Elemek és a rendszám | Atomszerkezet | Kémia | Khan Academy

Sokféle atom létezik, melyek különböző elemeket alkotnak, és minden elemnek megvannak a saját, egyedi fizikai és kémiai tulajdonságai. Az elemeket az atomjaik protonszáma, azaz a rendszám határozza meg. A periódusos rendszer az elemeket a rendszám szerinti rendezi sorba, és olyan alapvető adatokat mutat meg róluk, mint például a nevük és vegyjelük.

Kémia a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/science
Tudtad, hogy minden kémiai anyagokból áll? A kémia az anyagokat vizsgálja: azok összetételét, tulajdonságait és reakcióképességét. Ez nagyjából a középiskola első évének tananyagát fedi le. Az algebra alapos ismerete segítségünkre lehet.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) csapatának munkája.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:

https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/khanacademymagyar/

Tudjuk, hogy a világegyetemben minden
anyag atomokból áll,

de nem minden atom egyforma.

Sok fajtájuk van, melyeket
elemeknek hívunk,

és mindnek megvannak az egyedi
fizikai és kémiai tulajdonságai.

Sok elem már ismerős lehet számodra is.

Például az elemek közé tartozik
az oxigén, a szén és az arany is.

Mások talán kevésbé ismerősek,

például a bizmut, a xenon és az ozmium.

Az elemeket az atomjaikban található
protonok száma különbözteti meg.

Az atom magjában lévő protonok számát

rendszámnak nevezzük, és Z-vel jelöljük.

Például a hélium rendszáma 2.

Ez azt jelenti, hogy minden héliumatomban
két proton található.

Egy másik példa a vas,

melynek rendszáma 26,

azaz minden vasatomban 26 proton van.

Egy elem rendszáma ezen kívül azonos

az elem semleges atomjaiban levő
elektronok számával is.

Tudjuk, hogy az egyenlő nagyságú
ellentétes töltések összege zérus,

tehát ahhoz, hogy semleges legyen,

egy atomban ugyanannyi +1-es töltésű
protonnak kell lennie,

mint -1-es töltésű elektronnak.

Ebből következik, hogy a héliumatomban
két elektronnak kell lennie,

míg a vasatomban 26-nak.

Az összes ismert elemet a rendszám alapján

rendszerezve mutatja be
a periódusos rendszer.

A periódusos rendszerben az elemek

növekvő rendszám szerint vannak sorban,

ahogy haladunk balról jobbra,
illetve felülről lefelé.

Az elemek a tulajdonságaik alapján

oszlopokba is vannak rendezve.

Az azonos oszlopban levő elemeknek

általában hasonlóak a fizikai és
kémiai tulajdonságai.

Minden elemet egy vegyjellel jelölünk,

ami egy egyedi, 1 vagy 2 betűs rövidítés.

A vegyjel a periódusos rendszerben

az elem rendszáma alatt látható.

Sok vegyjel az elemek
angol(ban is használt) nevéből származik.

Például a hidrogén vegyjele H,

az alumíniumé Al.

Néhány vegyjel azonban az elem

latin nevéből származik.

Például az ólom vegyjele Pb, ami a latin
plumbum névből ered.

Vegyük észre, hogy ha a vegyjel kétbetűs,

akkor a másodikat kisbetűvel írjuk!

Ezek az információk
a periódusos rendszerben

az elem rubrikájában találhatók meg.

Példaként itt van a nitrogén rubrikája.

Legfelül látható a nitrogén rendszáma: 7.

Emlékezzünk vissza:
ez a nitrogénatomban található

protonok száma,
és egyúttal az elektronoké is.

Alatta a nitrogén vegyjele látható: N,

ami alatt a neve következik.

Sokszor még egy számot láthatunk

az elem rubrikájának alján,

ami az atomtömeget mutatja.

Erről egy másik videóban fogunk
részletesen beszélni.

Azért jó ezeket az információkat

egy helyen látni,

mert így ha egy adatot tudunk
egy elemről,

akár a rendszámát, akár a vegyjelét,
akár a nevét,

a periódusos rendszer segítségével
megtudhatjuk a többi adatát.

Nézzünk néhány példát!

Ha az elem a foszfor,

mi a rendszáma és a vegyjele?

A periódusos rendszert böngészve

megtalálhatjuk a foszfort,

és láthatjuk, hogy a rendszáma 15,
a vegyjele pedig P.

Nézzünk még egy példát!

Ha tudjuk, hogy a vegyjel Hg,

mi a neve az elemnek,
és hány protont tartalmaznak az atomjai?

Itt van a periódusos rendszerben a Hg jel.

Az elem neve higany, a rendszáma 80,

tehát 80 protonja van.

Összefoglalva:

A világegyetemet különböző atomok,

avagy elemek építik fel,

és ezek az elemek a periódusos rendszerben

a rendszámuk szerint elrendezve
foglalnak helyet.

Ha legközelebb felnézel a csillagos égre,

tudni fogod, hogy minden, ami ott van,
elemekből épül fel.