Csevegjenek csak barátjukkal egy megalapozott tudományos elméletről, és meglehet, hogy odaböki: "Á, ez csak elmélet!" De megalapozott tudományos törvényről folytatott beszélgetés ritkán zárul ezzel: "Á, ez csak törvény!" Miért? Mi a különbség az elmélet és a törvény között, és jobb-e valamelyik a másiknál? A tudományos törvényeknek és elméleteknek más-más a szerepük. Egy tudományos törvény megjósolja bizonyos kezdeti feltételek eredményét. Megjósolhatja születendő gyermekünk lehetséges hajszínét, vagy azt, hogy bizonyos szögben eldobott labda milyen messzire jut. Ezzel szemben az elmélet arra törekszik, hogy logikusan megmagyarázza, miért történnek a dolgok úgy, ahogy történnek. Egy elmélet bevonhatja a magyarázatba a domináns és recesszív géneket, hogy megokolja, miért született vörös hajú utódjuk a barna hajú szülőknek, vagy használhatja a gravitációt a labda parabola-röppályájának megokolására. Egyszerűbben szólva, egy törvény megjósolja a bekövetkezőt, az elmélet pedig megmondja a miértet. Egy elmélet sohasem fejlődik törvénnyé, bár az egyikük fejlődése gyakran váltja ki a másik előrehaladását. A 17. században Johannes Kepler elméletet alkotott a kozmikus zenei harmóniáról, hogy megmagyarázza a bolygópályák természetét. Három ragyogó törvényt alkotott a bolygók mozgásáról, miközben több évtized pontos csillagászati adatait tanulmányozta, hogy alátámassza elméletét. Három törvényét ma is alkalmazzuk, de a gravitáció fölváltotta a bolygómozgást magyarázó harmóniaelméletét. Hogyan hibázhatott Kepler ekkorát? Nem kaptunk semmire részletes használati utasítást. Ezért szakadatlanul javasolunk, vitatjuk, jobbítjuk, sőt, meg is változtatjuk a munkánk folyamán tudományos nézeteinket. A törvények általában ellenállnak a változásnak, mert nem fogadták volna el őket, ha nem illeszkednének az adatokhoz, bár néha felülvizsgáljuk a törvényeket, ha új, váratlan adatok merülnek föl. Egy elmélet elfogadtatása olyan, mint a gladiátorok harca. Több elmélet versenghet egy új tudományos fölfedezés legjobb magyarázatának rangjáért. További kutatásaikban a tudósok inkább a legtöbb adatot megokolni képes elmélethez vonzódnak, bár magyarázataink hézagosak lehetnek. A tudósok azt is szeretik, ha az új elmélet sikeresen jósol meg korábban meg nem figyelt jelenségeket, pl. amikor Dmitrij Mengyelejev periódusos rendszere megjósolta több, addig föl nem fedezett elem létét. A tudományos elmélet fogalma széles körű. Pár elmélet új gondolatot tartalmaz, de csekély kísérleti bizonyítékon alapul; ezekre a kutatók gyanakodva tekintenek, vagy akár ki is nevetik őket. Más elméletek, pl. amelyek része a Nagy Bumm, az evolúció és az éghajlatváltozás, kiállták a kísérleti igazolás többéves próbáját, mielőtt a tudóstársadalom többségének elfogadtatását megszerezték. Alaposan át kell tanulmányoznunk egy konkrét okfejtést, hogy rájöjjünk a tudósok gondolatmenetére. Önmagában az "elmélet" szó nem mond semmit. Őszintén szólva, előfordult, hogy a tudóstársadalom korábban rossz lóra tett: az alkímia, a geocentrikus modell, az ősnemzés és a csillagközi éter csak néhány a sok elmélet közül, amelyeket jobbak kedvéért vetettek el. De még a hibás elméletek is értékesek. A hitelét vesztett alkímiából született meg a modern vegyészet, s az orvoslás is jelentősen haladt, még mielőtt értettük volna a baktériumokat és a vírusokat. Igaz, hogy a jobb elméletek gyakran kiváló, új fölfedezésekre vezetnek, amelyek elképzelhetetlenek voltak a hagyományos gondolkodásmód idején. Ne feltételezzük, hogy minden jelenlegi tudományos elmélet kiállja az idők próbáját. Egy váratlan eredmény elég, hogy elvitassa a status quót. De az, hogy egy leendő elmélet esetleg majd jobb magyarázatot nyújt, nem gyengíti a jelenlegi elméleteket. Ellenkezőleg, védi a tudományt, hogy ne válhasson nem vitatható dogmává. Egy jó tudományos törvény nem más, mint finomhangolt gépezet, amely ragyogóan ellátja feladatát, de nem törődik vele, miért működik olyan jól. Egy jó tudományos törvény megsebzett, de rendíthetetlen harcos, aki a vereségét kockáztatja, ha a megmérettetést nem állja ki, vagy nem alkalmazkodik hozzá. Noha különbözők, a tudománynak az összkép megértéséhez mindkettőre szüksége van. Ezért ha legközelebb valaki fitymálva rávágja: ez csak elmélet, ajánljuk föl: álljon ki kilenc menetre a bajnokkal, aztán majd meglátjuk, ki a legény a gáton.