Mit jelent menekültnek lenni? – Benedetta Berti és Evelien Borgman

A teljes leckét lásd: http://ed.ted.com/lessons/what-does-it-mean-to-be-a-refugee-benedetta-berti-and-evelien-borgman

Kb. 60 milliónyian kényszerülnek elhagyni otthonukat, hogy elmeneküljenek a háború, az erőszakos cselekmények és az üldöztetés elől. Többségük a hazáján belül lakhelyét elhagyni kényszerült személy, azaz otthonukból ugyan elmenekültek, de az országot nem hagyták el. Mások – őket hívják menekülteknek – külföldön keresnek menedéket. De mit jelent ez a fogalom? Benedetta Berti és Evelien Borgman elmagyarázza.

Lecke: Benedetta Berti és Evelien Borgman, animáció: TED-Ed.

A Földön

kb. 60 milliónyian kényszerülnek
elhagyni otthonukat,

hogy elmeneküljenek a háború,
az erőszak és az üldöztetés elől.

Többségük a hazáján belül lakhelyét
elhagyni kényszerült személy,

azaz otthonukból ugyan elmenekültek,
de az országot nem hagyták el.

Mások átlépték a határt, és más
országban keresnek menedéket.

Rendszerint őket hívják menekülteknek.

De pontosan mit jelent ez a kifejezés?

A történelemben több ezer éve
léteznek menekültek,

de a modern meghatározás az 1951. évi
ENSZ-egyezményben lelhető föl,

amely a menekültek jogállására vonatkozik,

a II. világháborúban történt tömeges
üldözésekre és kitelepítésekre válaszul.

Eszerint menekült az, aki állampolgársága
szerinti országon kívül tartózkodik,

és képtelen hazatérni

az üldöztetéstől való
megalapozott félelme miatt.

Az üldöztetés faji, vallási okok, nemzeti
hovatartozás, politikai meggyőződés

vagy meghatározott társadalmi
csoporthoz való tartozás miatti érheti,

és gyakran köthető háborúhoz
vagy erőszakos cselekményekhez.

Jelenleg a világ menekültjeinek
mintegy fele gyermek,

egy részük nélkülözi felnőtt kíséretét.

E helyzet különösen kiszolgáltatja őket

a gyermekmunkáltatóknak
és a szexuális kizsákmányolásnak.

Minden menekült története más és más.

Sokan kényszerülnek
kockázatos utazásokra vállalkozni.

De mielőtt rátérnénk,
mivel járnak ezek az utazások,

tisztázzunk valamit.

Sokan keverik e fogalmakat:

migráns és menekült.

Migránson azt értjük, aki elhagyta hazáját

valamilyen okból, de annak
nincs köze az üldöztetéshez:

pl. jobb gazdasági lehetőségeket remélve,

vagy elhagyja az aszály sújtotta vidéket
jobb létfeltételek reményében.

Sokakat természeti katasztrófák

élelmiszerhiány

és egyéb nehézségek miatt

telepítenek ki,

de a nemzetközi jog
– helyesen vagy helytelenül –

menekülteknek csakis a viszályok
és erőszak elől menekülőket ismeri el.

Mi történik, ha valaki
elmenekül hazájából?

A legtöbb menekülő útvonala
hosszú és veszélyes,

alig jutnak fedélhez,
vízhez és táplálékhoz.

Mivel a távozás esetleg
hirtelen és váratlan,

a holmijuk esetleg otthon marad,

és a viszályok elől menekülve
gyakran irataik pl. vízumuk sincsenek,

hogy repülőre ülhessenek, és jogszerűen
léphessenek be egy másik országba.

Anyagi és politikai tényezők
is akadályozhatják őket,

hogy a bevett utat válasszák.

Ezért általában csak szárazföldön
vagy tengeren utazhatnak,

és lehet, hogy embercsempészekre
kell bízniuk magukat,

hogy átjuttassák őket a határokon.

Van, akinek az jelenti a biztonságot,
ha családjával marad,

mások egyedül próbálnak átkelni,
és hátrahagyják szeretteiket

arra számítva,
hogy majd később találkoznak.

Az elválás elviselhetetlenül
hosszan tartó és megrázó lehet.

Noha a menekülők több
mint a fele városba kerül,

néha az első állomásuk
valamely helyi kormányzat

vagy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága
által fenntartott menekülttábor.

A menekülttábor ideiglenes megoldás,
célja rövid időre szállást nyújtani,

amíg a lakók biztonságban
haza nem térhetnek,

vagy be nem illeszkednek
a fogadó országban,

vagy át nem települnek harmadik országba.

De az áttelepülés és a hosszabb távú
beilleszkedés gyakran korlátozott.

Sok menekültnek nincs más választása,
mint évekre, néha évtizedekre

a táborban maradni.

Az új országba érkezés után az áttelepült
személy első jogi lépése,

hogy menedékjogért folyamodjon.

Ekkor válik menedékkérővé,
de nem ismerik el hivatalosan

menekültként, amíg kérvényét
el nem fogadják.

Noha az országok nagyjából egyetértenek
a menekült definíciójában,

minden fogadó ország köteles
minden menedékkérelmet megvizsgálni,

és eldönteni, megkaphatja-e
a kérelmező a menedékjogot.

Az egyes országok eljárásrendje
lényegesen eltérő lehet.

A fogadó országnak van
számtalan kötelezettsége

a menekültként elismert személyek iránt;

pl. a minimálisan elvárható bánásmód
és a diszkriminációmentesség biztosítása.

A menekültek iránti legalapvetőbb
kötelezettség a visszaküldés tilalma,

annak elve, hogy a fogadó ország
tartózkodjék a menekült visszaküldésétől

olyan országba, ahol életét
és szabadságát fenyegetik.

A gyakorlatban a menekültek
mégis gyakran áldozatai

a következetlen és hátrányosan
megkülönböztető bánásmódnak.

Egyre inkább idegengyűlölet
és rasszizmus közepette kényszerülnek

életük újjáépítésére.

Túl gyakran tagadják meg tőlük
a munkába állás lehetőségét,

és válnak teljesen függővé a segélyektől.

Ráadásul, a menekültek gyermekei közül
sokan nem járnak iskolába,

mert nincs pénz oktatásuk
finanszírozására.

Ha visszapergetik családtörténetüket,

megvan az esélye, hogy fölfedezik:

őseik valaha kénytelenek
voltak elhagyni hazájukat

háború, üldöztetés vagy hátrányos
megkülönböztetés elől menekülve.

Nem ártana a történetükre emlékezni,

amikor menekültekről hallunk,

akik új otthonukat keresik.