< Return to Video

Hódítások a szavak földjén | John Koenig | TEDxBerkeley

  • 0:20 - 0:22
    Köszönöm, hogy itt maradtak
  • 0:22 - 0:25
    egy nagy vörös X-szel
    a retinájukba égve
  • 0:25 - 0:26
    a következő három napra.
  • 0:26 - 0:27
    (Nevetés)
  • 0:27 - 0:31
    Ma a szavak jelentéséről
    szeretnék beszélni,
  • 0:31 - 0:33
    arról, hogyan értelmezzük őket,
  • 0:33 - 0:35
    és hogy - szinte bosszúból -,
  • 0:35 - 0:36
    hogyan határoznak meg minket.
  • 0:38 - 0:41
    Az angol nyelv egy csodálatos szivacs.
  • 0:41 - 0:43
    Imádom az angol nyelvet,
    örülök, hogy tudok angolul.
  • 0:43 - 0:47
    Szerintem önök is szerencsésnek
    érezhetik magukat, hogy beszélnek angolul.
  • 0:48 - 0:50
    De ettől függetlenül
    rengeteg hiányossága is van.
  • 0:51 - 0:53
    Van egy görög szó, "lachesism",
  • 0:53 - 0:57
    ami a katasztrófaéhséget jelenti.
  • 0:57 - 1:01
    Tudják, amikor vihart látunk a horizonton
  • 1:01 - 1:03
    és azon kapjuk magunkat,
    hogy a viharnak szurkolunk.
  • 1:05 - 1:07
    Egy mandarin szó, a "yú yi" -
  • 1:07 - 1:09
    helytelenül ejtem -
  • 1:09 - 1:12
    az energikusság iránti vágyat jelenti,
  • 1:12 - 1:14
    amilyenek gyerekkorunkban voltunk.
  • 1:16 - 1:19
    Lengyelül van egy szó, a "jouska",
  • 1:19 - 1:23
    mely egyfajta elképzelt párbeszéd,
  • 1:23 - 1:25
    amit gondolatban
    kényszeresen újrajátszunk.
  • 1:27 - 1:30
    És végül németül -
    hát persze, hogy németül -
  • 1:30 - 1:33
    van egy szó, a "Zielschmerz",
  • 1:33 - 1:36
    ami annyit tesz: rettegni attól,
    hogy megkapjuk, amit akarunk.
  • 1:36 - 1:41
    (Nevetés)
  • 1:41 - 1:43
    Hogy végre elérjük életünk álmát.
  • 1:44 - 1:48
    Én német vagyok, szóval pontosan
    tudom, milyen érzés ez.
  • 1:48 - 1:50
    Nem hiszem, hogy hétköznapjaimban
  • 1:50 - 1:52
    valaha is használom majd ezen szavakat,
  • 1:52 - 1:54
    de örülök, hogy léteznek.
  • 1:54 - 1:58
    De az egyetlen ok, amiért léteznek,
    mert én kitaláltam őket.
  • 1:58 - 2:02
    Én vagyok a szerzője a
    "Homályos Szomorúságok Szótárának",
  • 2:02 - 2:04
    amelyet az elmúlt hét év során írtam.
  • 2:07 - 2:09
    A projekt küldetése,
  • 2:09 - 2:14
    hogy megtalálja a hiányosságokat
    az érzelmek nyelvezetében,
  • 2:14 - 2:15
    és megkísérelje feltölteni azokat,
  • 2:15 - 2:19
    hogy legyen módunk beszélni
    az embert körülvevő minden
  • 2:19 - 2:21
    gyarlóságról és gúnyolódásról,
  • 2:21 - 2:25
    melyeket érzünk, de nem is gondoljuk,
    hogy beszélhetnénk róluk,
  • 2:25 - 2:28
    mert nincsenek rá szavaink.
  • 2:29 - 2:33
    Úgy kezdődött, hogy épp a "Saturday
    Night Live" zárófőcímét bámultam,
  • 2:33 - 2:37
    és körülölelt a leggyönyörűbb melankólia
    folyton visszatérő érzése.
