Elasticity of Supply

When is a supply curve considered elastic? What are determinants of elasticity of supply? Let's compare Picasso paintings and toothpicks. Which has an elastic or inelastic supply? For which good could you increase production at a low cost? We also go over how to calculate the elasticity of supply, including using the midpoint formula.

Microeconomics Course: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics

Ask a question about the video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/elasticity-supply-midpoint-formula#QandA

Next video: http://mruniversity.com/courses/principles-economics-microeconomics/elasticity-example-slave-redemption-sudan

♪ [zene] ♪

- Az előző két videóban a kereslet rugalmasságáról beszéltünk. Most azonban térjünk át

a kínálat rugalmasságára. A kínálat rugalmassága megmutatja, mennyire reagál

a kínált mennyiség az árváltozásra. Ez nagyban hasonlít

a kereslet rugalmasságához, kivéve, hogy itt nem a keresett mennyiség reagálóképességét,

hanem a kínált mennyiség árváltozásra történő válaszkészségéről

van szó. A kínálati görbéről azt tartják, hogy akkor rugalmas, ha az ár növekedése

jelentősen megnöveli a kínálat mennyiségét. És hasonlóan ennek a fordítottja is igaz,

az ár csökkenése, nagymértékű kínálat csökkenést eredményez, ekkor mondjuk

hogy a kínálati görbe rugalmas. Tehát ha a kínált mennyiség reakciókészsége árváltozásra

magas, rugalmas keresleti görbéről beszélünk. Ha ugyanaz az áremelkedés

csupán kismértékben növeli a kínálat mennyiséget, akkor a kínálati görbe

rugalmatlan. Tehát ha a kínált mennyiség nem változik nagymértékben az árváltozás következtében,

rugalmatlan kínálati görbéről beszélünk. Nézzük csak meg ezt egy diagramon, tehát

először is vegyünk egy 10 dolláros áremelkedést, mely

megnöveli kínálat mennyiséget 80 egységről 85-re. Ez nem olyan sok. Másrészt,

ennél a rugalmasabb kínálati görbénél, ugyanaz a 10 dolláros áremelkedés,

a kínált mennyiséget is növeli, most már azonban 80-ről, 170 egységre. Így tehát sokkal

nagyobb mértékű változást kapunk a kínált mennyiségben, ugyanazon árnövekedés mellett, ha

rugalmas kínálati görbéről van szó, összehasonlítva, mintha rugalmatlan lenne.

Tehát ahogyan azt a keresleti görbénél is láttuk, a rugalmasság nem ugyanaz, mint a görbe meredeksége.

Bár, ha van két, ugyanazon közös ponton áthaladó görbénk, akkor a laposabb

jelöli a rugalmasabbat, bármely adott mennyiségnél. Az, amelyik meredekebb

rugalmatlanabb. Tehát mindig ránézhetünk a két görbére és megállapíthatjuk, hogy

ez a görbe rugalmasabb, mint a meredekebb görbe. Ez az alapszabály, működni fog minden

tárgyalt esetben, amit most veszünk. Tehát, melyek is a kínálat rugalmasságát befolyásoló

fő tényezők? Elsősorban és legfontosabb, hogyan változnak az egységnyi költségek

a termelés növekedésével? Második az időtényező. Harmadik, a piaci részesedés az

inputok tekintetében. És negyedik földrajzi kiterjedés. Most megmagyarázzuk ezeket sorjában. Fő

meghatározója a kínálat rugalmasságának, hogy milyen gyorsan nő az egységre jutó költség a

a termelés növekedésével. Különösen, ha a növekvő termelés magasabb költségekkel

jár, akkor a kínálati görbe rugalmatlan lesz. Meredek görbét kapunk, ha

összehasonlítjuk a két görbét. Másfelöl, ha a termelés növekedni tud állandó

költségekkel vagy anélkül, hogy az egységenkénti ár nagyon nőne, akkor a kínálati görbe

rugalmas lesz. Nézzünk két példát, hogy érthetőbb legyen. Hasonlítsuk össze a következő két

terméket: Picasso festményeket és fogpiszkálókat. Melyiknek van rugalmatlan és melyiknek

rugalmas a kínálata? Oké, tehát gondoljunk egy bizonyos mértékű árnövekedésére. Melyik termék esetében

könnyebb növelni a termelést? Melyik termék esetében tudjuk növelni a termelést alacsony

költségekkel a nélkül, hogy felvinnénk a költségeket? Természetesen: a fogpiszkálóknál.

Tehát a fogpiszkáló árának emelkedése mellett sokkal több fokpiszkálót állíthatnánk elő

már plusztán egy farönk fűrésztelepre szállításával. Sokkal, sokkal több fogpiszkálót,

a költségek emelkedés nélkül. Másrészről azonban teljesen lehetetlen

a Picasso festmények termelését növelni. Ő egyszerűen már nem "gyárt"

többet. Mégis lehetséges, hogy növekedjen a Picasso festmények piaci kínálata.

Azon kevesek, akiknek van otthon Picasso festményük, forgalomba hozhatják őket.

Ezzel együtt, azonban, a Picasso festmények kínálata igen rugalmatlan. Az árak csak emelkednek

és emelkednek és emelkednek és nemigen találunk több és több Picasso festményt a piacon.

Tehát még egyszer: ha a fogpiszkáló ára csak egy picit is emelkedik,

több fogpiszkáló kerül a piacra. Tehát a fogpiszkáló kínálata rugalmas,

míg a Picasso festményeké rugalmatlan. Az időtényező szintén befolyásolja

egy termék kínálatának rugalmasságát, és ez logikusan következik abból a tényből, hogy

a rugalmasság attól függ, milyenek a költségeink és milyen könnyen tudjuk növelni a termelést.

Közvetlenül követve az áremelkedést, a termelők/gyártók növelni tudják a termelést és kibocsátást,

csupán az eddigi kapacitáson működve, így rugalmatlanabbá téve a kínálatot.

Vegyük például a gabona termelést: ha a gabona ára

felmegy, a gazdálkodók kicsivel több gabonát kitermelni a földjükön,

a csépléssel, a gondosabb betakarítással. Azonban nagy mennyiségnövekedés

nem tapasztalható az első 1-2 évig, ameddig még nincs lehetőségük több holdnyi

új búza elvetésére. Ugyanakkor, ahogyan azt már említettem, a termelők idővel

képesek növelni a termelési kapacitást. Rövidtávon a kínálat rugalmassága inkább

rugalmatlannak mondható, mert nehezebb ugyanazon a költségen nagyobb mennyiséget termelni.

Idővel azonban, a termelési kapacitás növekedésével, a kínálati görbe

egyre rugalmasabbá válik. A kínálati görbe tehát egyre rugalmasabbá válik, minél több időt hagyunk

a termelőknek, hogy reagáljanak az árakra. A kínálat rugalmassága ugyanakkor szintén függ

attól, hogy a kérdéses termék mekkora kereslettel lép fel az előállításához szükséges nyersanyagok piacán.

Azaz, hogy az iparnak mekkora a részesedése a nyersanyagainak a piacán. Had magyarázzam ezt el. A kínálat általában

inkább rugalmas, amikor az ipar kis mértékű kereslettel lép fel a saját nyersanyagpiacán.

Ilyenkor ugyanis a kínálat növekedhet a nyersanyagpiacon kínált alapanyag keresletében bekövetkező

nagymértékű növekedés nélkül. Menjünk csak vissza a fogpiszkálós példához!

