-
A világon minden atomokból áll.
-
Igen, minden.
-
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,
-
még a mobiltelefonunk alkatrészei is.
-
De mi azok az atomok?
-
Mi van az atomokban?
-
Mitől válik atommá az atom?
-
Az atomok icipici részecskék,
az anyag elemi egységei,
-
mint az építőkockák.
-
Ám maguk az atomok is
-
kisebb, szubatomi részekből állnak,
-
protonokból, neutronokból
és elektronokból.
-
Lássuk ezt az egyszerűsített ábrát,
-
hogy megismerjük e szubatomi részecskéket
-
és az atom szerkezetét.
-
Az atom központjában van az atommag,
-
amely protonokból és neutronokból áll.
-
Az atommagot elektronfelhő veszi körül.
-
Az elektronok leginkább
itt fordulnak elő.
-
Az atommagot a valós méreténél
sokkal nagyobbra rajzoltam.
-
Az atom elektronfelhője
-
akár 100 ezerszer is nagyobb lehet,
mint az atommag.
-
Tehát az elektronfelhő alkotja
-
az atom térfogatának legnagyob részét.
-
A protonok, neutronok és elektronok
-
töltése és tömege eltérő.
-
Nézzük először a töltésüket!
-
A protonok egyszeres pozitív
töltéssel rendelkeznek,
-
az elektronok töltése pedig
egyszeresen negatív.
-
E töltések egyenlő nagyságúak,
és ellentétes előjelűek,
-
ezért az atomokban,
ahol a számuk mindig egyenlő,
-
a töltéseik kiegyenlítik egymást.
-
A neutronoknak nincsen töltése,
azaz semlegesek.
-
Mi a helyzet a tömeggel?
-
A szubatomi részecskék tömegét
-
atomi tömegegységben adjuk meg
-
amit (az angolban) U betű jelöl.
-
A protonok és neutronok tömege
nagyjából hasonló, 1 egységnyi.
-
Ehhez képest az elektronok tömege
-
mindössze 0,0005 egységnyi,
-
azaz kb. 2000-szer kisebb a tömegük,
-
mint a protonoké vagy a neutronoké.
-
Így az atom szinte teljes tömegét
-
az atommag teszi ki
-
és nem az elektronfelhő.
-
A világon minden atomokból áll.
-
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,
-
és a mobiltelefonunk is.
-
Bár ezek nagyon különböznek,
-
de az őket alkotó atomokat egyaránt
-
protonok, neutronok és elektronok építik fel.
Khan Academy
