Ez a teniszcsillag kövezte ki a női sport útját

A teniszlegenda Billie Jean King nemcsak a női tenisz úttörője - a fair női fizetésekért is harcol. Ebben a könnyed beszélgetésben szó esik az identitásáról, a sport szerepéről a társadalmi igazságosságban, és a híres "A nemek harca" meccséről Bobby Riggs ellen.

Billie Jean King: Üdv mindenkinek!

(Taps)

Köszönöm, Pat.

Köszönöm!

Teljesen felpörgettek!

(Nevetés)

Pat Mitchell: Helyes!

Amikor újra megnéztem a meccs videóját,

biztosan úgy érezted magad, mintha
a világ összes női sorsa

benne lenne minden egyes ütésedben.

Ezt érezted?

Először is, Bobby Riggs,
korábbi világelső volt,

nemcsak valami egyszerű játékos.

Ő volt az egyik hősöm, és csodáltam őt.

És emiatt tudtam legyőzni tulajdonképpen,
mert tiszteltem őt.

(Nevetés)

Így igaz, az anyám, és főleg az apám
mindig azt mondta:

"Tiszteld az ellenfeled,
és soha ne becsüld alá, soha."

És igaza volt. Teljesen igaza volt.

Tudtam, hogy a társadalmi
változásról szól.

És mindig nagyon ideges voltam,
amikor bejelentettük,

és úgy éreztem, az egész világ
terhét cipelem a vállamon.

Úgy gondoltam "Ha veszítek, azzal legalább
50 éves hátrányba kerülnek a nők."

A IX. rendelet akkor egy éve,
1972. június 23.-án lépett életbe.

A női professzionális tenisz --

mindössze kilencen írtunk alá egy
1 dolláros szerződést 1970-ben -

ne feledjük, hogy a mérkőzés '73-ban volt.

Tehát mi csak harmadik éve
szerepeltünk egy tornán,

ahol valóban játszhattunk is, és volt hol
versenyeznünk, és megélhetésünk volt.

Szóval kilencen írtuk alá azt
az 1 dolláros szerződést.

Az volt az álmunk, hogy bármely lánynak,
akárhol is szülessen a világon --

ha elég jó volt hozzá --

legyen egy hely, ahol versenyezhet,
és ami nekünk megélhetést biztosít.

Mert 1968 előtt napi 14 dollárt kerestünk,

és különböző szervezetek
irányítása alatt voltunk.

Szóval mindenképpen
ki akartunk ebből törni.

De tudtuk, hogy ez nem is annyira
a generációnkról szól,

mint inkább a jövő generációiról.

Mások korábbi eredményeire építettünk,
ez nem is kérdés.

De minden generációnak megadatik,
hogy jobb legyen.

Ez járt akkor a fejemben.

Szívvel, és lélekkel akartam megfelelni
annak a IX. polgárjogi rendeleteknek

ha esetleg valaki nem tudná mi az,
amit valószínűleg sokan nem,

kimondja, hogy bármely állami támogatás,
melyet közép-, vagy felsőoktatásnak adnak,

akár közpénz vagy magán,

egyenlő mértékben illeti meg a
fiúkat és a lányokat.

És ez mindent megváltoztatott.

(Taps)

Szóval létezhet egy törvény,

de változzon a szív és elme ahhoz,
hogy be is fogadja.

Na akkor fog jól működni.

Ez járt a fejemben.

El akartam kezdeni a változtatást a
szívekben és az agyakban.

De két dolgot eredményezett az a meccs.

A nőknek: önbizalmat, felhatalmazást.

Volt merszük fizetésemelést kérni.

Néhány nő 10-15 évet várt rá.

Én meg: "De ami még fontosabb,
megkaptad?"

(Nevetés)

És megkapták!

És a férfiak?

Sok férfi manapság nem veszi észre,

hogy ha az 50-es, 60-as éveiben,
vagy 40-es éveid végén jár,

akkor ő a Nőmozgalom
első férfi generációjához tartozik --

akár tetszik, akár nem!

(Nevetés)

(Taps)

És a férfiak,

az történt a férfiakkal,
hogy odajöttek hozzám --

és legtöbbször ezeknek a férfiaknak
könny volt a szemükben,

ez nagyon érdekes.

Azt mondták "Billie, nagyon fiatal
voltam, amikor láttam a meccsedet,

de most már van egy lányom.

És igen boldoggá tesz, hogy
ifjúként láthattam a meccset ."

És az egyik ilyen fiatalember,
12 évesen, Obama elnök volt.

És szó szerint ezt mondta, amikor
találkoztam vele:

"Ön nem is tudja, de 12 éves
koromban láttam azt a meccset.

És most már két lányom van,

és a meccs miatt másképpen
neveltem fel őket."

Szóval férfiak és nők egyaránt sokat
nyertek belőle, de mindenki máshogy.

PM: És már generációk élnek
-- legalább egy vagy kettő --

akik már tapasztalják az egyenlőséget,

amit a IX. rendelet és egyéb harcok
tettek lehetővé.

És a nők között olyan generációk,
akik megtapasztalták a csapatmunkát.

Úgy játszhattak csapatsportot,
ahogyan azelőtt soha.

Atlétaként már egyfajta örökséggel bírtak,

azon munka örökségével, amit te tettél,
miközben a női sportolókért lobbiztál,

és amit a Női Sport Alapítvány tett.

Mit szeretnél most elérni a

Billie Jean King Vezetői Kezdeményezéssel?

BJK: 12 éves koromról van
egy különleges emlékem.

11 évesen világelső teniszjátékos
akartam lenni,

és egy barát megkért, hogy játsszak,
én meg: "Az meg micsoda?"

A tenisz nem volt az életünk része -
csak a kosárlabda, és más sportok.

Ugorjunk 12 éves koromra,

(nevetés)

már végre elkezdtem
versenyszerűen játszani,

ahol év végén helyezést érsz el.

Álmodoztam a Los Angeles-i Tennis Klubban

és gondolkodtam a sportágamról,
hogy milyen aprócska is az,

és arról, hogy mindenki, aki játszott,
fehér cipőt, fehér ruhát hordott,

fehér labdával játszott --
mindenki, aki játszott, fehér volt.

És 12 évesen azt kérdeztem magamtól,
"Hol vannak a többiek?"

És ez valahogy beleragadt az agyamba.

Ott helyben megfogadtam,

hogy harcolni fogok az egyenlő jogokért
és lehetőségekért,

fiúknak, lányoknak, férfiaknak
és nőknek, életem végéig.

És a tenisszel, ha már voltam olyan
szerencsés, hogy a legjobb lehessek,

és tudtam, lányként nehezebb lesz
hatást gyakorolni a világra,

főleg annyi idősen --

a tenisszel volt meg a lehetőségem.

És a tenisz nemzetközi.

Azt gondoltam, "Tudod mit?

Olyan lehetőséget kaptam, ami csak
keveseknek adatott meg."

Nem tudtam még, hogy képes leszek -e
csak 12 évesen.

Persze, hogy akartam, de véghez vinni,
az már teljesen más dolog.

Csak arra emlékszem, megígértem magamnak,
és nagyon be akartam tartani a szavam.

Ez vagyok én,
harcolok az emberekért.

És, sajnos, a nőknek kevesebb volt.

Kevesebbnek számítottunk.

Így az energiáimat mire tudtam fordítani?

Valahová muszáj volt.

És megtanultál kiállni magadért,
hallatni a saját hangod.

Ugyanazokat a szavakat hallod
újra és újra,

és nagyon szerencsés voltam,
mert jó iskolákba jártam.

Úgy gondolom, ha úgy is látod,
azzá is válhatsz, érted?

Ha láthatod, azzá is válhatsz.

Figyeld meg Pat-et,
nézd a többi vezetőt,

figyeld meg az előadókat,
figyeld meg önmagad,

mert mindenki -

mindenki -

képes valami rendkívülire.

Minden egyes ember.

PM: A te történeted, Billie,
sok nőt inspirált, világszerte.

És most a Billie Jean King
Vezetői Kezdeményezéssel

még nagyobb lett a célod.

Mert sokszor halljuk, hogy
a nők felemelik a hangjukat,

hogy vezetői pozíciók
eléréséért dolgoznak.

De amiről te beszélsz,
az ennél még nagyobb dolog.

Ez befogadó vezetés.

Ez a generáció sokkal befogadóbb
módon nő fel -

Hát nem nagyszerű?
Nézd meg a technológiát!

Lenyűgöző, ahogy mindannyiunkat összeköt!
A lényeg a kapcsolat.

Elképesztő, hogy mi minden lehetséges
ennek köszönhetően.

De a Billie Jean King
Vezetői Kezdeményezés

leginkább a munkaerőről szól,
és próbáljuk ezt megváltoztatni,

így az emberek el tudnak menni dolgozni,
és önmaguk lehetnek.

Mert legtöbbünknek két munkahelyünk van:

Egy, ahová be kell illeszkedni -
íme a tökéletes példa:

Egy afroamerikai nő egy órával
hamarabb kel fel, hogy munkába menjen,

kiegyenesíti a haját a fürdőszobában,

naponta négyszer, ötször, hatszor
megy ki a mosdóba,

hogy kiegyenesítse a haját,
hogy ne lógjon ki a sorból.

Így két dolgot végez.

Ezt a másikat is csinálja,
akármi is legyen az,

ugyanakkor próbál beilleszkedni.

Vagy ez a szegény fickó,
aki megtartotta a diplomáját -

elment a Michigan Egyetemre,

de sohasem beszélt a fiatalkori
szegénységéről, soha --

nem akarta megemlíteni sem.

Tutira ment, hogy úgy tűnjön,
hogy jól képzett.

Aztán ott van az a meleg fickó,
aki NFL-es volt --

az az amerikai foci, hogy tudjátok,

ez egy baromi nagy dolog,
nagyon macsó -.

és folyton csak a fociról beszélt,

mert meleg volt, és nem akarta,
hogy bárki is megtudja.

És ez így ment újra és újra.

Szóval azt kívánom mindenkinek, hogy
az igazi önmaga lehessen napi 24 órában.

Ez lenne a végső cél.

És észrevesszük magunkat -
ahogyan ma észrevettem magam.

Melegként is azon kapom magam,
tudod, hogy,

(sóhajt)

egy kicsit kényelmetlenül,
kicsit gyomorideggel,

nem érzem magam teljesen jól
a bőrömben.

Úgy vélem, meg kell kérdezned
önmagadtól --

Azt akarom, hogy mindenki önmaga legyen,
akárkikről is van szó.

PM: A Vezetői Kezdeményezés
első kutatása azt mutatta,

az előbb említett példák is -.

hogy sokunknak nehézséget okoz
hitelesnek lenni.

De amit láttál ennél az
ezredfordulós generációnál,

akik részesültek már az összes
egyenlőségi elvben,

ami talán nem egyenlő,
de mindenhol létezik...

Először is, én szerencsés vagyok.

A Teneo vállalattal való
együttműködés csodálatos.

Ezért vagyok képes mindezt csinálni.

Két alkalom volt az életemben,

amikor tényleg hatalommal
bíró férfiak álltak mögöttem.

Mégpedig régen a Philip Morris a
Virginia Slims-szel,

és ez a második eset, egész életemben.

Aztán a Deloitte.

Egyetlen dolgot akartam,
adatokat -- tényeket.

A Deloitte készített egy felmérést,

és immáron 4000 ember válaszolt,

amit most folytatunk a munkahelyen.

És mit éreznek az ezredfordulósok?

Sokfélét, de ami miatt igazán
fantasztikusak, az az -.

tudod, a mi generációnk a
"Ó, képviselni fognak minket!" volt.

Így ha besétálsz egy terembe,
mindenki képviseltetik.

Ez manapság már nem elég,
ami nagyszerű!

Szóval az ezredfordulósok nagyszerűek:
kapcsolatot akarnak, elkötelezettséget.

Azt akarják, hogy mondd el,
mit érzel, mit gondolsz,

és jussunk megoldásra.

Ők problémamegoldók,

és persze ott van az információ
egy mozdulatra,

ahhoz képest, amiben én nőttem fel.

Mit árult el ez a kutatás
az ezredfordulósokról?

Megváltoztatják a világot?

Olyan világot hoznak majd létre, amiben
igazi befogadó munkakörnyezet lesz?

Nos, 2025-ben
a világ munkaerejének 75%-a

az ő generációjuk lesz.

Szerintem segítenek majd
a problémamegoldásban.

Szerintem meglesz a szükséges
forrásuk ehhez.

Azt tudom, hogy törődő emberek.

Nagy ötleteik vannak, és
nagy dolgokra képesek.

Szeretnék ezekhez a fiatalokhoz tartozni,

nem akarok lemaradni tőlük.

(Nevetés)

Nem hiszem, hogy erre esély lenne!

De ami a kutatásból kiderült,

az nem is igazán a tapasztalat, amivel
sokan rendelkeznek az ezredfordulósokról.

Nem, nos, ha már beszélni akarunk róla -
Ok, elvégeztem egy mini-kutatást.

Kérdeztem a "Ratkó-korszakosokat",
akik az ő főnökeik:

"Mit gondolnak az ezredfordulósokról?"

Nagyon lelkes voltam, mert ez jó téma,

és erre vágtak egy ilyen fejet

(Nevetés)

"Ja, az "Én"-generációra gondol?"

(Nevetés)

Én meg: "Tényleg így gondolja?

Mert szerintem törődnek a környezetükkel,

meg minden ilyesmi."

