-
Három ok, hogy miért
ne használjunk többé atomenergiát.
-
Az első: az atomfegyverek elterjedése.
-
A nukleáris technológia drámaian
robbant be világunkba:
-
Csupán egyetlen évvel a világ első
kísérleti atomrobbantása után 1944-ben,
-
két nagyvárost pusztított el
mindössze két bomba.
-
Ezután alakult ki lassan a
reaktor technológia,
-
hogy elektromos energiát
generáljon,
-
de mindig is szorosan összefűződött
az atomfegyver technológiával.
-
Szinte lehetetlen
atomfegyvereket fejleszteni
-
a reaktor technológia nélkül.
-
Az atomsorompó szerződésnek
az a konkrét célja,
-
hogy az atomreaktor technológia az
atomfegyverek növekedése nélkül terjedjen
-
nem sok sikert ért el.
-
40 éven belül öt ország
fejlesztett saját atomfegyvert
-
a reaktor technológia segítségével.
-
Valójában nagyon nehéz
megkülönböztetni
-
egy bújtatott atomfegyver programot
az atomenergia békés felhasználástól.
-
A 70-es években az atomnagyhatalmak
boldogan árulták a békés technológiát
-
kisebb országoknak, melyek ezután
saját atomfegyvert fejlesztettek.
-
A halálos atomfegyverekhez vezető út
mindíg békés reaktorokkal van kikövezve.
-
A második ok: atomhulladék szennyezés.
-
Az elhasznált nukleáris fűtőelemek
nemcsak sugárzóak de tartalmaznak
-
rendkívül mérgező kémiai
elemeket is mint a plutónium.
-
Káros hatásait csak igen lassan,
tízezer évek alatt veszíti el.
-
És létezik egy nukleáris újrafeldolgozó
folyamat is mely
-
az elhasznált fűtőelemekből történő
plutónium kinyerését jelenti.
-
Ez kétféle célt szoglálhat:
-
atomfegyverek gyártását vagy
fűtőelem újrahasznosítást.
-
De alig töredéke hasznosul
fütőelemként, mivel nem rendelkezünk
-
az ennek megfelelő reaktorokkal.
-
Egyetlen miligramja halálos; néhány kiló
kell egy atombombához; és még
-
a jelentéktelennek tűnő Németországnak
is tonnák állnak rendelkezésére a cuccból
-
mivel az újrafeldolgozás jó ötletnek
tűnt évtizedekkel ezelőtt.
-
De hová jut a sok hulladék?
-
Miután betiltották az óceánba öntését,
megpróbáluk a földbe temetni–
-
de nem találunk olyan helyet
ahol teljes biztonságban lehet
-
tizezer évek folyamán.
-
Több mint 30 ország üzemeltet
közel 400 reaktort,
-
több százezer tonna
atomhulladékot kezelve
-
és jelneleg csupán egyetlen
veszi komolyan, hogy
-
állandó hulladéktározót nyisson:
az apró Finnország.
-
A harmadik ok: balesetek és katasztrófák.
-
Hét komoly baleset történt az elmúlt
60 év atomenergia felhasználása során
-
a reaktorokban vagy az atomhulladék
kezelő létesítményekben.
-
Közülük három kisebb,
de négy jelentős mennyiségű
-
rádióaktiv környezet-
szennyezést okozva.
-
1957, 1987 és 2011 során Oroszország,
Ukrajna és Japán nagy területei
-
váltak évtizedekre lakhatatlanná.
-
a halálos áldozatok száma igen vitás,
de valószínűleg több ezerre tehető.
-
Ezek a katasztrófák nagyon különböző
méretű reaktorokban következtek be,
-
más-más országokban, és több
évtizednyi különbséggel.
-
A számokat tekintve azt a
kérdést is megfogalmazhatnánk,
-
"A világ energiaellátásának 10%-a
-
megér egy-egy pusztító katasztrófát
minden 30 évben?
-
Vajon 30% megérne egy újabb
Fukusimát vagy Csernobilt
-
valahol a földön minden 10 évben?
-
Mekkora területnek kell beszennyeződnie,
hogy végre azt mondjuk 'elég'?
-
Hol a határvonal?"
-
Érdemes tehát atomenergiát használni?
-
Lehet, hogy nagyobb a veszély mint a
haszon, és talán érdemes volna
-
más irányban keresni a megoldást és
felhagyni ezzel a technológiával.
-
Ha szeretnéd megismerni a
másik oldal érveit
-
vagy egy rövid ismertetőt kapni
az atom-energiáról, klikkelj ide.
-
Az Audible.com az új szponzorunk.
-
A http://audible.com/nutshell
linkre kattintva
-
egy ingyen hangoskönyvet kaphatsz
amivel támogatod a csatornánkat.
-
Sok időbe telik egy ilyen film készítése,
-
ezalatt mi hangoskönyveket hallgatunk.
-
Ajánlunk egy igazán
szórakoztató könyvet,
-
Jon Krakauer "Ég és jég" című művét.
-
Kiváló író, és az igaz történet
nagyon magávalragadó.
-
Hungarian translation:
Sulyok Csaba (CC)
