< Return to Video

A Tengeri Fajszámlálás

  • 0:01 - 0:03
    Bolygónk felszínének 70%-a óceán.
  • 0:03 - 0:05
    Arthur C. Clarke-nak igaza lehetett,
  • 0:05 - 0:08
    hogy a Földet talán inkább Óceánnak
  • 0:08 - 0:11
    kellett volna elnevezni.
  • 0:11 - 0:13
    Az óceánok módfelett termékenyek:
  • 0:13 - 0:14
    ez a fotoszintézist érzékeltető
  • 0:14 - 0:16
    műholdfelvételen is látható.
  • 0:16 - 0:19
    A naponta létrejövő élet fele
    az óceánokból származik,
  • 0:19 - 0:22
    s a belélegzett oxigén fele is.
  • 0:22 - 0:25
    Az ócán a biológiai sokféleség
    jelentős színtere,
  • 0:25 - 0:27
    nagy része számunkra ismeretlen.
  • 0:27 - 0:29
    Ma erről mesélek.
  • 0:29 - 0:31
    S még nem is említettem
  • 0:31 - 0:33
    az óceánból kitermelt fehérjét.
  • 0:33 - 0:35
    a világ szükségletének tizedét,
  • 0:35 - 0:38
    némely szigetországénak a 100%-át.
  • 0:39 - 0:40
    Ha leereszkednénk
  • 0:40 - 0:42
    az óceán élhető bioszférájának 95%-ába,
  • 0:42 - 0:44
    hamar sötét éj borulna ránk,
  • 0:44 - 0:46
    s csak lumineszkáló lények
  • 0:46 - 0:48
    fénye villanna fel itt-ott.
  • 0:48 - 0:50
    S ha felkapcsolhatnánk a villanyt,
  • 0:50 - 0:52
    látványos lényeket láthatnánk tovaúszni,
  • 0:52 - 0:54
    mert az ott honos fajok
  • 0:54 - 0:57
    csak az óceán legmélyén élnek meg.
  • 0:57 - 0:59
    Egyszer csak megpillantanánk
    a tengerfenéket is.
  • 0:59 - 1:02
    Földünk felszínének zömét foglalja el,
  • 1:02 - 1:04
    az összes élőhelynél többet.
  • 1:04 - 1:07
    A Hold és a Mars felszínét jobban
  • 1:07 - 1:08
    ismerjük a tengerfenéknél,
  • 1:08 - 1:10
    noha a Holdról vagy a Marsról még
  • 1:10 - 1:13
    egyetlen gramm élelmet,
    lélegzetnyi oxigént
  • 1:13 - 1:16
    vagy egy csepp vizet sem nyertünk ki.
  • 1:16 - 1:18
    Tíz éve jött létre a nemzetközi
  • 1:18 - 1:20
    "Tengeri Fajszámláló Program".
  • 1:20 - 1:22
    Célja az óceánok életének
  • 1:22 - 1:25
    jobb és pontosabb megismerése.
  • 1:25 - 1:27
    Összesen 17 különböző projektből áll.
  • 1:27 - 1:29
    Az ábrán a projektek hatókörét látják.
  • 1:29 - 1:32
    S remélem, elismerik, hogy
  • 1:32 - 1:34
    globális hatókörű. Úgy kezdődött,
  • 1:34 - 1:36
    hogy két kutató, Fred Grassle
  • 1:36 - 1:39
    és Jesse Ausubel találkozott
    a neves Woods Hole-i oceanográfiai
  • 1:39 - 1:42
    intézetben, ahol vendégek voltak.
  • 1:42 - 1:45
    Fred a tengeri biológiai sokféleség
    állapotán siránkozott,
  • 1:45 - 1:47
    s azon, hogy senki sem tesz semmit.
  • 1:47 - 1:49
    E beszélgetés eredménye lett
  • 1:49 - 1:51
    a fajszámláló program, melyben
  • 1:51 - 1:53
    80 országból 2700 tudós vett részt.
  • 1:53 - 1:56
    Összesen 540 óceáni felfedezőutat tettek,
  • 1:56 - 1:59
    melynek költsége
    650 millió dollárra rúgott.
  • 1:59 - 2:01
    Az óceáni élővilág eloszlásának,
  • 2:01 - 2:04
    sokféleségének és bőségének
    tanulmányozása volt a célunk.
  • 2:05 - 2:07
    S hogy mire bukkantunk?
  • 2:07 - 2:08
    Lenyűgöző új fajokra,
  • 2:08 - 2:11
    meseszép dolgokra akadtunk
  • 2:11 - 2:13
    a partok s az árkok mélyén,
  • 2:13 - 2:17
    a mikrobák s a halak rajaiban,
    és sok más faj világában.
  • 2:17 - 2:19
    Munkánk határát
    nem a feltáratlan sokféleség,
  • 2:19 - 2:21
    hanem a rendszertan tudósai szabták meg.
  • 2:21 - 2:23
    Dolguk az új fajok leírása és besorolása.
  • 2:23 - 2:25
    A rendszertanosok ma már, úgymond,
  • 2:25 - 2:29
    maguk is veszélyeztetett
    és kihalóban lévő faj tagjai.
  • 2:29 - 2:30
    Manapság naponta
  • 2:30 - 2:33
    4-5 új óceáni fajt írnak le.
  • 2:33 - 2:35
    De sokkal magasabb lehetne a számuk.
  • 2:36 - 2:38
    Én Új-Fundlandról,
    Kanadából származom.
  • 2:38 - 2:40
    Ennél a kontinens keleti partjánál fekvő
  • 2:40 - 2:43
    szigetnél éltük át a történelem egyik
  • 2:43 - 2:45
    legsúlyosabb halászati katasztrófáját.
  • 2:45 - 2:47
    Itt egy kisfiút láthatnak egy tőkehallal.
  • 2:47 - 2:49
    A felvétel 1900 táján készült.
  • 2:49 - 2:51
    Mikor olyan idős voltam, mint ez a kisfiú,
  • 2:51 - 2:53
    nagypapámmal eljártunk halászni,
  • 2:53 - 2:55
    s néha kifogtunk egy feleakkora halat.
  • 2:55 - 2:57
    Azt hittem, hogy ez a szokásos méret,
  • 2:57 - 2:59
    hisz sosem láttam nagyobb halat.
  • 2:59 - 3:02
    Ma, 20 évvel az
    állomány összeomlása után,
  • 3:02 - 3:05
    ha egyáltalán fognánk valamit,
  • 3:05 - 3:07
    zsákmányunk jó esetben
    feleakkora lenne.
  • 3:07 - 3:10
    Ez az ún. "nullpont-vándorlás" jelensége.
  • 3:10 - 3:12
    Nem értékelhetjük megfelelően,
  • 3:12 - 3:14
    hogy mennyire termékenyek az óceánok,
  • 3:14 - 3:17
    mert nem lehettünk életünk során tanúi.
  • 3:17 - 3:20
    Sokan, köztük én is, úgy vélték,
  • 3:20 - 3:23
    hogy az óceánok túlhalászása
  • 3:23 - 3:25
    talán csak az elmúlt 50-100 évben
  • 3:25 - 3:27
    öltött aggasztó méreteket.
  • 3:27 - 3:29
    A fajszámlálás igyekezett
  • 3:29 - 3:31
    minden fellelhető információ
    alapján visszatekinteni.
  • 3:32 - 3:33
    Étlapokat, kolostori írásokat,
  • 3:33 - 3:35
    hajónaplókat bújtunk, hogy felmérjük,
  • 3:35 - 3:37
    milyen volt valaha az óceán.
  • 3:37 - 3:39
    Tudományos felméréseink ugyanis
  • 3:39 - 3:41
    csak a II. világháború óta vannak.
  • 3:41 - 3:43
    Kutatásunkból kiderült, hogy valójában már
  • 3:43 - 3:45
    a rómaiak kezdték a túlhalászást.
  • 3:45 - 3:48
    A rómaiak előtt nem ismerték a hűtést,
  • 3:48 - 3:50
    csak annyit halásztak, amennyit aznap
  • 3:50 - 3:52
    megettek, vagy aznap el tudtak adni.
  • 3:52 - 3:54
    De a rómaiak feltalálták a sózást.
  • 3:54 - 3:56
    Besózva lehetségessé vált a hal
  • 3:56 - 4:00
    tárolása és a messzire szállítása is.
  • 4:00 - 4:02
    Ez volt tehát az ipari halászat kezdete.
  • 4:03 - 4:05
    Az ábrán a veszteségek mértékéről
  • 4:05 - 4:08
    készített becsléseinket látják.
  • 4:08 - 4:10
    A prehisztorikus időszak
    az összevetés alapja.
  • 4:10 - 4:12
    Mintegy 65-98%-os a veszteség
  • 4:12 - 4:14
    a főbb élőlények esetében,
  • 4:14 - 4:16
    ahogy az ábra is mutatja.
  • 4:16 - 4:19
    A védett fajok esetében –
  • 4:19 - 4:22
    pl. a tengeri emlősöknél és madaraknál –
  • 4:22 - 4:23
    nő az állomány.
  • 4:23 - 4:25
    Tehát nincs még veszve a remény.
  • 4:25 - 4:28
    De a sózás gyakran az állomány
    kimerítéséhez vezetett.
  • 4:29 - 4:31
    Más bizonyítékunk is van.
  • 4:31 - 4:34
    A Florida partjainál
    kifogott legnagyobb halak.
  • 4:34 - 4:36
    A fotó az 1950-es években készült.
  • 4:36 - 4:38
    Figyeljék a jobb oldali vonalmértéket,
  • 4:38 - 4:40
    mert a 80-as évek felvételén
  • 4:40 - 4:42
    már sokkal kisebbek a díjnyertes halak.
  • 4:42 - 4:44
    Valamint változást tapasztalhatunk
  • 4:44 - 4:46
    a kifogott halak fajtáiban is.
  • 4:46 - 4:48
    A díjnyertes halak mérete
  • 4:48 - 4:51
    2007-ben már nevetségesen kicsi.
  • 4:51 - 4:52
    De a dolog nem vicces.
  • 4:52 - 4:54
    Az óceánok csökkent termékenységéért
  • 4:54 - 4:57
    mi, emberek, vagyunk a felelősek.
  • 4:58 - 5:00
    Mi maradt hát benne? Sok minden.
  • 5:00 - 5:03
    Ezekről az izgalmas dolgokról
    szeretnék mesélni.
  • 5:03 - 5:04
    Kezdjük a technológiával,
  • 5:04 - 5:06
    mert a TED-en mégiscsak
  • 5:06 - 5:09
    ez a fő érdekesség.
  • 5:09 - 5:10
    A mélységek felkutatására
  • 5:10 - 5:12
    távirányított járműveink vannak.
  • 5:12 - 5:15
    Ezeket leeresztjük a tengerfenékre.
  • 5:15 - 5:19
    Úgymond ezek a szemünk s kezünk.
  • 5:19 - 5:21
    Emlékszem, néhány éve hirtelen
  • 5:21 - 5:24
    le kellett mondanom egy kutatóutat.
  • 5:24 - 5:27
    De műholdon keresztül a dolgozószobámból,
  • 5:27 - 5:30
    teázva, kutyámmal a lábamnál,
    mégis részt tudtam venni benne.
  • 5:30 - 5:33
    Szóltam az irányítónak,
    "innen egy mintát"!
  • 5:33 - 5:35
    S már vette is.
  • 5:35 - 5:37
    Ennyire modern eszközeink vannak.
  • 5:37 - 5:40
    Egy évtizede még csak álmodhattunk róluk.
  • 5:40 - 5:41
    Mintát vehetünk az élőhelyről,
  • 5:41 - 5:43
    távol a víz felszínétől
  • 5:43 - 5:45
    és a fénytől.
  • 5:46 - 5:48
    Egyik leghasznosabb eszközünk
  • 5:48 - 5:50
    az akusztika, illetve hanghullámok.
  • 5:50 - 5:52
    Előnyük, hogy a fénnyel ellentétben
  • 5:52 - 5:54
    kitűnően terjednek vízben is.
  • 5:54 - 5:56
    A kibocsátott hanghullámok
  • 5:56 - 5:59
    visszaverődnek pl. a halakról.
  • 5:59 - 6:02
    Pl. itt egy kutató két hajóval indult el.
  • 6:02 - 6:04
    Az egyik hajó hanghullámokat bocsátott ki.
  • 6:04 - 6:06
    Ha visszaverődtek, a második hajó fogta.
  • 6:06 - 6:09
    Egy perc alatt megbecsülhettük,
  • 6:09 - 6:11
    hogy hol találjuk a 250 milliárd
  • 6:11 - 6:13
    egyedből álló heringrajt.
  • 6:13 - 6:16
    Kb. Manhattan nagyságú raj!
  • 6:16 - 6:18
    Ez egy igen hasznos halászati eszköz,
  • 6:18 - 6:21
    mert fontos tudnunk, mennyi hal van még.
  • 6:22 - 6:23
    Műholdas jelölésekkel is
  • 6:23 - 6:25
    térképezzük fel a fajok útját.
  • 6:26 - 6:27
    A levegőért feljövő fajok
  • 6:27 - 6:30
    mint pl. ez az elefántfóka,
  • 6:30 - 6:31
    adatokat küldhetnek nekünk.
  • 6:31 - 6:34
    Elmesélik, most konkrétan hol vannak.
  • 6:34 - 6:36
    Ez alapján berajzolhatjuk az útvonalukat.
  • 6:36 - 6:38
    Pl. a sötétkék pettyek azt jelzik,
  • 6:38 - 6:40
    merre úszik a fóka a Csendes-óceánban.
  • 6:40 - 6:44
    A színvakok türelmét kérem,
    önöknek ez nem sokat mond,
  • 6:44 - 6:45
    de azért figyeljenek tovább.
  • 6:46 - 6:47
    A felszínre nem jövők
  • 6:47 - 6:49
    leváló s felszínre kerülő csipet kapnak,
  • 6:49 - 6:52
    amik a fényről, a napkeltéről
    és napnyugtáról gyűjtenek adatot.
  • 6:52 - 6:54
    Egy kis idő múlva a csipek
  • 6:54 - 6:58
    ismét a felszínre bukkannak,
    és elküldik a partra az adataikat.
  • 6:58 - 7:01
    Mert ugye a GPS nem működik víz alatt.
    Ezért kellenek.
  • 7:01 - 7:03
    Így azonosítjuk a kékkel jelölt pályákat,
  • 7:03 - 7:06
    illetve azokat az óceáni helyeket,
  • 7:06 - 7:07
    amelyek kiemelten fontosak
  • 7:07 - 7:09
    az óceánok megőrzésében.
  • 7:10 - 7:11
    Biztosan önöknél is
  • 7:11 - 7:15
    beszkennelik a bevásárlóközpontokban
    a termékeket.
  • 7:15 - 7:17
    Minden terméken van egy vonalkód,
  • 7:17 - 7:19
    amelyet a számítógép beolvas.
  • 7:19 - 7:22
    A genetikusok egy hasonló
    eszköze a genetikai vonalkód.
  • 7:22 - 7:24
    Ez a típusú vonalkód
  • 7:24 - 7:26
    egy bizonyos génre, a CO1-re épül,
  • 7:26 - 7:29
    amely minden fajnál egyedi.
  • 7:29 - 7:31
    Emiatt minden faj egyértelműen
  • 7:31 - 7:33
    azonosítható. Még akkor is,
  • 7:33 - 7:35
    ha pl. két faj ránézésre hasonlít,
  • 7:35 - 7:37
    de biológiailag gyökeresen különbözik.
  • 7:37 - 7:39
    Jó példa erre, s el is szoktam mesélni,
  • 7:39 - 7:42
    két fiatal lány, két New York-i
    gimnazista történetét,
  • 7:42 - 7:44
    akik közreműködtek a fajszámlálásnál.
  • 7:44 - 7:47
    New York-i piacokról és éttermekből
    gyűjtöttek nekünk halat,
  • 7:47 - 7:49
    és ellátták vonalkóddal.
  • 7:49 - 7:52
    Helytelenül címkézett halat találtak.
  • 7:52 - 7:53
    Pl. ahol a csomagoláson
  • 7:53 - 7:55
    értékes tonhalat hirdetett a címke,
  • 7:55 - 7:59
    de tilapia volt, egy kevésbé értékes hal.
  • 7:59 - 8:01
    Találtak egy veszélyeztetett fajt is,
  • 8:01 - 8:02
    amit gyakori fajként árultak.
  • 8:02 - 8:05
    A vonalkódokból tudhatjuk meg,
  • 8:05 - 8:07
    mi kerül a kezünkbe, s a gyomrunkba.
  • 8:08 - 8:10
    Az Ocean Biogeographic Information System
  • 8:10 - 8:12
    a fajszámlálás adatbázisa.
  • 8:12 - 8:15
    Nyílt hozzáférésű. Próbálják ki,
    töltsenek le róla valamit.
  • 8:15 - 8:17
    Rajta van a fajszámlálás összes adata,
  • 8:17 - 8:19
    s más projektek is bővítették a bázist.
  • 8:20 - 8:22
    Az adathalmaz alapján
  • 8:22 - 8:24
    szemléltethető az óceáni fajok eloszlása.
  • 8:24 - 8:26
    Ez a kép a meglévő adathalmazt ábrázolja.
  • 8:26 - 8:30
    E területekről van a legtöbb mintánk.
  • 8:30 - 8:31
    Sokat gyűjtöttünk
  • 8:31 - 8:33
    az Észak-Atlanti Óceán területén,
  • 8:33 - 8:35
    az Északi-tengerben,
  • 8:35 - 8:38
    s Észak-Amerika keleti partján.
  • 8:38 - 8:40
    A meleg színek jól
    feltárt területet jelölnek.
  • 8:40 - 8:42
    A hideg színek, a sötétkék és a fekete,
  • 8:42 - 8:44
    alig feltárt területet jelez.
  • 8:44 - 8:46
    Tehát 10 év kemény munkája ellenére
  • 8:46 - 8:49
    hatalmas területről alig van adatunk.
  • 8:49 - 8:52
    Egy texasi kutatócsoport,
    amely a Mexikói-öbölben dolgozik,
  • 8:52 - 8:54
    úgy döntött, "szabad idejükben"
  • 8:54 - 8:56
    összeszedik mindazt az adatot,
  • 8:56 - 8:59
    ami az öböl faji sokféleségéről létezik.
  • 8:59 - 9:01
    Listázták az összes ottani fajt,
  • 9:01 - 9:03
    élőhelyükkel együtt,
  • 9:03 - 9:07
    ami akkor ezoterikus,
    bár tudományos passziónak tűnt.
  • 9:07 - 9:09
    Aztán felrobbant a
    Deepwater Horizon fúrótorony.
  • 9:09 - 9:11
    Ez a kis tudományos passzió,
  • 9:11 - 9:14
    amelynek semmiféle
    anyagi indíttatása sem volt,
  • 9:14 - 9:16
    hirtelen kulcsfontosságú lett.
  • 9:16 - 9:19
    Ebből kiderült, mi lesz
    a helyzet az ökoszisztémával.
  • 9:19 - 9:21
    Az is, hogy mi lesz a perek végkimenete,
  • 9:21 - 9:24
    amelyekben több milliárd dollárról
    folyik majd a vita
  • 9:24 - 9:27
    az elkövetkező években.
  • 9:28 - 9:29
    No, de mire bukkantunk?
  • 9:29 - 9:31
    Órákig ecsetelhetném, de nincs erre időnk.
  • 9:31 - 9:33
    Hadd ismertessem inkább a fajszámlálás
  • 9:33 - 9:35
    során megismert kedvenc felfedezéseim.
  • 9:35 - 9:38
    Kíváncsiak voltunk sűrűn
    lakott területek hollétére.
  • 9:38 - 9:41
    Hol találhatjuk a legtöbb fajt?
  • 9:41 - 9:43
    Ha az ismert fajokat feltérképezzük,
  • 9:43 - 9:45
    a következő eloszlást tapasztalhatjuk.
  • 9:45 - 9:47
    A partok közelében élő,
  • 9:47 - 9:49
    címkével ellátott fajok általában
  • 9:49 - 9:51
    a trópusokon a legváltozatosabbak.
  • 9:51 - 9:53
    Persze ezt már jó ideje tudjuk,
  • 9:53 - 9:55
    ez nem tudományos áttörés.
  • 9:55 - 9:57
    Viszont az nagyon izgalmas,
  • 9:57 - 9:59
    hogy a nyílt óceánon élő fajok
  • 9:59 - 10:01
    a közepes szélességeken sokfélék igazán.
  • 10:01 - 10:04
    Ez az adat az állománykezelők
    hasznára válhat,
  • 10:04 - 10:07
    ha elsősorban a veszélyeztetett
    helyeket tartanák szemmel.
  • 10:07 - 10:11
    Globális léptékben is megoldható,
    s regionálisan is.
  • 10:11 - 10:13
    Ezért ennyire értékesek
    a biológiai sokféleség adatai.
  • 10:14 - 10:16
    A fajszámlálás során felfedezett fajok
  • 10:16 - 10:18
    többségükben picik, és alig láthatók.
  • 10:18 - 10:20
    De akad egy-két kivétel.
  • 10:20 - 10:22
    Pl. érdekes, hogy egy 3 kilós homár
  • 10:22 - 10:24
    idáig elkerülte a kutatók figyelmét,
  • 10:24 - 10:26
    pár évvel ezelőtt bukkantak csak rá,
  • 10:26 - 10:29
    mikor dél-afrikai halászok
    kiviteli engedélyt kértek
  • 10:29 - 10:32
    és a kutatók rájöttek, hogy
    valami újdonságra akadtak.
  • 10:32 - 10:34
    Hasonló az alaszkai "Arany V hínár" is.
  • 10:34 - 10:36
    Épp az alacsony vízszintet jelző pontnál
  • 10:36 - 10:38
    gyűjtötték be, s valószínűleg új faj.
  • 10:38 - 10:40
    Bár három méter hosszú,
  • 10:40 - 10:42
    sikerrel elkerülte a tudósok figyelmét.
  • 10:42 - 10:45
    Itt egy úszós polipot
    láthatnak. kb. 7 m hosszú.
  • 10:45 - 10:48
    Igaz persze, hogy a Közép-Atlanti-hátság
    mély vizeiben honos,
  • 10:48 - 10:50
    szóval nehéz lett is volna meglelni.
  • 10:50 - 10:54
    De van még lehetőség új
    és érdekes fajok felfedezésére.
  • 10:54 - 10:56
    Ezt a rákot jurai garnélaráknak
    neveztük el,
  • 10:56 - 10:58
    mert azt hittük, 50 éve kihalt már.
  • 10:58 - 11:00
    Lehet, így is volt, de kiderült,
  • 11:00 - 11:03
    hogy ma ismét él s virul
    Ausztrália partjai közelében.
  • 11:03 - 11:06
    Ez is bizonyíték rá, hogy az óceán
    a méretének köszönhetően,
  • 11:06 - 11:08
    sokáig őrizheti titkait.
  • 11:08 - 11:11
    Steven Spielberg meg pukkadjon meg.
  • 11:11 - 11:14
    A fajok eloszlása rendkívül változó.
  • 11:14 - 11:17
    Pl. sikerült a szurkos vészmadár
  • 11:17 - 11:20
    látványos vándorlását feltérképezni.
  • 11:20 - 11:22
    Új-Zélandtól egészen
  • 11:22 - 11:24
    Alaszkáig repül, majd vissza,
  • 11:24 - 11:26
    az örök nyár nyomában,
  • 11:26 - 11:28
    életciklusa más-más szakaszain.
  • 11:28 - 11:30
    Említeném még a Fehér Cápa Kávézót is.
  • 11:30 - 11:33
    A fehér cápák ott gyülekeznek.
  • 11:33 - 11:35
    Hogy miért, azt nem tudjuk.
  • 11:35 - 11:37
    A válasz a jövő zenéje.
  • 11:38 - 11:40
    Gimnáziumban azt tanultuk,
  • 11:40 - 11:43
    hogy az élőlényeknek oxigén
    kell a létezéshez.
  • 11:43 - 11:45
    Ez a mindössze fél mm-es lényecske
  • 11:45 - 11:47
    ugyan nem túl karizmatikus egy jelenség,
  • 11:47 - 11:49
    de csak a '80-as évek elején fedezték fel.
  • 11:49 - 11:51
    Érdekessége, hogy néhány évvel ezelőtt
  • 11:51 - 11:54
    a fajszámlálás tudósai felfedezték,
    hogy nagyszerűen megél
  • 11:54 - 11:56
    a Földközi-tenger mélyén levő
  • 11:56 - 11:58
    oxigénszegény üledékben.
  • 11:58 - 12:00
    Tehát most már tudjuk,
  • 12:00 - 12:02
    hogy van pár, oxigén nélkül élő állat,
  • 12:02 - 12:05
    s hogy a könyörtelen
    körülményekhez lehet alkalmazkodni.
  • 12:06 - 12:08
    Ha az óceán egész vizét felhörpintenénk,
  • 12:08 - 12:10
    a helyén maradna
  • 12:10 - 12:12
    a tengerfenék biomasszája.
  • 12:12 - 12:15
    A sarkok körül hatalmas, máshol pedig
  • 12:15 - 12:18
    elenyésző mennyiségű a biomassza.
  • 12:19 - 12:21
    Extrém viszonyok közt is van élet.
  • 12:21 - 12:22
    Pl. találtunk új fajokat,
  • 12:22 - 12:24
    amelyek jégben élnek,
  • 12:24 - 12:26
    és egy jég-alapú élelemháló tagjai.
  • 12:26 - 12:28
    S mi találtuk ezt a remek jetirákot is:
  • 12:28 - 12:32
    a Húsvét-szigetek környéki forró
    mélytengeri források lakóját.
  • 12:32 - 12:33
    Erre a fajra
  • 12:33 - 12:36
    felfigyelt a nagyközönség is.
  • 12:36 - 12:39
    Az idáig legmélyebbnek vélt,
    kb. 5000 méteres forrásokat,
  • 12:39 - 12:42
    és a 407 °C-os legforróbbakat
    is mi találtuk meg.
  • 12:42 - 12:44
    A déli Csendes-óceánban s az Arktiszon is,
  • 12:44 - 12:46
    ahol idáig létezésük sem sejlett.
  • 12:46 - 12:50
    Szóval még akár új
    területeket is felfedezhetünk.
  • 12:50 - 12:52
    S rengeteg ismeretlen van még.
  • 12:52 - 12:53
    Gyorsan összefoglalok
  • 12:53 - 12:55
    néhányat önöknek.
  • 12:55 - 12:58
    Kíváncsiskodhatnánk, hogy
    vajon hány hal van a tengerben?
  • 12:58 - 13:00
    Más fajoknál jobban ismerjük őket,
  • 13:00 - 13:02
    talán a tengeri emlősök kivételével.
  • 13:02 - 13:05
    A felfedezések gyakorisága alapján
    pontosan meghatározhatjuk,
  • 13:05 - 13:08
    hány fajt fogunk a jövőben felfedezni.
  • 13:08 - 13:10
    Ennek alapján úgy számoljuk,
  • 13:10 - 13:13
    hogy kb. 16500 tengeri halfajt ismerünk
  • 13:13 - 13:15
    s kb. 1000-4000 felfedezetlen lehet még.
  • 13:15 - 13:17
    Más szóval, aránylag jól állunk.
  • 13:17 - 13:19
    A halak kb. 75 százalékát ismerjük,
  • 13:19 - 13:21
    vagy akár 90 százalékát.
  • 13:21 - 13:24
    De ahogy mondom,
    a halakat ismerjük legjobban.
  • 13:24 - 13:27
    Más fajcsoportokra vonatkozó
    ismereteink sokkal szerényebbek.
  • 13:27 - 13:29
    A következő szám egy friss tanulmányból
  • 13:29 - 13:32
    származik, amely nemsokára
    megjelenik a PLoS Biology oldalain.
  • 13:32 - 13:34
    Előrejelzi, kb. hány új fajt találhatunk
  • 13:34 - 13:36
    még szárazföldön és óceánban.
  • 13:36 - 13:38
    A tanulmány szerint
  • 13:38 - 13:41
    az összes óceáni faj talán 9%-át ismerjük.
  • 13:41 - 13:43
    Tehát a fajszámlálás után is
  • 13:43 - 13:45
    91% még felfedezésre vár.
  • 13:45 - 13:47
    Ez mindent egybevetve
  • 13:47 - 13:49
    kb. kétmillió fajt jelent.
  • 13:49 - 13:51
    Tehát rengeteg munka vár még ránk,
  • 13:51 - 13:53
    sok ismeretlen maradt még.
  • 13:53 - 13:55
    Ez a baktérium pl.
  • 13:55 - 13:58
    Chile partjainál lebegő szőnyegek része.
  • 13:58 - 14:00
    A szőnyegek akkorák mint Görögország.
  • 14:00 - 14:03
    A baktérium szabad szemmel látható.
  • 14:03 - 14:06
    Képzeljék el, mekkora biomassza.
  • 14:06 - 14:08
    De a legérdekesebb a mikrobáknál,
  • 14:08 - 14:10
    milyen elképesztően sokféle van belőlük.
  • 14:10 - 14:12
    Egyetlen csepp óceánvízben
  • 14:12 - 14:14
    160 féle mikroba lehet.
  • 14:14 - 14:16
    Az óceánokban
  • 14:16 - 14:19
    egymilliárd fajtájú mikroba lehet.
  • 14:19 - 14:22
    Roppant izgalmas. Mi a szerepük?
  • 14:22 - 14:24
    Fogalmunk sincs.
  • 14:24 - 14:26
    A fajszámlálás legizgalmasabb felfedezése
  • 14:26 - 14:28
    a tudomány általános szerepe.
  • 14:28 - 14:30
    Ezen az éjszakai felvételen látszik,
  • 14:30 - 14:32
    rengeteg terület van még a Földön,
  • 14:32 - 14:35
    ahol fejlettebb az emberi társadalom,
  • 14:35 - 14:37
    s vannak olyanok, ahol kevésbé.
  • 14:37 - 14:39
    Köztük az óceán hatalmas, sötét,
  • 14:39 - 14:41
    alig feltárt területe húzódik.
  • 14:41 - 14:43
    Hangsúlyozni szeretném:
  • 14:43 - 14:45
    az óceán összeköt bennünket.
  • 14:45 - 14:47
    A tengeri fajokat nem érdeklik a határok.
  • 14:47 - 14:49
    Arra mennek, ahova akarnak.
  • 14:49 - 14:52
    Rendkívül fontos tehát,
  • 14:52 - 14:54
    hogy teljesen együttműködjünk.
  • 14:54 - 14:56
    Az Édenkert nagy részét már elvesztettük.
  • 14:56 - 14:59
    Nyoma sincs az Északi-tengerben
  • 14:59 - 15:01
    valaha oly bőségesen élt tonhalnak.
  • 15:01 - 15:04
    Fenék-vonóhálóval kutatták át
    a Földközi-tenger mélyét,
  • 15:04 - 15:06
    s több szemetet találtak, mint állatot.
  • 15:06 - 15:09
    S ez mélytengeri környezet,
    mely sokak szerint
  • 15:09 - 15:12
    a Föld még szűz élőhelyei közt van.
  • 15:12 - 15:14
    Sok más kényszerítő okunk is van.
  • 15:14 - 15:16
    Gond az óceánok savasodása, melegedése,
  • 15:16 - 15:19
    s hogy a jelenségeknek milyen
    hatásuk lesz a korallzátonyokra.
  • 15:19 - 15:22
    Még a mi életünkben, évtizedeken belül
  • 15:22 - 15:24
    nagyon károsodnak a korallzátonyok.
  • 15:24 - 15:27
    A fennmaradó időmet
  • 15:27 - 15:29
    tölthetném siránkozással,
  • 15:29 - 15:31
    de útravalónak inkább derűsebbet adnék.
  • 15:31 - 15:33
    A nagy kihívás előttünk
  • 15:33 - 15:35
    a maradék megőrzése,
  • 15:35 - 15:37
    hiszen még annyi szépség maradt.
  • 15:37 - 15:39
    Az óceánok annyira termékenyek,
  • 15:39 - 15:42
    s annyi minden van bennük,
    ami lényeges az embereknek,
  • 15:42 - 15:45
    hogy még önző szempontból is érdekünk
  • 15:45 - 15:47
    sikeresebben eljárni, mint a múltban.
  • 15:47 - 15:49
    Találjuk meg és őrizzük meg
  • 15:49 - 15:51
    a fajfenntartáshoz fontos helyeket.
  • 15:51 - 15:53
    Hisz lélegzetelállítóan szépek,
  • 15:53 - 15:55
    s a lélegzetünkhöz
  • 15:55 - 15:57
    szükséges oxigént is ők adják.
  • 15:57 - 16:00
    A fajszámlálás tudósai esőben, hidegben,
  • 16:00 - 16:02
    víz alatt és a víz felszínén dolgoztak,
  • 16:02 - 16:04
    hogy megvilágítsák a legcsodálatosabb
  • 16:04 - 16:06
    felfedezéseket, a hatalmas ismeretlent,
  • 16:06 - 16:09
    s az óceáni életre jellemző
    látványos alkalmazkodást.
  • 16:09 - 16:12
    Mindegy, hogy önök jak pásztorok
    a chilei hegységekben,
  • 16:12 - 16:15
    vagy brókerek New Yorkban,
  • 16:15 - 16:17
    vagy edinburgh-i TED munkatársak,
  • 16:17 - 16:19
    az óceán létfontosságú mindannyiunknak.
  • 16:19 - 16:21
    Pusztulása a mi végünket is jelenti.
  • 16:21 - 16:23
    Köszönöm figyelmüket.
  • 16:23 - 16:26
    (Taps)
Title:
A Tengeri Fajszámlálás
Speaker:
Paul Snelgrove
Description:

Paul Snelgrove oceanográfus tízéves projektjük eredményeit ismerteti, melynek során az óceánok élővilágának fajait számlálták meg. Az előadás alatt fantasztikus felvételeket láthatunk a fajszámlálás legmeglepőbb felfedezéseiről.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
16:26
Judit Szabo edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Judit Szabo edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Judit Szabo edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Judit Szabo approved Hungarian subtitles for A census of the ocean
Péter Pallós accepted Hungarian subtitles for A census of the ocean
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Péter Pallós edited Hungarian subtitles for A census of the ocean
Show all

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.