< Return to Video

Honnan származnak a gének? - Carl Zimmer

  • 0:06 - 0:11
    DNS-ünk kb. 20.000 gént tartalmaz.
  • 0:11 - 0:14
    Ezek kódolják a testünket
    felépítő molekulákat,
  • 0:14 - 0:18
    lábujjkörmünkben lévő keratintól kezdve
    az orrhegyünkben található kollagénen át,
  • 0:18 - 0:21
    az agyunkban termelődő dopaminig.
  • 0:21 - 0:24
    Más fajoknak is megvannak a saját génjeik.
  • 0:24 - 0:26
    A póknak vannak pókselyem-
    készítést kódoló génjei,
  • 0:26 - 0:31
    a tölgyfának a napfényt
    faanyaggá alakító klorofill génjei.
  • 0:31 - 0:33
    Honnan származnak tehát ezek a gének?
  • 0:33 - 0:35
    Ez a géntől függ.
  • 0:35 - 0:40
    Tudósok szerint kb. 4 milliárd évvel
    ezelőtt jelent meg a Földön az élet.
  • 0:40 - 0:44
    A korai életformák egyszerű
    mikrobák voltak, alap génállománnyal,
  • 0:44 - 0:47
    amely biztosította
    az élethez szükséges alap funkciókat.
  • 0:47 - 0:50
    Ezeket az alap géneket
    továbbadták utódaiknak
  • 0:50 - 0:52
    generációk milliárdjain keresztül.
  • 0:52 - 0:58
    Néhánynak még mindig ugyanaz a feladata
    sejtjeinkben: például DNS-másolás.
  • 0:58 - 1:02
    Ám egyik mikrobának sem volt
    pókselyem- vagy dopamingénje.
  • 1:02 - 1:07
    Sokkal több gén van jelenleg a Földön,
    mint akkoriban volt.
  • 1:07 - 1:11
    Kiderült, hogy sok új gén
    hiba következtében keletkezett.
  • 1:11 - 1:16
    Minden egyes sejtosztódáskor
    új DNS-másolatok készülnek.
  • 1:16 - 1:20
    Néha ugyanaz a DNS-szakasz
    kétszer másolódik le.
  • 1:20 - 1:25
    A folyamat során így az egyik génnek
    extra másolata készül.
  • 1:25 - 1:28
    Először az extra gén az eredetivel
    megegyezően működik.
  • 1:28 - 1:32
    Ám a generációkon keresztül
    új mutációk történhetnek vele.
  • 1:32 - 1:35
    Ezek a mutációk megváltoztatják
    az új gén működését,
  • 1:35 - 1:38
    és az új gén újra meg is duplázódhat.
  • 1:38 - 1:42
    Meglepően sok mutáns génünk
    a közelmúltban keletkezett,
  • 1:42 - 1:45
    sok csak az elmúlt néhány millió év során.
  • 1:45 - 1:48
    A legfiatalabb azután, hogy fajunk
    és rokonaink,
  • 1:48 - 1:50
    az emberszabású majmok,
    fejlődése elágazott.
  • 1:50 - 1:53
    Azonban millió évekbe telhet,
  • 1:53 - 1:56
    hogy egy génből egy egész
    géncsalád alakuljon ki.
  • 1:56 - 1:59
    A tudósok rájöttek,
    hogy a kialakult új gének
  • 1:59 - 2:02
    rövid időn belül életfontosságú funkciókat
    láthatnak el.
  • 2:02 - 2:06
    Például gének százai termelik
    azokat a fehérjéket az orrunkban,
  • 2:06 - 2:09
    amelyek a szagmolekulák
    megkötéséért felelősek.
  • 2:09 - 2:12
    A mutációk tették lehetővé, hogy különböző
    molekulákat kössenek meg,
  • 2:12 - 2:15
    így különböző szagok billióit
    vagyunk képesek felismerni.
  • 2:15 - 2:19
    Néha a mutációknak nagyobb hatása van
    az új génmásolatokra.
  • 2:19 - 2:23
    Okozhatják, hogy a gén a proteinjét
    egy másik szervben,
  • 2:23 - 2:25
    vagy másik életszakaszban állítsa elő.
  • 2:25 - 2:29
    Vagy a protein teljesen más
    feladatot is elláthat.
  • 2:29 - 2:34
    A kígyóknál például van egy gén,
    amely baktériumölő proteint termel.
  • 2:34 - 2:38
    Egykor ez a gén duplikálódott,
    és a másolat mutálódott.
  • 2:38 - 2:41
    A mutáció során megváltozott
    a jel a génben,
  • 2:41 - 2:43
    hogy hol termelődjön a proteinje.
  • 2:43 - 2:46
    A kígyó hasnyálmirigye helyett,
  • 2:46 - 2:51
    a kígyó szájában vált aktívvá
    ez a baktériumölő fehérje.
  • 2:51 - 2:55
    Tehát, mikor a kígyó megharapja áldozatát,
    ez az enzim az állat sérülésébe kerül.
  • 2:55 - 2:58
    Miután a fehérjéről kiderült,
    hogy veszélyes másokra,
  • 2:58 - 3:02
    és segít a kígyónak több állatot elkapni,
    előnyössé válik.
  • 3:02 - 3:06
    Így már az egykori hasnyálmirigygén
    a szájban termel mérget,
  • 3:06 - 3:08
    amely megöli a kígyó áldozatát.
  • 3:08 - 3:11
    Van több ennél is hihetetlenebb módja
    az új gének keletkezésének.
  • 3:11 - 3:15
    Az állatok, a növények és más fajok
    DNS-ében hosszú szakaszok vannak,
  • 3:15 - 3:18
    amelyek nem tartalmaznak
    proteinkódoló géneket.
  • 3:18 - 3:22
    Amennyire a kutatók tudják,
    ezek főként genetikailag értelmetlen,
  • 3:22 - 3:25
    véletlenszerű szekvenciák,
    amelyeknek nincsen funkciójuk.
  • 3:25 - 3:29
    Néha ezek a DNS szakaszok
    a génekhez hasonlóan mutálódnak.
  • 3:29 - 3:32
    Néha ezek a mutációk a DNS-t
    egy olyan szakasszá változtatják,
  • 3:32 - 3:34
    ahonnan a sejtben
    elkezdődhet a leolvasás.
  • 3:34 - 3:37
    Hirtelen a sejt új fehérjét termel.
  • 3:37 - 3:41
    Először a protein felesleges,
    vagy akár káros is lehet.
  • 3:41 - 3:44
    Ám több mutáció megváltoztathatja
    a protein formáját.
  • 3:44 - 3:46
    A protein elkezdhet valami
    hasznos dolgot csinálni,
  • 3:46 - 3:51
    ami az élőlényt egészségesebbé, erősebbé
    vagy reproduktívvá teszi.
  • 3:51 - 3:54
    A tudósok sok ilyen gént találtak,
  • 3:54 - 3:56
    amelyek az állati test
    különböző részein működnek.
  • 3:56 - 3:59
    Tehát a 20 000 génünk
    többféle módon alakult ki.
  • 3:59 - 4:04
    Vannak az élet kezdete óta létezők,
    és amelyek nemrég álltak össze a semmiből.
  • 4:04 - 4:07
    Amíg itt a Földön élet van,
    mindig keletkeznek új gének.
Title:
Honnan származnak a gének? - Carl Zimmer
Description:

A teljes lecke megtekinthető: http://ed.ted.com/lessons/where-do-genes-come-from-carl-zimmer

Amikor 4 milliárd évvel ezelőtt a Földön kialakult az élet, a korai egysejtűeknek egy alap génkészlete volt, amely az életben maradásban segített. Az emberek és a nagyobb élőlények idejében ennél sokkal több gén van. Honnan származik ez a sok új gén? Carl Zimmer megfigyeli a gének mutációját és a sokszorozódását.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:24

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.