Tudjuk, hogy a világegyetemben minden anyag atomokból áll, de nem minden atom egyforma. Sok fajtájuk van, melyeket elemeknek hívunk, és mindnek megvannak az egyedi fizikai és kémiai tulajdonságai. Sok elem már ismerős lehet számodra is. Például az elemek közé tartozik az oxigén, a szén és az arany is. Mások talán kevésbé ismerősek, például a bizmut, a xenon és az ozmium. Az elemeket az atomjaikban található protonok száma különbözteti meg. Az atom magjában lévő protonok számát rendszámnak nevezzük, és Z-vel jelöljük. Például a hélium rendszáma 2. Ez azt jelenti, hogy minden héliumatomban két proton található. Egy másik példa a vas, melynek rendszáma 26, azaz minden vasatomban 26 proton van. Egy elem rendszáma ezen kívül azonos az elem semleges atomjaiban levő elektronok számával is. Tudjuk, hogy az egyenlő nagyságú ellentétes töltések összege zérus, tehát ahhoz, hogy semleges legyen, egy atomban ugyanannyi +1-es töltésű protonnak kell lennie, mint -1-es töltésű elektronnak. Ebből következik, hogy a héliumatomban két elektronnak kell lennie, míg a vasatomban 26-nak. Az összes ismert elemet a rendszám alapján rendszerezve mutatja be a periódusos rendszer. A periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint vannak sorban, ahogy haladunk balról jobbra, illetve felülről lefelé. Az elemek a tulajdonságaik alapján oszlopokba is vannak rendezve. Az azonos oszlopban levő elemeknek általában hasonlóak a fizikai és kémiai tulajdonságai. Minden elemet egy vegyjellel jelölünk, ami egy egyedi, 1 vagy 2 betűs rövidítés. A vegyjel a periódusos rendszerben az elem rendszáma alatt látható. Sok vegyjel az elemek angol(ban is használt) nevéből származik. Például a hidrogén vegyjele H, az alumíniumé Al. Néhány vegyjel azonban az elem latin nevéből származik. Például az ólom vegyjele Pb, ami a latin plumbum névből ered. Vegyük észre, hogy ha a vegyjel kétbetűs, akkor a másodikat kisbetűvel írjuk! Ezek az információk a periódusos rendszerben az elem rubrikájában találhatók meg. Példaként itt van a nitrogén rubrikája. Legfelül látható a nitrogén rendszáma: 7. Emlékezzünk vissza: ez a nitrogénatomban található protonok száma, és egyúttal az elektronoké is. Alatta a nitrogén vegyjele látható: N, ami alatt a neve következik. Sokszor még egy számot láthatunk az elem rubrikájának alján, ami az atomtömeget mutatja. Erről egy másik videóban fogunk részletesen beszélni. Azért jó ezeket az információkat egy helyen látni, mert így ha egy adatot tudunk egy elemről, akár a rendszámát, akár a vegyjelét, akár a nevét, a periódusos rendszer segítségével megtudhatjuk a többi adatát. Nézzünk néhány példát! Ha az elem a foszfor, mi a rendszáma és a vegyjele? A periódusos rendszert böngészve megtalálhatjuk a foszfort, és láthatjuk, hogy a rendszáma 15, a vegyjele pedig P. Nézzünk még egy példát! Ha tudjuk, hogy a vegyjel Hg, mi a neve az elemnek, és hány protont tartalmaznak az atomjai? Itt van a periódusos rendszerben a Hg jel. Az elem neve higany, a rendszáma 80, tehát 80 protonja van. Összefoglalva: A világegyetemet különböző atomok, avagy elemek építik fel, és ezek az elemek a periódusos rendszerben a rendszámuk szerint elrendezve foglalnak helyet. Ha legközelebb felnézel a csillagos égre, tudni fogod, hogy minden, ami ott van, elemekből épül fel.