-
Értelem és megértés
-
a kettő nem ugyanaz?
-
Nos, nem mindig.
-
Az értelem nem mindig
jelenti a "megértést",
-
és bizonyosan nem
jelenti a józan megértést.
-
Érthetetlen??
-
Legalábbis Immanuel Kant így értelmezte:
-
Az érdemi tudás kizárólag
az érzékszervi észlelés
-
és a megértés kölcsönhatásában
valósul meg.
-
Észlelés nélkül nem lenne
számunkra tárgy,
-
és megértés nélkül nem lenne gondolat.
-
Mert a gondolatok tartalom nélkül üresek,
az észlelések fogalmak nélkül vakok.
-
A megértés tehát az a képesség, hogy a
fogalmakat logikusan fel tudjuk fogni;
-
ezzel szemben állnak az érzések.
-
Az értelem viszont egy korábbi
képesség, egy lépéssel feljebb:
-
Irányít, határokat szab,
összekapcsolja a megértést,
-
az érzést és az ítélőképességet,
-
és így az intellektuális gondolkodás
legfontosabb eszközévé
-
és egyfajta erkölcsi tekintéllyé válik.
-
Az értelem például nagyon hasznos abban,
-
hogy megóvjon bennünket az ostobaságtól
és kordában tartsa az akaratunkat.
-
Ez egyfajta első kiválasztás,
-
és az értelem számára biztosítja a
szellemi tevékenység alapanyagát
-
Akármilyen erős is az akaratom,
-
az elmém nem engedheti meg,
-
hogy kocsmázás után autót vezessek.
-
Ezért hívják ezt józan észnek.
-
De valójában ennek magától
értetődőnek kellene lennie.
-
Nem kell sokáig kombinálni őket.
-
És most már eljutottunk a józan észhez.
-
Még azt sem engedi meg,
-
hogy egy ilyen ésszerűtlen
ötlet szóba jöjjön.
-
Ahogy Brudzinski lengyel író mondta:
-
"Az ész az összes ostobaságot
látja, és azt tanácsolja,
-
hogy nézzünk el néhányat közülük".
-
Megértetted?
-
Mérsékelten kell
visszafognunk tetteinket,
-
hogy ne terheljük túl
elménket és értelmünket.
-
Milyen jó lenne, ha ezt gyakrabban
alkalmaznánk a gyakorlatban.
-
De már Oskar Wilde is tudta:
-
"Az ember racionális lény, aki
mindig elveszti a nyugalmát,
-
amikor az ész törvényei
szerint kell cselekednie".