< Return to Video

Mire jó a matematika?

  • 0:01 - 0:07
    Egy kávézóban vagy klubban
  • 0:07 - 0:10
    valaki beszélgetni kezd egy nővel,
    aki előbb-utóbb megkérdezi:
  • 0:10 - 0:12

    "Mi a foglalkozása?"
  • 0:12 - 0:15
    Mivel az illető úgy gondolja,
    érdekes a munkája, azt mondja:
  • 0:15 - 0:19
    "Matematikus vagyok".
    (Nevetés)
  • 0:20 - 0:22
    A beszélgetés alatt szükségszerűen
  • 0:22 - 0:26
    az alábbi két közhely egyike kerül elő:
  • 0:26 - 0:29
    A) Nagyon gyenge voltam matekból,
    de nem én tehettem róla.
  • 0:29 - 0:33
    Pocsék volt a tanárom. (Nevetés)
  • 0:33 - 0:36
    Vagy:
    B) Mire jó tulajdonképpen a matematika?
  • 0:36 - 0:37
    (Nevetés)
  • 0:37 - 0:39
    Nézzük a B esetet.
  • 0:39 - 0:41
    (Nevetés)
  • 0:41 - 0:45
    Ha valaki azt kérdezi,
    mire jó a matematika,
  • 0:45 - 0:48
    nem a matematika alkalmazása érdekli.
  • 0:48 - 0:50
    Azt kérdezi, miért kellett
  • 0:50 - 0:53
    azt a szörnyű matekot tanulnia, amit azóta
    sem használ semmire. (Nevetés)
  • 0:53 - 0:56
    Ezt kérdi valójában.
  • 0:56 - 1:00
    Amikor matematikusoktól azt kérdezik,
    hogy mire jó a matematika,
  • 1:00 - 1:02
    jellemzően kétféleképp reagálnak:
  • 1:02 - 1:08
    54,51 százalékuk támadó,
  • 1:09 - 1:14
    44.77 százalékuk védekező
    pozíciót vesz fel.
  • 1:14 - 1:17
    És van egy furcsa 0,8 százalék,
    akik közé én is tartozom.
  • 1:17 - 1:19
    Kik a támadók?
  • 1:19 - 1:22
    Ők azok, akik azt mondják,
  • 1:22 - 1:24
    hogy a kérdés értelmetlen,
  • 1:24 - 1:27
    mert a matematika önmagáért van,
  • 1:27 - 1:29
    egy csodálatos építmény
    a saját logikájával -
  • 1:29 - 1:31
    és nem cél, hogy
  • 1:31 - 1:34
    állandóan az alkalmazását keressük.
  • 1:34 - 1:36
    Mi értelme van a költészetnek?
    És a szerelemnek?
  • 1:36 - 1:39
    Mi értelme van magának, az életnek?
    Micsoda kérdés?!
  • 1:39 - 1:41
    (Nevetés)
  • 1:41 - 1:44
    Pl. Hardy tipikusan
    a támadók közé tartozott.
  • 1:44 - 1:46
    A védekezők azt mondják:
  • 1:46 - 1:51
    Ha nem is vesszük észre,
    minden mögött ott a matematika
  • 1:51 - 1:52
    (Nevetés)
  • 1:52 - 1:54
    Azok a fickók
  • 1:54 - 1:58
    a számítógépekkel és
    a hidakkal jönnek mindig.
  • 1:58 - 2:01
    Leszakad a híd,
    ha nem tudjuk a matematikát.
  • 2:01 - 2:02
    (Nevetés)
  • 2:02 - 2:06
    Való igaz, hogy a számítógép
    a matematikán alapszik.
  • 2:06 - 2:08
    Manapság ezek a fickók
    azt is kezdik mondani,
  • 2:08 - 2:13
    hogy az információbiztonság és a
    hitelkártya mögött a prímszámok állnak.
  • 2:14 - 2:17
    Ezeket a válaszokat adják a
    matektanárok, ha megkérdezzük őket.
  • 2:17 - 2:20
    Ők a védekező típushoz tartoznak.
  • 2:20 - 2:21
    De kinek van igaza?
  • 2:21 - 2:24
    Akik szerint nem kell,
    hogy a matematikának célja legyen,
  • 2:24 - 2:27
