1 00:00:00,000 --> 00:00:04,860 Tudjuk, hogy a világegyetemben minden anyag atomokból áll, 2 00:00:04,860 --> 00:00:08,340 de nem minden atom egyforma. 3 00:00:08,340 --> 00:00:11,880 Sok fajtájuk van, melyeket elemeknek hívunk, 4 00:00:11,880 --> 00:00:16,050 és mindnek megvannak az egyedi fizikai és kémiai tulajdonságai. 5 00:00:16,050 --> 00:00:18,900 Sok elem már ismerős lehet számodra is. 6 00:00:18,900 --> 00:00:25,170 Például az elemek közé tartozik az oxigén, a szén és az arany is. 7 00:00:25,170 --> 00:00:27,150 Mások talán kevésbé ismerősek, 8 00:00:27,150 --> 00:00:32,340 például a bizmut, a xenon és az ozmium. 9 00:00:32,340 --> 00:00:36,750 Az elemeket az atomjaikban található protonok száma különbözteti meg. 10 00:00:36,750 --> 00:00:40,080 Az atom magjában lévő protonok számát 11 00:00:40,080 --> 00:00:45,000 rendszámnak nevezzük, és Z-vel jelöljük. 12 00:00:45,000 --> 00:00:49,050 Például a hélium rendszáma 2. 13 00:00:49,050 --> 00:00:53,520 Ez azt jelenti, hogy minden héliumatomban két proton található. 14 00:00:53,520 --> 00:00:56,940 Egy másik példa a vas, 15 00:00:56,940 --> 00:00:59,250 melynek rendszáma 26, 16 00:00:59,250 --> 00:01:03,930 azaz minden vasatomban 26 proton van. 17 00:01:03,930 --> 00:01:06,480 Egy elem rendszáma ezen kívül azonos 18 00:01:06,480 --> 00:01:10,200 az elem semleges atomjaiban levő elektronok számával is. 19 00:01:10,200 --> 00:01:14,430 Tudjuk, hogy az egyenlő nagyságú ellentétes töltések összege zérus, 20 00:01:14,430 --> 00:01:16,200 tehát ahhoz, hogy semleges legyen, 21 00:01:16,200 --> 00:01:21,210 egy atomban ugyanannyi +1-es töltésű protonnak kell lennie, 22 00:01:21,210 --> 00:01:24,570 mint -1-es töltésű elektronnak. 23 00:01:24,570 --> 00:01:27,900 Ebből következik, hogy a héliumatomban két elektronnak kell lennie, 24 00:01:27,900 --> 00:01:33,210 míg a vasatomban 26-nak. 25 00:01:33,210 --> 00:01:35,710 Az összes ismert elemet a rendszám alapján 26 00:01:35,710 --> 00:01:39,660 rendszerezve mutatja be a periódusos rendszer. 27 00:01:39,660 --> 00:01:42,240 A periódusos rendszerben az elemek 28 00:01:42,240 --> 00:01:44,460 növekvő rendszám szerint vannak sorban, 29 00:01:44,460 --> 00:01:48,630 ahogy haladunk balról jobbra, illetve felülről lefelé. 30 00:01:48,630 --> 00:01:51,570 Az elemek a tulajdonságaik alapján 31 00:01:51,570 --> 00:01:53,340 oszlopokba is vannak rendezve. 32 00:01:53,340 --> 00:01:54,960 Az azonos oszlopban levő elemeknek 33 00:01:54,960 --> 00:01:59,370 általában hasonlóak a fizikai és kémiai tulajdonságai. 34 00:01:59,370 --> 00:02:03,150 Minden elemet egy vegyjellel jelölünk, 35 00:02:03,150 --> 00:02:05,790 ami egy egyedi, 1 vagy 2 betűs rövidítés. 36 00:02:05,790 --> 00:02:08,310 A vegyjel a periódusos rendszerben 37 00:02:08,310 --> 00:02:10,200 az elem rendszáma alatt látható. 38 00:02:10,200 --> 00:02:14,100 Sok vegyjel az elemek angol(ban is használt) nevéből származik. 