Mi a különbség tudományos törvény és elmélet között? - Matt Anticole

A teljes leckét ld.: http://ed.ted.com/lessons/what-s-the-difference-between-a-scientific-law-and-theory-matt-anticole

Csevegjenek csak barátjukkal egy megalapozott tudományos elméletről, és meglehet, hogy odaböki: "Á, ez csak elmélet!" De megalapozott tudományos törvényről folytatott beszélgetés ritkán zárul ezzel: "Á, ez csak törvény!" Miért? Mi a különbség elmélet és törvény között..., és "jobb-e" valamelyik ? Matt Anticole bemutatja, miért van szüksége a tudománynak mindkettőre: törvényekre és elméletekre, hogy jobban értsük az összképet.

Lecke: Matt Anticole, animáció: Zedem Media.

Csevegjenek csak barátjukkal
egy megalapozott tudományos elméletről,

és meglehet, hogy odaböki:
"Á, ez csak elmélet!"

De megalapozott tudományos törvényről
folytatott beszélgetés

ritkán zárul ezzel: "Á, ez csak törvény!"

Miért?

Mi a különbség az elmélet
és a törvény között,

és jobb-e valamelyik a másiknál?

A tudományos törvényeknek
és elméleteknek más-más a szerepük.

Egy tudományos törvény megjósolja
bizonyos kezdeti feltételek eredményét.

Megjósolhatja születendő gyermekünk
lehetséges hajszínét,

vagy azt, hogy bizonyos szögben
eldobott labda milyen messzire jut.

Ezzel szemben az elmélet arra törekszik,
hogy logikusan megmagyarázza,

miért történnek a dolgok úgy,
ahogy történnek.

Egy elmélet bevonhatja a magyarázatba
a domináns és recesszív géneket,

hogy megokolja, miért született
vörös hajú utódjuk a barna hajú szülőknek,

vagy használhatja a gravitációt a labda
parabola-röppályájának megokolására.

Egyszerűbben szólva,

egy törvény megjósolja a bekövetkezőt,
az elmélet pedig megmondja a miértet.

Egy elmélet sohasem fejlődik törvénnyé,

bár az egyikük fejlődése gyakran
váltja ki a másik előrehaladását.

A 17. században Johannes Kepler elméletet
alkotott a kozmikus zenei harmóniáról,

hogy megmagyarázza
a bolygópályák természetét.

Három ragyogó törvényt alkotott
a bolygók mozgásáról,

miközben több évtized pontos
csillagászati adatait tanulmányozta,

hogy alátámassza elméletét.

Három törvényét ma is alkalmazzuk,
de a gravitáció fölváltotta

a bolygómozgást magyarázó
harmóniaelméletét.

Hogyan hibázhatott Kepler ekkorát?

Nem kaptunk semmire
részletes használati utasítást.

Ezért szakadatlanul javasolunk, vitatjuk,
jobbítjuk, sőt, meg is változtatjuk

a munkánk folyamán
tudományos nézeteinket.

A törvények általában
ellenállnak a változásnak,

mert nem fogadták volna el őket,
ha nem illeszkednének az adatokhoz,

bár néha felülvizsgáljuk a törvényeket,
ha új, váratlan adatok merülnek föl.

Egy elmélet elfogadtatása olyan,
mint a gladiátorok harca.

Több elmélet versenghet
egy új tudományos fölfedezés

legjobb magyarázatának rangjáért.

További kutatásaikban

a tudósok inkább a legtöbb adatot
megokolni képes elmélethez vonzódnak,

bár magyarázataink hézagosak lehetnek.

A tudósok azt is szeretik,
ha az új elmélet sikeresen jósol meg

korábban meg nem figyelt jelenségeket,

pl. amikor Dmitrij Mengyelejev
periódusos rendszere megjósolta

több, addig föl nem fedezett elem létét.

A tudományos elmélet fogalma széles körű.

Pár elmélet új gondolatot tartalmaz,
de csekély kísérleti bizonyítékon alapul;

ezekre a kutatók gyanakodva tekintenek,

vagy akár ki is nevetik őket.

Más elméletek,

pl. amelyek része a Nagy Bumm,
az evolúció és az éghajlatváltozás,

kiállták a kísérleti igazolás
többéves próbáját,

mielőtt a tudóstársadalom többségének
elfogadtatását megszerezték.

Alaposan át kell tanulmányoznunk
egy konkrét okfejtést,

hogy rájöjjünk a tudósok gondolatmenetére.

Önmagában az "elmélet" szó
nem mond semmit.

Őszintén szólva,

előfordult, hogy a tudóstársadalom
korábban rossz lóra tett:

az alkímia,

a geocentrikus modell,

az ősnemzés

és a csillagközi éter

csak néhány a sok elmélet közül,
amelyeket jobbak kedvéért vetettek el.

De még a hibás elméletek is értékesek.

A hitelét vesztett alkímiából
született meg a modern vegyészet,

s az orvoslás is jelentősen haladt,

még mielőtt értettük volna
a baktériumokat és a vírusokat.

Igaz, hogy a jobb elméletek gyakran
kiváló, új fölfedezésekre vezetnek,

amelyek elképzelhetetlenek voltak
a hagyományos gondolkodásmód idején.

Ne feltételezzük, hogy minden
jelenlegi tudományos elmélet

kiállja az idők próbáját.

Egy váratlan eredmény elég,
hogy elvitassa a status quót.

De az, hogy egy leendő elmélet
esetleg majd jobb magyarázatot nyújt,

nem gyengíti a jelenlegi elméleteket.

Ellenkezőleg, védi a tudományt,
hogy ne válhasson nem vitatható dogmává.

Egy jó tudományos törvény nem más,
mint finomhangolt gépezet,

amely ragyogóan ellátja feladatát,

de nem törődik vele,
miért működik olyan jól.

Egy jó tudományos törvény megsebzett,
de rendíthetetlen harcos, aki a vereségét

kockáztatja, ha a megmérettetést nem
állja ki, vagy nem alkalmazkodik hozzá.

Noha különbözők,

a tudománynak az összkép megértéséhez
mindkettőre szüksége van.

Ezért ha legközelebb valaki
fitymálva rávágja: ez csak elmélet,

ajánljuk föl: álljon ki
kilenc menetre a bajnokkal,

aztán majd meglátjuk,
ki a legény a gáton.