< Return to Video

Miért olvassuk el "A szolgálólány meséjét"? - Naomi R. Mercer

  • 0:07 - 0:11
    Margaret Atwood közeljövőben játszódó
    regényében, "A szolgálólány meséjében"
  • 0:11 - 0:15
    egy Gileád Köztársaság nevű
    keresztény fundamentalista rezsim
  • 0:15 - 0:19
    katonai puccsot hajtott végre,
    és teokratikus kormányt hozott létre
  • 0:19 - 0:21
    az Egyesült Államokban.
  • 0:21 - 0:24
    A rezsim elméletileg mindenkit korlátoz,
  • 0:24 - 0:30
    de a gyakorlatban pár férfi úgy építette
    fel Gileádot, hogy övék legyen a hatalom,
  • 0:30 - 0:32
    főleg a nők fölött.
  • 0:33 - 0:37
    Atwood meghatározása szerint
    A szolgálólány meséje spekulatív fikció,
  • 0:38 - 0:41
    elmélkedés a lehetséges jövőről.
  • 0:41 - 0:43
    Ez az alapvető sajátosság
  • 0:43 - 0:46
    utópikus és disztópikus
    szövegekben is fellelhető.
  • 0:46 - 0:51
    A lehetséges jövők Atwood regényeiben
    általában negatívak, disztópikusak:
  • 0:51 - 0:56
    egy kis csoport tettei elpusztítják
    az általunk ismert társadalmat.
  • 0:57 - 1:02
    Az utópikus és disztópikus írások gyakran
    párhuzamosak a politikai trendekkel.
  • 1:02 - 1:06
    Az utópikusak gyakran
    idealizált társadalmat ábrázolnak,
  • 1:06 - 1:09
    amelyet a szerző
    követendő példaként állít elénk.
  • 1:09 - 1:11
    A disztópikusak, másrészről,
  • 1:11 - 1:15
    nem feltétlenül jósolnak
    apokaliptikus jövőképet,
  • 1:15 - 1:19
    inkább figyelmeztetnek,
    hogy közösségek hogyan léphetnek rá
  • 1:19 - 1:21
    a pusztulás útjára.
  • 1:22 - 1:27
    A szolgálólány meséjét 1985-ben adták ki,
    amikor sok konzervatív csoport támadta
  • 1:27 - 1:30
    a feminizmus második hulláma által
    elért eredményeket.
  • 1:30 - 1:34
    Ez a mozgalom a nők társadalmi
    és jogi egyenlőségét szorgalmazta
  • 1:34 - 1:37
    az 1960-as évek elejétől kezdve.
  • 1:37 - 1:40
    A szolgálólány meséje
    olyan jövőt képzel el,
  • 1:40 - 1:43
    amelyben a konzervatív
    ellenmozgalom kerekedik felül,
  • 1:43 - 1:47
    és nemcsak eltörlik a nők
    egyenjogúság felé tett lépéseit,
  • 1:47 - 1:51
    hanem teljes mértékben
    alárendelik őket a férfiaknak.
  • 1:52 - 1:55
    Gileád feladatuk alapján társadalmi
    osztályokba sorolja a rezsim nőtagjait,
  • 1:55 - 1:59
    akik a férfiak státuszszimbólumává válnak.
  • 1:59 - 2:01
    Még a ruháik is színkóddal van ellátva.
  • 2:01 - 2:03
    A nők többé nem olvashatnak,
  • 2:03 - 2:05
    és nem mozoghatnak szabadon.
  • 2:06 - 2:09
    A termékeny nőket törvényesített
    nemi erőszaknak vetik alá,
  • 2:09 - 2:12
    hogy a rezsim számára
    gyerekeket szüljenek.
  • 2:13 - 2:16
    Habár A szolgálólány meséje
    a jövőben játszódik,
  • 2:16 - 2:19
    Atwood egyik saját szabálya
    a regény írása közben az volt,
  • 2:19 - 2:22
    hogy nem használ olyan eseményt
    vagy gyakorlatot,
  • 2:22 - 2:25
    amely még nem történt meg
    az emberi történelemben.
  • 2:25 - 2:28
    A cselekmény helyszíne
    a Massachusetts állambeli Cambridge.
  • 2:28 - 2:31
    A várost az amerikai
    gyarmati időszak alatt
  • 2:31 - 2:34
    a teokratikus puritánok uralták.
  • 2:34 - 2:38
    A Gileád Köztársaság sokban hasonlít
    arra a szigorú szabályrendszerre,
  • 2:38 - 2:40
    amely jelen volt a puritán társadalomban:
  • 2:40 - 2:42
    merev erkölcsi törvények,
  • 2:42 - 2:43
    erkölcsös ruházat,
  • 2:43 - 2:45
    a másként gondolkodók száműzése,
  • 2:45 - 2:50
    az emberek életének és kapcsolatainak
    minden szinten való szabályozása.
  • 2:50 - 2:54
    Atwood esetében a massachusettsi
    puritánokkal való párhuzamnak
  • 2:54 - 2:56
    személyes és elméleti
    vonatkozásai is vannak.
  • 2:56 - 2:59
    Több évet töltött a Harvardon
    a puritánok tanulmányozásával,
  • 2:59 - 3:04
    és lehetséges, hogy Mary Webster,
    a boszorkánysággal megvádolt,
  • 3:04 - 3:07
    de az akasztását túlélő
    puritán nő leszármazottja.
  • 3:07 - 3:10
    Atwood a történetmesélés mestere.
  • 3:10 - 3:14
    Gileád világának eleinte
    csak a felszínét kapargatjuk,
  • 3:14 - 3:18
    a részletek lassan tárulnak elénk
    a szereplők nézőpontjából,
  • 3:18 - 3:20
    elsősorban a regény főszereplője,
    Fredé által,
  • 3:20 - 3:23
    aki szolgálólány egy parancsnok
    háztartásában.
  • 3:23 - 3:26
    A Gileádot létrehozó puccs előtt
  • 3:26 - 3:31
    Fredének volt férje, gyereke, munkája;
    élte az amerikai középosztály életét.
  • 3:32 - 3:35
    De amikor a fundamentalista rezsim
    hatalomra tör,
  • 3:35 - 3:37
    Fredét megfosztják identitásától,
  • 3:37 - 3:38
    elválasztják a családjától,
  • 3:38 - 3:42
    és degradálják - Fredé szavaival élve -
    "két lábon járó anyaméhhé,
  • 3:42 - 3:46
    amely benépesíti
    a megfogyatkozó Gileádot."
  • 3:46 - 3:49
    Kezdetben elfogadja
    alapvető emberi jogainak elvesztését
  • 3:49 - 3:52
    az új kormányzat
    stabilizálásának érdekében.
  • 3:53 - 3:57
    De az állami kontroll hamarosan
    megkísérli irányítani a nyelvet,
  • 3:57 - 3:58
    a viselkedést,
  • 3:58 - 4:01
    és a gondolatokat önmagáról és másokról.
  • 4:02 - 4:04
    Az elején Fredé azt mondja:
  • 4:04 - 4:07
    "Várok. Igyekszem koncentrálni.
    Önmagamat kell most
  • 4:07 - 4:13
    oly módon összeszednem,
    ahogy az ember nekikészül egy beszédnek."
  • 4:13 - 4:17
    A nyelvet a személyiség
    megformálásához hasonlítja.
  • 4:17 - 4:21
    Szavai az ellenállás lehetőségét
    is elismerik,
  • 4:21 - 4:26
    és ez az ellenállás, az olyan emberek
    tettei, akik meg merik törni a politikai,
  • 4:26 - 4:27
    intellektuális
  • 4:27 - 4:29
    és szexuális törvényeket,
  • 4:29 - 4:32
    viszik előre A szolgálólány meséjének
    cselekményét.
  • 4:32 - 4:37
    Végezetül, a regény feltérképezi
    az önteltség következményeit,
  • 4:37 - 4:40
    és hogy hogyan lehet a hatalmat
    igazságtalanul felhasználni.
  • 4:40 - 4:45
    Ez teszi Atwood rémisztő vízióját
    egy disztópikus rezsimről örök érvényűvé.
Title:
Miért olvassuk el "A szolgálólány meséjét"? - Naomi R. Mercer
Description:

Margaret Atwood spekulatív fikciós mesterműve, "A szolgálólány meséje" feltárja az önteltség következményeit, és bemutatja, hogyan lehet a hatalmat igazságtalanul felhasználni. Atwood rémisztő víziót alkotott egy disztópikus rezsimről. Regénye 1985-ben jelent meg, azóta ejti foglyul az olvasók képzeletét. Hogy lehet ez a könyv ilyen nagy hatású? Naomi R. Mercer kideríti.

Lecke: Naomi R. Mercer
Animáció: Phuong Mai Nguyen
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:05

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.