WEBVTT

00:00:00.495 --> 00:00:03.960
A világon minden atomokból áll.

00:00:03.960 --> 00:00:05.880
Igen, minden.

00:00:05.880 --> 00:00:08.760
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,

00:00:08.760 --> 00:00:11.580
még a mobiltelefonunk alkatrészei is.

00:00:11.580 --> 00:00:13.800
De mi azok az atomok?

00:00:13.800 --> 00:00:15.870
Mi van az atomokban?

00:00:15.870 --> 00:00:18.123
Mitől válik atommá az atom?

00:00:19.050 --> 00:00:22.500
Az atomok icipici részecskék,
az anyag elemi egységei,

00:00:22.500 --> 00:00:24.180
mint az építőkockák.

00:00:24.180 --> 00:00:26.280
Ám maguk az atomok is

00:00:26.280 --> 00:00:29.490
kisebb, szubatomi részekből állnak,

00:00:29.490 --> 00:00:33.840
protonokból, neutronokból
és elektronokból.

00:00:33.840 --> 00:00:36.007
Lássuk ezt az egyszerűsített ábrát,

00:00:36.007 --> 00:00:38.430
hogy megismerjük e szubatomi részecskéket

00:00:38.430 --> 00:00:40.690
és az atom szerkezetét.

00:00:40.690 --> 00:00:43.710
Az atom központjában van az atommag,

00:00:43.710 --> 00:00:47.520
amely protonokból és neutronokból áll.

00:00:47.520 --> 00:00:50.880
Az atommagot elektronfelhő veszi körül.

00:00:50.880 --> 00:00:54.835
Az elektronok leginkább
itt fordulnak elő.

00:00:54.835 --> 00:00:58.070
Az atommagot a valós méreténél
sokkal nagyobbra rajzoltam.

00:00:58.070 --> 00:00:59.744
Az atom elektronfelhője

00:00:59.744 --> 00:01:03.900
akár 100 ezerszer is nagyobb lehet,
mint az atommag.

00:01:03.900 --> 00:01:06.210
Tehát az elektronfelhő alkotja

00:01:06.210 --> 00:01:08.368
az atom térfogatának legnagyob részét.

00:01:08.970 --> 00:01:11.161
A protonok, neutronok és elektronok

00:01:11.161 --> 00:01:14.398
töltése és tömege eltérő.

00:01:14.398 --> 00:01:17.130
Nézzük először a töltésüket!

00:01:17.130 --> 00:01:20.290
A protonok egyszeres pozitív
töltéssel rendelkeznek,

00:01:20.290 --> 00:01:24.390
az elektronok töltése pedig
egyszeresen negatív.

00:01:24.390 --> 00:01:27.030
E töltések egyenlő nagyságúak,
és ellentétes előjelűek,

00:01:27.030 --> 00:01:30.900
ezért az atomokban,
ahol a számuk mindig egyenlő,

00:01:30.900 --> 00:01:33.030
a töltéseik kiegyenlítik egymást.

00:01:33.030 --> 00:01:37.590
A neutronoknak nincsen töltése,
azaz semlegesek.

00:01:37.590 --> 00:01:39.100
Mi a helyzet a tömeggel?

00:01:39.100 --> 00:01:42.940
A szubatomi részecskék tömegét

00:01:42.940 --> 00:01:45.600
atomi tömegegységben adjuk meg

00:01:45.600 --> 00:01:47.760
amit (az angolban) U betű jelöl.

00:01:47.760 --> 00:01:52.620
A protonok és neutronok tömege
nagyjából hasonló, 1 egységnyi.

00:01:52.620 --> 00:01:55.100
Ehhez képest az elektronok tömege

00:01:55.100 --> 00:01:58.710
mindössze 0,0005 egységnyi,

00:01:58.710 --> 00:02:01.350
azaz kb. 2000-szer kisebb a tömegük,

00:02:01.350 --> 00:02:04.350
mint a protonoké vagy a neutronoké.

00:02:04.350 --> 00:02:07.424
Így az atom szinte teljes tömegét

00:02:07.424 --> 00:02:08.922
az atommag teszi ki

00:02:08.922 --> 00:02:11.494
és nem az elektronfelhő.

00:02:11.950 --> 00:02:15.340
A világon minden atomokból áll.

00:02:15.340 --> 00:02:18.390
A belélegzett levegő, a víz, amit iszunk,

00:02:18.390 --> 00:02:20.190
és a mobiltelefonunk is.

00:02:20.190 --> 00:02:22.290
Bár ezek nagyon különböznek,

00:02:22.290 --> 00:02:27.600
de az őket alkotó atomokat egyaránt

00:02:27.600 --> 00:02:30.453
protonok, neutronok és elektronok építik fel.