenkezője igaz –
ez egy küzdelem. -
4:12 - 4:14De képesek vagyunk gondolkodni.
-
4:15 - 4:16A sztoikusok számára
-
4:16 - 4:19a lehető legjobb emberi élet,
amit csak élhetünk az, -
4:19 - 4:22amiben gondolkodunk,
intelligensen viselkedünk, -
4:22 - 4:24hogy jobbá tegyük a társasági életünket,
-
4:24 - 4:26hogy jobbá tegyük mindenki más életét is.
-
4:27 - 4:30Két alapvető pillére van
a sztoikus filozófiának, -
4:30 - 4:34amikről rögtön meglátjuk majd, hogy nagyon
gyakorlatiasan illeszkednek az életünkbe. -
4:34 - 4:38Az egyik a négy fő erény:
-
4:38 - 4:40bölcsesség, bátorság,
igazságszeretet és mértékletesség. -
4:41 - 4:43A bölcsesség annak a tudása, hogy mi jó,
-
4:43 - 4:45és mi nem jó nekünk.
-
4:45 - 4:48A bátorság nem annyira fizikai,
mint inkább morális: -
4:48 - 4:51a bátorság, hogy összeszedjük magunkat,
és helyesen cselekedjünk. -
4:51 - 4:54Az igazságszeretet azt mutatja meg,
hogy mi a helyes, -
4:54 - 4:57hogy érintkezzünk más emberekkel,
hogyan bánjunk velük. -
4:57 - 4:58A mértékletesség pedig az,
-
4:58 - 5:00hogy a dolgokat megfelelő
mennyiségben végezzük – -
5:00 - 5:03ne túl sokat, és ne is túl keveset.
-
5:05 - 5:08A másik pillér a "kontroll kettőssége".
-
5:08 - 5:10Nagyon alapvető elképzelés ez,
-
5:10 - 5:13mely szerint bizonyos dolgok
hatalmunkban állnak, mások pedig nem. -
5:13 - 5:17Vagyis minden, amit csinálunk,
besorolható ebbe a két kategóriába, -
5:17 - 5:19és csak az elsőbe
tartozók miatt kell aggódni. -
5:19 - 5:24Például, abban a hitben jöttem ide,
hogy tudom majd kezelni a vetítőt. -
5:25 - 5:28Amint láthatják, efelett nincs hatalmam.
-
5:28 - 5:30Aggódok miatta? Nem.
-
5:33 - 5:35Bemutatom önöknek Epiktétoszt.
-
5:35 - 5:40Ő volt az ókor egyik legfontosabb
sztoikus filozófusa. -
5:40 - 5:41Rabszolga volt.
-
5:41 - 5:45Hierapoliszban született,
a mai Pamukkalében, Törökországban. -
5:45 - 5:48Epiktétosz tulajdon volt –
ahogy a neve is mutatja: "szerzett". -
5:48 - 5:51Nem tudjuk az igazi nevét:
az Epiktétosz annyit jelent "szerzett". -
5:51 - 5:54Rómába, Néró császár udvarába került,
-
5:55 - 5:56ahol nagyon jól boldogult.
-
5:56 - 5:57Végül fel is szabadították.
-
5:57 - 5:59Okos fickó volt,
-
5:59 - 6:01így elkezdte járni Róma utcáit,
-
6:01 - 6:03és a sztoicizmusról prédikált.
-
6:03 - 6:06De valakit ez zavart,
ezért aztán orrba verte. -
6:06 - 6:09Így arra jutott, hogy ez nem a jó módszer.
-
6:09 - 6:11Hatalmában állt
megváltoztatni a módszerét, -
6:11 - 6:13így kezdte elölről,
és saját iskolát alapított, -
6:13 - 6:15ami nagyon sikeres is volt,
-
6:15 - 6:19egészen, amíg Domitianus császár
ki nem kergette a sztoikusokat Rómából, -
6:19 - 6:22mert nem értékelte a "mondj igazat
a hatalomnak" felfogásukat – -
6:22 - 6:23ahogy manapság mondanánk.