Ők meg: "Oh, Billie,
képtelenek koncentrálni."

(Nevetés)

Bebizonyították,

hogy egy átlagos 18 éves
37 másodpercig képes koncentrálni.

(Nevetés)

Nem tudnak koncentrálni.

Tényleg nem érdekli őket.

A minap hallottam egy sztorit:

egy nőnek volt egy galériája,
alkalmazottai.

Egyiküktől kapott egy SMS-t,

egy gyakornoktól,
-- friss munkaerő --, hogy:

"És amúgy késni fogok,
mert a fodrásznál vagyok."

(Nevetés)

Aztán megérkezett, és a főnöke azt mondta,

"Mi történt?"

A gyakornok
"Késtem, elnézést, mi újság?"

A főnök: "Képzeld, szeretném, ha most
hazamennél, itt most nálunk befejezted".

A gyakornok: "Oké."

(Nevetés)

Nem gond!

Billie, ez a történet -

Tudom, de ez rémíti meg
a "Ratkósokat",

csak mondom. Ezért szerintem jó,
ha megosztom ezt veletek.

(Nevetés)

Tényleg jó, ha megosztjuk, mert

mi magunk vagyunk ezek,
és ez az, amit érzünk,

ezt el kell fogadnunk mindenkitől,
értitek?

De van hitem, mert --

ha olyan sportot űztél, mint én --

ott mindegyik generáció fejlődött.

Ez egy tény.

A Női Sport Alapítvánnyal mi vagyunk,
a IX. rendelet szószólói,

mert próbáljuk megvédeni a törvényt,

mert mindig ingatag talajon áll,

ezért nagyon aggódunk,

és sokat kutatunk.

Számunkra ez nagyon fontos.

És hallani akarok az emberekről.

De tényleg meg kell védenünk a
IX. szabályt, ami világraszóló.

Hallottátok Carter elnököt,
hogy a IX. szabály mennyire védett.

Tudtátok, hogy minden egyes pert

amit lányok indítottak,
legalábbis a sportban --

akármelyik intézet ellen is --

megnyerték?

A IX. rendelet ott van,
hogy védjen minket.

És ez lenyűgöző.

De még mindig bele kell dolgozni
a köztudatba --

hogy szívvel-lélekkel elfogadják
a létjogosultságát.

Mi az, amiért felkelsz minden reggel?

Mi hajt előre a munkádban,

mi tartja életben a harci kedved,

hogy új területeket fedezz fel,
új utakat találj...?

BJK: Nos, a szüleimet mindig őrületbe
kergettem a nagy kíváncsiságommal.

Rendkívül motivált vagyok.

Az öcsém első ligás baseballjátékos volt.

Szegény szüleimet nem érdekelte,
hogy jók vagyunk-e.

(Nevetés)

Megőrjítettük őket, mert egyre
csak toltuk magunkat előre,

mert a legjobbak akartunk lenni.

Szerintem azért, amiket most
itt hallok a TED-előadásokon.

Hallgatni ezeket a különböző nőket,

hallgatni különböző embereket,

Carter elnököt, aki egyébként 90 éves,

és mutatta azokat az ábrákat,
amiket én soha -

Ezt most muszáj,

"Elnézést, egy pillanat, listát kellene
készítenem ezen ábrákból."

Csak úgy hadarta -
ez valami csodálatos, elnézést.

PM: Csodálatos ember.

(Taps)

BJK: Aztán lesz még Mary Robinson
elnökasszony,

aki egy korábbi elnök

Köszönöm, Írország! 62%
LMBTQ! Igen!

(Taps)

A Kongresszus júniusban szavaz
az azonos neműek házasságáról,

ezek a témák néhány ember számára
nagyon nehezek.

De mindig jusson eszetekbe,
mindannyian egyének vagyunk,

emberi lények, érző szívvel,

akiknek számít, és a saját
egyéni életüket akarják élni.

Oké? Nem kell egyetérteni valakivel,

de mindenkinek van lehetősége.

Szerintem mindannyiunk kötelezettsége

folyamatosan előre haladni, mindig.

És ezek az emberek annyira inspirálóak.

Mindenki számít.

És mindegyikőnknek van befolyása.

Ti, akik hallgattok minket a világban,
plusz az emberek itt --

minden egyes embernek van befolyása.

Ezt soha ne felejtsétek el, oké?

Soha ne hagyjátok önmagatokat cserben.

PM: Billie, igazán inspiráló voltál.

BJK: Köszönöm, Pat!

(Taps)

Köszönöm, TED!

(Taps)

Köszönöm szépen!