  • 2:37 - 2:39
    Ha egyszer fenn tudnak maradni
    éjjel ilyen sokáig,
  • 2:40 - 2:43
    szívből ajánlom megtekintésre
    az SNL zárófőcímét.
  • 2:44 - 2:49
    Akkor és ott elhatároztam,
    hogy megpróbálom definiálni ezt az érzést.
  • 2:49 - 2:52
    Félúton a projektben
  • 2:52 - 2:53
    megalkottam a "sonder" szót,
  • 2:53 - 2:57
    azt az elképzelést, hogy mindannyian
    főszereplőnek érezzük magunkat,
  • 2:57 - 2:59
    és mindenki más csak mellékszereplő.
  • 2:59 - 3:02
    A valóságban azonban mind
    főszereplők vagyunk,
  • 3:02 - 3:05
    és valaki másnak a történetében
    mellékszereplők is.
  • 3:06 - 3:09
    Amint közzétettem ezt a szót,
  • 3:09 - 3:11
    számos visszajelzést kaptam,
  • 3:11 - 3:16
    melyben megköszönték, hogy hangot adtam
    valaminek, amit mindig is éreztek,
  • 3:16 - 3:19
    de nem volt rá szavuk.
  • 3:19 - 3:21
    Ettől kevésbé érezték egyedül magukat.
  • 3:21 - 3:23
    Ez a szavak ereje,
  • 3:24 - 3:27
    hogy segítségükkel
    kevésbé leszünk magányosak.
  • 3:28 - 3:29
    Ez nem sokkal azután történt,
  • 3:29 - 3:31
    hogy elkezdtem észrevenni az interneten,
  • 3:31 - 3:35
    hogy beszélgetésekben
    ténylegesen használják,
  • 3:35 - 3:38
    sőt, nemsokára
  • 3:38 - 3:42
    egy mellettem folyó élő beszélgetésben
    is meghallottam ezt a szót.
  • 3:42 - 3:44
    Nincs furcsább érzés,
    mint létrehozni egy új szót,
  • 3:44 - 3:49
    majd végignézni, ahogy önálló életre kel.
  • 3:49 - 3:51
    Erre még nincs szavam, de lesz.
  • 3:51 - 3:52
    (Nevetés)
  • 3:52 - 3:53
    Dolgozom rajta.
  • 3:54 - 3:57
    Elkezdtem azon gondolkodni,
    hogy mi tesz egy szót élővé,
  • 3:58 - 4:00
    mert rengetegen kérdezték tőlem,
  • 4:00 - 4:02
    sőt, ez a leggyakoribb kérdés:
  • 4:02 - 4:05
    "Szóval, ezek a szavak kitaláltak?
    Nem igazán értem."
  • 4:05 - 4:07
    Nem igazán tudtam,
    mit feleljek nekik
  • 4:07 - 4:09
    mert ha egyszer ez a szó elindult,
  • 4:09 - 4:13
    akkor ki vagyok én, hogy valódinak
    vagy kitaláltnak tituláljak szavakat.
  • 4:13 - 4:17
    Úgy éreztem magam,
    mint a megvilágosodott Steve Jobs,
  • 4:17 - 4:20
    amikor rájött,
    hogy hétköznapjaink során
  • 4:20 - 4:23
    a legtöbben igyekszünk nem túlságosan
    feszegetni a határainkat,
  • 4:23 - 4:27
    inkább csak elboldogulni az életünkben.
  • 4:27 - 4:29
    De ha egyszer rájövünk, hogy az emberek,
  • 4:31 - 4:34
    akik ezt a világot felépítették, semmivel
    sem voltak okosabbak, mint mi,
  • 4:34 - 4:37
    akkor elérhetjük és megérinthetjük
    azokat a határokat,
  • 4:37 - 4:39
    vagy akár túl is nyúlhatunk rajtuk,
  • 4:39 - 4:41
    és felismerhetjük, hogy megvan
    az erőnk a változtatáshoz.
  • 4:43 - 4:44
    Elképesztő!
  • 4:46 - 4:51
    Azóta másként tekintek a szavakra,
  • 4:51 - 4:53
    és arra, mi teszi őket igazivá.
  • 4:53 - 4:56
    Amikor az emberek azt kérdezik tőlem,
    "Valódiak ezek a szavak?",
  • 4:56 - 4:59
    van néhány kipróbált válaszvariációm.
  • 4:59 - 5:01
    Néhányuknak volt értelme,
    másoknak nem.
  • 5:01 - 5:02
    Az egyik változatom ez volt:
  • 5:02 - 5:06
    "A szó valódi, ha úgy akarod."
  • 5:06 - 5:10
    Ez az ösvény azért valódi, mert az emberek
    azt akarták, hogy ott legyen.
  • 5:10 - 5:12
    (Nevetés)
  • 5:12 - 5:14
    Ez általános jelenség az egyetemeken.
  • 5:14 - 5:16
    Én "áhított ösvénynek" hívom.
  • 5:16 - 5:17
    (Nevetés)
  • 5:17 - 5:20
    A nyelvek hasonlóképpen
    azzal kapcsolatos vágyainkat tükrözik
  • 5:20 - 5:22
    hogy valami létezzen.
  • 5:22 - 5:24
    És lehet, hogy egy járatlanabb úton,
  • 5:24 - 5:26
    de mégiscsak megteremtik azt.
  • 5:26 - 5:29
    De ez a válasz nem bizonyult
    túl meggyőzőnek,
  • 5:29 - 5:31
    így aztán ejtettem.
  • 5:32 - 5:34
    Majd arra jutottam,
    hogy amikor az emberek
  • 5:34 - 5:37
    a szavak valódiságát firtatják,
    valójában arra kíváncsiak,
  • 5:37 - 5:42
    hány másik elmével tudnak
    a segítségükkel kapcsolatba lépni.
  • 5:43 - 5:45
    Mert szerintem leginkább
    ilyen szemmel tekintünk a nyelvre.
  • 5:45 - 5:48
    A szó lényegében a kulcs ahhoz,
  • 5:48 - 5:51
    mellyel bizonyos emberek
    elméjébe láthatunk.
  • 5:51 - 5:54
    De ha csak egy ember agyához juttat el,
  • 5:54 - 5:56
    akkor nem éri meg használni,
  • 5:56 - 5:57
    nem éri meg ismerni.
  • 5:57 - 5:59
    Két agy... hát, azon múlik,
    kihez tartoznak.
  • 5:59 - 6:02
    Egymillió agy...
    Rendben, ez a beszéd.
  • 6:02 - 6:09
    Tehát egy valódi szó a lehető
    legtöbb agyhoz ad hozzáférést.
  • 6:09 - 6:12
    Ezért éri meg ismerni.
  • 6:12 - 6:16
    Mellesleg ezen mérce alapján
    a legvalódibb szó a világon:
  • 6:16 - 6:18
    [O.K.]
  • 6:18 - 6:19
    Ennyi.
  • 6:19 - 6:21
    A legvalódibb szavunk.
  • 6:21 - 6:23
    Ez hasonlít legjobban a mesterkulcshoz.
  • 6:23 - 6:26
    Ez a legszélesebb körben
    megértett szó a világon,
  • 6:26 - 6:27
    bármely pontján is vagyunk.
  • 6:27 - 6:28
    Csak az a gond vele,
  • 6:28 - 6:31
    hogy látszólag senki nem tudja,
    mit jelent ez a két betű.
  • 6:31 - 6:33
    (Nevetés)
  • 6:33 - 6:35
    Ami elég furcsa, nem igaz?
  • 6:35 - 6:38
    Esetleg a "minden rendben" félrebetűzve,
  • 6:38 - 6:41
    vagy régi politikai utalás.
  • 6:41 - 6:44
    Senki sem tudja igazán, de maga a tény,
    hogy ez nem is lényeges,
  • 6:44 - 6:47
    jól szemlélteti, hogyan adunk
    jelentést a szavaknak.
  • 6:47 - 6:50
    A jelentés nem kapcsolódik
    magához a szóhoz.
  • 6:51 - 6:54
    Mi vagyunk azok, akik hozzákapcsoljuk.
  • 6:55 - 6:58
    Úgy gondolom, hogy mindannyian
    az életünk értelmét keressük,
  • 6:59 - 7:01
    vagy egyáltalán az élet értelmét,
  • 7:01 - 7:04
    és szerintem a szavaknak közük van ehhez.
  • 7:05 - 7:08
    Ha valaminek a jelentését keressük,
  • 7:08 - 7:10
    a szótár egy remek kiindulópont.
  • 7:13 - 7:18
    Egyszer láttam egy Reza Aslan
    vallástudóssal készült interjút.
  • 7:18 - 7:21
    Épp egy általános félreértést mutatott be
  • 7:21 - 7:23
    a vallással kapcsolatban.
  • 7:23 - 7:23
    Azt mondta,
  • 7:24 - 7:31
    hogy a vallás alapvetően olyan
    szimbólumok és metaforák készlete,
  • 7:31 - 7:33
    melyeket az emberek
    saját magukkal töltenek meg,
  • 7:33 - 7:36
    próbálva kifejezni a kifejezhetetlent.
  • 7:36 - 7:39
    A vallás lényegében csak egy nyelv.
  • 7:39 - 7:40
    Semmi több.
  • 7:40 - 7:43
    Egy tartály az általunk beletöltött
    jelentések számára.
  • 7:44 - 7:46
    Ez elgondolkodtatott...
  • 7:47 - 7:49
    Mi van, ha a nyelv is egyfajta vallás?
  • 7:51 - 7:54
    Eszerint ez lenne a mi szentírásunk.
  • 7:56 - 7:58
    És ha belegondolunk a teremtéstörténetbe,
  • 7:58 - 8:01
    az igazából egy definíciótörténet.
  • 8:02 - 8:06
    Kezdetben káosz volt
    a Föld vizei felett,
  • 8:06 - 8:08
    majd Isten elválasztotta
    a szárazföldet a tengertől,
  • 8:08 - 8:11
    a halakat a madaraktól,
    a férfit a nőtől,
  • 8:11 - 8:13
    az örökkévalót a múlandótól.
  • 8:13 - 8:15
    Ez mind itt van, ezeken a lapokon.
  • 8:15 - 8:17
    Ez jelenik meg a definícióban.
  • 8:17 - 8:21
    Ha értelmet keresünk a világban,
  • 8:22 - 8:24
    ez a mi vallásunk, a mi szent könyvünk.
  • 8:25 - 8:27
    Mert valójában
  • 8:27 - 8:29
    ennek a szent könyvnek -
  • 8:29 - 8:31
    és szerintem minden
    szent könyvnek - az a lényege,
  • 8:31 - 8:34
    hogy a rend érzetét adja
  • 8:34 - 8:36
    egy rendkívül kaotikus univerzumban.
  • 8:37 - 8:39
    Annyira szűk a látókörünk,
  • 8:39 - 8:45
    az univerzum pedig annyira bonyolult,
  • 8:45 - 8:48
    hogy sémákat és rövidítéseket
    kell kitalálnunk,
  • 8:48 - 8:50
    módot találni a magyarázatára,
  • 8:50 - 8:52
    és elboldogulni a mindennapokban.
  • 8:55 - 8:57
    Ezért kellenek nekünk a szavak,
  • 8:57 - 8:59
    hogy értelmet adjunk
    az életünknek.
  • 8:59 - 9:00
    De ami ennél is fontosabb:
  • 9:00 - 9:04
    szavak rendszerére van szükségünk,
    hogy meghatározhassuk magunkat.
  • 9:04 - 9:07
    Szerintem mostanában leginkább
    erre használjuk a szavakat,
  • 9:07 - 9:13
    mindannyian arra vágyunk, hogy
    valamiképp meghatározást nyerjünk.
