Három ok, hogy miért
ne használjunk többé atomenergiát.
Az első: az atomfegyverek elterjedése.
A nukleáris technológia drámaian
robbant be világunkba:
Csupán egyetlen évvel a világ első
kísérleti atomrobbantása után 1944-ben,
két nagyvárost pusztított el
mindössze két bomba.
Ezután alakult ki lassan a
reaktor technológia,
hogy elektromos energiát
generáljon,
de mindig is szorosan összefűződött
az atomfegyver technológiával.
Szinte lehetetlen
atomfegyvereket fejleszteni
a reaktor technológia nélkül.
Az atomsorompó szerződésnek
az a konkrét célja,
hogy az atomreaktor technológia az
atomfegyverek növekedése nélkül terjedjen
nem sok sikert ért el.
40 éven belül öt ország
fejlesztett saját atomfegyvert
a reaktor technológia segítségével.
Valójában nagyon nehéz
megkülönböztetni
egy bújtatott atomfegyver programot
az atomenergia békés felhasználástól.
A 70-es években az atomnagyhatalmak
boldogan árulták a békés technológiát
kisebb országoknak, melyek ezután
saját atomfegyvert fejlesztettek.
A halálos atomfegyverekhez vezető út
mindíg békés reaktorokkal van kikövezve.
A második ok: atomhulladék szennyezés.
Az elhasznált nukleáris fűtőelemek
nemcsak sugárzóak de tartalmaznak
rendkívül mérgező kémiai
elemeket is mint a plutónium.
Káros hatásait csak igen lassan,
tízezer évek alatt veszíti el.
És létezik egy nukleáris újrafeldolgozó
folyamat is mely
az elhasznált fűtőelemekből történő
plutónium kinyerését jelenti.
Ez kétféle célt szoglálhat:
atomfegyverek gyártását vagy
fűtőelem újrahasznosítást.
De alig töredéke hasznosul
fütőelemként, mivel nem rendelkezünk
az ennek megfelelő reaktorokkal.
Egyetlen miligramja halálos; néhány kiló
kell egy atombombához; és még
a jelentéktelennek tűnő Németországnak
is tonnák állnak rendelkezésére a cuccból
mivel az újrafeldolgozás jó ötletnek
tűnt évtizedekkel ezelőtt.
De hová jut a sok hulladék?
Miután betiltották az óceánba öntését,
megpróbáluk a földbe temetni–
de nem találunk olyan helyet
ahol teljes biztonságban lehet
tizezer évek folyamán.
Több mint 30 ország üzemeltet
közel 400 reaktort,
több százezer tonna
atomhulladékot kezelve
és jelneleg csupán egyetlen
veszi komolyan, hogy
állandó hulladéktározót nyisson:
az apró Finnország.
A harmadik ok: balesetek és katasztrófák.
Hét komoly baleset történt az elmúlt
60 év atomenergia felhasználása során
a reaktorokban vagy az atomhulladék
kezelő létesítményekben.
Közülük három kisebb,
de négy jelentős mennyiségű
rádióaktiv környezet-
szennyezést okozva.
1957, 1987 és 2011 során Oroszország,
Ukrajna és Japán nagy területei
váltak évtizedekre lakhatatlanná.
a halálos áldozatok száma igen vitás,
de valószínűleg több ezerre tehető.
Ezek a katasztrófák nagyon különböző
méretű reaktorokban következtek be,
más-más országokban, és több
évtizednyi különbséggel.
A számokat tekintve azt a
kérdést is megfogalmazhatnánk,
"A világ energiaellátásának 10%-a
megér egy-egy pusztító katasztrófát
minden 30 évben?
Vajon 30% megérne egy újabb
Fukusimát vagy Csernobilt
valahol a földön minden 10 évben?
Mekkora területnek kell beszennyeződnie,
hogy végre azt mondjuk 'elég'?
Hol a határvonal?"
Érdemes tehát atomenergiát használni?
Lehet, hogy nagyobb a veszély mint a
haszon, és talán érdemes volna
más irányban keresni a megoldást és
felhagyni ezzel a technológiával.
Ha szeretnéd megismerni a
másik oldal érveit
vagy egy rövid ismertetőt kapni
az atom-energiáról, klikkelj ide.
Az Audible.com az új szponzorunk.
A http://audible.com/nutshell
linkre kattintva
egy ingyen hangoskönyvet kaphatsz
amivel támogatod a csatornánkat.
Sok időbe telik egy ilyen film készítése,
ezalatt mi hangoskönyveket hallgatunk.
Ajánlunk egy igazán
szórakoztató könyvet,
Jon Krakauer "Ég és jég" című művét.
Kiváló író, és az igaz történet
nagyon magávalragadó.
Hungarian translation:
Sulyok Csaba (CC)