Az egyik oka annak, hogy a fogpiszkáló kínálata rugalmas, az, hogy könnyedén megduplázhatjuk

a fogpiszkáló kínálati mennyiségét, miközben csupán elhanyagolható változást kell eszközölnünk

a fa, mint alapanyag iránti keresletünkben. Tehát, mivel a fogpiszkáló-gyártás kis mennyiségű

fafelhasználást igényel, így a kínálat megduplázásával sincs szükségünk sokkal több fára,

tehát a fa alapanyag iránti kereslet nem emelkedik sokkal, mikor a fogpiszkálók iránti kereslet

megnő.

Következésképpen a fa ára nem fog emelkedni, mikor a fogpiszkáló iránti kereslet

megnő. Így a fogpiszkálóból kínált mennyiség könnyedén növelhető

ugyanazon az eladási áron, a ráfordítási költség növekedése nélkül. Másrészt viszont

ez a kínálat rugalmatlannak mondható, amikor az iparágban nagy kereslete van a nyersanyagok piacán.

Még egy példa: feltételezzük, hogy az autók iránti kereslet megnő. Annak érdekében, hogy

az autók kínálata is növekedni tudjon, több acélra van szükségünk, ami ebben az esetben

igen nagymértékű acél iránti kereslet növekedést eredményez. Tehát amikor növelni akarjuk

a személyautók kínálatát, több acélt fogunk felhasználni, ez felnyomja az acél

árát, így megemelkedik egy felhasznált nyersanyag ára, mely folyamat következtében

megemelkedik a személyautók ára is. Éppen ezért a személyautók kínálata

sokkal inkább rugalmatlannak mondható, hiszen ha növelni próbálnánk a kínálatot,

növekedést idézünk elő az acél árában, amely az autók gyártását

is megdrágítja. A piac földrajzi kiterjedése egy másik

meghatározója a kínálat rugalmasságának. Főként, minél szűkebb a piac kiterjedése,

annál rugalmasabb a kínálat. Minél szélesebb a piac kiterjedése,

annál rugalmasabb a kínálat. Például, feltételezzük, hogy a benzin kereslete

növekszik Washington D.C.-ben, mondjuk mert több ember költözött ebbe a régióba.

Nos, ez a kereslet könnyedén kielégíthető ha veszünk egy kis benzint

máshonnan az országból így növelni tudjuk a benzin kínálatát

Washington DC-ben, a benzin árának emelése nélkül.

Másrészt azonban, ha a benzin iránti kereslet világszerte emelkedik, például azért,

mert Kína és India is gazdagabbá vált, és több személyautót

vesznek. Nos, ebben az esetben több olajat kell kitermelnünk a föld alól.

Több olajat kell találnunk. Így sokkal többe kerül a benzin kínálatának növelése

a világ egésze számára, mint a benzin kínálatának növelése

Washington régió számára. Újra, mindkét eshetőség egyszerű vetülete

az alapvető elméletnek. Egy termék kínálatának növekedése mindenképpen

nagy költségnövekedést jelent a termék előállítása során? Nagyon könnyű növelni a kínálatot

Washington régióban vagy további más államban. Sokkal nehezebb

a teljes kínálatot növelni. Rendben. Összegezzünk. Mi teszi

a kínálati görbét rugalmasabbá? Alapvetően, a kínálati görbe akkor rugalmas, ha

könnyű növelni a termelt mennyiséget állandó költségen, vagy ha könnyű növelni

a termelést az egységenkénti előállítási költség növekedése nélkül. A kínálati görbék hosszú

távon inkább rugalmasabbak, mint rövid távon. Inkább

rugalmas, amikor a termék kisebb keresletű a nyersanyagok piacán, tehát

nem emeli a nyersanyagja árát, ha a piac terjeszkedik.