  • 9:13 - 9:16
    Különösen most, a technológiai fejlődés
    és a globalizáció idején
  • 9:16 - 9:18
    olyan könnyű a ködbe veszni.
  • 9:18 - 9:21
    Valamelyest mindannyian
    meghatározatlanok vagyunk,
  • 9:21 - 9:23
    és a körülöttünk lévő világ
    még inkább azzá válik.
  • 9:24 - 9:28
    Úgyhogy az általunk keresett,
  • 9:28 - 9:30
    minket magába foglaló struktúrák
  • 9:30 - 9:31
    legtöbbje így néz ki.
  • 9:34 - 9:36
    Mind "font", mind "kettőskereszt"
    értelemben.
  • 9:36 - 9:38
    (Nevetés)
  • 9:38 - 9:41
    Bizonyos szempontok szerint
    próbáljuk magunkat behatárolni,
  • 9:41 - 9:45
    címszavakat és kategóriákat keresünk,
  • 9:45 - 9:47
    hogy kimondhassuk: "Igen, ez vagyok én."
  • 9:47 - 9:49
    Másokat méregetünk
  • 9:49 - 9:51
    és kijelentjük: "Te olyan vagy mint én...
  • 9:51 - 9:54
    úgyhogy mi már "mi" vagyunk."
  • 9:55 - 9:57
    Ez jelentést ad nekünk.
  • 9:57 - 9:59
    De így csak kölcsönveszünk egy jelentést.
  • 9:59 - 10:05
    Az a gond vele, hogy nagyrészt
    intézményektől függ,
  • 10:06 - 10:08
    mi pedig már olyan sokan vagyunk,
  • 10:08 - 10:11
    az élet pedig olyan bonyolult és kaotikus,
  • 10:11 - 10:14
    hogy muszáj behatárolnunk magunkat.
  • 10:14 - 10:17
    A saját hitünk fundamentalistáivá válunk.
  • 10:17 - 10:18
    Mindent szó szerint értőkké.
  • 10:19 - 10:22
    Mert érezzük, hogy ezek a kategóriák
    kezdenek szétesni.
  • 10:22 - 10:25
    Észrevették már, hány beszélgetés
    indul mostanság azzal,
  • 10:25 - 10:28
    hogy szavakat próbálunk definiálni?
  • 10:28 - 10:32
    Számolni se tudom már, hány beszélgetést
    láttam a Huffington Post-on
  • 10:32 - 10:34
    ezzel a felütéssel: "Ön feminista?"
  • 10:35 - 10:37
    "Mit jelent a feminista?"
  • 10:37 - 10:40
    "A vita jelenlegi állása szerint
    ki számít progresszívnek?"
  • 10:40 - 10:42
    "Mit jelent a szocialista?"
  • 10:42 - 10:43
    "Ki számít fasisztának?"
  • 10:45 - 10:46
    "Ki számít nek?"
  • 10:47 - 10:48
    Caitlyn Jenner.
  • 10:48 - 10:50
    "Ki számít feketének?" Rachel Dolezal.
  • 10:51 - 10:53
    Ilyen eszmecseréket
    folytatunk szakadatlan,
  • 10:53 - 10:56
    de valójában nem a szavak
    jelentéséről szólnak.
  • 10:56 - 10:58
    Hanem arról, hogyan csomagoljuk a világot.
  • 10:59 - 11:01
    És bizony, a végeredmény
  • 11:01 - 11:05
    valahogy így fog kinézni,
  • 11:05 - 11:07
    ha engedjük, hogy a szavak
    határozzanak meg minket.
  • 11:08 - 11:11
    Elfelejtjük, hogy a szavakat
    mi hoztuk létre.
  • 11:11 - 11:15
    Csak modellezik, milyen lehetne
    a világ vagy milyennek kellene lennie,
  • 11:15 - 11:19
    mi pedig visszahúzódunk a számunkra
    meghatározó közösségeinkbe,
  • 11:19 - 11:21
    saját nyelvünkön beszélünk,
  • 11:22 - 11:26
    holott a világ valójában több ennél.
  • 11:27 - 11:29
    Úgy gondolom, mindannyian érezzük,
  • 11:29 - 11:33
    hogy a kategóriák, amelyekbe megpróbáljuk
    beskatulyázni életünk értelmét,
  • 11:33 - 11:36
    nem feltétlenül passzolnak hozzánk.
  • 11:37 - 11:40
    Emiatt folyton magyarázkodásra
    kényszerülünk:
  • 11:40 - 11:42
    "Igen, ezzel tudok azonosulni,
  • 11:42 - 11:44
    de nem csak ez határoz meg engem."
  • 11:45 - 11:47
    Újra és újra ezt kell tennünk,
  • 11:47 - 11:52
    leegyeztetni, hogyan is passzolunk
    a rendelkezésünkre álló kategóriákba.
  • 11:54 - 11:57
    Szerintem sokan korlátozva
    érezzük magunkat azáltal,
  • 11:57 - 11:59
    ahogy ezeket a szavakat használjuk.
  • 11:59 - 12:01
    Elfelejtjük, hogy a szavakat
    mi hoztuk létre.
  • 12:01 - 12:04
    Nem csak az én szavaimat, mindegyiket.
  • 12:04 - 12:06
    De nem mindegyik jelent is valamit.
  • 12:07 - 12:10
    Azt hiszem, azt szeretném...
  • 12:12 - 12:15
    A dolgok mai állása szerint a víziómban
  • 12:15 - 12:17
    Anna Frank-ra gondolok.
  • 12:18 - 12:22
    Mert ő ott ült amszterdami kis lakásában,
  • 12:22 - 12:24
    és miközben körülötte mindenki
  • 12:24 - 12:26
    az emberiség tiszta vonalak mentén
  • 12:26 - 12:30
    és brutális hatékonysággal történő
    értelmes szervezésével foglalatoskodott,
  • 12:30 - 12:33
    ő a saját belső emberiességét
    tette helyre.
  • 12:34 - 12:37
    Van ebben valami igazán gyönyörű,
  • 12:37 - 12:40
    mert a folyamat nagyrészt
    az ő saját zavarodottságáról
  • 12:40 - 12:42
    és sebezhetőségéről szólt.
  • 12:42 - 12:46
    Ezért gondolom azt, hogy egy újfajta
    nyelvre van szükségünk,
  • 12:46 - 12:48
    mely inkább erre hasonlít.
  • 12:48 - 12:51
    Mert bármelyikünkből lehetne bárki.
  • 12:51 - 12:54
    Egy adott időben
    nemcsak egy személy vagyunk,
  • 12:54 - 12:55
    hanem több személy egyszerre.
  • 12:56 - 13:01
    Ezért jobban szinkronba
    kell kerülnünk a való világgal,
  • 13:01 - 13:05
    és nem beragadnunk azokba a sablonokba,
    amelyeket mi erőltettünk a világra.
  • 13:07 - 13:11
    A GPS eszközök figyelmeztetni szoktak,
  • 13:11 - 13:15
    emlékeztetnek, hogy a megjelenő térkép
    nem azonos a valósággal,
  • 13:15 - 13:16
    nehogy belehajtsunk egy tóba.
  • 13:17 - 13:18
    (Nevetés)
  • 13:18 - 13:21
    Szerintem pont ez
    a figyelmeztetés kell nekünk,
  • 13:21 - 13:23
    hogy a térkép nem a valóság,
  • 13:23 - 13:25
    úgyhogy ha belefutunk
    ezekbe a problémákba,
  • 13:27 - 13:29
    létrehozhatjuk saját definícióinkat,
  • 13:29 - 13:34
    nem kell feltétlenül átvennünk
    azokat a jelentéseket,
  • 13:34 - 13:36
    amelyek értelmet adnak az életünknek.