39 00:02:14,100 --> 00:02:17,130 Például a hidrogén vegyjele H, 40 00:02:17,130 --> 00:02:20,250 az alumíniumé Al. 41 00:02:20,250 --> 00:02:21,930 Néhány vegyjel azonban az elem 42 00:02:21,930 --> 00:02:24,660 latin nevéből származik. 43 00:02:24,660 --> 00:02:32,100 Például az ólom vegyjele Pb, ami a latin plumbum névből ered. 44 00:02:32,100 --> 00:02:36,330 Vegyük észre, hogy ha a vegyjel kétbetűs, 45 00:02:36,330 --> 00:02:40,140 akkor a másodikat kisbetűvel írjuk! 46 00:02:40,140 --> 00:02:42,360 Ezek az információk a periódusos rendszerben 47 00:02:42,360 --> 00:02:45,930 az elem rubrikájában találhatók meg. 48 00:02:45,930 --> 00:02:49,620 Példaként itt van a nitrogén rubrikája. 49 00:02:49,620 --> 00:02:54,480 Legfelül látható a nitrogén rendszáma: 7. 50 00:02:54,480 --> 00:02:57,510 Emlékezzünk vissza: ez a nitrogénatomban található 51 00:02:57,510 --> 00:03:02,460 protonok száma, és egyúttal az elektronoké is. 52 00:03:02,460 --> 00:03:05,940 Alatta a nitrogén vegyjele látható: N, 53 00:03:05,940 --> 00:03:07,920 ami alatt a neve következik. 54 00:03:07,920 --> 00:03:10,020 Sokszor még egy számot láthatunk 55 00:03:10,020 --> 00:03:12,360 az elem rubrikájának alján, 56 00:03:12,360 --> 00:03:15,120 ami az atomtömeget mutatja. 57 00:03:15,120 --> 00:03:18,600 Erről egy másik videóban fogunk részletesen beszélni. 58 00:03:18,600 --> 00:03:21,127 Azért jó ezeket az információkat 59 00:03:21,127 --> 00:03:22,230 egy helyen látni, 60 00:03:22,230 --> 00:03:25,740 mert így ha egy adatot tudunk egy elemről, 61 00:03:25,740 --> 00:03:29,700 akár a rendszámát, akár a vegyjelét, akár a nevét, 62 00:03:29,700 --> 00:03:34,230 a periódusos rendszer segítségével megtudhatjuk a többi adatát. 63 00:03:34,230 --> 00:03:36,720 Nézzünk néhány példát! 64 00:03:36,720 --> 00:03:39,660 Ha az elem a foszfor, 65 00:03:39,660 --> 00:03:44,070 mi a rendszáma és a vegyjele? 66 00:03:44,070 --> 00:03:45,960 A periódusos rendszert böngészve 67 00:03:45,960 --> 00:03:47,460 megtalálhatjuk a foszfort, 68 00:03:47,460 --> 00:03:53,640 és láthatjuk, hogy a rendszáma 15, a vegyjele pedig P. 69 00:03:53,640 --> 00:03:55,650 Nézzünk még egy példát! 70 00:03:55,650 --> 00:03:59,160 Ha tudjuk, hogy a vegyjel Hg, 71 00:03:59,160 --> 00:04:04,320 mi a neve az elemnek, és hány protont tartalmaznak az atomjai? 72 00:04:04,320 --> 00:04:07,680 Itt van a periódusos rendszerben a Hg jel. 73 00:04:07,680 --> 00:04:11,040 Az elem neve higany, a rendszáma 80, 74 00:04:11,040 --> 00:04:14,790 tehát 80 protonja van. 75 00:04:14,790 --> 00:04:16,230 Összefoglalva: 76 00:04:16,230 --> 00:04:18,947 A világegyetemet különböző atomok, 77 00:04:18,947 --> 00:04:20,430 avagy elemek építik fel, 78 00:04:20,430 --> 00:04:23,256 és ezek az elemek a periódusos rendszerben 79 00:04:23,256 --> 00:04:25,410 a rendszámuk szerint elrendezve foglalnak helyet. 80 00:04:25,410 --> 00:04:29,250 Ha legközelebb felnézel a csillagos égre, 81 00:04:29,250 --> 00:04:34,000 tudni fogod, hogy minden, ami ott van, elemekből épül fel.