    vagy akik szerint mindenben
    matematika van?
  • 2:27 - 2:29
    Valójában mindkettejüknek.
  • 2:29 - 2:30
    Emlékezzenek csak, azt mondtam,
  • 2:30 - 2:34
    hogy én a különc 0,8 százalékhoz tartozom.
  • 2:34 - 2:37
    Kérdezzenek csak meg bátran,
    mire jó a matematika!
  • 2:37 - 2:40
    Hallgatóság: Mire jó a matematika?
  • 2:40 - 2:45
    Eduardo Sáenz de Cabezón: 76,34 százalék
    Önök közül megkérdezte,
  • 2:45 - 2:48
    23,41 százalékuk semmit nem mondott.
  • 2:48 - 2:49
    és a 0,8 százalék -
  • 2:49 - 2:52
    nem tudom, hogy ők mit csinálnak.
  • 2:52 - 2:55
    Kedves 76,31 százalék --
  • 2:55 - 3:00
    a matematikának nem kell,
    hogy okvetlen célja legyen.
  • 3:00 - 3:03
    A matematika valóban egy csodálatos,
    logikus építmény,
  • 3:03 - 3:06
    talán az egyik legjelentősebb
    kollektív teljesítménye
  • 3:06 - 3:08
    az emberiség történetének.
  • 3:08 - 3:10
    De az is igaz,
    hogy tudósok és mérnökök
  • 3:10 - 3:14
    azt az elméletet keresve,
  • 3:14 - 3:17
    amelyre építhetnek,
  • 3:17 - 3:20
    ennek a mindenütt ott lévő
    matematikának keretein belül maradnak.
  • 3:20 - 3:24
    Az igaz, hogy valamivel
    mélyebbre kell ássunk, hogy lássuk,
  • 3:24 - 3:25
    mi van a tudomány mögött.
  • 3:25 - 3:29
    A tudományt az intuíció
    és az alkotóerő mozgatja.
  • 3:29 - 3:33
    A matematika megfékezi az
    intuíciót és megszelidíti az alkotóerőt.
  • 3:34 - 3:36
    Szinte mindenki, aki most hallja először,
  • 3:36 - 3:39
    meglepődik, hogy ha
    egy 0,1 milliméter vastag papírt,
  • 3:39 - 3:43
    - általában ilyet használunk -
  • 3:43 - 3:47
    összehajtanánk 50-szer,
    - feltéve, hogy elég nagy -
  • 3:47 - 3:52
    akkor annak vastagsága majdnem
    elérné a Föld - Nap távolságot.
  • 3:53 - 3:55
    Az intuíciónk szerint ez lehetetlen.
  • 3:55 - 3:58
    Számoljunk utána,
    és látni fogjuk, hogy igaz.
  • 3:58 - 4:00
    Hát erre jó a matematika.
  • 4:00 - 4:04
    A tudomány, minden tudomány,
    attól nyer értelmet,
  • 4:04 - 4:07
    hogy jobban megértjük általa a világot,
    amelyben élünk.
  • 4:07 - 4:09
    És ezzel segít elkerülni
  • 4:09 - 4:12
    ennek a fájdalmas világnak a csapdáit,
    amiben élünk.
  • 4:12 - 4:16
    Vannak tudományok, amelyek
    közvetlen módon segítenek,
  • 4:16 - 4:17
    például az onkológia,
  • 4:17 - 4:21
    és vannak az alaptudományok,
    miket távoli csodálattal nézünk,
  • 4:21 - 4:23
    és drukkolunk nekik.
  • 4:23 - 4:26
    Ezekre - köztük a matematikára -
  • 4:26 - 4:29
    épülnek az előbbiek.
  • 4:29 - 4:32
    Ettől tudomány a tudomány.
    A matematika szigorától.
  • 4:32 - 4:37
    És a szigor teszi, hogy eredményei
    örök érvényűek.
  • 4:37 - 4:40
    Biztos mondták már önöknek,
  • 4:40 - 4:43
    hogy a gyémánt örök életű.
  • 4:44 - 4:46
    Hát, ez az "örök" definíciójától függ.
  • 4:46 - 4:49
    Egy tétel -- az valóban örök!
  • 4:49 - 4:50
    (Nevetés)
  • 4:50 - 4:53
    A Püthagorasz-tétel most is igaz,
  • 4:53 - 4:57
    noha Püthagorasz halott,
    biztosítom önöket, hogy igaz. (Nevetés)
  • 4:57 - 4:58
    Ha vége a világnak,
  • 4:58 - 5:00
    a Püthagorasz-tétel akkor is igaz.
  • 5:00 - 5:04
    Valahányszor egy háromszög két befogója,
    és egy átfogó találkozik,
  • 5:04 - 5:06
    (Nevetés)
  • 5:06 - 5:09
    akkor a Püthagorasz-tétel teljesül.
    Azonnal.
  • 5:09 - 5:11
    (Taps)
  • 5:16 - 5:19
    Mi, matematikusok azzal töltjük időnket,
    hogy tételeket találjunk.
  • 5:19 - 5:21
    Örök érvényű igazságokat.
  • 5:21 - 5:24
    De nem mindig egyszerű
    megkülönböztetni
  • 5:24 - 5:27
    az örök érvényű igazságot
    egy sima sejtéstől.
  • 5:27 - 5:30
    Be kell bizonyítani.
  • 5:30 - 5:32
    Például mondjuk,
  • 5:32 - 5:36
    van egy hatalmas, végtelen mezőm.
  • 5:36 - 5:40
    Le akarom fedni hézagmentesen,
    egyforma darabokkal.
  • 5:40 - 5:42
    Használhatok négyzeteket, igaz?
  • 5:42 - 5:46
    Használhatok háromszögeket.
    Köröket nem, akkor maradnak hézagok.
  • 5:47 - 5:49
    Mi a legjobb forma?
  • 5:49 - 5:54
    Melyik az, aminek a határa a legkisebb,
    és ugyanazt a felületet fedi le?
  • 5:54 - 5:58
    300-ban az alexandriai Papposz azt mondta,
    hogy legjobb hatszögeket használni,
  • 5:58 - 6:00
    ahogyan a méhek teszik.
  • 6:00 - 6:02
    De nem bizonyította be.
  • 6:02 - 6:05
    Azt mondta, hatszögek!
    Fedjük le hatszögekkel!
  • 6:05 - 6:08
    Nem bizonyította be. Sejtés maradt.
  • 6:08 - 6:09
    "Hatszögek!"
  • 6:09 - 6:13
    És voltak, akik elhitték Papposznak,
    mások meg nem,
  • 6:13 - 6:18
    míg csak 1700 évvel később,
  • 6:18 - 6:24
    1999-ben Thomas Hales be nem bizonyította,
  • 6:24 - 6:29
    hogy Papposznak és a méheknek igazuk van:
    valóban a hatszög a legjobb.
  • 6:29 - 6:31
    És ebből lett a méhsejt-tétel,
  • 6:31 - 6:33
    ami örökre szóló,
  • 6:33 - 6:36
    maradandóbb a gyémántnál. (Nevetés)
  • 6:36 - 6:39
    De mi van 3-dimenzióban?
  • 6:39 - 6:43
    Ha a teret akarjuk egyforma darabokkal
  • 6:43 - 6:45
    hézagmentesen kitölteni,
  • 6:45 - 6:47
    akkor használhatunk kockákat, igaz?
  • 6:47 - 6:50
    Gömböket nem, mert az hézagokat hagy.
    (Nevetés)
  • 6:50 - 6:53
    Mi a legjobb alakzat?
  • 6:53 - 6:57
    Lord Kelvin, tudják, Kelvin fok stb.
  • 6:58 - 7:03
    azt mondta, hogy a legjobb
    a csonka oktaéder,
  • 7:05 - 7:08
    amint azt mindnyájan tudjuk -
  • 7:08 - 7:09
    (Nevetés) -
  • 7:09 - 7:11
    ez itt!
  • 7:11 - 7:14
    (Taps)
  • 7:16 - 7:17
    Na nézzük!
  • 7:18 - 7:21
    Kinek ne lenne csonka oktaédere otthon?
    (Nevetés)
  • 7:21 - 7:22
    Legalább egy műanyag!
  • 7:22 - 7:25
    "Drágám, a csonka oktaédert,
    vendégeink vannak."
  • 7:25 - 7:26
    Mindenkinek van! (Nevetés)
  • 7:26 - 7:29
    De Kelvin nem bizonyította be.
  • 7:29 - 7:33
    Így ez sejtés maradt, Kelvin sejtése.
  • 7:33 - 7:38
    Voltak, akik elhitték Kelvinnek,
    mások meg nem,
  • 7:38 - 7:40
    (Nevetés)
  • 7:40 - 7:43
    míg csak száz évvel később
  • 7:46 - 7:50
    talált valaki egy jobb struktúrát.
  • 7:51 - 7:56
    Weaire és Phelan találta
    ezt a kis valamit itt --
  • 7:56 - 7:58
    (Nevetés)
  • 7:58 - 8:01
    aminek azt az fantáziadús nevet adták,
  • 8:01 - 8:03
    hogy "Weaire-Phelan-struktúra"
  • 8:03 - 8:06
    (Nevetés)
  • 8:06 - 8:09
    Elég furcsán néz ki, de nem az,
  • 8:09 - 8:10
    a természetben is létezik.
  • 8:10 - 8:13
    Nagyon érdekes,
  • 8:13 - 8:15
    mert ennek geometriai tulajdonságait
    használva
  • 8:15 - 8:20
    építették meg a pekingi olimpia játékok
    vizes központját.
  • 8:21 - 8:24
    Michael Phelps itt nyert nyolc aranyat,
  • 8:24 - 8:27
    és minden idők legjobb úszója lett.
  • 8:27 - 8:31
    Egészen addig az, amíg valaki
    le nem főzi, igaz? Ahogyan az
  • 8:31 - 8:33
    a Weaire-Phelan-struktúrával
    is megtörténhet.
  • 8:33 - 8:36
    Ez a legjobb, amíg valaki
    elő nem áll egy jobbal.
  • 8:36 - 8:40
    De vigyázzunk, mert fennáll a lehetősége,
  • 8:40 - 8:45
    hogy száz, vagy akár 1700 év múlva
  • 8:45 - 8:51
    valaki bebizonyítja,
    hogy ez a legjobb forma.
  • 8:51 - 8:55
    Akkor tétel lesz belőle,
    igazság, örök igazság.
  • 8:55 - 8:58
    Maradandóbb minden gyémántnál.
  • 8:59 - 9:03
    Tehát ha valakinek
  • 9:04 - 9:07
    azt akarjuk mondani,
    hogy örökké szeretjük,
  • 9:07 - 9:09
    adhatunk neki gyémántot.
  • 9:09 - 9:12
    De ha azt akarjuk mondani,
    hogy örökkön örökké,
  • 9:12 - 9:14
    akkor adjunk neki egy tételt!
  • 9:14 - 9:15
    (Nevetés)
  • 9:15 - 9:18
    Maradjanak még egy percre!
  • 9:19 - 9:20
    Be is kell azt bizonyítani,
  • 9:20 - 9:22
    hogy szerelmük
  • 9:22 - 9:24
    ne csupán sejtés maradjon.
  • 9:24 - 9:28
    (Taps)
Title:
Mire jó a matematika?
Speaker:
Eduardo Sáenz de Cabezón
Description:

Eduardo Sáenz de Cabezón matematikus kedves humorral válaszolja meg azt a kérdést, ami felmerül mindenkiben, aki szenvedett az iskolában a matematikától, mire jó is ez az egész egyáltalán? Megmutatja, hogy a matematika szépsége egyben a tudomány támasza. Azt állítja, hogy a matematika tételei maradandóbbak minden drágakőnél.
more » « less
Video Language:
Spanish
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
10:14

  • Maria Ruzsane Cseresnyes

    Angolból fordíottam. 4:45 és 5 között az angol zagyva volt. Itt segítséggel visszatértem a spanyolhoz, és az alapján értelmeztem.

  • Amaranta Heredia Jaén

    Attention needed! This video has been edited, please adapt your translation to the new version of the video. If you need help, do not hesitate to contact me.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.