< Return to Video

Newton I. törvényének alkalmazása | Erők és Newton törvényei | Fizika | Khan Academy

  • 0:00 - 0:03
    Most, hogy megismertük
    Newton első törvényét,
  • 0:03 - 0:04
    csináljunk magunknak egy kis kvízt.
  • 0:04 - 0:06
    Azt szeretném,
    hogy rájöjj,
  • 0:06 - 0:10
    hogy az állítások közül
    melyek igazak.
  • 0:10 - 0:16
    Az első állítás:
    „Ha egy testre ható eredő erő nulla,
  • 0:16 - 0:19
    akkor a sebességvektora nem fog változni.”
  • 0:19 - 0:20
    Érdekes.
  • 0:20 - 0:24
    Második állítás:
    „Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 0:24 - 0:28
    mindig hatással lesz a test sebességére.”
  • 0:28 - 0:30
    Szintén egy érdekes állítás.
  • 0:30 - 0:31
    Harmadik állítás:
  • 0:31 - 0:34
    „A kezdetben mozgásban lévő testek
  • 0:34 - 0:37
    azért állnak meg a mindennapi életben,
  • 0:37 - 0:42
    mert kiegyensúlyozatlan erők hatnak rájuk.”
  • 0:42 - 0:46
    És a negyedik állítás:
    „Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 0:46 - 0:50
    mindig meg fogja változtatni
    a test irányát.”
  • 0:50 - 0:53
    Hagyom, hogy gondolkodj rajta.
  • 0:56 - 0:59
    Gondoljuk végig állításról-állításra.
  • 0:59 - 1:01
    Az első állításunk:
  • 1:01 - 1:03
    „Ha egy testre ható eredő erő nulla,
  • 1:03 - 1:06
    akkor a sebességvektora nem fog változni.”
  • 1:06 - 1:07
    Ez teljesen igaz.
  • 1:07 - 1:09
    Ez valójában egy másik átfogalmazása
  • 1:09 - 1:13
    Newton első törvényének.
  • 1:13 - 1:17
    Ha van egy test,
  • 1:17 - 1:20
    ami a világűrben utazik
    valamilyen sebességvektorral --
  • 1:20 - 1:23
    tehát valamilyen sebességgel,
    valamilyen irányba,
  • 1:23 - 1:24
    és talán a világűr mélyén.
  • 1:24 - 1:25
    Az egyszerűség kedvéért
    feltételezzük,
  • 1:25 - 1:27
    hogy nincs gravitációs kölcsönhatás.
  • 1:27 - 1:29
    Mindig lesz valamekkora,
  • 1:29 - 1:31
    de feltételezzük, hogy nincs
    gravitációs kölcsönhatás.
  • 1:31 - 1:33
    Abszolút semennyi részecske,
  • 1:33 - 1:36
    amibe beleütközne,
    abszolút vákuum.
  • 1:36 - 1:38
    Ez a dolog örökké mozgásban fog maradni.
  • 1:38 - 1:40
    A sebességvektora nem fog változni.
  • 1:40 - 1:43
    Sem a sebessége,
    sem az iránya nem fog változni.
  • 1:43 - 1:46
    Ez teljesen igaz.
  • 1:46 - 1:50
    Második állítás:
    „Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 1:50 - 1:54
    mindig hatással van a test sebességére.”
  • 1:54 - 1:57
    A kulcsszó itt a „sebesség”.
  • 1:57 - 2:00
    Ha azt írtam volna, hogy
    „hatással van a test sebességvektorára”,
  • 2:00 - 2:01
    akkor ez egy igaz állítás lenne.
  • 2:01 - 2:04
    Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 2:04 - 2:07
    mindig hatással van a test sebességvektorára.
  • 2:07 - 2:08
    Ez igaz.
  • 2:08 - 2:09
    De azt írtam ide, hogy „sebesség”.
  • 2:09 - 2:11
    A sebesség a sebességvektor nagysága.
  • 2:11 - 2:14
    Nem veszi számításba az irányt.
  • 2:14 - 2:16
    Hogy lásd,
    hogy miért hamis ez a második állítás,
  • 2:16 - 2:18
    gondolhatsz néhány dologra.
  • 2:18 - 2:20
    Csinálni fogunk több videót
  • 2:20 - 2:22
    a centripetális gyorsulás,
    centripetális erő
  • 2:22 - 2:24
    és befele ható erők
    mögötti intuícióról,
  • 2:24 - 2:28
    ha nem egészen érthető számodra
    ebben a pillanatban.
  • 2:28 - 2:31
    Képzeld el, hogy egy
    jégpályára tekintünk fentről.
  • 2:31 - 2:32
    És van egy korcsolyázó.
  • 2:32 - 2:34
    Ez a korcsolyázó feje.
  • 2:34 - 2:37
    És ebbe az irányba halad.
  • 2:37 - 2:40
    Most képzeld el,
    hogy ebben a pillanatban,
  • 2:40 - 2:42
    elkap egy kötelet,
    ami ki van kötve
  • 2:42 - 2:43
    egy póznához a jégpályán.
  • 2:43 - 2:45
    Fentről tekintünk minderre,
  • 2:45 - 2:47
    és ez itt a kötél.
  • 2:47 - 2:49
    Mi fog történni?
  • 2:49 - 2:53
    A korcsolyázó haladni fog.
  • 2:53 - 2:56
    Az iránya változni fog.
  • 2:56 - 2:57
    Kapaszkodhat a kötélbe,
  • 2:57 - 2:59
    és amíg kapaszkodik,
  • 2:59 - 3:00
    addig körbe-körbe fog menni.
  • 3:00 - 3:01
    És amikor elengedi a kötelet,
  • 3:01 - 3:05
    akkor elkezd abba az irányba haladni,
  • 3:05 - 3:07
    amerre haladt,
    amikor elengedte a kötelet.
  • 3:07 - 3:10
    Abba az irányba fog haladni.
  • 3:10 - 3:13
    Ha feltételezzük,
    hogy a súrlódás a jégpályán
  • 3:13 - 3:14
    nagyon kicsi,
  • 3:14 - 3:17
    akkor egyenletes lesz a sebessége.
  • 3:17 - 3:20
    Tehát a befele irányuló erő,
    a kötélerő,
  • 3:20 - 3:23
    a korcsolyázót húzva ebben a szituációban
  • 3:23 - 3:26
    csak a korcsolyázó irányát változtatná meg.
  • 3:26 - 3:27
    Tehát egy kiegyensúlyozatlan erő
  • 3:27 - 3:30
    nem feltétlenül befolyásolja
    a test sebességét.
  • 3:30 - 3:31
    De gyakran befolyásolja.
  • 3:31 - 3:33
    De ebben a szituációban
    csak a korcsolyázó
  • 3:33 - 3:35
    irányára lett volna hatással.
  • 3:35 - 3:37
    Egy másik ehhez hasonló szituáció
    - és ez ismét
  • 3:37 - 3:41
    magába foglalja a centripetális gyorsulást,
    a befele irányuló erőket,
  • 3:41 - 3:44
    befele való gyorsulást -
    egy műhold Föld-körüli pályán,
  • 3:44 - 3:47
    vagy bármi más Föld-körüli pályán.
  • 3:47 - 3:50
    Tehát ha ez valamilyen bolygó,
  • 3:50 - 3:53
    és ez egy a bolygó holdjai közül,
  • 3:53 - 3:57
    akkor bolygó-körüli pályán marad
    a gravitáció vonzása miatt,
  • 3:57 - 4:00
    ami változtatja a test irányát,
  • 4:00 - 4:01
    de a sebességét nem.
  • 4:01 - 4:04
    A sebessége pontosan ugyanaz végig.
  • 4:04 - 4:06
    Tehát ez volt itt a sebessége.
  • 4:06 - 4:07
    Ha a bolygó nem lenne ott,
    akkor a test
  • 4:07 - 4:10
    ugyanabba az irányba
    haladna örökkön-örökké.
  • 4:10 - 4:11
    De a bolygónak van
  • 4:11 - 4:13
    egy befele ható
    gravitációs ereje.
  • 4:13 - 4:16
    És fogunk még beszélni
    a gravitációs erőről a jövőben.
  • 4:16 - 4:18
    De ez a befele ható gravitációs erő
  • 4:18 - 4:22
    gyorsítani fogja ezt a testet befele,
    miközben halad.
  • 4:22 - 4:24
    És valamennyi idő elteltével
  • 4:24 - 4:26
    ennek a testnek a sebességvektora
  • 4:26 - 4:28
    - ha összeadod a korábbi
    sebességvektorát
  • 4:28 - 4:31
    az új sebességvektorával.
  • 4:31 - 4:34
    Ez az, miután haladt egy kicsit
    - az új sebességvektor
  • 4:34 - 4:38
    valahogy így nézhet ki.
  • 4:38 - 4:41
    És mindig pontosan akkora sebességgel halad,
  • 4:41 - 4:45
    hogy a gravitációs erő
  • 4:45 - 4:50
    mindig a megfelelő szögben van
    a valódi pályájához képest.
  • 4:50 - 4:54
    Pont akkora sebesség,
    hogy nem megy el a világűr mélyére,
  • 4:54 - 4:56
    és nem csapódik a Földbe.
  • 4:56 - 4:59
    Erre ki fogunk térni részletesebben.
  • 4:59 - 5:01
    De az egyszerű válasz az,
    hogy egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 5:01 - 5:03
    mindig befolyásolja
    a test sebességvektorát.
  • 5:03 - 5:06
    Lehet, hogy a sebességét,
    az irányát, vagy mindkettőt,
  • 5:06 - 5:08
    de nem kell,
    hogy mindkettőre hatással legyen.
  • 5:08 - 5:11
    Lehet csak a sebességre vagy csak az irányra.
  • 5:11 - 5:14
    Tehát ez egy helytelen állítás.
  • 5:14 - 5:16
    A harmadik állítás:
  • 5:16 - 5:18
    „A kezdetben mozgásban lévő testek
  • 5:18 - 5:20
    azért állnak meg a mindennapi életben,
  • 5:20 - 5:24
    mert kiegyensúlyozatlan erő hat rájuk.”
  • 5:24 - 5:25
    Ez teljesen igaz.
  • 5:25 - 5:27
    Ez a példa, amit megadtunk:
  • 5:27 - 5:30
    Ha fogok egy testet,
    fogom a könyvemet
  • 5:30 - 5:32
    és megpróbálom az asztalon csúsztatni,
  • 5:32 - 5:34
    akkor azért áll meg,
  • 5:34 - 5:37
    mert a súrlódás, mint kiegyensúlyozatlan erő, hat rá.
  • 5:37 - 5:39
    A könyv felülete súrlódik
  • 5:39 - 5:41
    az asztal felületével.
  • 5:41 - 5:43
    Ha egy medencében lennék,
  • 5:43 - 5:45
    még akkor is, ha nincsen áramlás a vízben,
  • 5:45 - 5:50
    és megpróbálnék
    egy testet meglökni a vízben,
  • 5:50 - 5:51
    egyszer megállna
  • 5:51 - 5:56
    a víz közegellenállása miatt.
  • 5:56 - 5:58
    Egy kiegyensúlyozatlan erőt képez
  • 5:58 - 6:00
    a mozgás irányával ellentétesen.
  • 6:00 - 6:02
    Ez az, ami lelassítja [a testet].
  • 6:02 - 6:03
    A mindennapi életben
  • 6:03 - 6:05
    azért nem látjuk a dolgokat
    örökké menni,
  • 6:05 - 6:10
    mert van súrlódás, légellenállás,
  • 6:10 - 6:13
    vagy felületi súrlódás.
  • 6:13 - 6:16
    Az utolsó állítás:
    „Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 6:16 - 6:20
    mindig meg fogja változtatni a test irányát.”
  • 6:20 - 6:23
    Talán ez a legintuitívabb.
  • 6:23 - 6:24
    Mindig találkozunk ezzel a helyzettel.
  • 6:24 - 6:27
    Tegyük fel, hogy van egy kocka,
  • 6:27 - 6:30
    ami abba az irányba halad
    valamekkora sebességgel
  • 6:30 - 6:32
    - 5 méter per szekundummal.
  • 6:32 - 6:38
    Ha hatok rá egy kiegyensúlyozatlan erővel
    ugyanabba az irányba -
  • 6:38 - 6:39
    itt ez az erő.
  • 6:39 - 6:41
    Ha ugyanabba az irányba hatok,
  • 6:41 - 6:43
    akkor csak gyorsítani fogom ugyanabba az irányba.
  • 6:43 - 6:45
    Tehát nem feltétlenül
    fogom megváltoztatni [az irányt].
  • 6:45 - 6:48
    Még akkor is, ha ellene dolgoznék,
    lassítanám,
  • 6:48 - 6:50
    de nem feltétlenül
    változtatnám meg az irányát.
  • 6:50 - 6:53
    Megváltoztathatnám az irányát azzal,
    ha valami ilyesmit csinálnék,
  • 6:53 - 6:54
    de nem feltétlenül.
  • 6:54 - 6:56
    Nem feltétlenül változtatom meg
  • 6:56 - 6:57
    a test irányát.
  • 6:57 - 7:01
    Tehát ez nem igaz.
  • 7:01 - 7:02
    Egy testre ható kiegyensúlyozatlan erő
  • 7:02 - 7:04
    nem mindig változtatja meg a test irányát.
  • 7:04 - 7:08
    Meg tudja, mint ezeknél a körülményeknél is,
    de nem mindig.
  • 7:08 - 7:13
    Tehát a „mindig” az, ami
    ezt hamissá teszi.
Title:
Newton I. törvényének alkalmazása | Erők és Newton törvényei | Fizika | Khan Academy
Description:

Egy kis kvíz Newton I. törvényével kapcsolatban. Készítette: Sal Khan.

Nézd meg a következő leckét: https://www.khanacademy.org/science/physics/forces-newtons-laws/newtons-laws-of-motion/v/newton-s-first-law-of-motion?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=physics

Elszalasztottad az előző leckét? https://www.khanacademy.org/science/physics/forces-newtons-laws/newtons-laws-of-motion/v/newton-s-1st-law-of-motion?utm_source=YT&utm_medium=Desc&utm_campaign=physics

Fizika a Khan Academy-n: A fizika azoknak az általános törvényszerűségeknek a tudománya, melyek a körülöttünk lévő fizikai világot irányítják. Elsőként a mozgást vizsgáljuk, majd az erőkről, a lendületről, energiáról és a fizika sok más fogalmáról tanulunk. Hogy minél jobban megértsd a fizikát, erős algebra tudásra és alapszintű trigonometriai ismeretekre lesz szükséged.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat. Partnerei vagyunk intézményeknek, mint a NASA, The Museum of Modern Art, The California Academy of Sciences és MIT, hogy specializált tartalmat nyújtsunk.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
07:14

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.