-
6:23 - 6:27Ezért Epiktétosz fogta magát és elment
Nikopoliszba, Északnyugat-Görögországba, -
6:27 - 6:28újraalapította iskoláját,
-
6:28 - 6:31és az ókor egyik legfontosabb
tanítójává vált. -
6:31 - 6:33Azért szeretem Epiktétoszt, mert nyers,
-
6:33 - 6:36és a humorérzéke szarkasztikus.
-
6:36 - 6:38Hadd adjak egy kis ízelítőt az utóbbiból.
-
6:38 - 6:41Ez áll a "Beszélgetésekben":
-
6:41 - 6:43"Meg kell halnom.
-
6:43 - 6:45Ha máris meg kell halnom, akkor meghalok.
-
6:45 - 6:48Ha később kell, akkor most megebédelek,
-
6:48 - 6:50mert ebédidő van,
-
6:50 - 6:52aztán – ha itt az ideje – meghalok."
-
6:53 - 6:55Ne aggódjunk a halál miatt,
aggódjunk az ebéd miatt. -
6:55 - 6:56(Nevetés)
-
6:56 - 6:59Tudjuk, hogy meg fogunk halni,
efölött nincs hatalmunk. -
6:59 - 7:01Az ebéd felett azonban nagyon is van.
-
7:05 - 7:07Ahogy már említettem,
a kontroll kettőssége -
7:07 - 7:09a sztoicizmus két alappillérének egyike.
-
7:09 - 7:12Epiktétosz így magyarázza ezt.
-
7:12 - 7:13Azt mondja:
-
7:13 - 7:16"Bizonyos dolgok hatalmunkban vannak,
más dolgok nincsenek. -
7:17 - 7:20Tőlünk függ a véleményünk,
a törekvésünk, a vágyunk, -
7:20 - 7:23egyszóval mindaz,
amit egyedül alkotunk meg. -
7:24 - 7:27Nem tőlünk függ a testünk,
a vagyonunk, a hírnevünk, -
7:27 - 7:30tehát mindaz, amit
nem egyedül hoztunk létre." -
7:30 - 7:33Ha itt egy pillanatra megállunk
és elgondolkodunk, -
7:33 - 7:34itt valami nem stimmel.
-
7:34 - 7:37Azt mondja, a testünk, a vagyonunk,
a hírnevünk nem tőlünk függnek? -
7:37 - 7:38Ezt hogy érti?
-
7:38 - 7:41Elkezdhetek edzeni
és egészségesen étkezni, -
7:41 - 7:42persze, hogy a testem tőlem függ.
-
7:43 - 7:45Kivéve, ha egy vírustól legyengülök.
-
7:46 - 7:48Kivéve, ha balesetet szenvedek,
és eltöröm a lábam. -
7:48 - 7:51A lényeg az, hogy vannak dolgok,
amiket megtehetek, -
7:51 - 7:55amiket elhatározhatok az egészségemmel,
hírnevemmel stb. stb. kapcsolatban, -
7:55 - 7:58de a végeredmény felett nincs hatalmam.
-
7:59 - 8:00De mit is jelent ez a gyakorlatban?
-
8:00 - 8:02Pusztán annyit, hogy meg kell próbálnunk
-
8:02 - 8:04céljainkat magunktól függővé tenni,
-
8:04 - 8:07nem aggódni a végeredmény miatt,
mert afölött nincs hatalmunk, -
8:07 - 8:11viszont oda kell figyelni a szándékainkra
és az erőfeszítéseinkre, -
8:11 - 8:13mert azok nagyon is tőlünk függenek.
-
8:13 - 8:15A sztoikusok nagyon szép
hasonlatot találtak erre, -
8:15 - 8:17mégpedig az íjászét.
-
8:17 - 8:19Képzeljük el,
hogy megpróbálunk célba lőni. -
8:19 - 8:21Mi fölött van hatalmunk?
-
8:21 - 8:25Az íjászat gyakorlása felett –
hosszú órákon át gyakorolhatunk. -
8:25 - 8:28Kiválaszthatjuk a legjobb íjakat
és nyilakat, amikhez csak hozzáférünk. -
8:28 - 8:31Vigyázhatunk ezekre az íjakra
és nyílvesszőkre. -
8:31 - 8:35Koncentrálhatunk egészen
a kilövés pillanatáig. -
8:36 - 8:39De ezek után már semmi sem tőlünk függ.
-
8:39 - 8:41Egy széllökés tönkreteheti a lövésünket.
-
8:41 - 8:44A célpont elmozdulhat,
főleg ha az egy ellenséges katona, -
8:44 - 8:46és már el is hibáztuk a célt.
-
8:46 - 8:47Szóval mit tegyünk?
-
8:47 - 8:48Cicero szerint
-
8:48 - 8:51a célpont eltalálása lehet a célunk,
-
8:51 - 8:53de ne legyen a vágyunk.
-
8:53 - 8:56Ne tegyük a saját önbecsülésünket
az eredménytől függővé, -
8:56 - 9:01attól tegyük függővé, ami felett
hatalmunk van: a próbálkozástól. -
9:03 - 9:06Ha ezt kivetítjük arra, ahogy élünk,
-
9:06 - 9:09ez megváltoztathatja
a hozzáállásunkat szinte mindenhez. -
9:09 - 9:11Hadd mondjak pár példát.
-
9:12 - 9:14Tegyük fel, előléptetésre
pályázunk a munkahelyünkön. -
9:14 - 9:15Általában aggódunk amiatt,
-
9:15 - 9:18hogy megkapjuk-e az előléptetést vagy sem.
-
9:19 - 9:21A sztoikusok szerint
ez rossz megközelítés: -
9:21 - 9:23mert maga az előléptetés
hatalmunkon kívül áll. -
9:23 - 9:27Lehet, hogy a főnökünk
bal lábbal kelt fel, -
9:27 - 9:28ideges,
-
9:28 - 9:30vagy valami máson jár az esze,
-
9:30 - 9:32és az interjú rosszul alakul.
-
9:32 - 9:35Vagy talán valaki más jobban
megérdemli az előléptetést, -
9:35 - 9:37hiába teljesítettünk jól,
-
9:37 - 9:39és ez megint csak nem tőlünk függ.
-
9:39 - 9:40Ami tőlünk függ az,
-
9:40 - 9:42hogy a lehető legjobban
felkészülünk az interjúra, -
9:42 - 9:44a lehető legjobb
önéletrajzot állítjuk össze, -
9:44 - 9:48és igazán keményen dolgozunk azért,
hogy megkapjuk az előléptetést. -
9:48 - 9:49Ez az irányítás helye,
-
9:49 - 9:52az, ahová az erőfeszítéseinket
koncentrálnunk kell. -
9:52 - 9:54Vagy gondoljunk a kapcsolatainkra.
-
9:54 - 9:55Mindegyikőnk szeretné, ha szeretnék.
-
9:55 - 9:57De ez nem tőlünk függ.
-
9:57 - 10:01Ez attól az embertől függ,
aki szeret vagy nem szeret minket. -
10:01 - 10:02Ami tőlünk függ,
-
10:02 - 10:04hogy a lehető legszerethetőbbek legyünk,
-
10:04 - 10:05hogy gyengédek legyünk,
-
10:05 - 10:06hogy ott legyünk a másiknak.
-
10:06 - 10:08Akár velünk marad, akár nem,
-
10:09 - 10:11efelett nincs hatalmunk.
-
10:14 - 10:17Ha ezt komolyan vesszük,
mondja Epiktétosz, -
10:17 - 10:19boldogok leszünk,
-
10:19 - 10:23hiszen a boldogság nagy része
a békességben rejlik, -
10:23 - 10:26abban, hogy tudjuk,
hogy úgy éltük az életünk, -
10:26 - 10:28hogy mindig a legjobbat adtuk magunkból,
-
10:28 - 10:30és nem volt semmi,
amit ezen felül még tenni tudtunk volna. -
10:30 - 10:34Azt mondja: "Ha megfelelő képzeteid
vannak arról, hogy mi a tiéd, -
10:34 - 10:35és mi nem" –
-
10:35 - 10:37más szavakkal, mi áll
a hatalmunkban és mi nem –, -
10:37 - 10:39"soha nem kényszeríthetnek
vagy gátolhatnak, -
10:39 - 10:42nem fogsz senkit sem átkozni vagy bírálni,
-
10:42 - 10:44és mindent, amit teszel,
készségesen teszed." -
10:44 - 10:46És ez egy jelentősen jobb világ lenne,
-
10:46 - 10:50mint az, amelyikben mindenki
másokat hibáztat azért, -
10:51 - 10:53
ami felett nincs hatalma. -
10:54 - 10:57Brian Johnson kollégám
a Fordham Egyetemről -
10:57 - 11:02Epiktétosz megközelítését
a szerepetika egyik típusaként magyarázta, -
11:02 - 11:05melynek lényege, hogy mindannyian
különböző szerepeket játszunk az életben, -
11:05 - 11:08és a boldog élethez ezeket
olyan ügyesen egyensúlyozzuk, -
11:08 - 11:09amennyire csak tudjuk.
-
11:10 - 11:13Alapvetően háromféle szerep létezik.
-
11:13 - 11:16Először, alapszerepünk,
hogy emberi lények vagyunk – -
11:16 - 11:18mindannyian az emberi poliszhoz tartozunk.
-
11:18 - 11:21A sztoikusok voltak, akik kitalálták
a "kozmopolita” kifejezést, -
11:21 - 11:25ami szó szerint azt jelenti:
"az univerzális polisz polgára". -
11:26 - 11:27Mind emberi lények vagyunk,
-
11:27 - 11:28mind ugyanazon a helyen,
-
11:28 - 11:31és mind ugyanarról a helyről
kell gondoskodjunk. -
11:31 - 11:34Aztán vannak a körülményeink által
meghatározott szerepeink. -
11:34 - 11:37Az ember lehet
valakinek a fia vagy a lánya. -
11:37 - 11:40Ez nem a mi döntésünk,
egyszerűen így alakult. -
11:41 - 11:44Aztán ott vannak a körülményeink
alapján választott szerepeink: -
11:44 - 11:48a karrierünk, hogy anyák
vagy apák vagyunk – az ilyen dolgok. -
11:48 - 11:52Ez a háromféle szerepkör
így viszonyul egymáshoz: -
11:53 - 11:55alapszerepünk, hogy emberek vagyunk,
üt mindent. -
11:55 - 11:58Mielőtt bármit teszünk,
kérdezzük meg magunktól: -
11:58 - 11:59jó ez az emberiségnek?
-
11:59 - 12:01Ha nem az, akkor ne tegyük.
-
12:02 - 12:04Ez egy egyszerű teszt.
-
12:04 - 12:07A végén pedig jóval kevesebb dolgunk lesz,
ha megfogadjuk ezt a tanácsot, -
12:07 - 12:09ráadásul energiát is spórolunk.
-
12:09 - 12:11A többit pedig megpróbáljuk
egyensúlyban tartani. -
12:11 - 12:13Ezek a szerepek
kompromisszumokat igényelnek. -
12:14 - 12:17Igen, a legjobb anyák vagy apák,
fiúk vagy lányok, -
12:17 - 12:19kollégák és barátok stb.
akarunk lenni, -
12:19 - 12:20de ez áldozatokkal jár,
-
12:20 - 12:23és a sztoikusok sokat beszélnek,
illetve tanítanak arról, -
12:23 - 12:25miként egyensúlyozzuk ezeket a szerepeket.
-
12:26 - 12:28Hogyan játsszuk ezeket a szerepeket?
-
12:28 - 12:30A sztoikusok szerint
a legfontosabb az önazonosság. -
12:31 - 12:32Mit is jelent ez?
-
12:32 - 12:34Epiktétosz így magyarázza:
-
12:35 - 12:37"Egyedül azt vizsgáld meg,
-
12:37 - 12:39mennyire taksálod magadat,
-
12:39 - 12:42és mekkora árat szabsz önmagadért.
-
12:42 - 12:45Ha már árat kell szabnod érte,
-
12:45 - 12:48ember, legalább ne szabj olcsó árat!"
-
12:49 - 12:52Ez pedig azt jelenti,
hogy nem a tökéletesség a cél, -
12:52 - 12:54bármi is legyen az;
-
12:54 - 12:56csak legyünk a lehető legjobbak.
-
12:57 - 13:02Ne alkudjunk meg, és adjuk el
magunkat bagóért, mert ez mindenünk. -
13:02 - 13:03Ennyi.
-
13:03 - 13:06Ha egyszer eladjuk magunkat,
nem marad semmi másunk. -
13:06 - 13:09A lényeg nem a tökéletesség, csak az,
hogy legyünk jobbak, mint tegnap, -
13:09 - 13:11mindig csak apránként.
-
13:13 - 13:15Hadd mondjak néhány példát.
-
13:16 - 13:18Epiktétosz beszél egy apáról,
-
13:18 - 13:21aki nagyon elszomorodik,
mert a lánya beteg, -
13:21 - 13:22ő viszont nem tudja ezt elfogadni.
-
13:22 - 13:24Elmegy otthonról,
-
13:24 - 13:27és magára hagyja a feleségét,
hogy foglalkozzon ő a beteg lányukkal. -
13:27 - 13:29Epiktétosz erre azt mondja: "Várj csak!
-
13:29 - 13:31Úgy gondolod, hogy helyesen cselekedtél,
amikor így tettél?" -
13:31 - 13:34Az apa gondolkodik egy kicsit,
s ezt mondja: -
13:34 - 13:35"Természetem szerint cselekedtem.
-
13:35 - 13:38Tudod, el voltam keseredve.
Nem tudtam semmit tenni ellene." -
13:39 - 13:42Ez pedig ismét megerősíti,
milyen fontos az, -
13:42 - 13:44ami természetes számunkra –
mint az érzelmeink. -
13:44 - 13:46Nem tudjuk irányítani az érzelmeinket.
-
13:47 - 13:49Ha össze vagyunk zavarodva,
mert a lányunk beteg, -
13:49 - 13:52nincs semmi, amit tennünk kellene
vagy tenni tudnánk ez ügyben. -
13:52 - 13:55Más viszont az erkölcsi kötelesség,
-
13:55 - 13:57az apai kötelesség,
amivel a lányunknak tartozunk. -
13:57 - 13:59Akkor is vele kellene maradnunk,
-
13:59 - 14:02ha az rengeteg érzelmi energiánkba kerül.
-
14:03 - 14:06Így itt két erény játszik szerepet:
-
14:06 - 14:07a bátorság,
-
14:07 - 14:09hogy megtegyük azt, ami helyes,
maradjunk a lányunkkal, -
14:09 - 14:10és az igazságszeretet,
-
14:10 - 14:15hogy egyszerűen megtegyük
a lányunkért azt, ami helyes. -
14:18 - 14:22Ahogy már említettem, egyensúlyban kell
tartanunk eltérő társadalmi szerepeinket. -
14:23 - 14:26Ehhez pedig két másik
erényre van szükségünk: -
14:26 - 14:27bölcsességre,
-
14:27 - 14:28hogy különbséget tudjunk tenni
-
14:28 - 14:31a számunkra jó és a számunkra
rossz dolgok között, -
14:31 - 14:32és a mértékletességre,
-
14:32 - 14:34hogy úgy tartsuk egyensúlyban a dolgokat,
-
14:34 - 14:37hogy a megfelelő mennyiségű
energiát fektetjük beléjük. -
14:37 - 14:38Epiktétosz ezt így magyarázza:
-
14:38 - 14:41"Gondold meg, milyen szerepeket
töltesz be a társadalomban? -
14:41 - 14:43Ha fiatal vagy,
mit jelent fiatalnak lenni? -
14:43 - 14:45Ha öreg, mit jelent a kor?
-
14:45 - 14:47Ha apa, mivel jár ez?
-
14:47 - 14:50Minden szerep körvonalazza
a neki megfelelő tevékenységet." -
14:50 - 14:52Képzeljük el, hogy színészek vagyunk.
-
14:52 - 14:54A szerepünk nincs teljesen meghatározva.
-
14:54 - 14:57Sokféleképpen játszhatunk el
példának okáért egy anyát. -
14:58 - 14:59Nem kell feltétlenül úgy,
-
14:59 - 15:01ahogy azt a társadalom kívánja tőlünk.
-
15:01 - 15:04Egyszerűen úgy kell alakítanunk,
ahogy mi helyesnek gondoljuk. -
15:05 - 15:08De továbbra is anyák vagy apák vagyunk,
így vannak kötelességeink. -
15:08 - 15:10Hogy hogyan ültetjük át
ezeket a gyakorlatba, -
15:10 - 15:12hogyan végezzük a kötelességeinket,
-
15:12 - 15:13az rajtunk múlik.
-
15:13 - 15:15De a kötelesség maga ott van.
-
15:18 - 15:21De hogyan is tanuljuk meg
jól játszani a szerepeinket? -
15:21 - 15:22Több módszer is van –
-
15:22 - 15:25a sztoikusok híresek
az ilyen dolgokkal kapcsolatos -
15:25 - 15:27gyakorlataikról, módszereikről,
-
15:27 - 15:29de az egyik legegyszerűbb módszer az,
-
15:29 - 15:32ha magunk elé képzelünk
embereket, akik jók, -
15:32 - 15:33akik a példaképeink lehetnek,
-
15:33 - 15:37akiket látunk,
és akiknél látjuk azt a mintát, -
15:37 - 15:39ami alapján átalakítjuk
a saját életünket is. -
15:39 - 15:43Az ókori emberek olyanokat választottak,
akiket ismertek, akikről hallottak, -
15:43 - 15:44vagy épp fiktív személyeket.
-
15:44 - 15:47Az egyik kedvenc példaképük
az ifjabb Cato volt. -
15:47 - 15:50Őt már említettem;
ő volt Portia Catonis apja. -
15:51 - 15:53Cato olyannyira önazonosan élt,
-
15:53 - 15:55hogy amikor Rómában valaki rosszat tett,
-
15:55 - 16:00elkövetett egy hibát,
vagy nem felelt meg az elvárásoknak, -
16:00 - 16:02annyit mondtak:
"Nem lehet mindenki Cato!" -
16:02 - 16:03Kifogásként használták.
-
16:03 - 16:06Mintha azt mondták volna,
nem lehet mindenki ennyire jó. -
16:06 - 16:09Ez igaz, de próbálkozhatunk.
-
16:09 - 16:13Az egyik kedvenc ókori példaképük
Odüsszeusz volt, -
16:13 - 16:17aki kétszer adta fel a halhatatlanságot,
-
16:17 - 16:21és 10 évnyi bolyongást vállalt,
csak azért, hogy hazajusson, -
16:21 - 16:24vissza a feleségéhez és a gyermekéhez.
-
16:24 - 16:29De vannak modern példaképek is,
ráadásul nem is kevesen. -
16:29 - 16:32Az egyik kedvencem Nelson Mandela,
-
16:32 - 16:34aki, mint tudjuk,
20 évet töltött börtönben, -
16:34 - 16:36mert az apartheid rezsim ellen harcolt.
-
16:36 - 16:39Nagyon dühös volt
ebben az időszakban, ami érthető. -
16:39 - 16:41De életének egyik fordulópontja volt,
-
16:41 - 16:43amikor az egyik rabtársa
-
16:43 - 16:47becsempészte neki Marcus Aurelius
"Elmélkedések” című könyvét. -
16:47 - 16:50Mandela elolvasta és megértette,
hogy az előtte álló út -
16:50 - 16:52nem dühön és gyűlöleten keresztül vezet,
-
16:52 - 16:55hanem épp ellenkezőleg,
ki kell tárnia a karjait -
16:55 - 16:59fogva tartói és kínzói számára is,
különösen számukra. -
16:59 - 17:00Ez megváltoztatta az életét,
-
17:00 - 17:03és megváltoztatta
a dél-afrikaiak életét is. -
17:03 - 17:05Egy másik kedvenc példaképem,
-
17:05 - 17:07Susan Fowler,
-
17:07 - 17:09aki néhány évvel ezelőtt
-
17:09 - 17:12leplezte le az Uber
utazásszervező vállalkozás -
17:13 - 17:18szexuális zaklatásoktól
jócskán roskadozó kultúráját. -
17:19 - 17:20Sokat kockáztatott ezzel:
-
17:20 - 17:23a karrierjét, a barátságait,
-
17:23 - 17:26de mindezt a sztoikus szemlélet
jegyében tette. -
17:26 - 17:29Személyesen is ismerem Susant,
aki gyakorló sztoikus. -
17:30 - 17:35A kedvenc képzeletbeli
példaképem pedig Pókember. -
17:36 - 17:39Neki van az a híres mondása,
hogy nagy hatalommal nagy felelősség jár. -
17:39 - 17:42Nekünk nincs nagy hatalmunk,
nem vagyunk szuperhősök, -
17:42 - 17:43de azért van hatalmunk.
-
17:43 - 17:46Hatalmunkban áll döntéseket hozni,
-
17:46 - 17:48ez viszont azzal a felelősséggel jár,
-
17:48 - 17:51hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg.
-
17:52 - 17:55Az alapfeltevés Epiktétosz szerint,
-
17:55 - 17:59hogy miként az ókor színészei
-
17:59 - 18:00az ősi Görögországban,
-
18:00 - 18:03úgy mi is több maszkot viselünk,
és folyamatosan cserélgetjük őket. -
18:03 - 18:07Ugyanaz a színész felmehetett a színpadra
egy másik maszkban, -
18:07 - 18:09és ez jelezte a közönségnek,
-
18:09 - 18:11hogy éppen melyik szereplőt is alakítja,
-
18:11 - 18:14és egyúttal a színészt is
emlékeztette arra, -
18:14 - 18:16hogy ő most egy másik szereplő.
-
18:16 - 18:20A lényeg tehát az, hogy a boldog élet
valójában olyan jól kiegyensúlyozott élet, -
18:20 - 18:24ahol az összes szerepet mi játsszuk,
a tőlünk telhető legjobb alakításban. -
18:25 - 18:26Nagyon köszönöm.
-
18:26 - 18:29(Taps)
- Title:
- Sztoicizmus, mint az hétköznapi élet filozófiája | Massimo Pigliucci | TEDxAthens
- Description:
-
Massimo Pigliucci bevezet a sztoicizmusba, és hogy hogyan tegyük jobbá az életünket ennek az ókori görög-római filozófiának a segítségével.
Massimo Pigliucci evolúciós biológából és filozófiából doktorált. Jelenleg a City College of New York főiskola K. D. Irani tanszékének filozófia professzora. Kutatási terültei közé tartoznak a biológia filozófiája, a tudomány és filozófia kapcsolata, a pszeudotudomány és a sztoikus filozófia.
Pigliucci két blogot ír: a Plato’s Footnote-ot (Lábjegyzetek Platónhoz) általános filozófiáról és a How to Be a Stoic-ot (Hogyan legyük sztoikusok?), amelyben a sztoicizmust, mint gyakorlati filozófiát fedezi fel saját szemszögéből. Több könyv szerzője, köztük a bestseller "How to Be A Stoic: Using Ancient Philosophy to Live a Modern Life" c. köteté is.
Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx rendezvényen hangzott el. Lásd még: http://ted.com/tedx
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDxTalks
- Duration:
- 18:39