< Return to Video

A vallás jó vagy rossz? (Ez egy beugratós kérdés)

  • 0:00 - 0:05
    Az emberek mindig is beszéltek a vallásról.
  • 0:05 - 0:07
    (Nevetés)
  • 0:07 - 0:09
    A késői, nagy Christopher Hitchens
  • 0:09 - 0:11
    írt egy könyvet "God is Not Great" címen,
  • 0:11 - 0:14
    amelynek az alcíme az volt, hogy
    "A vallás mindent megmérgez".
  • 0:14 - 0:15
    (Nevetés)
  • 0:15 - 0:19
    De a múlt hónapban, a Time magazinban
  • 0:19 - 0:23
    David Wolpe rabbi, akit
    Amerika rabbijának is neveznek,
  • 0:23 - 0:28
    azt mondta, -- hogy egyensúlyba helyezzük
    ezt a negatív jellemzést --
  • 0:28 - 0:31
    nem lehet jelentékeny
    társadalmi változást elérni,
  • 0:31 - 0:35
    csakis a szervezett vallás révén.
  • 0:35 - 0:37
    Az ilyesféle negatív
  • 0:37 - 0:40
    és pozitív megjegyzések nagyon régiek.
  • 0:40 - 0:42
    Van itt egy a zsebemben, Lucretiustól,
  • 0:42 - 0:48
    az időszámításunk előtti első századból,
  • 0:48 - 0:51
    "A természetről" című könyv szerzőjétől,
    aki azt állítja, hogy
  • 0:51 - 0:56
    "Tantum religio potuit suadere malorum"
  • 0:56 - 0:58
    -- ezt már fejből kellene tudnom --,
  • 0:58 - 1:01
    ami azt jelenti, hogy
    mennyire képes a vallás
  • 1:01 - 1:03
    az embereket gonosz tettekre ösztönözni,
  • 1:03 - 1:05
    és beszélt arról,
  • 1:05 - 1:08
    hogy Agamemnón a lányát, Iphigeniát,
  • 1:08 - 1:10
    feláldozta egy oltáron azért,
  • 1:10 - 1:14
    hogy megőrizze
    a hadserege jó kilátásait.
  • 1:14 - 1:16
    Szóval, voltak ezek a
    hosszú viták a vallásról,
  • 1:16 - 1:18
    amelyek századokon át, ebben az esetben
  • 1:18 - 1:20
    igazából egy évezreden át, tartottak.
  • 1:20 - 1:22
    Az emberek sokat beszéltek erről,
  • 1:22 - 1:24
    mondtak jót, rosszat,
  • 1:24 - 1:27
    és közömbös dolgokat is róla.
  • 1:27 - 1:29
    Amiről ma meg akarom győzni önöket,
  • 1:29 - 1:30
    az egy nagyon egyszerű állítás,
  • 1:30 - 1:33
    vagyis hogy ezek a viták
  • 1:33 - 1:36
    egy bizonyos értelemben abszurdak,
  • 1:36 - 1:39
    mert nincs olyan, hogy vallás,
  • 1:39 - 1:41
    amelyről ezeket állíthatnánk.
  • 1:41 - 1:43
    Nincs olyan dolog,
    amit vallásnak neveznek,
  • 1:43 - 1:46
    és így sem jó, sem rossz,
  • 1:46 - 1:48
    de még csak közömbös sem lehet.
  • 1:48 - 1:50
    Ha elgondolkodnak a dolgok
  • 1:50 - 1:54
    nem létezéséről szóló állításokról,
  • 1:54 - 1:57
    az egyik egyértelmű módszer
    arra, hogy megállapítsuk
  • 1:57 - 1:59
    egy állítólagos dolog nem létét
  • 1:59 - 2:01
    az lenne, hogy javaslunk
    egy meghatározást,
  • 2:01 - 2:04
    majd megvizsgáljuk, hogy
    bármi kielégíti-e azt.
  • 2:04 - 2:07
    Ezt a kis utat választom
  • 2:07 - 2:08
    kezdésnek.
  • 2:08 - 2:11
    Ha belenéznek a szótárakba,
  • 2:11 - 2:12
    és ha belegondolnak,
  • 2:12 - 2:15
    a vallás egyik legtermészetesebb
    definíciója az,
  • 2:15 - 2:20
    hogy istenekben vagy szellemi lényekben
    való hitet foglal magába.
  • 2:20 - 2:22
    Ahogy mondtam,
    ez van legtöbb szótárban,
  • 2:22 - 2:25
    de megtalálhatják
  • 2:25 - 2:26
    Sir Edward Tylor munkájában is,
  • 2:26 - 2:28
    aki az antropológia első
    professzora volt Oxfordban,
  • 2:28 - 2:30
    egyike az első modern antropológusoknak.
  • 2:30 - 2:33
    A primitív kultúráról szóló könyvében
  • 2:33 - 2:36
    azt írja, hogy a vallás lényege, amit ő
    animizmusnak nevezett,
  • 2:36 - 2:38
    az a hit a spirituális erők
    létezésében,
  • 2:38 - 2:40
    a lelkekben való hit.
  • 2:40 - 2:42
    Az első probléma ezzel a definícióval
  • 2:42 - 2:45
    Paul Beatty legújabb, "Tuff" című
    regényében merül fel.
  • 2:45 - 2:46
    Egy pasi beszélget egy rabbival.
  • 2:46 - 2:48
    A rabbi azt mondja,
    hogy ő nem hisz Istenben.
  • 2:48 - 2:51
    A pasi azt kérdi: "Te rabbi vagy,
    hogyhogy nem hiszel Istenben?"
  • 2:51 - 2:54
    A válasz pedig: "Ezért olyan
    nagyszerű zsidónak lenni.
  • 2:54 - 2:56
    Lényegében nem kell higgy Istenben,
  • 2:56 - 2:59
    csak a zsidó létben." (Nevetés)
  • 2:59 - 3:02
    Tehát ha ez a pasi egy rabbi,
    és egy zsidó rabbi,
  • 3:02 - 3:05
    és ha hinned kell Istenben
    ahhoz, hogy vallásos légy,
  • 3:05 - 3:08
    akkor egy elég ellentmondásos
    következtetésre jutunk,
  • 3:08 - 3:10
    hiszen ha lehetsz zsidó rabbi
  • 3:10 - 3:12
    anélkül, hogy hinnél Istenben,
  • 3:12 - 3:15
    akkor a judaizmus nem vallás.
  • 3:15 - 3:18
    Ez egy eléggé meglepő gondolatnak tűnik.
  • 3:18 - 3:21
    Van egy másik ellenérv is.
  • 3:21 - 3:23
    Egy barátom, egy indiai barátom,
  • 3:23 - 3:26
    elment a nagyapjához,
    még fiatal gyermekként,
  • 3:26 - 3:27
    és így szólt hozzá:
  • 3:27 - 3:29
    "Beszélni akarok veled a vallásról".
  • 3:29 - 3:30
    Nagyapja azt válaszolta:
    "Túl fiatal vagy.
  • 3:30 - 3:32
    Gyere vissza, tinédzser korodban."
  • 3:32 - 3:33
    A fiú visszament tinédzser korában,
  • 3:33 - 3:35
    és így szólt a nagyapjához,
  • 3:35 - 3:36
    "Lehet, hogy most már túl késő,
  • 3:36 - 3:40
    mert már rájöttem, hogy
    nem hiszek az istenekben."
  • 3:40 - 3:42
    A nagyapja pedig, aki bölcs ember volt,
    azt mondta:
  • 3:42 - 3:44
    "Ó, tehát te a hindu hagyomány
  • 3:44 - 3:48
    ateista csoportjához tartozol." (Nevetés)
  • 3:48 - 3:51
    És végül, itt egy ember,
  • 3:51 - 3:54
    aki híresen nem hisz Istenben.
  • 3:54 - 3:56
    Ő pedig a dalai láma.
  • 3:56 - 3:58
    Gyakran viccelődik azzal, hogy
    ő a világ vezető ateistája.
  • 3:58 - 4:01
    De ez igaz, mert a dalai láma vallása
  • 4:01 - 4:04
    nem szól az Istenben való hitről.
  • 4:04 - 4:06
    Most azt gondolhatják,
    hogy ez csak azt mutatja,
  • 4:06 - 4:09
    hogy rossz definíciót adtam meg,
  • 4:09 - 4:11
    és hogy másik definíciót kéne adnom,
  • 4:11 - 4:12
    amit ezeken a példákon tesztelhetnék,
  • 4:12 - 4:15
    hogy találjak valamit,
    ami úgy ragadja meg
  • 4:15 - 4:18
    az ateista judaizmust,
    az ateista hinduizmust,
  • 4:18 - 4:21
    és az ateista buddhizmust,
    mint vallási formákat,
  • 4:21 - 4:23
    de úgy hiszem ez rossz ötlet,
  • 4:23 - 4:25
    és az ok amiért azt gondolom az az, hogy
  • 4:25 - 4:27
    szerintem elképzelésünk a vallásról
  • 4:27 - 4:29
    nem így működik.
  • 4:29 - 4:30
    Elképzelésünk a vallásról
    úgy működik,
  • 4:30 - 4:33
    hogy tulajdonképpen van egy listánk
  • 4:33 - 4:35
    a vallási paradigmákról,
  • 4:35 - 4:38
    és az alcsoportjairól, ugye,
  • 4:38 - 4:41
    és ha valami új jelenik meg,
  • 4:41 - 4:42
    ami vallásnak tűnik,
  • 4:42 - 4:45
    azt kérdezzük:
    "Ez nem olyan, mint egy ezek közül?"
  • 4:45 - 4:47
    Így van?
  • 4:47 - 4:50
    És úgy vélem, nem csak ahogyan
    gondolkodunk a vallásról,
  • 4:50 - 4:51
    és ez, ahogy lenne,
  • 4:51 - 4:53
    tehát a mi szemszögünkből, minden ezen
  • 4:53 - 4:55
    a listán igenis legyen vallás,
    ezért nem hiszem,
  • 4:55 - 4:57
    hogy egy olyan meghatározás, ami
  • 4:57 - 4:59
    kizárja a buddhizmust
    és a judaizmust,
  • 4:59 - 5:01
    esélyes lenne egy jó kezdésre,
  • 5:01 - 5:04
    mert hiszen azok a mi listánkon
    rajta vannak.
  • 5:04 - 5:06
    De miért van nekünk ilyen listánk?
  • 5:06 - 5:08
    Mi történik? Hogy történt az, hogy
  • 5:08 - 5:10
    összeállt egy ilyen listánk?
  • 5:10 - 5:13
    Azt hiszem, a válasz elég egyszerű,
  • 5:13 - 5:16
    és ezért nyers és vitatott.
    Biztos vagyok benne, hogy
  • 5:16 - 5:17
    sokan nem értenek ezzel egyet,
  • 5:17 - 5:19
    de van egy történetem,
  • 5:19 - 5:21
    és igaz vagy nem, ez egy történet,
    amiről úgy hiszem,
  • 5:21 - 5:24
    egy jó magyarázat lehet arra, hogy
  • 5:24 - 5:25
    hogyan jöhetett létre ez a lista,
  • 5:25 - 5:27
    és segít, hogy rájöjjünk,
  • 5:27 - 5:28
    milyen haszna lehet a listának.
  • 5:28 - 5:31
    Azt hiszem a válasz az, hogy
    az európai utazók
  • 5:31 - 5:33
    majdnem Kolumbusz idejétől kezdve,
  • 5:33 - 5:35
    elkezdték körbejárni a világot.
