Az élő sejt csodájának ábrázolása

David Bolinsky orvosi illusztrátor-animátor háromperces elképesztő animációban mutatja be a sejt belsejének nyüzsgő életét.

Orvosi illusztrátorként

kissé másként látom a dolgokat.

Kiskorom óta figyelem

az igazság és a szépség kifejeződését

a művészetekben és a tudományokban.

Noha ezek önmagukban is csodásak,

sok előnyöset mondhatunk róluk,

de a természettudományok
és a matematika szempontjából

eszményeik majdnem
olyanok, mint a sziámi ikrek,

akikkel a tudós egyszerre
szeretne randizni.

(Nevetés)

Az igazság kifejeződése áhítatos dolog,

amelyet rettegve istenként imádhatunk.

Ezek erős, megmagyarázhatatlan eszmények.

Egyediek, hasznosak – néha–,

de gyakorta az események után sokára.

Lehet már képeket nézegetni,

de én nem óhajtom magam
a kivetítőn szemlélni.

Az igazság és a szépség gyakran
átláthatatlan dolgok azoknak,

akik nem otthonosak a tudományban.

E dolgok úgy írják le a szépséget,

hogy többnyire csak azoknak fogható föl,

akik értik a szépség kifejeződésének
tárgyát tanulmányozó személy

nyelvezetét és mondattanát.

Ha a matekot vesszük, E = mc²,

ha a kozmológiai állandót vesszük,

az antropikus elvvel, ahol azt látjuk,

hogy az életnek az univerzumot leíró
számok alapján kellett kifejlődnie,

kiderül, hogy e dolgokat
tényleg nehéz megértenünk.

Mióta orvosi illusztrátori
képzésben vettem részt,

mióta szobrász apámtól,
aki kulturális mentorom is volt,

tanultam az animációt,

mindig törekedtem rájönni,

hogyan segíthetnék a laikusoknak megérteni

a biológiai tudományok
igazságát és szépségét

animációk, képek, történetmesélések útján,

hogy a nem szükségképpen
kézzelfogható dolgok

taníthatóvá és érthetővé váljanak.

A mai diákok gyakran úgy tanulnak,

hogy noha a tanult tárgyban
benne rejlik az igazság és a szépség,

de az oktatási módszer miatt
a tantárgy túlságosan beskatulyázott,

és az igazság s a szépség

nem mindig nyilvánvaló.

Ez majdnem olyan,
mint a csirkeleves régi receptje,

ahol addig főzik a csirkét,
amíg már teljesen elmegy az íze.

Nem szeretnénk,
hogy diákjaink így járjanak.

Megvan a lehetőségünk
a valóban nyitott oktatásra.

Pár éve fölhívott Robert Lue,

a Harvard Molekuláris
és Sejtbiológiai Tanszékéről,

és azt kérdezte, csoportommal együtt

érdekelne-e, és tényleg
változtatni szeretnénk-e

az egyetemükön folyó orvosi
és tudományos képzésen?

Sejtkutatási projektbe fogtunk,

amely föltárja a molekuláris
és sejtbiológiai területre jellemző

igazságot és szépséget,

hogy a hallgatók a széttagolt tényekből

összképet alakíthassanak ki.

Képzeletükben képet
alkothatnak a sejtekről

mint hatalmas, nyüzsgő,
bonyolult szerkezetű városról,

amely mikrogépekkel van teli.

E mikrogépek az élet központja.

E mikrogépek,

amelyeket az egész világ
nanotechnológusai irigyelnek,

önműködő, erős, pontos, hibátlanul működő,

aminosavszálakból álló szerkezetek.

E mikrogépek irányítják
a sejtek mozgását, másolását.

E mikrogépek irányítják

szívünket és agyunkat.

Rá akartunk jönni,

hogyan lehetne ezt
az animáció nyelvén elmondani,

amely aztán a harvardos BioVisions
különlegességévé válhatna.

A BioVisions a Harvard honlapja,

amelyet molekuláris és sejtbiológia
szakos hallgatóknak hoztak létre.

Ez a szöveges információn

és minden didaktikai anyagon túlmenően

látvány útján ad összképet,

hogy a sejtek belsejét teljes valójukban

s szépségükben szemlélhessék a hallgatók,

és e látványból tanuljanak,
képzeletük felgyúljon,

szenvedélyük föllángoljon.

Az animáció hozzásegíti őket

új fölfedezésekhez

és az élet működésének megértéséhez.

A molekulák összekapcsolódásával kezdtük.

Az első témánk ez volt:

A makrofágok mozognak a kapillárisokban,

és a kapilláris falát érintve

információt szereznek

a kapillárisok falán lévő sejtekből:

figyelem!, gyulladás van valahol,

amit nem látnak és nem éreznek.

De olyan infót kapnak, amely megállítja,

és arra készteti őket,
hogy tegyék meg az intézkedéseket,

amelyek alakjuk megváltoztatásához kell,

és a kapillárisokból kijöhessenek,
s tisztázzák a helyzetet.

E molekuláris motorokhoz együtt
kellett működnünk a Harvard kutatóival,

és ehhez az atomi szinten pontos
molekuláris modellek

adatbázisát vettük igénybe.

Rá kellett jönnünk, hogyan mozognak,
és mit csinálnak ezek a motorok.

Az animációt úgy kellett megoldanunk,

hogy valóban közvetítse azt, ami folyik;

másrészt ne annyira valósághűen,

hogy a sejtben lévő
nyüzsgő tömeg zavarja a nézést.

E szempontnak megfelelő
háromperces filmünk

Reader's Digest változatát
mutatom most be.

A projekt folyamatban van,

és még 4-5 évig napirenden lesz.

Szeretném, ha látnák,

hogy épít utakat magának a sejt,

e kis lépegető gépek, az ún. kinezinek,

amelyek annyit vállalnak magukra,

hogy meghaladná egy ekkora hangya erejét.

Indítsuk a filmet, kérem!

A sejt belsejét irányító gépek
tényleg elképesztők,

és ezek az élet alapja,

mert kapcsolatban vannak egymással.

Tájékoztatják egymást.

Mindenfélét végeznek a sejten belül.

A sejt menet közben hozza létre,
amire szüksége van,

a sejtmagból kapott infó alapján,

a géneket olvasó molekulák révén.

Nincs élet a legcsekélyebb
lényektől a jelenlévőkig semmi

e mikrogépek nélkül.

Ha nem lennének ezek a gépek,

Chris, aligha tudtál volna
ekkora közönséget idegyűjteni.

(Nevetés)

(Zene)

Ez itt a sejt FedEx-es csomagfutára.

E kis fickót kinezinnek hívják.

Zsákot cipel, amely teli van
újonnan gyártott fehérjékkel,

oda viszi, ahová kellenek,

legyen az sejtmembrán, sejtorganellum,

akár valami létrehozása vagy javítása.

Mindegyikünkben

kb. 100 000 ilyen dolog szaladgál ide-oda

a 100 billiónyi sejtünkben.

Nem számít, milyen lustának
érezzük magunkat,

valójában nem sikerül semmit tennünk.

(Nevetés)

Szeretném, ha hazafelé tartva
elgondolkoznának rajta,

milyen nagy teljesítményűek a sejtjeink,

és arról is,

amit már tudunk a sejtmechanikáról.

Mihelyst megtudjuk, mi hogy működik,

és higgyék el, ezeknek
csak kb. 1%-át tudjuk,

mihelyst megtudjuk, mi hogy működik,

akkor képesek leszünk jobban szabályozni,

mitévők legyünk egészségünkkel,

mit teszünk a jövő nemzedékével,

és milyen sokáig fogunk élni.

Remélhetőleg ezt fölhasználhatjuk arra,

hogy több igazságot
és több szépséget fedezzünk föl.

(Zene)

Elképesztő, ahogy a sejtek,
e mikrogépek tökéletesen tudják,

mikor mi kell a sejtnek,
hogy teljesítsék feladatukat.

Együttműködnek.
Ráveszik a sejtet, hogy tegye a dolgát.

Együttműködésük segíti testünket –

a nagy egységet, melyet sosem látnak
meg – rendben működni.

További jó szórakozást! Köszönöm.

(Taps)