Egy termék rugalmasabb, mikor

csupán a helyi szintű kínálatról beszélünk, nem pedig globális kínálatról, mely

következésképpen rugalmatlanabb. A kínálat rugalmasságát a következőképpen határozhatjuk meg:

a kínált mennyiség százalékos változása, osztva az árváltozás

százalékával. Ez tehát ugyanaz, mint a kereslet rugalmassága,

azzal a különbséggel, hogy nem a keresett mennyiségről, hanem

a kínált mennyiségről beszélünk. A matematika nyelvén a kínálati

rugalmasság százalék, delta, mint a változás jele, tehát a kínált mennyiség

változás százaléka, osztva árváltozás százalékával. Itt egy példa:

Ha a kakaó ára 10%-kal emelkedik és a kínált mennyiség 3%-kal nő, akkor

a kakaó kínálati rugalmassága? Tehát a rugalmasság, százalékos változás a kínálat mennyiségben

tehát 3%, elosztva az árváltozás %-os értékével, 10-zel. Így

a rugalmasság értéke 0,3. Itt van a "Felezőpont képletünk". Gyakorlatilag

ugyanaz, mint a kereslet rugalmassága esetén, csak a kínált mennyiséggel

vizsgáljuk a keresett mennyiség helyett. Tehát a kínált mennyiség százalékos

változása a kínált mennyiség változása elosztva az átlagos mennyiséggel,

majd szorozva 100-zal. Az árváltozás százaléka: az árváltozás elosztva

az átlagos ár értékével, majd szorozva 100-zal. A 100-zakat egyszerűsítjük, így marad

ez a képlet, ahol a mennyiségbeli változás az "utána mennyiség" és "előtte mennyiség" különbsége,

per az átlagmennyiség. "Utána ár" mínusz "előtte ár" osztva az átlagárral.

Végezzünk el egy példát. A kezdő ár $10, a kínált mennyiség pedig 100 egység. Amikor

az ár 20 dollárra emelkedik, a kínált mennyiség 110 egységre nő. Idézzük fel a képletünket

mennyiségbeli változás osztva az átlagmennyiséggel, osztva az árváltozás és átlagár hányadosával.

Tehát az "utána mennyiség" 110, az "előtte mennyiség" 100, a változás

a mennyiségben 110-100. Ez itt az átlagmennyiség. Az árváltozás

20-10. Bizonyosodjunk meg róla, hogy ahogyan az előbb az "utána mennyiséggel" kezdtük 11),

most is az "utána árral" kezdjünk 20. Tehát 20-10

elosztva 10-zel, ami az átlagár. Satöbbi, satöbbi, satöbbi.....Kiszámolva

a rugalmasság értéke: 143. Ahogyan a kereslet rugalmasságánál,

ha a kínálat rugalmassága kisebb, mint 1, akkor a kínálati görbét rugalmatlannak nevezzük. Ha

nagyobb, mint 1, akkor a kínálati görbe rugalmas. Ha az értéke egyenlő 1-gyel,

akkor egységnyi rugalmasságúnak tekintjük. Ennyit tehát a kínálat rugalmasságának működéséről.

A következőkben a kínálat rugalmasságának alkalmazhatóságáról lesz szó.

Ez a kurzusunknak egy rendkívül fontos pontja, tehát nagy figyelemmel kövessétek a levezetést,

így megtanulva, hogy hogyan tudjuk alkalmazni ezeket a gondolatokat a való életben, rávilágítva

a rugalmasságbeli különbségek életszerű következményeinek fontosságára.

Ezzel fogunk tehát foglalkozni következő alkalommal, mely révén visszanyúlunk majd ahhoz a kérdéshez,

melyet még a legelején tettünk fel: Hogyan elemezhetünk olyan folyamatokat, mint a

rabszolga-felszabadítás, akár jó, akár rossz politikai vezérelvekről is legyen szó? A kínálat

rugalmassága kulcsfontosságú szerepet kap ennek a kérdésnek a megértésében,

ezzel fogunk tehát legközelebb foglalkozni. Köszönöm.

- [Narrátor] Ha szeretnéd a tudásod próbára tenni, kattints a kvízkérdésekre,

vagy ha készen állsz a következő leckére, menj a következő videóra.

♪ [zene] ♪

Felirat: Amara.org közösség
Fordította: Halász Annamária
Ellenőrize: Szegedi Vivien
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna