Elasticity of Supply

When is a supply curve considered elastic? What are determinants of elasticity of supply? Let's compare Picasso paintings and toothpicks. Which has an elastic or inelastic supply? For which good could you increase production at a low cost? We also go over how to calculate the elasticity of supply, including using the midpoint formula.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/elasticity-supply-midpoint-formula#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/elasticity-example-slave-redemption-sudan

♪ [zene] ♪

- [Alex] A legutóbbi két videóban

a kereslet rugalmasságáról beszéltünk.

Most áttérjünk a kínálat rugalmasságára.

A kínálat rugalmassága azt méri,

hogyan reagál a kínált mennyiség egy árváltozásra.

Ez majdnem ugyanaz, mint a kereslet rugalmassága,

kivéve, hogy a keresett mennyiség

reagálóképességének mérése helyett

a kínált mennyiség reagálóképességét méri

egy árváltozásra.

A kínálati görbéről akkor mondják, hogy rugalmas,

ha az ár növekedése jelentősen megnöveli a kínált mennyiséget.

És hasonlóan fordítva is,

azaz ha az ár csökkenése

jelentősen csökkenti a kínált mennyiséget,

akkor azt mondjuk, hogy a kínálati görbe rugalmas.

Tehát ha a kínált mennyiség nagyon reagál az árra,

azt mondjuk, hogy a keresleti görbe rugalmas.

Ha ugyanaz az áremelkedés

csupán kismértékben növeli a kínált mennyiséget,

akkor azt mondjuk, hogy a kínálati görbe rugalmatlan.

Tehát ha a kínált mennyiség

nem változik nagymértékben az árral,

a kínálati görbe rugalmatlan.

Ezt mutatjuk itt meg egy grafikonon,

tehát vegyük az első görbét.

Egy $10-os áremelkedés ezen a görbén,

itt a $10-os áremelkedés,

megnöveli kínált mennyiséget 80 egységről 85-re,

azaz nem olyan sokkal.

Másrészt ezen a rugalmasabb kínálati görbén

ugyanaz a $10-os áremelkedés

a kínált mennyiséget megnöveli

ezúttal 80-ról 170 egységre.

Így tehát sokkal nagyobb változást kapunk a kínált mennyiségben

ugyanazon árnövekedés mellett, ha a kínálati görbe rugalmas,

összehasonlítva egy rugalmatlannal.

Ahogyan azt a keresleti görbénél is láttuk,

a rugalmasság nem ugyanaz, mint a meredekség.

Mindenesetre ha van két görbe,

amely metszi egymást egy pontban, akkor a laposabbik

lesz a rugalmasabb bármely adott mennyiségnél.

A meredekebb a rugalmatlanabb.

Tehát mindig ránézhetünk két görbére,

és elmondhatjuk, hogy ez a görbe rugalmasabb, mint a meredekebb görbe.

És ez működni fog mindenre, amit ezen az előadáson teszünk.

Tehát melyek is a kínálat rugalmasságának fő meghatározói?

Az első és legfontosabb,

hogyan változnak az egységnyi költségek a termelés növekedésével?

Második az időtényező.

Harmadik az inputok piaci részesedése.

És negyedik a földrajzi kiterjedés.

Megmagyarázom mindegyiket sorban.

A kínálat rugalmasságának fő meghatározója,

hogy milyen gyorsan nőnek az egységre jutó költségek

a termelés növekedésével.

Különösen akkor,

ha a megnövelt termelés magasabb költségekkel jár,

a kínálati görbe rugalmatlan lesz.

Meredek lesz, ha összehasonlítunk két görbét.

Másrészt

ha a termelés növekedni tud állandó költséggel

vagy anélkül, hogy az egységenkénti költség nagyon nőne,

akkor a kínálati görbe rugalmas lesz.

Nézzünk két példát, hogy érthetőbb legyen.

Hasonlítsuk össze a következő két árut: Picasso-festmények és fogpiszkálók.

Melyiknek van rugalmatlan és melyiknek rugalmas a kínálata?

Oké, tehát gondoljunk egy bizonyos árnövekedésre.

Melyik áru esetén könnyebb növelni a termelést?

Melyik áru esetén tudjuk növelni a termelést

alacsony költségekkel, anélkül, hogy felvinnénk a költségeket?

Természetesen a fogpiszkálóknál.

Tehát ha a fogpiszkáló ára emelkedik,

sokkal több fokpiszkálót tudunk előállítani,

csupán egy további farönk fűrésztelepre szállításával.

Sokkal, sokkal több fogpiszkáló költségnövekedés nélkül.

Másrészt gyakorlatilag lehetetlen

elérni a Picasso-festmények termelésének növelését.

Ő egyszerűen nem gyárt többet.

Mégis nőhet

a Picasso-festmények piaci kínálata.

Néhány ember, akiknek van ilyen otthon,

piacra dobhatja azokat.

De alapvetően a Picasso-festmények kínálata

igen rugalmatlan.

Az árak csak mennek fel és fel és fel és fel,

mégsem lesz sokkal-sokkal több Picasso-festmény.