  • 5:35 - 5:37
    Keresztény kultúrából származtak,
  • 5:37 - 5:39
    és amikor egy új helyre érkeztek,
  • 5:39 - 5:42
    észrevették, hogy néhány ember
    nem keresztény,
  • 5:42 - 5:44
    ezért ezt kérdezték maguktól:
  • 5:44 - 5:47
    milyen más vallásuk lehet
    a kereszténység helyett?
  • 5:47 - 5:51
    És lényegében ekkor született meg a lista.
  • 5:51 - 5:53
    Azokat a dolgokat tartalmazza,
    amik a többi,
  • 5:53 - 5:55
    nem keresztény emberek voltak.
  • 5:55 - 5:59
    Nehéz így feldolgozni ezt,
  • 5:59 - 6:01
    lévén, hogy a kereszténység egy nagyon,
  • 6:01 - 6:06
    még azon a listán belül is,
    egy nagyon sajátos hagyomány.
  • 6:06 - 6:07
    Mindenféle dolog van benne
  • 6:07 - 6:09
    nagyon, nagyon sajátosak,
  • 6:09 - 6:12
    amelyek a keresztény történelem
  • 6:12 - 6:14
    specifikusságának eredményei.
  • 6:14 - 6:16
    És egy dolog, ami a lényegét jelenti,
  • 6:16 - 6:19
    ami a legtöbb kereszténységgel kapcsolatos
    elmélet központja,
  • 6:19 - 6:21
    ami sajátos történelmének az eredménye,
  • 6:21 - 6:24
    az, hogy egy nagyon szigorú vallás.
  • 6:24 - 6:27
    Egy olyan vallás, amelyben az embereket
    nagyon foglalkoztatja
  • 6:27 - 6:30
    az, hogy a jó dolgokban hisznek-e.
  • 6:30 - 6:32
    A kereszténység történelme,
    a belső történelme,
  • 6:32 - 6:34
    főként az egymást öldöklő
    emberek történelme,
  • 6:34 - 6:36
    mert rossz dologban hittek,
  • 6:36 - 6:38
    és ugyancsak szól a
  • 6:38 - 6:40
    más vallásokkal való küzdelemről is,
  • 6:40 - 6:43
    egyértelműen a középkortól kezdődően,
  • 6:43 - 6:45
    az iszlámmal való küzdelem,
  • 6:45 - 6:48
    amiben, ugyancsak hitetlenségről van szó,
  • 6:48 - 6:50
    a tény, hogy nem jó dolgokban hittek
  • 6:50 - 6:53
    sértőnek tűnt a keresztény világ számára.
  • 6:53 - 6:56
    Ez egy nagyon specifikus és sajátos történelem,
  • 6:56 - 6:58
    ami a kereszténységet illeti,
  • 6:58 - 7:01
    és nincs meg mindenhol minden
    olyan dolog,
  • 7:01 - 7:05
    ami valaha is fel volt téve
    egy ilyen listára.
  • 7:05 - 7:07
    Van egy másik fajta probléma, azt hiszem.
  • 7:07 - 7:08
    Egy nagyon egyedi dolog történt.
  • 7:08 - 7:10
    Igazából korábbra volt meghirdetve,
  • 7:10 - 7:11
    de egy nagyon egyedi dolog történt,
  • 7:11 - 7:13
    annak a kereszténységnek a történelmében,
  • 7:13 - 7:15
    amit magunk körül látunk
  • 7:15 - 7:17
    leginkább a mai Egyesült Államokban,
  • 7:17 - 7:20
    és ez a késői 19. században történt.
  • 7:20 - 7:22
    És ez a sajátos dolog, ami
  • 7:22 - 7:23
    a késői 19. században történt
  • 7:23 - 7:25
    egy, a tudomány és vallás közötti
  • 7:25 - 7:28
    megállapodás volt, ami felbomlott.
  • 7:28 - 7:33
    Az intellektuális hatalom szervezésének
  • 7:33 - 7:35
    új módja és a vallás között létezett ez.
  • 7:35 - 7:37
    Ha a 18. század elejére gondolnak,
  • 7:37 - 7:38
    és ha az intellektuális életre,
  • 7:38 - 7:41
    a késői 19. század előtt,
  • 7:41 - 7:44
    bármit tettek, bármin gondolkodtak,
  • 7:44 - 7:46
    lehetett az a fizikai világ,
  • 7:46 - 7:48
    az emberi világ,
  • 7:48 - 7:50
    az emberi világtól távoli
    természetes világ,
  • 7:50 - 7:52
    vagy az erkölcs,
    bármit tettek,
  • 7:52 - 7:54
    egy olyan háttér alapján ítéltek,
  • 7:54 - 7:56
    amely tele volt vallásos követelményekkel,
  • 7:56 - 7:58
    keresztény feltételezésekkel.
  • 7:58 - 7:59
    Nem lehetett úgy beszámolni
  • 7:59 - 8:01
    a természetes világról,
  • 8:01 - 8:04
    hogy ne mondjunk valamit, például,
  • 8:04 - 8:06
    a teremtéstörténettel való kapcsolatáról
  • 8:06 - 8:07
    Ábrahám hagyományában,
  • 8:07 - 8:10
    a teremtéstörténettel az első Tórából.
  • 8:10 - 8:14
    Minden ilyen keretbe volt helyezve.
  • 8:14 - 8:16
    De ez megváltozik a késői 19. században,
  • 8:16 - 8:18
    és először válik lehetségessé
    az emberek számára,
  • 8:18 - 8:21
    hogy komoly intellektuális
    karriert járjanak be
  • 8:21 - 8:23
    mint természettörténészek,
    mint Darwin.
  • 8:23 - 8:25
    Darwin aggódott amiatt a kapcsolat miatt,
  • 8:25 - 8:27
    ami az ő elméletei és a
    a vallás igazságai között volt,
  • 8:27 - 8:29
    de képes volt dolgozni,
    könyveket írni
  • 8:29 - 8:31
    erről a témáról anélkül,
  • 8:31 - 8:34
    hogy meg kellett volna határoznia
    a vallásos állításokkal
  • 8:34 - 8:35
    való kapcsolatokat,
    és ugyanígy
  • 8:35 - 8:38
    a geológusok is egyre
    több mindenről tudtak beszélni.
  • 8:38 - 8:40
    A korai 19. században, aki geológus volt,
  • 8:40 - 8:41
    és kijelentett valamit
    a Föld korával kapcsolatban,
  • 8:41 - 8:43
    igazságát bizonyítania is kellett,
  • 8:43 - 8:45
    vagy hogy miért helytálló vagy sem,
  • 8:45 - 8:46
    ha a Föld koráról beszélt,
  • 8:46 - 8:47
    a Teremtés történetébe helyezve.
  • 8:47 - 8:49
    A 19. század végére,
  • 8:49 - 8:50
    írhatott egy geológia tankönyvet,
  • 8:50 - 8:53
    amelyben érvekkel bizonyította
    a Föld korát.
  • 8:53 - 8:55
    Tehát nagy változás történt,
    ez a szétválás,
  • 8:55 - 8:58
    ez a szellemi munkamegosztás megtörténik,
    ahogy mondom,
  • 8:58 - 9:00
    és valahogy megszilárdul, szóval
  • 9:00 - 9:04
    a 19. század végére, Európában
  • 9:04 - 9:06
    egy valódi, szellemi munkamegosztás él,
  • 9:06 - 9:08
    és bármilyen fajta
    komoly dolog végezhető,
  • 9:08 - 9:11
    beleértve egyre inkább a filozófiát is
  • 9:11 - 9:14
    anélkül, hogy kényszerítve lenne
    bárki arra, hogy:
  • 9:14 - 9:17
    "Amit mondanom kell,
    annak összhangban kell lennie
  • 9:17 - 9:19
    azokkal a mély igazságokkal,
    amelyeket kaptam
  • 9:19 - 9:22
    vallásos hagyományainktól."
