< Return to Video

Enzimek – kofaktorok és koenzimek | Sejtanyagcsere | Biológia | Khan Academy

  • 0:00 - 0:02
    Néhány korábbi videóban
  • 0:02 - 0:03
    már foglalkoztunk az enzimekkel.
  • 0:03 - 0:06
    Ebben a videóban egy kicsit jobban
    el szeretnék mélyülni a témában,
  • 0:06 - 0:10
    hogy megismerjük az enzimek segítőtársait.
  • 0:10 - 0:12
    Mire is jók az enzimek?
  • 0:12 - 0:15
    A kémiai reakciókat segítik elő
  • 0:15 - 0:17
    az aktiválási energia csökkentésével,
  • 0:17 - 0:22
    hogy a reakciók könnyebben,
    illetve gyorsabban menjenek végbe.
  • 0:22 - 0:24
    Néhány enzimmel már találkoztunk.
  • 0:24 - 0:27
    Először is tisztázzunk néhány dolgot!
  • 0:27 - 0:30
    A tankönyvekben néha
    így láthatók az enzimek,
  • 0:30 - 0:31
    ilyen rajzokkal találkozhatunk.
  • 0:31 - 0:36
    Ez volna itt az enzim,
  • 0:36 - 0:40
    ez itt pedig...
  • 0:40 - 0:44
    mondjuk itt köt meg
    valamilyen szubsztrátot,
  • 0:44 - 0:46
    amit majd valahogy átalakít.
  • 0:46 - 0:50
    Az elvont, tankönyvízű magyarázat szerint
  • 0:50 - 0:53
    a szubsztrát pontosan így
    illeszkedik az enzimhez,
  • 0:53 - 0:55
    ám ez nem egészen így működik
    a biológiai rendszerekben.
  • 0:55 - 0:59
    Ne feledjük, hogy az enzimeken
  • 0:59 - 1:00
    fehérjéket értünk.
  • 1:00 - 1:04
    Vannak persze RNS-enzimek (ribozimek) is,
  • 1:04 - 1:07
    de az enzimek nagy többsége
  • 1:07 - 1:09
    mégiscsak fehérje.
  • 1:09 - 1:11
    Azt is hosszan részleteztük,
  • 1:11 - 1:14
    hogy a fehérjék, ezek a polipeptidek
  • 1:14 - 1:17
    és az aminosavak sokféle oldallánca
  • 1:17 - 1:20
    milyen sokféleképpen
    hajtogatódnak össze.
  • 1:20 - 1:24
    Egy pontosabb rajz tehát így ábrázolná
  • 1:24 - 1:27
    a tekervényes szerkezetű fehérjét.
  • 1:27 - 1:31
    Ez itt pár alfa-hélix,
    az ott pár béta-redő,
  • 1:31 - 1:34
    egy halom gubanc egymás hegyén-hátán.
  • 1:34 - 1:37
    A szubsztrát pedig valamiféle molekula,
  • 1:37 - 1:41
    ami beleágyazódik a fehérje szerkezetébe.
  • 1:41 - 1:44
    Erre látunk itt néhány példát:
  • 1:44 - 1:46
    ez a hexokináz modellje.
  • 1:46 - 1:51
    Ez a kis pötty az ATP,
  • 1:51 - 1:53
    ez a kis valami pedig a glükóz,
  • 1:53 - 1:55
    amely éppen foszforilálódik.
  • 1:55 - 1:58
    A reakciót ez a nagy
    fehérjemolekula segíti,
  • 1:58 - 2:00
    a hexokináz.
  • 2:00 - 2:03
    Ennek a videónak az a lényege,
  • 2:03 - 2:05
    hogy bár az enzimek kapcsán fehérjékre,
  • 2:05 - 2:08
    azaz valamilyen aminosav-láncra gondolunk,
  • 2:08 - 2:10
    az enzimeknek gyakran vannak olyan részei,
  • 2:10 - 2:12
    amelyek szerkezetileg nem fehérjék.
  • 2:12 - 2:14
    Ezt a hexokinázok esetében is láttuk,
  • 2:14 - 2:17
    a glükóz foszforilációja kapcsán.
  • 2:17 - 2:20
    Említettük, hogy
    az aktiválási energia csökkentésében
  • 2:20 - 2:26
    szerepet játszanak
    ezek a pozitív magnéziumionok.
  • 2:26 - 2:30
    Ezek kissé lefoglalják
    a foszfátcsoportok elektronjait,
  • 2:30 - 2:33
    félrehúzzák őket,
  • 2:33 - 2:35
    hogy ez a hidroxilcsoport
  • 2:35 - 2:37
    a foszfátcsoporthoz kötődhessen,
  • 2:37 - 2:39
    és ne zavarják az elektronok.
  • 2:39 - 2:43
    Nos, ezek a magnéziumionok
  • 2:43 - 2:46
    szigorú értelemben véve
    nem részei a fehérje alapszerkezetének.
  • 2:46 - 2:49
    Ezt takarja a kofaktor név.
  • 2:49 - 2:52
    Tehát ez itt egy kofaktor,
  • 2:52 - 2:56
    amely hozzákapcsolódik
    a tulajdonképpeni fehérjéhez,
  • 2:56 - 2:57
    így az enzim részévé válik,
  • 2:57 - 3:02
    sőt nélküle nem is menne végbe a reakció.
  • 3:02 - 3:07
    Ezt valahogy így jelölnék a tankönyvekben:
  • 3:07 - 3:09
    a reakció végbemeneteléhez
  • 3:09 - 3:13
    a szubsztrát mellett