  • 13:37 - 13:38
    Lehetséges -
  • 13:38 - 13:41
    és ezt tudom, mert hét éve ezt csinálom -
  • 13:41 - 13:43
    új metaforákat alkotni,
  • 13:43 - 13:45
    amelyek láthatóvá teszik a láthatatlant.
  • 13:46 - 13:48
    Ebben van valami igazán gyönyörű.
  • 13:49 - 13:53
    Azt gondolom, ha jobb kapcsolatot
    ápolunk a káosszal,
  • 13:54 - 13:59
    ha felhagyunk a próbálkozással,
    hogy túlzottan leegyszerűsítsük
  • 13:59 - 14:03
    a mindannyiunkban tomboló belső vihart,
  • 14:03 - 14:06
    a zavarodottságot és sebezhetőséget,
  • 14:06 - 14:08
    és ezt az igazán bonyolult világot,
  • 14:08 - 14:11
    akkor kicsit komfortosabban
    érezhetnénk magunkat a bőrünkben,
  • 14:11 - 14:14
    és nem kellene visszahúzódnunk
    azokba a kategóriákba,
  • 14:14 - 14:17
    melyek a hozzájárulásunkkal
    adnak engedélyt meghatározásunkra.
  • 14:17 - 14:19
    Így visszavehetnénk
    a hatalmat a szavaktól,
  • 14:19 - 14:21
    és magunk definiálhatnánk őket.
  • 14:21 - 14:24
    Szerintem ez valamivel
    egészségesebb kapcsolat.
  • 14:24 - 14:28
    Rengeteg beszélgetésnek
    válna előnyére -
  • 14:28 - 14:30
    Mint a "Tabu" társasjáték,
  • 14:31 - 14:34
    amelyben a játékosnak körül kell írnia
    egy neki megadott szót,
  • 14:34 - 14:37
    de magát a szót tilos kimondani.
  • 14:37 - 14:40
    Szerintem mindannyian jobban járnánk,
    ha mi is így tennénk.
  • 14:41 - 14:44
    Ez engedne némi
    lexikális mozgékonyságot,
  • 14:44 - 14:46
    mely mostanság kiveszőben van.
  • 14:46 - 14:50
    A saját lexikonjaink foglyai vagyunk,
  • 14:50 - 14:55
    amiket már nem hozzánk
    hasonló emberek írtak,
  • 14:55 - 15:00
    és úgy érzem, minden évben egyre
    jobban eltávolodunk egymástól,
  • 15:00 - 15:02
    minél komolyabban vesszük a szavakat.
  • 15:04 - 15:07
    Mert emlékezzünk rá:
    a szavak nem valódiak.
  • 15:08 - 15:10
    Nincs jelentésük: nekünk van.
  • 15:10 - 15:12
    Fontos, hogy ezt észben tartsuk.
  • 15:12 - 15:16
    Ez pedig lehetséges,
    ha az önmagunkra találás során
  • 15:16 - 15:19
    használjuk a kreativitásunkat
  • 15:19 - 15:20
    és megragadjuk a szerzői jogot.
  • 15:20 - 15:26
    Módunkban áll gazdagabb
    metaforák után kutatni.
  • 15:26 - 15:28
    A világ még sosem volt ilyen összetett,
  • 15:28 - 15:31
    és az életünk sem volt még
    soha ennyire bonyolult.
  • 15:31 - 15:36
    Így ahelyett, hogy a legközelebbi
    bevett kifejezés után kutatnánk,
  • 15:36 - 15:39
    vagy könyörögnénk, hogy valamit
    diagnosztizáljanak nálunk,
  • 15:39 - 15:42
    érdemes ténylegesen jelen lenni
  • 15:42 - 15:44
    például a szomorúságban.
  • 15:44 - 15:46
    Az érzelmek zűrzavarában.
  • 15:47 - 15:48
    Szerintem megéri.
  • 15:48 - 15:51
    Új lencsékre van szükségünk,
  • 15:51 - 15:55
    hogy segítsenek újraértelmezni a káoszt,
    amivel állandóan szembesülünk.
  • 15:55 - 15:57
    Ha így teszünk,
  • 15:57 - 16:01
    ha mindannyian hajlandók leszünk
    némi kreatív érzékkel
  • 16:01 - 16:04
    meghatározni önmagunkat,
  • 16:04 - 16:06
    a világ valahogy így nézhetne ki.
  • 16:07 - 16:09
    Merő zűrzavar.
  • 16:09 - 16:11
    Szerintem rendetlen népség vagyunk
  • 16:11 - 16:13
    és a világ maga is elég rendetlen.
  • 16:14 - 16:16
    De nem is lenne olyan rossz,
  • 16:16 - 16:18
    ha kiszabadulnánk a rogyadozó,
  • 16:18 - 16:20
    merev intézményekből,
  • 16:20 - 16:22
    és úgy találkozhatnánk, amilyenek vagyunk,
  • 16:22 - 16:24
    teljes sebezhetőségünkben,
  • 16:24 - 16:27
    nyíltan megmutatva érzéseinket.
  • 16:28 - 16:29
    Úgy gondolom,
  • 16:30 - 16:31
    bármilyen felfordulással is jár,
  • 16:33 - 16:36
    ez mégis közelebb vinne a teljességhez.
  • 16:37 - 16:40
    Az egyik kedvenc filozófusom
  • 16:41 - 16:43
    idézetével szeretnék zárni.
  • 16:43 - 16:46
    Bill Watterson,
    aki a "Kázmér és Hubát" alkotta.
  • 16:46 - 16:47
    Ő azt mondta:
  • 16:48 - 16:52
    "Olyan életet teremteni, amely tükrözi
    értékeidet és megnyugtatja lelkedet,
  • 16:52 - 16:53
    ritka teljesítmény.
  • 16:53 - 16:56
    Kitalálni a saját életünk értelmét
  • 16:56 - 16:57
    nem egyszerű,
  • 16:58 - 16:59
    de még mindig szabad,
  • 16:59 - 17:02
    és úgy hiszem, a küzdelemnek
    köszönhetően boldogabbak leszünk."
  • 17:02 - 17:03
    Köszönöm.
  • 17:03 - 17:09
    (Taps)
Title:
Hódítások a szavak földjén | John Koenig | TEDxBerkeley
Description:

John Koenig, a Homályos Szorongások Szótárának szerzője az emberi elme feltérképezetlen csücskeibe merészkedik. Olyan szavakkal tér vissza, amelyek formába öntik legsötétebb, mégis túlságosan is ismerős gondolatainkat. Ebben az előadásában rávilágít a szavakkal való passzív együttélésünkre, és hódító vállalkozásra ösztönöz - az írott nyelv és az emberi tapasztalatok világában.

John az elmúlt évtized során megvetette a lábát minden kreatív területen, amit csak talált; dolgozott tervezőgrafikusként, videószerkesztőként, szinkronszínészként, illusztrátorként, fotósként, rendezőként és íróként. Az elmúlt hat évben megírta a kitalált szavak eredeti gyűjteményét, a Homályos Szorongások Szótárát, mely több száz - érzelmekre vonatkozó - kifejezéssel pótolja a nyelv hiányosságait, melyek némelyike ("sonder") azonnal közhasználatba lépett. Műve megjelent számtalan tetováláson, elbeszélésben, zenekarnévben - de sohasem nyomtatásban, bár jelenleg épp a könyvadaptáció kiadatásán dolgozik.

"Koenig olyan író, akivel számolni kell. Hihetetlenül kreatív, és érti a szomorúság hatalmát, éltető erejét és mulatságosságát is. Szótára olyan összeállítás, amit mindenképp érdemes kinyomtatni, bekötni és amelyre gyakran érdemes hivatkozni." - Business Standard

Ezt az előadást egy TEDx rendezvényen rögzítették, amelyet TED-konferenciák formájában, de tőlük függetlenül egy helyi közösség szervezett. Bővebben: http://ted.com/tedx.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDxTalks
Duration:
17:10

Hungarian subtitles

Revisions