-
- A kurzusnak ebben a részében a kereskedelmet vesszük, egyik
-
kedvenc közgazdasági témámat és a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb
-
részét. Először beszélünk a kereskedelem nagy elméleteiről. Miért kereskedünk? Melyek
-
a kereskedelem előnyei? Mi a viszonylagos versenyelőny? Később ebben a
-
részben, leásunk a kereskedelem mikroökonómiájához. Hogyan elemezzük
-
a kereskedelmet a kereslet-kínálattal, megszokott eszközeinkkel? Most megnézzünk
-
a kereskedelem főbb okait.
Fókuszáljunk a kereskedelem három előnyére.
-
Először is, a kereskedelem növeli az emberek jólétét, amikor eltérő az ízlésük. Másodszor,
-
a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció és a tudásmegosztás
-
révén. Harmadszor, a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció révén
-
a komparatív versenyelőny szerint. Ebből az első kettőt tárgyaljuk ebben a videóban
-
és a viszonylagos versenyelőnyt a következőkben. Az első pont, a kereskedelem
-
hozzájárul az emberek jóllétéhez, amikor eltérő az ízlésük. Egyszerű és ösztönös
-
ugyanakkor mély és alapvető. Vessünk egy pillantás egy cégre, mint az eBay. eBay kiemelkedő abban,
-
vett alacsonyan értékelt javakat és átalakította magasan értékelt javakká,
-
csupán azáltal, hogy összekapcsolata a vásárlókat az eladókkal. Szinte a semmiből, eBay
-
értéket hozott létre. Tehát, azáltal, hogy vette a javakat, amikre az eladó szemétként tekintett és
-
melyek a pincében hevertek, és aztán azáltal, hogy talált vásárlót, aki szeretné ezeket a javakat és
-
átruházta ezeket a javakat a vásárlóra, ezááktal mind a vásárlót, mind az eladót
-
jobb helyzetbe hozta. Ismét, mi átruházunk javakat emberektől
-
akik alacsonyra értékelik, emberekre, akik magasan, ezáltal nettó nyereséget létrehozva.
-
Mind az eladó, mind a vásárló jobb helyzetbe került. Az első pont az, hogy a kereskedelem
-
lehetővé teszi, hogy kivegyük a legnagyobb értéket azokból a javakból, melyekkel rendelkezünk. De a
-
második pont még ennél is fontosabb, mert azt mondja, hogy kereskedelemmel
-
teljesen új javakat hozhatunk létre, javakat, melyeket kereskedelem nélkül lehetetlen lenne.
-
Az elgondolás itt az, hogy a kereskedelem fejlődéshez és tudásnövekedéshez
-
vezet és ez fellendíti a termelékenységet.
Gondoljunk például az orvosokra.
-
Az orvosok specializálódnak. Egyik a fülekre, orra és torokra, másik
-
a szívbetegségekre, harmadik a mellrákra és így tovább és így tovább. Ha mind
-
ezen orvosok közül meg kellene tanulja mindazt, amit a másikok tudnak, a teljes
-
összeadott tudás sokkal kevesebb lenne. Specializációval az összes orvos többet tanul,
-
és az összesített tudásuk is sokkal több. Sokkal jobb egészségügyi ellátást
-
kapunk azáltal, hogy ezek a specialistáink vannak. Hasonlóan, ha nekem kellene megtermelnem
-
az ételem és megvarrni a ruháim, elkészíteni a cipőm, éheznék, rosszul
-
öltözött lennék és nem lennének jó cipőim. Bizonyára nem tudnék sokat a
-
közgazdaságtanról. Egyszerűe nem lehetséges egy személy számára, hogy mindent
-
tudjon. Még az sem lehetséges egy ember számára, hogy mindent tudjon egyetlenegy
-
témáról sem. Akárhogy is, a secializáció, lehetővé teszi, hogy egy teljes embercsoport tudásának
-
összefésülése sokkal széleskörűbb legyen, mint bármely agyé önmagában. Kereskedelem nélkül
-
nem lehetséges specializáció. Nem tudtam volna közgazdaságtanban szakosodni
-
ha nem tudtam volna, hogy el tudom adni a közgazdasági szolgáltatásaim, a
-
közgazdasági oktató szolgáltatásaim és a fizetésem fejében ételt, javakat és cipőt vásárolni.
