Három ok, hogy miért
ne használjunk többé atomenergiát.

Az első: az atomfegyverek elterjedése.

A nukleáris technológia drámaian
robbant be világunkba:

Csupán egyetlen évvel a világ első
kísérleti atomrobbantása után 1944-ben,

két nagyvárost pusztított el
mindössze két bomba.

Ezután alakult ki lassan a 
reaktor technológia,

hogy elektromos energiát
generáljon,

de mindig is szorosan összefűződött
az atomfegyver technológiával.

Szinte lehetetlen 
atomfegyvereket fejleszteni

a reaktor technológia nélkül.

Az atomsorompó szerződésnek 
az a konkrét célja,

hogy az atomreaktor technológia az
atomfegyverek növekedése nélkül terjedjen

nem sok sikert ért el.

40 éven belül öt ország
fejlesztett saját atomfegyvert

a reaktor technológia segítségével.

Valójában nagyon nehéz
megkülönböztetni

egy bújtatott atomfegyver programot
az atomenergia békés felhasználástól.

A 70-es években az atomnagyhatalmak
boldogan árulták a békés technológiát

kisebb országoknak, melyek ezután
saját atomfegyvert fejlesztettek.

A halálos atomfegyverekhez vezető út 
mindíg békés reaktorokkal van kikövezve.

A második ok: atomhulladék szennyezés.

Az elhasznált nukleáris fűtőelemek
nemcsak sugárzóak de tartalmaznak

rendkívül mérgező kémiai
elemeket is mint a plutónium.

Káros hatásait csak igen lassan,
tízezer évek alatt veszíti el.

És létezik egy nukleáris újrafeldolgozó
folyamat is mely

az elhasznált fűtőelemekből történő
plutónium kinyerését jelenti.

Ez kétféle célt szoglálhat:

atomfegyverek gyártását vagy
fűtőelem újrahasznosítást.

De alig töredéke hasznosul
fütőelemként, mivel nem rendelkezünk

az ennek megfelelő reaktorokkal.

Egyetlen miligramja halálos; néhány kiló
kell egy atombombához; és még

a jelentéktelennek tűnő Németországnak
is tonnák állnak rendelkezésére a cuccból

mivel az újrafeldolgozás jó ötletnek
tűnt évtizedekkel ezelőtt.

De hová jut a sok hulladék?

Miután betiltották az óceánba öntését,
megpróbáluk a földbe temetni–

de nem találunk olyan helyet
ahol teljes biztonságban lehet

tizezer évek folyamán.

Több mint 30 ország üzemeltet
közel 400 reaktort,

több százezer tonna 
atomhulladékot kezelve

és jelneleg csupán egyetlen
veszi komolyan, hogy

állandó hulladéktározót nyisson:
az apró Finnország.

A harmadik ok: balesetek és katasztrófák.

Hét komoly baleset történt az elmúlt 
60 év atomenergia felhasználása során

a reaktorokban vagy az atomhulladék
kezelő létesítményekben.

Közülük három kisebb,
de négy jelentős mennyiségű

rádióaktiv környezet-
szennyezést okozva.

1957, 1987 és 2011 során Oroszország,
Ukrajna és Japán nagy területei

váltak évtizedekre lakhatatlanná.

a halálos áldozatok száma igen vitás,
de valószínűleg több ezerre tehető.

Ezek a katasztrófák nagyon különböző
méretű reaktorokban következtek be,

más-más országokban, és több 
évtizednyi különbséggel.

A számokat tekintve azt a
kérdést is megfogalmazhatnánk,

"A világ energiaellátásának 10%-a

megér egy-egy pusztító katasztrófát
minden 30 évben?

Vajon 30% megérne egy újabb
Fukusimát vagy Csernobilt

valahol a földön minden 10 évben?

Mekkora területnek kell beszennyeződnie,
hogy végre azt mondjuk 'elég'?

Hol a határvonal?"

Érdemes tehát atomenergiát használni?

Lehet, hogy nagyobb a veszély mint a
haszon, és talán érdemes volna

más irányban keresni a megoldást és
felhagyni ezzel a technológiával.

Ha szeretnéd megismerni a
másik oldal érveit

vagy egy rövid ismertetőt kapni
az atom-energiáról, klikkelj ide.

Az Audible.com az új szponzorunk.

A http://audible.com/nutshell 
linkre kattintva

egy ingyen hangoskönyvet kaphatsz
amivel támogatod a csatornánkat.

Sok időbe telik egy ilyen film készítése,

ezalatt mi hangoskönyveket hallgatunk.

Ajánlunk egy igazán 
szórakoztató könyvet,

Jon Krakauer "Ég és jég" című művét.

Kiváló író, és az igaz történet
nagyon magávalragadó.

Hungarian translation:
Sulyok Csaba (CC)