    a kofaktor is szükséges.
  • 3:13 - 3:15
    Tehát kofaktor.
  • 3:15 - 3:17
    A furcsa név tehát annyit jelent,
  • 3:17 - 3:21
    hogy ez az enzimnek
    egy nemfehérje jellegű része.
  • 3:21 - 3:25
    Egy másféle molekula, ion, vagy atom,
  • 3:25 - 3:28
    amely szükséges az enzim működéséhez,
  • 3:28 - 3:31
    és szerkezetileg nem aminosav,
  • 3:31 - 3:34
    nem is oldallánc, nem a fehérje része,
  • 3:34 - 3:36
    hanem valami másféle dolog,
  • 3:36 - 3:38
    ami szükséges
    a reakció katalíziséhez.
  • 3:38 - 3:39
    A hexokináz kapcsán láttuk
  • 3:39 - 3:45
    a szerkezetében lévő magnéziumionokat.
  • 3:45 - 3:47
    Ezért hangsúlyozzuk annyiszor
  • 3:47 - 3:48
    a vitaminok és ásványi sók fontosságát,
  • 3:48 - 3:51
    hiszen ezek közül sokan működnek
  • 3:51 - 3:55
    enzimek kofaktoraiként.
  • 3:55 - 3:57
    Ezen a rajzon is láthatók,
  • 3:57 - 3:59
    legalábbis úgy tudom,
  • 3:59 - 4:03
    hogy ezek a zöldek itt a magnéziumionok,
  • 4:03 - 4:08
    azaz a kofaktorok.
  • 4:08 - 4:13
    Kofaktorok, tehát a tulajdonképpeni enzim
    nemfehérje jellegű részei.
  • 4:13 - 4:15
    A kofaktorok tovább is csoportosíthatók,
  • 4:15 - 4:20
    szerves, illetve szervetlen kofaktorokra.
  • 4:20 - 4:25
    Most tehát egy
    szervetlen kofaktort ismertünk meg.
  • 4:25 - 4:32
    Sokféle ion lehet kofaktor:
    magnézium-, nátrium-, kalciumionok és egyebek.
  • 4:32 - 4:36
    Gyakran az a feladatuk,
    hogy az elekronokat odébb taszítva
  • 4:36 - 4:38
    előmozdítsák a reakciót.
  • 4:38 - 4:42
    Léteznek szerves kofaktorok is,
    azaz szerves molekulák.
  • 4:42 - 4:45
    Ne feledd, hogy
    a szerves molekulák szénvegyületek,
  • 4:45 - 4:48
    főleg szénláncokból állnak.
  • 4:48 - 4:53
    A szerves kofakorokat
    koenzimeknek nevezzük.
  • 4:53 - 4:56
    Tehát koenzimek.
  • 4:56 - 4:58
    Rengeteg koenzimet ismerünk.
  • 4:58 - 5:05
    Ez itt a laktát-dehidrogenáz enzim.
  • 5:05 - 5:05
    Van egy koenzime,
  • 5:05 - 5:10
    amivel a biológiában
    sokszor találkozhatunk.
  • 5:10 - 5:13
    Ez itt a NAD.
  • 5:13 - 5:14
    Figyeld meg, hogy ez nem csak egy ion,
  • 5:14 - 5:16
    hanem egy egész molekula.
  • 5:16 - 5:19
    Szénatomokat tartalmaz,
    ezért nevezzük szerves anyagnak.
  • 5:19 - 5:21
    Szerkezetileg nem fehérje,
  • 5:21 - 5:26
    nem a fehérjét felépítő aminosavakból áll,
  • 5:26 - 5:27
    ezért kofaktornak tekintjük.
  • 5:27 - 5:30
    Mivel ez egy teljes szerves molekula,
  • 5:30 - 5:36
    koenzimnek nevezzük.
  • 5:36 - 5:38
    Mint minden kofaktornak, az a szerepe,
  • 5:38 - 5:41
    hogy segítse az enzim munkáját,
  • 5:41 - 5:42
    a reakció előmozdítását.
  • 5:42 - 5:45
    A NAD koenzim,
  • 5:45 - 5:47
    amivel sokat fogunk találkozni,
  • 5:47 - 5:50
    a hidridionok átadásában segít.
  • 5:50 - 5:54
    A hidridion, mely önmagában
    szinte sohasem létezik,
  • 5:54 - 5:56
    olyan hidrogénatom, amelyben
    a szokásosnál eggyel több elektron van,
  • 5:56 - 6:00
    így egy negatív töltéssel rendelkezik.
  • 6:00 - 6:03
    Tehát egy ilyen részecske átadását segíti
  • 6:03 - 6:06
    egyik szubsztrátról a másikra.
  • 6:06 - 6:09
    Erre a NAD úgy képes,
  • 6:09 - 6:14
    hogy egy hidridion felvételével
    átalakul NADH-vá.
  • 6:14 - 6:17
    A részletesebb szerkezete
    egészen lenyűgöző.
  • 6:17 - 6:19
    Valószínűleg készítek
    egy NAD-os videót,
  • 6:19 - 6:23
    mivel a tankönyvekben látva
    a NAD-ot és a NADH-t
  • 6:23 - 6:24
    fogalmam sem volt róla,
    mi fán terem,
  • 6:24 - 6:26
    pedig igazán csodálatos molekula.
  • 6:26 - 6:30
    Arra képes, hogy felvegyen egy hidridaniont,
  • 6:30 - 6:31
    itt, ezen a szénatomon
  • 6:31 - 6:34
    kötést alakít ki a hidrogénnel,
  • 6:34 - 6:37
    egy későbbi videóban megmutatom, hogyan.
  • 6:37 - 6:38
    Nagyon jópofa molekula,
  • 6:38 - 6:39
    vegyük kicsit szemügyre.
  • 6:39 - 6:42
    A fő témánk a koenzimek,
  • 6:42 - 6:45
    de ezek a biológiai mintázatok
    általánosan elterjedtek.
  • 6:45 - 6:49
    A nikotinamid-adenin-dinukleotid név
  • 6:49 - 6:51
    pontosan leírja a szerkezetét.
  • 6:51 - 7:00
    Ez a rész itt a nikotinamid,
  • 7:00 - 7:04
    ez a rész képes
    hidridiont megkötni, illetve leadni,
  • 7:04 - 7:08
    mondhatni ez a molekula aktív része.
  • 7:08 - 7:11
    Az adenint régóta ismerjük
  • 7:11 - 7:14
    a DNS, az RNS és az ATP kapcsán.
  • 7:14 - 7:19
    Ez tehát itt az adenin.
  • 7:19 - 7:21
    A dinukleotid név arra utal,
  • 7:21 - 7:24
    hogy ebben a szerkezetben
    két összekapcsolt nukleotid van,
  • 7:24 - 7:26
    amelyek a foszfátcsoportjukon át
    kapcsolódnak össze.
  • 7:26 - 7:27
    Ebben többféle szerkezet is felismerhető.
  • 7:27 - 7:29
    Itt egy adenin,
  • 7:29 - 7:31
    itt pedig egy ribóz és egy foszfátcsoport.
  • 7:31 - 7:40
    Ez a részlet
  • 7:40 - 7:42
    az az építőkő,
  • 7:42 - 7:47
    amely az RNS egyik felépítő egysége,
  • 7:47 - 7:49
    ha belevesszük az adenint.
  • 7:49 - 7:54
    Ha pedig ezt a részt is hozzávesszük,
  • 7:54 - 7:57
    ezt az egészet,
  • 7:57 - 7:59
    akkor ez az ADP.
  • 7:59 - 8:02
    A dinukleotid név
    egy másik felosztással magyarázható meg.
  • 8:02 - 8:05
    Ez az egyik nukleotid,
  • 8:05 - 8:10
    amelyikben a nikotinamid van.
  • 8:10 - 8:12
    Tehát ez az egyik nukleotid,
  • 8:12 - 8:14
    ez pedig a másik,
  • 8:14 - 8:17
    amelyikben az adenin van.
  • 8:17 - 8:19
    Ezért nevezik dinukleotidnak.
  • 8:19 - 8:23
    Remélhetőleg így már
    kevésbé rejtélyes a NAD.
  • 8:23 - 8:24
    Találkozunk még vele,
  • 8:24 - 8:27
    csak ezeket a mintákat
    akartam benne megmutatni,
  • 8:27 - 8:29
    amelyek újra és újra felbukkannak
  • 8:29 - 8:33
    az ATP-ben, az RNS-ben és így tovább.
  • 8:33 - 8:38
    Ám nem ez az egyetlen kofaktor,
    illetve koenzim.
  • 8:38 - 8:39
    Sok-sok további példát ismerünk.
  • 8:39 - 8:41
    A vitaminok és az ásványi anyagok fontossága
  • 8:41 - 8:43
    azon alapul, hogy ezek többnyire kofaktorok.
  • 8:43 - 8:46
    A C vitamin nagyon fontos kofaktor
  • 8:46 - 8:48
    azokban az enzimekben, amelyek...
  • 8:48 - 8:49
    mindegy, most nem részletezem,
  • 8:49 - 8:50
    hogy mi mindenre képes.
  • 8:50 - 8:51
    Itt látható a C vitamin két különböző ábrája,
  • 8:51 - 8:56
    egy térkitöltéses modell és egy pálcikamodell.
  • 8:56 - 8:59
    A folsav, úgyszintén kétféle ábrázolásban.
  • 8:59 - 9:01
    Ezek tehát mind koenzimek,
  • 9:01 - 9:06
    a működésük fehérjékhez kötődik,
  • 9:06 - 9:09
    ezekhez a rendkívül
    összetett szerkezetekhez.
  • 9:09 - 9:13
    Mondjuk itt van pár szubsztrát, de emellett...
  • 9:13 - 9:16
    a szubsztrátokat másféle színnel jelölöm.
  • 9:16 - 9:19
    Ezek tehát a szubsztrátok.
  • 9:19 - 9:22
    Az enzim ezeknek az átalakítását
    igyekszik katalizálni.
  • 9:22 - 9:25
    És mondjuk itt van néhány ion,
  • 9:25 - 9:33
    amelyek kofaktorként működnek,
  • 9:33 - 9:35
    és mondjuk itt van
    néhány szerves kofaktor,
  • 9:35 - 9:38
    mint a C vitamin és más említett anyagok,
  • 9:38 - 9:41
    amelyek szintén részt vesznek
    a folyamat előmozdításában,
  • 9:41 - 9:44
    elősegítve a reakciót.
  • 9:44 - 9:46
    Ez tehát néha azzal jár,
  • 9:46 - 9:48
    hogy egyes töltéseket stabilizálnak,
  • 9:48 - 9:52
    máskor elektronokat adnak-vesznek,
  • 9:52 - 9:53
    vagy más effélét végeznek.
  • 9:53 - 9:56
    Voltaképpen a reakciómechanizmus
    részeként működnek.
Title:
Enzimek – kofaktorok és koenzimek | Sejtanyagcsere | Biológia | Khan Academy
Description:

Az enzimek katalitikus hatását segítő kofaktorok és koenzimek (szerves kofaktorok).

Biológia a Khan Academyn: https://hu.khanacademy.org/science/biology

Az élet szép! A biológia az atomokból kiindulva a sejtekig, a génektől kezdve a fehérjékig, és a populációktól az ökoszisztémákig tanulmányozza azt a lenyűgöző és bonyolult rendszert, amely lehetővé teszi az életet. Mélyüljünk el a biológia különböző területein, tudjuk meg, miért olyan izgalmas és fontos tudomány! Az érintett témakörök a középiskolai és a bevezető egyetemi kurzusok tananyagát fedik le.

Mi a Khan Academy? A Khan Academy gyakorló feladatokat, oktatóvideókat és személyre szabott tanulási összesítő táblát kínál, ami lehetővé teszi, hogy a tanulók a saját tempójukban tanuljanak az iskolában és az iskolán kívül is. Matematikát, természettudományokat, programozást, történelmet, művészettörténetet, közgazdaságtant és még más tárgyakat is tanulhatsz nálunk. Matematikai mesterszint rendszerünk végigvezeti a diákokat az általános iskola első osztályától egészen a differenciál- és integrálszámításig modern, adaptív technológia segítségével, mely felméri az erősségeket és a hiányosságokat.

Küldetésünk, hogy bárki, bárhol világszínvonalú oktatásban részesülhessen.

Iratkozz fel a Khan Academy magyar csatornájára:
https://www.youtube.com/subscription_center?add_user=khanacademymagyar

A magyar fordítás az Akadémia Határok Nélkül Alapítvány (akademiahataroknelkul.hu) fordítócsapatának munkája.
more » « less
Video Language:
English
Team:
Khan Academy
Duration:
09:59

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.