Tehát még egyszer: ha a fogpiszkáló ára csak egy picit is emelkedik,

több fogpiszkáló kerül a piacra. Tehát a fogpiszkáló kínálata rugalmas,

míg a Picasso festményeké rugalmatlan. Az időtényező szintén befolyásolja

egy termék kínálatának rugalmasságát, és ez logikusan következik abból a tényből, hogy

a rugalmasság attól függ, milyenek a költségeink és milyen könnyen tudjuk növelni a termelést.

Közvetlenül követve az áremelkedést, a termelők/gyártók növelni tudják a termelést és kibocsátást,

csupán az eddigi kapacitáson működve, így rugalmatlanabbá téve a kínálatot.

Vegyük például a gabona termelést: ha a gabona ára

felmegy, a gazdálkodók kicsivel több gabonát kitermelni a földjükön,

a csépléssel, a gondosabb betakarítással. Azonban nagy mennyiségnövekedés

nem tapasztalható az első 1-2 évig, ameddig még nincs lehetőségük több holdnyi

új búza elvetésére. Ugyanakkor, ahogyan azt már említettem, a termelők idővel

képesek növelni a termelési kapacitást. Rövidtávon a kínálat rugalmassága inkább

rugalmatlannak mondható, mert nehezebb ugyanazon a költségen nagyobb mennyiséget termelni.

Idővel azonban, a termelési kapacitás növekedésével, a kínálati görbe

egyre rugalmasabbá válik. A kínálati görbe tehát egyre rugalmasabbá válik, minél több időt hagyunk

a termelőknek, hogy reagáljanak az árakra. A kínálat rugalmassága ugyanakkor szintén függ

attól, hogy a kérdéses termék mekkora kereslettel lép fel az előállításához szükséges nyersanyagok piacán.

Azaz, hogy az iparnak mekkora a részesedése a nyersanyagainak a piacán. Had magyarázzam ezt el. A kínálat általában

inkább rugalmas, amikor az ipar kis mértékű kereslettel lép fel a saját nyersanyagpiacán.

Ilyenkor ugyanis a kínálat növekedhet a nyersanyagpiacon kínált alapanyag keresletében bekövetkező

nagymértékű növekedés nélkül. Menjünk csak vissza a fogpiszkálós példához!

Az egyik oka annak, hogy a fogpiszkáló kínálata rugalmas, az, hogy könnyedén megduplázhatjuk

a fogpiszkáló kínálati mennyiségét, miközben csupán elhanyagolható változást kell eszközölnünk

a fa, mint alapanyag iránti keresletünkben. Tehát, mivel a fogpiszkáló-gyártás kis mennyiségű

fafelhasználást igényel, így a kínálat megduplázásával sincs szükségünk sokkal több fára,

tehát a fa alapanyag iránti kereslet nem emelkedik sokkal, mikor a fogpiszkálók iránti kereslet

megnő.

Következésképpen a fa ára nem fog emelkedni, mikor a fogpiszkáló iránti kereslet

megnő. Így a fogpiszkálóból kínált mennyiség könnyedén növelhető

ugyanazon az eladási áron, a ráfordítási költség növekedése nélkül. Másrészt viszont

ez a kínálat rugalmatlannak mondható, amikor az iparágban nagy kereslete van a nyersanyagok piacán.

Még egy példa: feltételezzük, hogy az autók iránti kereslet megnő. Annak érdekében, hogy

az autók kínálata is növekedni tudjon, több acélra van szükségünk, ami ebben az esetben

igen nagymértékű acél iránti kereslet növekedést eredményez. Tehát amikor növelni akarjuk

a személyautók kínálatát, több acélt fogunk felhasználni, ez felnyomja az acél

árát, így megemelkedik egy felhasznált nyersanyag ára, mely folyamat következtében

megemelkedik a személyautók ára is. Éppen ezért a személyautók kínálata

sokkal inkább rugalmatlannak mondható, hiszen ha növelni próbálnánk a kínálatot,

növekedést idézünk elő az acél árában, amely az autók gyártását

is megdrágítja. A piac földrajzi kiterjedése egy másik

meghatározója a kínálat rugalmasságának. Főként, minél szűkebb a piac kiterjedése,

annál rugalmasabb a kínálat. Minél szélesebb a piac kiterjedése,

annál rugalmasabb a kínálat. Például, feltételezzük, hogy a benzin kereslete

növekszik Washington D.C.-ben, mondjuk mert több ember költözött ebbe a régióba.

Nos, ez a kereslet könnyedén kielégíthető ha veszünk egy kis benzint

máshonnan az országból így növelni tudjuk a benzin kínálatát

Washington DC-ben, a benzin árának emelése nélkül.

Másrészt azonban, ha a benzin iránti kereslet világszerte emelkedik, például azért,

mert Kína és India is gazdagabbá vált, és több személyautót

vesznek. Nos, ebben az esetben több olajat kell kitermelnünk a föld alól.

Több olajat kell találnunk. Így sokkal többe kerül a benzin kínálatának növelése

a világ egésze számára, mint a benzin kínálatának növelése

Washington régió számára. Újra, mindkét eshetőség egyszerű vetülete

az alapvető elméletnek. Egy termék kínálatának növekedése mindenképpen

nagy költségnövekedést jelent a termék előállítása során? Nagyon könnyű növelni a kínálatot

Washington régióban vagy további más államban. Sokkal nehezebb

a teljes kínálatot növelni. Rendben. Összegezzünk. Mi teszi

a kínálati görbét rugalmasabbá? Alapvetően, a kínálati görbe akkor rugalmas, ha

könnyű növelni a termelt mennyiséget állandó költségen, vagy ha könnyű növelni

a termelést az egységenkénti előállítási költség növekedése nélkül. A kínálati görbék hosszú

távon inkább rugalmasabbak, mint rövid távon. Inkább

rugalmas, amikor a termék kisebb keresletű a nyersanyagok piacán, tehát

nem emeli a nyersanyagja árát, ha a piac terjeszkedik.

Egy termék rugalmasabb, mikor

csupán a helyi szintű kínálatról beszélünk, nem pedig globális kínálatról, mely

következésképpen rugalmatlanabb. A kínálat rugalmasságát a következőképpen határozhatjuk meg:

a kínált mennyiség százalékos változása, osztva az árváltozás

százalékával. Ez tehát ugyanaz, mint a kereslet rugalmassága,

azzal a különbséggel, hogy nem a keresett mennyiségről, hanem

a kínált mennyiségről beszélünk. A matematika nyelvén a kínálati

rugalmasság százalék, delta, mint a változás jele, tehát a kínált mennyiség

változás százaléka, osztva árváltozás százalékával. Itt egy példa:

Ha a kakaó ára 10%-kal emelkedik és a kínált mennyiség 3%-kal nő, akkor

a kakaó kínálati rugalmassága? Tehát a rugalmasság, százalékos változás a kínálat mennyiségben

tehát 3%, elosztva az árváltozás %-os értékével, 10-zel. Így

a rugalmasság értéke 0,3. Itt van a "Felezőpont képletünk". Gyakorlatilag

ugyanaz, mint a kereslet rugalmassága esetén, csak a kínált mennyiséggel

vizsgáljuk a keresett mennyiség helyett. Tehát a kínált mennyiség százalékos

változása a kínált mennyiség változása elosztva az átlagos mennyiséggel,

majd szorozva 100-zal. Az árváltozás százaléka: az árváltozás elosztva

az átlagos ár értékével, majd szorozva 100-zal. A 100-zakat egyszerűsítjük, így marad

ez a képlet, ahol a mennyiségbeli változás az "utána mennyiség" és "előtte mennyiség" különbsége,

per az átlagmennyiség. "Utána ár" mínusz "előtte ár" osztva az átlagárral.

Végezzünk el egy példát. A kezdő ár $10, a kínált mennyiség pedig 100 egység. Amikor

az ár 20 dollárra emelkedik, a kínált mennyiség 110 egységre nő. Idézzük fel a képletünket

mennyiségbeli változás osztva az átlagmennyiséggel, osztva az árváltozás és átlagár hányadosával.

Tehát az "utána mennyiség" 110, az "előtte mennyiség" 100, a változás

a mennyiségben 110-100. Ez itt az átlagmennyiség. Az árváltozás

20-10. Bizonyosodjunk meg róla, hogy ahogyan az előbb az "utána mennyiséggel" kezdtük 11),

most is az "utána árral" kezdjünk 20. Tehát 20-10

elosztva 10-zel, ami az átlagár. Satöbbi, satöbbi, satöbbi.....Kiszámolva

a rugalmasság értéke: 143. Ahogyan a kereslet rugalmasságánál,

ha a kínálat rugalmassága kisebb, mint 1, akkor a kínálati görbét rugalmatlannak nevezzük. Ha

nagyobb, mint 1, akkor a kínálati görbe rugalmas. Ha az értéke egyenlő 1-gyel,

akkor egységnyi rugalmasságúnak tekintjük. Ennyit tehát a kínálat rugalmasságának működéséről.

A következőkben a kínálat rugalmasságának alkalmazhatóságáról lesz szó.

Ez a kurzusunknak egy rendkívül fontos pontja, tehát nagy figyelemmel kövessétek a levezetést,

így megtanulva, hogy hogyan tudjuk alkalmazni ezeket a gondolatokat a való életben, rávilágítva

a rugalmasságbeli különbségek életszerű következményeinek fontosságára.

Ezzel fogunk tehát foglalkozni következő alkalommal, mely révén visszanyúlunk majd ahhoz a kérdéshez,

melyet még a legelején tettünk fel: Hogyan elemezhetünk olyan folyamatokat, mint a

rabszolga-felszabadítás, akár jó, akár rossz politikai vezérelvekről is legyen szó? A kínálat

rugalmassága kulcsfontosságú szerepet kap ennek a kérdésnek a megértésében,

ezzel fogunk tehát legközelebb foglalkozni. Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretnéd a tudásod próbára tenni, kattints a kvízkérdésekre,

vagy ha készen állsz a következő leckére, menj a következő videóra.

♪ [zene] ♪

Felirat: Amara.org közösség
Fordította: Halász Annamária
Ellenőrize: Szegedi Vivien
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna