Return to Video

A hal, amely a szárazföldön sétál - Noah R. Bressman

  • 0:07 - 0:11
    Ez a tó az egyetlen hely,
    amit ez a hal valaha ismert.
  • 0:11 - 0:15
    De az utóbbi időben túl zsúfolt lett,
    és kevés az élelem.
  • 0:15 - 0:18
    Szerencsére van egy lehetősége,
    ami sokaknak nincs:
  • 0:18 - 0:22
    mivel békaharcsa, kimehet a vízből
  • 0:22 - 0:25
    nagyobb és jobb dolgok felé.
  • 0:25 - 0:30
    Ugyanakkor sok veszéllyel kell
    szembenéznie utazása során:
  • 0:30 - 0:33
    olyan veszélyek leselkednek rá,
    mint a fulladás, a kiszáradás,
  • 0:33 - 0:36
    sérülés a durva tereptől
  • 0:36 - 0:38
    és a szárazföldi ragadozók támadása.
  • 0:40 - 0:43
    Úgy gondolunk a halakra,
    mint kizárólag vízi állatokra.
  • 0:43 - 0:48
    De a békaharcsa egy
    a több száz halfajból,
  • 0:48 - 0:51
    amely igazából kétéltű, ami azt jelenti,
  • 0:51 - 0:56
    hogy úgy képes alkalmazkodni,
    hogy a szárazföldön is életben maradjon.
  • 0:56 - 1:00
    A halak kétéltűsége széles skálán mozog.
  • 1:00 - 1:04
    Az egyik végén olyan fajok vannak,
    mint a szúnyogirtó fogasponty,
  • 1:04 - 1:07
    ami csak akkor megy ki a szárazföldre,
    ha nincs más választása.
  • 1:07 - 1:10
    És a másik végén olyan fajok vannak,
    mint a kúszógébek,
  • 1:10 - 1:14
    amelyek gond nélkül ugrálnak
    az iszapos területeken, akár napokig is.
  • 1:14 - 1:19
    De miért hagyják el ezek a halak
    a vizet a szárazföldért?
  • 1:19 - 1:22
    És hogy képesek megbirkózni ezzel
    a drasztikus változással?
  • 1:24 - 1:28
    Ha a hőmérséklet túl magas
    a mangrove rivulusnak,
  • 1:28 - 1:31
    amely sekély, trópusi tavacskákban él,
  • 1:31 - 1:36
    kiugrik a partra,
    és hűsölhet az árnyékban.
  • 1:36 - 1:37
    A száraz időszak alatt
  • 1:37 - 1:41
    képes két hónapot is
    kihúzni a szárazföldön
  • 1:41 - 1:44
    nedves helyeken.
  • 1:44 - 1:48
    Az angolnaharcsa
    azért megy a szárazföldre,
  • 1:48 - 1:52
    hogy kielégítse bogarak iránti étvágyát.
  • 1:52 - 1:57
    Más halak számára a szárazföldi út
    sokkal rituálisabb.
  • 1:57 - 1:59
    Minden évben az éjszaka közepén
  • 1:59 - 2:05
    kaliforniai kalászhalak tömege ficánkol ki
    a homokos tengerpartra,
  • 2:05 - 2:09
    ahol a nőstények több ezernyi ikrát
    tesznek le a homokba,
  • 2:09 - 2:12
    mielőtt visszatérnek az óceánba.
  • 2:12 - 2:13
    A víz alatt
  • 2:13 - 2:18
    érzékeny, erekkel behálózott
    kopoltyúkkal lélegeznek,
  • 2:18 - 2:22
    melyek felszívják
    az oldott oxigént a vízből.
  • 2:22 - 2:27
    De a levegőben a kopoltyúk összeesnek
    és használhatatlanná válnak,
  • 2:27 - 2:31
    szóval a kétéltű halaknak
    máshogy kell lélegezniük.
  • 2:31 - 2:35
    A tepsifejűharcsa-félék gyomra
    tele van erekkel,
  • 2:35 - 2:40
    le tudják nyelni a levegőt, és a gyomruk
    nyálkahártyáján keresztül lélegeznek.
  • 2:40 - 2:45
    A tüdőshalak rokonságban állnak
    a tetrapodák őseivel,
  • 2:45 - 2:49
    vagyis a négylábú gerincesekkel,
    így igazi tüdejük van.
  • 2:49 - 2:54
    Megfulladnak, ha túl sokáig
    víz alatt vannak.
  • 2:55 - 2:58
    A halaknak vékony, áteresztő bőrük van,
  • 2:58 - 3:05
    ami átengedi a nélkülözhetetlen
    vegyületeket, amíg a víz alatt vannak.
  • 3:05 - 3:08
    De ez a tulajdonságuk
    ellenük dolgozik a szárazföldön,
  • 3:08 - 3:12
    ahogy a testük nedvessége
    eltűnik a levegőben.
  • 3:12 - 3:17
    Hogy ne száradjanak ki, a kúszógébek úgy
    henteregnek az iszapban, mint a kiskutyák.
  • 3:17 - 3:20
    De a tüdőshalak viszik a pálmát:
  • 3:20 - 3:24
    a folyók, melyekben élnek
    eltűnnek a száraz évszakban,
  • 3:24 - 3:30
    ezért a földbe temetik magukat,
    és nyákgubóba rejtik a testüket.
  • 3:30 - 3:33
    Évekig képes így maradni,
  • 3:33 - 3:37
    míg a következő nagy felhőszakadás
    alkalmával újraélednek.
  • 3:37 - 3:42
    A kétéltű halak erős uszonyukat használják
    a szárazföldön való közlekedéshez,
  • 3:42 - 3:45
    és okos módszerük van arra,
    hogy eligazodjanak mozgás közben.
  • 3:45 - 3:50
    A Nopoli "sziklamászó" goby
    nem nagyobb pár centinél.
  • 3:50 - 3:54
    De az akár száz méter magas
    vízeséseket is megmássza
  • 3:54 - 3:58
    a száján és a medenceuszonyain található
  • 3:58 - 4:01
    tapadókorongok segítségével.
  • 4:01 - 4:05
    Ahhoz, hogy a mummichog
    vizet találjon a szárazföldön,
  • 4:05 - 4:10
    a legtöbb kétéltűhöz hasonlóan
    tükröződő felületeket keres.
  • 4:10 - 4:13
    Más fajták, mint
    a szúnyogirtó fogaspontyok
  • 4:13 - 4:18
    a belső fülüket használják,
    hogy eligazodjanak a lejtőn
  • 4:18 - 4:24
    abban bízva, hogy a lejtő végén
    valószínűleg víz van.
  • 4:24 - 4:26
    Míg a mi békaharcsánk
  • 4:26 - 4:31
    a testét beborító ízlelőbimbókat
    használja a tájékozódáshoz.
  • 4:31 - 4:34
    Ezek az ízlelőbimbók
    a bajszában összpontosulnak,
  • 4:34 - 4:36
    melyekkel a levegőt ostorozza,
  • 4:36 - 4:37
    hogy érzékelje
  • 4:37 - 4:43
    a közelben lévő víz – és persze a préda –
    vegyületeinek közelségét és minőségét.
  • 4:43 - 4:48
    A békaharcsa a számára szimpatikus
    illékony aminosavak felé kúszik,
  • 4:48 - 4:54
    de messze elkerüli
    a hidrogén-szulfidos vizeket.
  • 4:54 - 4:59
    Habár a kétéltű halak sok új kihívással
    szembesülnek, mikor elhagyják a vizet,
  • 4:59 - 5:03
    zseniális módon fejlődtek,
    hogy leküzdjék ezeket a kihívásokat.
  • 5:03 - 5:06
    Ellenállóak, ha szárazságról
    és áradásokról van szó,
  • 5:06 - 5:10
    mindig találnak zsákmányt,
    és van B tervük,
  • 5:10 - 5:16
    ha zsúfolt, szennyezett vagy
    egészségtelen helyről kell menekülniük.
  • 5:16 - 5:20
    Habár partra vetett halnak lenni
    általában rossz dolog,
  • 5:20 - 5:25
    ezeket a fajtákat viszont
    pont ez a tény teszi különlegessé.
Title:
A hal, amely a szárazföldön sétál - Noah R. Bressman
Speaker:
Noah Bressman
Description:

Úgy gondolunk a halakra, mint kizárólag vízi állatokra. De valójában több száz halfaj van, ami kétéltű, vagyis képes úgy alkalmazkodni, hogy a szárazföldön is életben tudjon maradni. De amint a szárazföldre kerülnek, szembe kell nézniük a fulladással, a kiszáradással és a rájuk leselkedő ragadozókkal. Akkor vajon miért vállalkoznak erre az útra? Noah R. Bressman bemutatja azokat a fantasztikus módszereket, amelyek segítségével ezek a halak képesek a túlélésre.

Lecke: Noah R. Bressman
Rendezte: Anna Benner

A teljes lecke angol nyelven itt található:
https://ed.ted.com/lessons/the-fish-that-walk-on-land-noah-r-bressman
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
05:26
Zsófia Herczeg approved Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Zsófia Herczeg accepted Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Zsófia Herczeg edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Brigitta Pósa edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Brigitta Pósa edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land
Brigitta Pósa edited Hungarian subtitles for The fish that walk on land

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.