< Return to Video

Művészet a mesterséges intelligencia korában

  • 0:01 - 0:04
    Üdv, Refik vagyok, médiaművész.
  • 0:04 - 0:06
    Festék gyanánt adatokat használok,
  • 0:06 - 0:08
    és intelligens ecsettel festek,
  • 0:08 - 0:10
    amelyet mesterséges intelligencia irányít.
  • 0:11 - 0:14
    Építészeti tereket használok
    festővászonnak,
  • 0:14 - 0:16
    és gépekkel együttműködve
  • 0:16 - 0:19
    ösztönzöm az épületeket,
    hogy álmodjanak és kápráztassanak el.
  • 0:19 - 0:21
    Lehet, hogy most azon tűnődnek,
    mi ez az egész?
  • 0:21 - 0:25
    Kérem, hadd mutassam be, hogy miből
    is áll a munkám és a világom.
  • 0:26 - 0:30
    Nyolcéves voltam, amikor megtapasztaltam
    a képzelet hatalmát,
  • 0:30 - 0:32
    még isztambuli gyermekkoromban.
  • 0:32 - 0:35
    Egy szép napon anyám
    hozott nekem egy videókazettát,
  • 0:35 - 0:38
    amelyen a ,,Szárnyas fejvadász" című
    sci-fi volt.
  • 0:38 - 0:41
    Tisztán emlékszem, hogyan babonázott meg
  • 0:41 - 0:46
    a jövőbeli Los Angeles lenyűgöző
    városképének látványa,
  • 0:46 - 0:49
    olyan helyé, amelyet még nem láttam
    sosem azelőtt.
  • 0:49 - 0:54
    Ez a látomás vált álmodozásaim
    egyik legfőbb motívumává.
  • 0:54 - 0:57
    2012-ben, amikor Los Angelesbe érkeztem,
  • 0:57 - 0:59
    hogy médiaművész szakon tanuljak,
  • 0:59 - 1:02
    béreltem egy autót,
    és bejártam a belvárost,
  • 1:02 - 1:05
    hogy saját szememmel lássam
    a közeljövő csodálatos világát.
  • 1:05 - 1:07
    Emlékszem egy bizonyos mondatra,
  • 1:07 - 1:10
    ami újra és újra eszembe jutott:
  • 1:10 - 1:12
    az a jelenet, amikor a Rachel nevű android
  • 1:12 - 1:16
    rájön, hogy az emlékei igazából
    nem is az ő emlékei,
  • 1:16 - 1:21
    és amikor Deckard elmondja neki,
    hogy azok valójában valaki más emlékei.
  • 1:21 - 1:22
    Azóta a pillanat óta
  • 1:22 - 1:25
    az egyik fő ihletforrásom ez a kérdés.
  • 1:26 - 1:30
    Mit tehet egy gép valaki más emlékeivel?
  • 1:30 - 1:33
    Vagy, hogy másképpen fogalmazzak:
  • 1:33 - 1:36
    mit jelent a mesterséges intelligencia
    a 21. században?
  • 1:37 - 1:40
    Bármely android vagy intelligens gép
  • 1:40 - 1:43
    csak akkor intelligens,
    ha mi együtt dolgozunk vele.
  • 1:43 - 1:45
    Felépíthet dolgokat,
  • 1:45 - 1:48
    amelyeket az emberi intelligencia
    szándékozik létrehozni,
  • 1:48 - 1:50
    ám szűkös erőforrásai miatt nem képes rá.
  • 1:51 - 1:55
    Gondoljunk pl. a tevékenységeinkre
    és közösségi hálóinkra.
  • 1:55 - 1:59
    Annál okosabbak lesznek,
    minél többet foglalkozunk velük.
  • 1:59 - 2:03
    Ha a gépek képesek tanulni
    vagy emlékeket feldolgozni,
  • 2:03 - 2:05
    akkor képesek álmodni is?
  • 2:05 - 2:07
    Képzelődni is?
  • 2:07 - 2:09
    Akaratlanul is emlékezni,
  • 2:09 - 2:13
    vagy összekötni több ember álmait?
  • 2:13 - 2:19
    A 21. században az intelligens gép
    csak azt jelenti, hogy nem felejt semmit?
  • 2:20 - 2:22
    És ha igen,
  • 2:22 - 2:26
    akkor vajon nem ez-e a legnagyobb áttörés
    az évszázados törekvésünkben
  • 2:26 - 2:31
    a történelem rögzítésére a médiában?
  • 2:31 - 2:33
    Más szavakkal
  • 2:33 - 2:36
    meddig jutottunk Ridley Scott
    Szárnyas fejvadásza óta?
  • 2:37 - 2:40
    2014-ben alapítottam meg a stúdiómat.
  • 2:40 - 2:42
    Építészeket,
  • 2:42 - 2:45
    programozókat, adatelemzőket,
    idegtudósokat,
  • 2:45 - 2:47
    zenészeket és írókat is meghívtam,
  • 2:47 - 2:50
    hogy segítsenek megvalósítani az álmaimat.
  • 2:51 - 2:54
    Használhatjuk-e az adatot festékként?
  • 2:54 - 2:56
    Ez volt a legelső kérdés,
    amelyet feltettünk,
  • 2:56 - 3:01
    amikor elkezdtük a médiaművészetet
    építészettel kombinálni
  • 3:01 - 3:04
    és a virtuális világot a fizikai
    valósággal ötvözni.
  • 3:05 - 3:09
    Így elkezdtük kigondolni azt,
    amit én az adat költészetének nevezek.
  • 3:10 - 3:13
    Az egyik első projektünk,
    a "Virtuális ábrázolások"
  • 3:13 - 3:15
    egy köztéri adatszobor volt
  • 3:15 - 3:18
    San Francisco városa megbízásából.
  • 3:18 - 3:20
    A mű arra invitálja a közönséget,
  • 3:20 - 3:23
    hogy egy látványos esztétikai élmény
    részesei legyenek
  • 3:23 - 3:25
    egy élettel teli városi térben
  • 3:25 - 3:30
    azáltal, hogy magának a városnak
    a dinamikus kapcsolati hálóját ábrázolja.
  • 3:30 - 3:33
    Ez eszünkbe juttatja azt is,
  • 3:33 - 3:37
    hogy a mindennapi életünkben
    láthatatlan adatok,
  • 3:37 - 3:40
    mint pl. az itt látható
    Twitter-bejegyzések
  • 3:40 - 3:42
    láthatóvá tehetők,
  • 3:42 - 3:48
    és érzékszervekkel felfogható
    tudássá alakíthatók.
  • 3:49 - 3:54
    Igazából az adat csak akkor válik
    tudássá, ha megtapasztaljuk,
  • 3:54 - 3:58
    a tudás és a tapasztalat
    sokféle alakot ölthet.
  • 3:58 - 3:59
    Amikor ezeket a kapcsolatokat
  • 3:59 - 4:04
    térképeztük fel a mesterséges
    intelligencia hatalmas potenciáljával,
  • 4:04 - 4:09
    eltöprengtünk azon, hogy mi lehet
    az összefüggés az ember érzékei
  • 4:09 - 4:13
    és a természetet utánzó gép
    képessége között.
  • 4:13 - 4:18
    Ez a kutakodás akkor kezdődött,
    amikor széladatokból festettünk.
  • 4:18 - 4:21
    Ezek grafikusan megjelenített
    versek voltak,
  • 4:21 - 4:26
    melyek szélérzékelőkből gyűjtött
    adathalmazok alapján jöttek létre.
  • 4:26 - 4:28
    Ezután generatív algoritmusokat
    használtunk,
  • 4:28 - 4:33
    hogy átalakítsuk a szél sebességét,
    a széllökéseket és a szélirányt
  • 4:33 - 4:35
    éteri adatfestékké.
  • 4:36 - 4:40
    Az eredmény pedig egy meditatív
    és elgondolkodtató élmény lett.
  • 4:41 - 4:44
    Ez a Boszporusz nevű kinetikus adatszobor
  • 4:44 - 4:47
    hasonló kísérlet volt arra,
    hogy megkérdőjelezzük,
  • 4:47 - 4:50
    képesek vagyunk-e újraértelmezni
    a természeti jelenségeket.
  • 4:51 - 4:56
    Nagyfrekvenciás radar használatával
    a Márvány-tengerről
  • 4:56 - 4:58
    tengerfelszíni adatokat gyűjtöttünk,
  • 4:58 - 5:01
    és a gépi intelligenciával
    megjelenítettük dinamikus mozgását.
  • 5:02 - 5:04
    Azt az érzetet hozzuk létre,
  • 5:04 - 5:08
    hogy a látogató elmerül a nyugodt,
    mégis folyton változó tenger látványában.
  • 5:10 - 5:14
    Az elmével való látást
    gyakran képzeletnek nevezzük,
  • 5:14 - 5:16
    és számomra az építészettel
    való képzeletjáték
  • 5:16 - 5:20
    több, mint csupán üveg, fém vagy beton,
  • 5:20 - 5:24
    ehelyett a néző bevonásának és az épített
    környezet kibővített megtapasztalásának
  • 5:24 - 5:29
    egészen szokatlan lehetőségeivel
    kísérletezem.
  • 5:29 - 5:32
    A mesterséges intelligencia kutatása
    napról napra halad előre,
  • 5:32 - 5:36
    és ez olyan érzetet kelthet bennünk,
  • 5:36 - 5:37
    hogy egy nálunk nagyobb
  • 5:37 - 5:40
    és jobban informált rendszerbe
    vagyunk bekötve.
  • 5:40 - 5:43
    2017-ben felfedeztünk
    egy mindenkinek elérhető,
  • 5:43 - 5:46
    kulturális dokumentumokat
    tartalmazó isztambuli könyvtárat,
  • 5:46 - 5:50
    és elkezdtünk dolgozni az ,,Álmodik
    a levéltár" című projektünkön,
  • 5:50 - 5:54
    amely az egyik első, MI-vel
    működő közösségi installáció,
  • 5:54 - 6:01
    amely kb. 1,7 millió dokumentumot
    dolgoz fel 270 évre visszamenőleg.
  • 6:02 - 6:05
    Munkánk során az egyik ihletforrás
  • 6:05 - 6:08
    Jorge Luís Borges argentin író
  • 6:08 - 6:11
    ,,Bábeli könyvtár" című novellája volt.
  • 6:11 - 6:17
    A történetben az író egy óriási
    könyvtárból álló világegyetemet épít fel,
  • 6:17 - 6:23
    amely bizonyos formátumban és betűvel
    szedett 410 oldalas könyveket tartalmaz.
  • 6:23 - 6:25
    Ebből a gondolatébresztő képből kiindulva
  • 6:25 - 6:29
    próbáljuk meg képzeletben
    feltérképezni tudásunk óriási tárházát
  • 6:29 - 6:32
    a gépi intelligencia korában.
  • 6:32 - 6:34
    A létrejött mű, amint láthatják,
  • 6:34 - 6:36
    egy felhasználó által generált
    dinamikus tér.
  • 6:37 - 6:41
    Az "Álmodik a levéltár" projekt alapjaiban
    formálta át a könyvtári élményt
  • 6:41 - 6:44
    a gépi intelligencia korában.
  • 6:44 - 6:48
    "A gépi képzelet" felfedezőút
    térben és időben
  • 6:48 - 6:53
    New York nyilvános városi fényképészeti
    levéltári anyagaira épül.
  • 6:53 - 6:55
    Ehhez az egyedülálló projekthez
  • 6:55 - 6:58
    gépi tanulási algoritmusokat alkalmaztunk,
  • 6:58 - 7:02
    hogy felkutassuk és megtaláljuk a városról
    készített több, mint 100 millió fényképet.
  • 7:03 - 7:06
    Újszerű történetmesélési rendszert
    alkalmaztunk,
  • 7:06 - 7:12
    hogy a mesterséges intelligenciával
    új képeket alkossunk és ábrándozzunk,
  • 7:12 - 7:16
    így a néző beléphet New York
    múltjának és jelenének
  • 7:16 - 7:18
    álomszerű egyvelegébe.
  • 7:20 - 7:22
    Ahogy projektjeinkkel
    egyre mélyebbre hatoltunk
  • 7:22 - 7:25
    az emlékezés és a tudás
    átadásának folyamatába,
  • 7:25 - 7:30
    úgy fogalmaztuk meg,
    hogy az emlékek nem statikus képek,
  • 7:30 - 7:34
    hanem a múltbéli események
    folyton változó értelmezései.
  • 7:34 - 7:36
    Eltöprengtünk rajta, hogy a gépek
  • 7:36 - 7:40
    hogyan tudnák utánozni a tudattalan
    és tudatalatti folyamatait,
  • 7:40 - 7:44
    amilyen például az álmodás,
    az emlékezés és a hallucináció.
  • 7:45 - 7:48
    Ezért hoztuk létre az ,,Összeolvadó
    emlékek" projektet,
  • 7:48 - 7:51
    hogy megjelenítsük
    az emlékezés pillanatát.
  • 7:52 - 7:54
    Az ihletet egy tragikus esemény
    szolgáltatta,
  • 7:55 - 7:58
    amikor megtudtam, hogy a nagybátyámat
    Alzheimerrel diagnosztizálták.
  • 8:00 - 8:02
    Akkoriban csak arra tudtam gondolni,
  • 8:02 - 8:07
    hogy valahogyan megünnepeljük
    az emlékezés képességét és az emlékeket,
  • 8:07 - 8:09
    amíg még képesek vagyunk rá.
  • 8:09 - 8:13
    Én nem úgy gondolok az emlékekre,
    hogy azok eltűnnek,
  • 8:13 - 8:16
    hanem egymásba olvadnak
    vagy alakot váltanak.
  • 8:16 - 8:18
    A gépi intelligencia segítségével
  • 8:18 - 8:21
    együtt dolgoztunk
    a University of California
  • 8:21 - 8:24
    kognitív idegtudományi
    laboratóriumának munkatársaival,
  • 8:24 - 8:27
    akik megmutatták, hogyan értelmezzük
  • 8:27 - 8:29
    az agy ingerületeit emlékrögzítés közben.
  • 8:29 - 8:34
    Bár nagybátyám éppen elvesztette
    az emlékek feldolgozásának képességét,
  • 8:34 - 8:38
    az EEG-adatokból előállított műalkotás
  • 8:38 - 8:41
    feltérképezte az emlékezés
    fizikai valóságát,
  • 8:41 - 8:46
    és méltó emléket állított annak,
    amit nagybátyám elvesztett.
  • 8:49 - 8:51
    A jelenkor Los Angelesében
    gyakorlatilag semmi sem hasonlított
  • 8:52 - 8:55
    gyermekkorom fantáziavárosára,
    egyetlen lenyűgöző épület kivételével:
  • 8:58 - 9:02
    a Walt Disney Koncertterem,
    melyet Frank Gehry,
  • 9:02 - 9:04
    egyik nagy példaképem tervezett.
  • 9:04 - 9:07
    2018-ban felhívtak a Los Angeles-i
    Filharmonikusoktól,
  • 9:08 - 9:10
    akik éppen egy műalkotást szerettek volna,
  • 9:10 - 9:14
    amellyel megünnepelhetik a zenekar
    fennállásának századik évfordulóját.
  • 9:14 - 9:17
    Ehhez elhatároztuk,
    hogy feltesszük a kérdést:
  • 9:17 - 9:20
    ,,Képes-e tanulni egy épület?
    Képes-e álmodni?"
  • 9:21 - 9:22
    Ennek megválaszolásához
  • 9:22 - 9:28
    összegyűjtöttünk mindent a Filharmonikusok
    és a koncertterem archívumából.
  • 9:28 - 9:33
    Egészen pontosan 77 terabájtnyi
    digitálisan archivált emléket.
  • 9:33 - 9:35
    Gépi intelligencia használatával
  • 9:35 - 9:38
    a teljes archív anyag
    100 évre visszamenőleg
  • 9:38 - 9:41
    az épület burkolatán jelent meg
    42 kivetítő segítségével,
  • 9:41 - 9:45
    hogy megvalósítsuk ezt
    a futurisztikus köztéri élményt,
  • 9:45 - 9:48
    Los Angeles szívében,
    így jutva egy lépéssel közelebb
  • 9:48 - 9:51
    a ,,Szárnyas fejvadász" Los Angeleséhez.
  • 9:52 - 9:55
    Ha egy épület álmodni tudna,
  • 9:55 - 9:56
    az pontosan így nézne ki.
  • 10:00 - 10:04
    Most pedig egy utolsó utazásra
    hívom önöket a gép elméjébe.
  • 10:06 - 10:09
    Most éppen egy hatalmas adatvilágban
    vagyunk,
  • 10:09 - 10:14
    mely az elmúlt 30 év minden egyes
    TED Talkjának felvételéből áll.
  • 10:14 - 10:20
    Vagyis ez az adathalmaz a TED-en
    elhangzott 7 705 előadást tartalmazza.
  • 10:21 - 10:26
    Ezek az előadások 7,5 millió
    másodpercnek felelnek meg,
  • 10:26 - 10:30
    és ebben az adatvilágban minden
    egyes másodperc fellelhető.
  • 10:30 - 10:32
    Minden itt látható kép
  • 10:32 - 10:35
    az előadások egyedi pillanatait képviseli.
  • 10:35 - 10:37
    Gépi intelligencia segítségével
  • 10:37 - 10:41
    487 000 mondatot dolgoztunk fel
  • 10:41 - 10:46
    330 egyedi témába csoportosítva:
    természet, környezetszennyezés,
  • 10:46 - 10:49
    fajok kihalása, rasszok, számítógépek,
  • 10:49 - 10:52
    bizalom, érzelmek, víz
    vagy éppen menekültek.
  • 10:52 - 10:55
    Ezeket a csoportokat egy algoritmus
  • 10:55 - 10:57
    kapcsolja össze egymással,
  • 10:57 - 11:00
    amelynek nyomán 113 millió
    szegmenshez jutunk,
  • 11:01 - 11:04
    amelyek új fogalmi relációkat fednek fel.
  • 11:04 - 11:07
    Hát nem lenne csodálatos,
    ha emlékezhetnénk az összes kérdésre,
  • 11:07 - 11:10
    amelyet bármikor is
    feltettek ezen a színpadon?
  • 11:12 - 11:13
    Itt vagyok én,
  • 11:13 - 11:16
    és megannyi nagy gondolkodó
    elméjébe látok bele,
  • 11:16 - 11:20
    illetve a gép elméjébe is,
    mely a tanulásnak köszönhetően
  • 11:20 - 11:22
    sokféle érzéssel áll kapcsolatban,
  • 11:22 - 11:24
    mint például egyidőben az emlékezéssel,
  • 11:24 - 11:28
    a kételkedéssel és ábrándozással,
  • 11:28 - 11:30
    így tágítja ki az elme hatalmát.
  • 11:31 - 11:33
    Számomra pontosan
  • 11:33 - 11:37
    az jelenti a 21. század mesterséges
    intelligenciáját, hogy itt állhatok.
  • 11:38 - 11:40
    Csak rajtunk, embereken múlik,
  • 11:41 - 11:44
    hogy ezt az elmét megtanítsuk
    tanulni és emlékezni mindarra,
  • 11:44 - 11:46
    amiről csak álmodhatunk.
  • 11:47 - 11:48
    Köszönöm!
Title:
Művészet a mesterséges intelligencia korában
Speaker:
Refik Anadol
Description:

Milyen lehet vajon egy gép elméje? A ,,Szárnyas fejvadász" jövőbeli Los Angelesének városi látképe ihlette Rafik Anadol médiaművészt arra, hogy stúdiójában ötvözze a művészetet a mesterséges intelligenciával, építészekkel, adattudósokkal, idegtudósokkal, zenészekkel és egyéb szakemberekkel karöltve. Legyen tanúja földöntúli installációknak, amelyek után újragondolhatja a technológia és a kreativitás jövőjét.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
12:01

Hungarian subtitles

Revisions