  • 9:22 - 9:24
    Nos, képzeljenek el valakit,
    aki abból a világból való,
  • 9:24 - 9:28
    abból a késői 19. századi világból,
  • 9:28 - 9:31
    és Ghánába jönne, az országba,
    amelyben én születtem,
  • 9:31 - 9:34
    abba a társadalomba,
    amelyben felnőttem, Asantéba,
  • 9:34 - 9:35
    ha ebbe a világba jönne,
  • 9:35 - 9:37
    a 20. századforduló idején
  • 9:37 - 9:39
    a lista alapjául szolgáló kérdéssel:
  • 9:39 - 9:43
    mijük van a kereszténység helyett?
  • 9:43 - 9:46
    Egy dolgot venne észre,
  • 9:46 - 9:48
    és amúgy, volt valaki,
    akivel igazából megtörtént ez.
  • 9:48 - 9:49
    Az ő neve Rattray kapitány volt,
  • 9:49 - 9:52
    mint a Brit kormány antropológusát
    küldték el,
  • 9:52 - 9:53
    és írt egy könyvet az Asante vallásról.
  • 9:53 - 9:56
    Ez egy lélekkorong.
  • 9:56 - 9:58
    Nagyon sok van belőle a British Múzeumban.
  • 9:58 - 10:00
    Mesélhetnék önöknek egy másik,
    érdekes történetet
  • 10:00 - 10:03
    arról, hogy hogy van az, hogy
    az a sok dolog
  • 10:03 - 10:05
    a népünkből
    a British Múzeumban kötött ki,
  • 10:05 - 10:07
    de nincs időnk erre.
  • 10:07 - 10:08
    Tehát ez a tárgy egy lélekkorong.
  • 10:08 - 10:10
    Mi az a lélekkorong?
  • 10:10 - 10:11
    Asante király lélektisztítói
  • 10:11 - 10:14
    a nyakuk körül hordták.
  • 10:14 - 10:18
    Mi volt a feladatuk?
    Az, hogy megtisztítsák a király lelkét.
  • 10:18 - 10:19
    Sok időbe telne
  • 10:19 - 10:22
    megmagyarázni, hogy lehet a lélek
    egy olyan fajta dolog
  • 10:22 - 10:23
    amit meg lehet tisztítani,
  • 10:23 - 10:26
    de Rattray tudta, hogy ez egy vallás,
  • 10:26 - 10:29
    mert lelkekről volt benne szó.
  • 10:29 - 10:31
    És hasonlóan,
  • 10:31 - 10:33
    sok más dolog volt még,
    sok más szokás.
  • 10:33 - 10:36
    Például, minden alkalommal, ha valaki
    ivott valamennyit,
  • 10:36 - 10:38
    egy kicsit kiöntöttek a földre belőle,
  • 10:38 - 10:39
    italáldozat néven, és így
  • 10:39 - 10:41
    adtak egy kicsit belőle az ősöknek.
  • 10:41 - 10:43
    Az apám is így tett. Minden alkalommal,
    amikor kinyitott egy üveg whiskyt,
  • 10:43 - 10:46
    amiről örvendek, hogy elmondhatom,
    elég gyakran megtett,
  • 10:46 - 10:49
    levette a kupakját és egy kicsit
    kiöntött a padlóra,
  • 10:49 - 10:50
    és beszélt is,
  • 10:50 - 10:54
    Akroma-Ampimhoz, a törzsünk alapítójához,
  • 10:54 - 10:55
    vagy Yao Antonyhoz, a dédnagybátyámhoz,
  • 10:55 - 10:57
    beszélt hozzájuk,
  • 10:57 - 10:59
    és felkínált ebből egy kicsikét.
  • 10:59 - 11:02
    És végül, voltak ott ezek a hatalmas,
    nyilvános szertartások.