-
Ismét a kereskedelem az, ami lehetővé teszi a szakosodás működését. Nézzük
-
ezeknek a farmereknek a képeit Vietnamban, ahol a munkaerő 60%-a még mindig a mezőgazdaságban
-
dolgozik. Ezek a farmerek valójában, sokat tudnak a gazdálkodásról. A probléma az
-
hogy a tudás ezeknek a farmereknek a fejében nagyon gyakran ugyanaz a tudás
-
ami más farmerek fejében is megvan. Most egyik oka annak, hogy
-
a fejlődő országok szegények, az, hogy kevésbé szakosodottak. Tehát
-
az össztudásnak csak egy kisebb hányadát képesek mozgósítani. Ami azt jelenti, hogy
-
hogy az agyi kapacitások ezekben a gazdaságokban nincsenek kihasználva a legteljesebb mértékben. Hasonlítsd
-
ezt egy jobban fejlett gazdasághoz, ahol a szakosodás magasabb. Azt jelenti,
-
hogy az együttes tudás a fejlettebb gazdaságokban magasabb.
-
Tehét a specializáció révén az emberek termelékenyebbek lesznek és többet tanulnak és
-
többet növelnek és termelnek. Van egy epizódja a klasszikus TV shownak a "Star
-
Trek"-nek, ahol az űrlények elrabolják Mr.
Spockot, hogy átültessék az agyát és
-
egy számítógépbe és ezen keresztül irányítsák a gazdaságukat. Most az brutális közgazdaságtan. Még Vulcan
-
agya is korlátozott és egyszerűen annyi minden van, amit tudni lehet egy gazdaságról. Több értelme van
-
felosztani a tudást sok-sok agyra és aztán kereskedelmet létrehozni. Ezzel a feladat-
-
megosztással, szakosodással, ahol minden ember valami mást tud, a
-
társadalom együttes agyi teljesítménye hatalmas és sokkal-sokkal több, mint ami beleférne
-
egyetlen agyba, akár Mr. Spock's
agyába. Tehát ismét, sokkal jobb
-
egy társadalom minden agyát kihasználni, megosztani a tudást, specializálódni
-
aztán kereskedni. Az egyetlen oka, hogy az emberek ezen a módon specializálódjanak, hogy
-
tudják, hogy elcserélhetik a tudásuk eredményét más javakra. Képes vagyok
-
specializálódni a közgazdaság tanítására és tanulására és kell, hogy tanítsam
-
Mert tudom, hogy eladhatom az óráimat fizetésért, amit arra használok, hogy ételt,
-
cipőt és más ruhákat vegyek. Ezt a specializációt a kereskedelem tette lehetővé.
-
Ez az egyik oka annak, hogy a globalizációnak haszna van. A globalizáció azt jelenti, hogy
-
világ mint egész még specializáltabbá képes válni és ezért a mi világ-
-
tudásunk nő. Több tudósunk és mérnökünk lesz, például és
-
ezek a tudósok és mérnökök többet tudnak.
Adam Smith, a közgazdaság atyja, még
-
egy elbűvölő érvrendszert is felállított, melyben összeköti a kereskedelmet, a földrajzot, a civilizációt és a növekedést.
-
Smith körbenézett a világban, és észrevette, hogy a civilizációk gyakran a
-
tengerek partján vagy a nagy folyók mentén létesültek. Miért van ez? Smith szerint, mert a víz mindig
-
segíti a kereskedelem létrejöttét, ami növeli a munkamegosztást és
-
a specializációt és így fellendíti a gazdasági fejlődést. Smith-et idézve "vízi szállítás
-
révén", amin ő hajókat és csónakokat ért, "egy sokkal kiterjedtebb piac
-
nyílik meg mindenféle ipar számára, mint amit a szárazföldi szállítás lehetővé tesz, tehát
-
ezért a tengerpartokon és a hajózató folyók partjának mentén kezd mindenféle ipar
-
osztódni és fejlődni, " idézet bezárva. Az emberek, akik
-
a hajózható folyók mentén vagy a tengerparton élnek kiterjedtebb piacokkal rendelkeznek. Több
-
emberrel tudnak kereskedni, könnyebben tudnak kereskedni, könnyebben tudnak specializálódni.
-
Ahogy specializálódnak, úgy kezdenek tanulni.
Bármely típusú ipar természetesen kezd
-
osztódni és javulni. A specializáció megnöveli a tudást. Ez növeli a fejlődést,
-
és az emberi civilizáció alapjainak letételét. Következőben megnézzük a
-
viszonylagos versenyelőnyt, az egyik legismertebb közgazdasági elméletet. Egy vicces
-
videóval kezdünk, amit kolléganőm, Donna
Budall készített, majd Alex visz bennebb a
-
a viszonylagos versenyelőnybe és ad számotokra fel néhány otthoni megoldandó problémát,
-
amivel tesztelhetitek magatokat.
-
- Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkeljetek a kvízekre,
-
ha tovább szeretnél lépni, klikkelj a következő videóra.
Fordította: Mandel Kinga Magdolna
Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna