-
Hello, a nevem Tony és ez
az Every Frame of Painting
-
Az egyik nap valaki megkért, hogy meséljek neki a folyamatokról amik a saját vágói munkámhoz kapcsolódnak.
-
Így elkezdtem neki arról beszélni
hogyan csoportosítom a felvételeket, hogyan válogatok..
-
Mire azt mondta: "Nem!"
"Hogyan vágsz? Honnan tudod mikor vágj?"
-
és erre egyáltalán nem tudtam válaszolni
-
csakúgy mint a legtöbb vágó
én is a megérzéseimre hagytkozom
-
(Khan) Semmi sem áll a vágás folyamatának útjában
-
ez a gondolkodás folyamata.
-
Nem az alapján vágok
amit 'ismeretnek' neveznék
-
Bele kell helyezkednem.
Éreznem kell."
-
Ilyen ez számomra is. Ki kell találnom,
éreznem kell a saját utam vágás közben.
-
Ezért ma erről a folyamatról szeretnék beszélni:
-
Hogyan gondolkodik és érez egy vágó?
-
Az első amit fontos tudni, hogy a vágás a szemekről szól.
-
A jelenet érzetéről, minden más tényezőnél
többet árulnak el a szemek.
-
És a nagy színészek tudják,
hogy sokkal többet
-
közvetíthetnek a tekintetükön keresztül, mint a dialógusaikkal
-
(Caine) "Azt mondtam, 'Nos, nincs mit mondanom'
-
Mire ő, 'Hogy érted, hogy nincs mit mondanod?
-
Még szép, hogy van mit mondanod! És ezek csodálatos dolgok!
-
De te csak ülsz és figyelsz, miközben
ezekről a kivételes dolgokról gondolkodsz...
-
"Elliot, édesem!"
"Mhm?"
-
"Ezeket már kóstoltad?
Csodásak!"
-
... és úgy döntesz, hogy nem mondod ki őket!
-
Ez az amit csinálsz!"
-
És amikor egy felvételt nézek
ez az amit keresek:
-
pillanatokat amikor láthatom
a változást a színész szemében
-
mint amikor meghoz egy döntést
-
az ilyen jelenetek nagyon erősek
mert nagyon jól működnek más jelenetekkel
-
Például ha a szeméről átvágunk
arra amit néz
-
szavak nélkül is elmondja, mire gondol
-
A következő elméletet
nagyon nehéz volt elsajátítanom
-
Az érzelmeknek idő kell
-
Amikor embereket nézünk a vásznon,
kapcsolatba kerülünk velük
-
ez azért lehetséges, mert van időnk
az arcukat nézni, mielőtt megszólalnak
-
(kínaiul beszélnek)
-
(ajtó csapódás)
-
és utána.
-
A vágónak el kell döntenie: "mennyi időt adok ennek az érzelemnek?"
-
Próbáljuk ki egy feladattal:
Nézd ezt a jelenetet
-
Mit érzel miközben nézed?
-
Most próbáljuk meg újra
-
Mit érzel miközben nézed?
-
Más érzés volt?
-
A vágás tele van ilyen döntésekkel
-
ahol négy másodperc nagy különbség
-
és ezek a döntések nehezek.
Nincsenek jó válaszok
-
néhány érzelem jobban működik,
ha egy önálló, folytonos jelenetben látod
-
(kínaiul beszélnek)
-
más érzelmek inkább
több jeleneten keresztül érvényesülnek.
-
így építkezhetsz és ereszkedhetsz
-
Gondoljunk erre a jelenetre, ahol Luke Skywalker
a képességeit próbálgatja
-
(kilélegez)
-
hogy még egyszerűbb legyen, koncentráljunk csak
az egyes jelenetek hosszára
-
figyeld ahogyan építkezünk az egyes jelenetek egyre rövidebbek
míg el nem érjük a csúcspontot (climax)
-
(inspiráló zene)
-
(R2 sípol)
-
de öt jelenet után elérjük a csúcsot
és elkezdünk ereszkedni
-
(Yoda lassan, szomorúan sóhajt)
-
Nem csak a jelenetek lesznek újra hosszabbak,
ténylegesen tovább is vannak kitartva
-
mint az első alkalommal
-
Az egész szekvencia 15 másodpercig emelkedik,
de kétszer ennyi ideig tart
-
amíg leereszkedik, így nekünk, a nézőknek
van időnk, hogy átérezzük Luke kudarcát
-
(zihál)
"Nem megy, túl nagy."
-
De mi történik ha lerövidíted
ezt az időt?
-
Nézzünk meg egy nem is rég készült
nagyon hasonló jelenetet
-
Lássuk hogy érezzük-e a különbséget
-
(Hank) Gyerünk Scott, megtudod csinálni!
-
(a Hanyga nevet)
-
(Scott) Nem hallgatnak rám!
-
Elhitted ezt az érzelmet?
-
mert itt Scott kudarca 30 képkockán át tartott
-
Összehasonlításként Luke Skywalker kudarca
-
30 másodpercig tartott
-
Az emberek nem gépek,
-
Ahhoz, hogy érezzünk időre van szükségünk
-
és, ha a film nem adja meg ezt
-
nem hiszük el.
-
(Schoonmaker) "Úgyveszem észre - mostanában,
a filmekben amiket láttam
-
Nagyon sok mindent nem hiszek el.
-
Azt hiszem, az emberek mostanában sokmindent elénk tolnak
-
és azt kérik hidj benne
-
de nem hitetik el veled."
-
És elhitetni nagyon nehéz
-
(Férfi) "Engedd el Vöröst."
-
mert az időzítés nem egy tudatos folyamat,
-
csak válaszolunk a tényre
-
hogy minden jelenetnek
van egy természetes ritmusa
-
(három lövés)
-
(fa törik)
-
(Murch) "Van egy önmagából fakadó összefüggés, maga a történet
-
a történet elmesélése és az elmesélés ritmusa között
-
és a vágás...
-
70%-ban a ritmusról szól."
-
(a férfi ráüvölt a nőre)
-
Olykor a ritmus egyértelmű
-
mint amikor a színész valami nagyon fizikai dolgot csinál
-
(a zene fokozódik)
-
máskor viszont egészen diszkrét
-
például az oda-vissza sétáló emberek ritmusa
-
vagy egy étterem ritmusa, szakácsokkal, vendégekkel, pincérekkel...
-
Ezek a ritmusok sokkal közelebb állnak ahhoz,
amit a mindennapi életben érzünk
-
és úgy gondolom nehezebb is vágni őket
-
De hogyha újra és újra megnézed őket,
végül ráérzel a pillanatra
-
amikor a jelenet akarja, hogy vágd
-
a Klasszikus Hollywood-i szerkesztés a ritmussal vágásról szól
-
amikor azt mondjuk a vágás láthatatlan
ezt értjük alatta
-
a vágás olyan természetességel történik
-
(Férfi) "Van még valami, amit tudni szeretne rólam?"
-
hogy nem veszed észre.
-
(Férfi) "Át akar menni a szobámba?"
-
De nem kell, hogy mindig láthatatlan légy
-
néhány érzés jobban hat, ha szaggatottan vágunk
-
mint amikor valaki zaklatott
-
(sarkak kopognak)
-
Mások pedig ha
-
ténylegesen úgy vágsz,
hogy a néző kényelmetlenül érezze magát
-
(a víz pezseg)
-
(Schoonmaker) "Az egyik dolog amire Marty mindig bátorított minket, hogy néha
-
tartsuk ki egy kicsit túl hosszan...
-
(a víz pezseg)
-
és hogy vágjunk ha a vágás igazolható."
-
Ami igazán számít, az a reakció, amit a nézőtől várunk
-
(két lövés)
-
mert néha ezt csak egy szokatlan vágással érhetjük el.
-
És ezzel elértünk a utolsó felvetésemhez:
-
Ha a vágás ennyire ösztönös
hogyan tanulható?
-
Egy módszert ismerek:
-
Gyakorlás.
-
(Murch) "és a vágás nagyon hasonlít ebben a tánchoz
-
elmagyarázhatod a tánc alapismereteit
-
de ahhoz, hogy igazán megtanulj táncolni,
táncolnod kell!
-
Vágnod kell!
-
és ahogy vágsz kialakul a rimus- és érzelemérzéked.
-
ez mindenkinél egyedi
-
Én tíz éve csinálom, de még mindig nem vagyok ott
-
de ha valaha is frusztrálttá válok egy vágás miatt
Michael Khan szavaira gondolok
-
(Khan) "A szép a vágásban az,
-
gondolom az írók is így éreznek,
-
látom az egész filmet, de nem számít, egszerre csak egy részen dolgozok
-
egyszerre csak egy jelenet és egy vágás
-
és sok film van, ahol egy időben
csak egy dolgot csinálok"
-
Szóval egyszerre egy jelenettel foglalkozz
-
mert, ha megnézel bármilyen képet
-
"Tényleg számít?"
-
látod, hogy van egy ritmusa és egy érzete
-
(nő zihál)
-
És érezned kell...
-
hogy...
-
mikor...
