A világon minden atomokból áll.

Igen, minden.

A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,

még a mobiltelefonunk alkatrészei is.

De mi azok az atomok?

Mi van az atomokban?

Mitől válik atommá az atom?

Az atomok icipici részecskék,
az anyag elemi egységei,

mint az építőkockák.

Ám maguk az atomok is

kisebb, szubatomi részekből állnak,

protonokból, neutronokból
és elektronokból.

Lássuk ezt az egyszerűsített ábrát,

hogy megismerjük e szubatomi részecskéket

és az atom szerkezetét.

Az atom központjában van az atommag,

amely protonokból és neutronokból áll.

Az atommagot elektronfelhő veszi körül.

Az elektronok leginkább
itt fordulnak elő.

Az atommagot a valós méreténél
sokkal nagyobbra rajzoltam.

Az atom elektronfelhője

akár 100 ezerszer is nagyobb lehet,
mint az atommag.

Tehát az elektronfelhő alkotja

az atom térfogatának legnagyob részét.

A protonok, neutronok és elektronok

töltése és tömege eltérő.

Nézzük először a töltésüket!

A protonok egyszeres pozitív
töltéssel rendelkeznek,

az elektronok töltése pedig
egyszeresen negatív.

E töltések egyenlő nagyságúak,
és ellentétes előjelűek,

ezért az atomokban,
ahol a számuk mindig egyenlő,

a töltéseik kiegyenlítik egymást.

A neutronoknak nincsen töltése,
azaz semlegesek.

Mi a helyzet a tömeggel?

A szubatomi részecskék tömegét

atomi tömegegységben adjuk meg

amit (az angolban) U betű jelöl.

A protonok és neutronok tömege
nagyjából hasonló, 1 egységnyi.

Ehhez képest az elektronok tömege

mindössze 0,0005 egységnyi,

azaz kb. 2000-szer kisebb a tömegük,

mint a protonoké vagy a neutronoké.

Így az atom szinte teljes tömegét

az atommag teszi ki

és nem az elektronfelhő.

A világon minden atomokból áll.

A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,

és a mobiltelefonunk is.

Bár ezek nagyon különböznek,

de az őket alkotó atomokat egyaránt

protonok, neutronok és elektronok építik fel.