  • 11:02 - 11:04
    Ez egy korai 19. századi rajz
  • 11:04 - 11:05
    egy másik brit katonai tiszt által
  • 11:05 - 11:07
    egy ilyen szertartásról,
  • 11:07 - 11:09
    ahol a király is szerepelt,
  • 11:09 - 11:11
    és a királynak az volt az egyik
  • 11:11 - 11:12
    legnagyobb szerepe,
  • 11:12 - 11:15
    egy háború megszervezésén
    és ilyen egyebeken kívül, hogy
  • 11:15 - 11:18
    gondoskodnia kellett az ősei sírköveiről,
  • 11:18 - 11:20
    és amikor a király meghalt,
    a zsámolyt,
  • 11:20 - 11:22
    amelyen ült, befeketítették,
  • 11:22 - 11:24
    és az ősi királyi templomba helyezték,
  • 11:24 - 11:27
    és 40 naponta
    Asante királya oda kellett menjen,
  • 11:27 - 11:28
    hogy lerója vallásos tiszteletét
  • 11:28 - 11:30
    az őseinek.
  • 11:30 - 11:31
    Ez nagyon nagy része az ő munkájának,
  • 11:31 - 11:33
    és az emberek úgy gondolták,
    hogyha ezt nem teszi meg
  • 11:33 - 11:35
    a dolgok felborulnak.
  • 11:35 - 11:37
    Tehát ő egy vallásos figura,
  • 11:37 - 11:39
    ahogy Rattray mondaná,
  • 11:39 - 11:41
    ugyanakkor politikai figura is.
  • 11:41 - 11:46
    Tehát mindez vallásosnak számított
    Rattraynek,
  • 11:46 - 11:48
    de szerintem ha belenéznek
  • 11:48 - 11:49
    ezeknek az embereknek az életébe,
  • 11:49 - 11:52
    rájönnek,hogy minden alkalommal,
    amikor csinálnak valamit,
  • 11:52 - 11:54
    tudatosan gondolnak az őseikre.
  • 11:54 - 11:56
    Minden reggel, az étkezésnél
  • 11:56 - 11:58
    kimehetnek a ház elejébe
  • 11:58 - 12:01
    és tehetnek egy felajánlást
    a fa istenségnek, Nyame Duának
  • 12:01 - 12:02
    a házukon kívül,
  • 12:02 - 12:03
    és beszélnek az istenekhez,
  • 12:03 - 12:04
    a magas vagy alacsony rangú
  • 12:04 - 12:06
    istenekhez és az ősökhöz, és így tovább.
  • 12:06 - 12:08
    Ez nem egy olyan világ,
  • 12:08 - 12:11
    amelyben a vallás és a
    tudomány elválasztódása
  • 12:11 - 12:12
    megtörtént.
  • 12:12 - 12:14
    A vallás az élet egyetlen más
  • 12:14 - 12:15
    területétől sincs elválasztva,
  • 12:15 - 12:17
    és különösképpen fontos,
  • 12:17 - 12:19
    hogy ebben a világban megértsük,
  • 12:19 - 12:20
    hogy ez egy olyan világ, ahol
    a munka,
  • 12:20 - 12:21
    amit a tudomány végez értünk
  • 12:21 - 12:24
    egy olyan dolognak az eredménye, amit
    Rattray vallásnak nevezne,
  • 12:24 - 12:26
    mert ha magyarázatot akarnak adni valamire,
  • 12:26 - 12:28
    ha meg akarják tudni, hogy
    miért volt rossz a termés,
  • 12:28 - 12:29
    vagy miért esik az eső,
  • 12:29 - 12:32
    vagy miért nem,
    amikor szükségük van esőre,
  • 12:32 - 12:34
    ha tudni akarják miért
  • 12:34 - 12:36
    halt meg a nagyapjuk,
  • 12:36 - 12:39
    ugyanazokhoz az entitásokhoz
    fognak fordulni,
  • 12:39 - 12:41
    ugyanahhoz a nyelvhez,
  • 12:41 - 12:43
    ugyanazokhoz az istenekhez
    fognak beszélni ezekről.
  • 12:43 - 12:45
    Ez a nagy elválasztódás, más szóval,
  • 12:45 - 12:47
    a vallás és tudomány között
    nem történt meg.
  • 12:47 - 12:52
    Ez csupán történelmi
    érdekesség lenne,
  • 12:52 - 12:55
    kivéve ha a világ nagy részén,
  • 12:55 - 12:58
    ez nem lenne még mindig igaz.
  • 12:58 - 13:00
    Lehetőségem volt részt venni egy esküvőn
  • 13:00 - 13:02
    a minap Észak-Namíbiában,
  • 13:02 - 13:04
    kb. 20 mérföldnyire
    délre az angolai határtól,
  • 13:04 - 13:06
    egy 200 fős faluban.
  • 13:06 - 13:07
    Ezek modern emberek voltak.
  • 13:07 - 13:09
    Velünk volt Oona Chaplin,
    akiről hallhattak
  • 13:09 - 13:11
    már néhányan önök közül,
  • 13:11 - 13:13
    és egy ember ebből a faluból
    odament hozzá,
  • 13:13 - 13:15
    mondván: "Láttam a Trónok Harcában."
  • 13:15 - 13:19
    Tehát ezek az emberek nem voltak
    elszigetelve a mi világunktól,
  • 13:19 - 13:21
    de mégis, számukra
  • 13:21 - 13:23
    az istenek és a lelkek
    még igencsak számítottak,
  • 13:23 - 13:25
    és amikor az ide-oda járó buszon voltunk
  • 13:25 - 13:27
    a szertartás különböző részein,
  • 13:27 - 13:29
    nemcsak a megszokott módon imádkoztak,
  • 13:29 - 13:31
    hanem a biztonságos utazásért is,
  • 13:31 - 13:32
    úgy is gondolták azt,
  • 13:32 - 13:35
    és amikor azt mondták nekem, hogy az anyám,
  • 13:35 - 13:37
    a vőlegény nagymamája,
  • 13:37 - 13:39
    együtt volt velünk,
    azt nem átvitt értelemben értették.
  • 13:39 - 13:42
    Úgy értették, hogy annak ellenére
    hogy halott,
  • 13:42 - 13:45
    még mindig ott van köztünk.
  • 13:45 - 13:47
    Tehát a világ nagy részében
  • 13:47 - 13:49
    a vallás és a tudomány közötti
    elválasztódás
  • 13:49 - 13:51
    nem történt meg a világ sok részén,
  • 13:51 - 13:55
    és szerintem, ezek nem...
  • 13:55 - 13:59
    Ez a pasi a Chase-nek
    és a Világbanknak dolgozott.
  • 13:59 - 14:02
    Ezek a világ polgárai, az önök társai,
  • 14:02 - 14:04
    de olyan helyről jöttek, ahol
  • 14:04 - 14:06
    a vallás teljesen más szerepet tölt be.
  • 14:06 - 14:08
    Azt szeretném, hogy ha legközelebb
    valaki
  • 14:08 - 14:10
    tág általánosításban
    akar beszélni a vallásról
  • 14:10 - 14:13
    gondoljanak arra, lehet,
    hogy nem létezik olyan,
  • 14:13 - 14:16
    hogy vallás, egy olyan dolog mint a vallás,
  • 14:16 - 14:18
    és ezért amit ők mondanának
  • 14:18 - 14:20
    valószínűleg nem is lehet igaz.
  • 14:20 - 14:24
    (Taps)
Title:
A vallás jó vagy rossz? (Ez egy beugratós kérdés)
Speaker:
Kwame Anthony Appiah
Description:

Rengeteg jó és rossz dolgot tettek a vallás nevében. De hogy pontosan mi a vallás; jó-e vagy rossz önmagában véve? Kwame Anthony Appiah filozófus egy tág körű, meglepő rálátást biztosít a témára.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
14:40

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions