- A kurzusnak ebben a részében a kereskedelmet vesszük, egyik kedvenc közgazdasági témámat és a közgazdaságtan egyik legalapvetőbb részét. Először beszélünk a kereskedelem nagy elméleteiről. Miért kereskedünk? Melyek a kereskedelem előnyei? Mi a viszonylagos versenyelőny? Később ebben a részben, leásunk a kereskedelem mikroökonómiájához. Hogyan elemezzük a kereskedelmet a kereslet-kínálattal, megszokott eszközeinkkel? Most megnézzünk a kereskedelem főbb okait. Fókuszáljunk a kereskedelem három előnyére. Először is, a kereskedelem növeli az emberek jólétét, amikor eltérő az ízlésük. Másodszor, a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció és a tudásmegosztás révén. Harmadszor, a kereskedelem növeli a termelékenységet a specializáció révén a komparatív versenyelőny szerint. Ebből az első kettőt tárgyaljuk ebben a videóban és a viszonylagos versenyelőnyt a következőkben. Az első pont, a kereskedelem hozzájárul az emberek jóllétéhez, amikor eltérő az ízlésük. Egyszerű és ösztönös ugyanakkor mély és alapvető. Vessünk egy pillantás egy cégre, mint az eBay. eBay kiemelkedő abban, vett alacsonyan értékelt javakat és átalakította magasan értékelt javakká, csupán azáltal, hogy összekapcsolata a vásárlókat az eladókkal. Szinte a semmiből, eBay értéket hozott létre. Tehát, azáltal, hogy vette a javakat, amikre az eladó szemétként tekintett és melyek a pincében hevertek, és aztán azáltal, hogy talált vásárlót, aki szeretné ezeket a javakat és átruházta ezeket a javakat a vásárlóra, ezááktal mind a vásárlót, mind az eladót jobb helyzetbe hozta. Ismét, mi átruházunk javakat emberektől akik alacsonyra értékelik, emberekre, akik magasan, ezáltal nettó nyereséget létrehozva. Mind az eladó, mind a vásárló jobb helyzetbe került. Az első pont az, hogy a kereskedelem lehetővé teszi, hogy kivegyük a legnagyobb értéket azokból a javakból, melyekkel rendelkezünk. De a második pont még ennél is fontosabb, mert azt mondja, hogy kereskedelemmel teljesen új javakat hozhatunk létre, javakat, melyeket kereskedelem nélkül lehetetlen lenne. Az elgondolás itt az, hogy a kereskedelem fejlődéshez és tudásnövekedéshez vezet és ez fellendíti a termelékenységet. Gondoljunk például az orvosokra. Az orvosok specializálódnak. Egyik a fülekre, orra és torokra, másik a szívbetegségekre, harmadik a mellrákra és így tovább és így tovább. Ha mind ezen orvosok közül meg kellene tanulja mindazt, amit a másikok tudnak, a teljes összeadott tudás sokkal kevesebb lenne. Specializációval az összes orvos többet tanul, és az összesített tudásuk is sokkal több. Sokkal jobb egészségügyi ellátást kapunk azáltal, hogy ezek a specialistáink vannak. Hasonlóan, ha nekem kellene megtermelnem az ételem és megvarrni a ruháim, elkészíteni a cipőm, éheznék, rosszul öltözött lennék és nem lennének jó cipőim. Bizonyára nem tudnék sokat a közgazdaságtanról. Egyszerűe nem lehetséges egy személy számára, hogy mindent tudjon. Még az sem lehetséges egy ember számára, hogy mindent tudjon egyetlenegy témáról sem. Akárhogy is, a secializáció, lehetővé teszi, hogy egy teljes embercsoport tudásának összefésülése sokkal széleskörűbb legyen, mint bármely agyé önmagában. Kereskedelem nélkül nem lehetséges specializáció. Nem tudtam volna közgazdaságtanban szakosodni ha nem tudtam volna, hogy el tudom adni a közgazdasági szolgáltatásaim, a közgazdasági oktató szolgáltatásaim és a fizetésem fejében ételt, javakat és cipőt vásárolni. Ismét a kereskedelem az, ami lehetővé teszi a szakosodás működését. Nézzük ezeknek a farmereknek a képeit Vietnamban, ahol a munkaerő 60%-a még mindig a mezőgazdaságban dolgozik. Ezek a farmerek valójában, sokat tudnak a gazdálkodásról. A probléma az hogy a tudás ezeknek a farmereknek a fejében nagyon gyakran ugyanaz a tudás ami más farmerek fejében is megvan. Most egyik oka annak, hogy a fejlődő országok szegények, az, hogy kevésbé szakosodottak. Tehát az össztudásnak csak egy kisebb hányadát képesek mozgósítani. Ami azt jelenti, hogy hogy az agyi kapacitások ezekben a gazdaságokban nincsenek kihasználva a legteljesebb mértékben. Hasonlítsd ezt egy jobban fejlett gazdasághoz, ahol a szakosodás magasabb. Azt jelenti, hogy az együttes tudás a fejlettebb gazdaságokban magasabb. Tehét a specializáció révén az emberek termelékenyebbek lesznek és többet tanulnak és többet növelnek és termelnek. Van egy epizódja a klasszikus TV shownak a "Star Trek"-nek, ahol az űrlények elrabolják Mr. Spockot, hogy átültessék az agyát és egy számítógépbe és ezen keresztül irányítsák a gazdaságukat. Most az brutális közgazdaságtan. Még Vulcan agya is korlátozott és egyszerűen annyi minden van, amit tudni lehet egy gazdaságról. Több értelme van felosztani a tudást sok-sok agyra és aztán kereskedelmet létrehozni. Ezzel a feladat- megosztással, szakosodással, ahol minden ember valami mást tud, a társadalom együttes agyi teljesítménye hatalmas és sokkal-sokkal több, mint ami beleférne egyetlen agyba, akár Mr. Spock's agyába. Tehát ismét, sokkal jobb egy társadalom minden agyát kihasználni, megosztani a tudást, specializálódni aztán kereskedni. Az egyetlen oka, hogy az emberek ezen a módon specializálódjanak, hogy tudják, hogy elcserélhetik a tudásuk eredményét más javakra. Képes vagyok specializálódni a közgazdaság tanítására és tanulására és kell, hogy tanítsam Mert tudom, hogy eladhatom az óráimat fizetésért, amit arra használok, hogy ételt, cipőt és más ruhákat vegyek. Ezt a specializációt a kereskedelem tette lehetővé. Ez az egyik oka annak, hogy a globalizációnak haszna van. A globalizáció azt jelenti, hogy világ mint egész még specializáltabbá képes válni és ezért a mi világ- tudásunk nő. Több tudósunk és mérnökünk lesz, például és ezek a tudósok és mérnökök többet tudnak. Adam Smith, a közgazdaság atyja, még egy elbűvölő érvrendszert is felállított, melyben összeköti a kereskedelmet, a földrajzot, a civilizációt és a növekedést. Smith körbenézett a világban, és észrevette, hogy a civilizációk gyakran a tengerek partján vagy a nagy folyók mentén létesültek. Miért van ez? Smith szerint, mert a víz mindig segíti a kereskedelem létrejöttét, ami növeli a munkamegosztást és a specializációt és így fellendíti a gazdasági fejlődést. Smith-et idézve "vízi szállítás révén", amin ő hajókat és csónakokat ért, "egy sokkal kiterjedtebb piac nyílik meg mindenféle ipar számára, mint amit a szárazföldi szállítás lehetővé tesz, tehát ezért a tengerpartokon és a hajózató folyók partjának mentén kezd mindenféle ipar osztódni és fejlődni, " idézet bezárva. Az emberek, akik a hajózható folyók mentén vagy a tengerparton élnek kiterjedtebb piacokkal rendelkeznek. Több emberrel tudnak kereskedni, könnyebben tudnak kereskedni, könnyebben tudnak specializálódni. Ahogy specializálódnak, úgy kezdenek tanulni. Bármely típusú ipar természetesen kezd osztódni és javulni. A specializáció megnöveli a tudást. Ez növeli a fejlődést, és az emberi civilizáció alapjainak letételét. Következőben megnézzük a viszonylagos versenyelőnyt, az egyik legismertebb közgazdasági elméletet. Egy vicces videóval kezdünk, amit kolléganőm, Donna Budall készített, majd Alex visz bennebb a a viszonylagos versenyelőnybe és ad számotokra fel néhány otthoni megoldandó problémát, amivel tesztelhetitek magatokat. - Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkeljetek a kvízekre, ha tovább szeretnél lépni, klikkelj a következő videóra. Fordította: Mandel Kinga Magdolna Ellenőrizte, lektorálta: Mandel Kinga Magdolna