Ancient Egypt | Early Civilizations | World History | Khan Academy

Ebben a videóban fogjuk

áttekinteni az ókori Egyiptomot,

amely földrajzilag meglehetősen jól lefedi

a modern egyiptomi államot Észak-Afrikában.

Központi szerepe volt mind az ókori Egyiptomban,

mind a mai Egyiptomban a Nílus folyónak,

amit itt láthattok kék színben.

A Nílus a világ egyik nagy folyója.

Az Amazonasszal versenyez a leghosszabb folyó címéért.

Forrásai, a Nílus mellékfolyói

még a képtől délre erednek.

A víz észak felé folyik,

deltája végül eléri a Földközi-tengert.

A deltát, ahol egy folyó a tengerbe ömlik,

azért nevezik deltának, mert ahogy látjátok, ezek a folyók

– ahogy a műhold képekről is látható –

kezdenek elágazni,

és így keletkezik ez a felfordított háromszög alakú terület,

ami kicsit olyan,

mint egy fejre állított görög delta betű.

Úgyhogy ezért hívják így a folyó torkolatát.

Ez éppenséggel fejen áll.

Ha ellenkező irányba folyna,

akkor a deltának a helyes oldala lenne felül.

A Nílus tehát Közép-Afrika keleti részéből folyik a Földközi-tengerbe.

És mivel északi irányba folyik,

a folyó déli szakasza a felső folyás,

amit Felső-Nílusnak hívnak.

Tehát felső.

A Felső-Nílus az Alsó-Nílustól délre található.

Az Alsó-Nílustól.

Ismétlem: azért, mert a Felső-Nílus a felső folyás,

és mert magaslatról folyik lefelé

alacsonyabban fekvő területre.

Dél felé tehát egyre magasabb és magasabb hegyekbe jutunk.

A folyó pedig azért annyira fontos, mert

– ahogy többször is láttuk –

a folyók az édesvíz forrásai.

Amikor kiáradnak, termékennyé teszik a környező földeket,

hasznosak a mezőgazdaság számára.

A Nílus völgye volt az egyik első olyan hely,

ahol a megjelent a mezőgazdaság

az újkőkorban.

Úgy gondoljuk, az emberi települések

a Nílus völgyében megjelentek

már i.e. 6000-ben, azaz 8000 évvel ezelőtt,

sőt lehet, hogy még régebben.

A mezőgazdaság kialakulása

lehetővé tette a nagyobb népsűrűséget,

lehetővé tette a munkaerő nagyobb specializációját

és fejlettebb társadalmak létrejöttét.

Nem véletlen, hogy

az első nagy civilizációk egyike itt alakult ki.

A Nílus és Egyiptom története

egyébként szorosan összefügg.

Bár a régió nagy részét Egyiptomnak tekintik,

a lakosság többsége a mai napig

a folyó mentén, a termékeny talaj közelében él,

ahol létezik mezőgazdaság.

Ez annyira fontos volt az ókori egyiptomiak számára,

hogy egész naptáruk, évszakjaik

a Nílus viselkedésén alapultak.

Az egyik évszakuk az áradás volt,

amikor a folyó kiáradt, ami termékennyé tette a talajt.

Volt a növekedési évszak,

ami a termés növekedésére utal,

és volt az aratás évszaka.

Ebben a völgyben évezredek óta élnek emberek,

de amikor az ókori Egyiptomról beszélünk,

valójában arról a civilizációról beszélünk,

amely i.e. 3100, 3150 körül kezdődött.

Az idővonalon itt látható.

Tehát itt tartunk az idővonalunkon.

Azért tekintjük ezt

az ősi egyiptomi civilizáció kezdetének,

mert úgy véljük,

ekkor egyesült először Felső- és Alsó-Egyiptom

a különböző neveken, időnként Narmerként vagy Menesként ismert király alatt.

Valószínűleg rosszul ejtem a dolgokat

időnként és valószínűleg most is.

Ő volt tehát az a király, aki birodalommá egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot.

Látni fogjuk, hogy ez a birodalom

évezredekig fennállt.

Minden egyes szakasz száz évet jelöl.

Hatalmas időszakról beszélünk majd,

de az ősi egyiptomi civilizáció felosztható nagyjából

három birodalomra.

Az Óbirodalom körülbelül az i.e. 27. századtól tartott

körülbelül egészen az i.e. 22. századig.

Aztán itt van a Középbirodalom és az Újbirodalom.

És ez itt átível

több évezrednyi történelmet.

Időközben voltak átmeneti korszakok,

amikor a királyság vagy birodalom

kevésbé volt egységes.

Némelyik átmeneti korszakban

idegen uralom volt.

De érzékeltessünk néhány eseményt

az évezredek során!

(És magamban kacagok,

mert nem könnyű 2- 3000 évet áttekinteni

mindössze néhány perc alatt.)

De ez érzékeltetni fogja, hogy

milyen volt az ókori egyiptomi civilizáció.

A királyokat fáraónak hívták,

de látni fogjuk, hogy a fáraó kifejezést nemigen használták

az Újbirodalom előtt.

De a királyokat fáraóként fogom említeni

ebben a videóban,

ami egyszerűen azt jelenti, hogy ők az egyiptomi királyok.

Az Óbirodalom manapság valószínűleg leginkább arról ismert

a köztudatban, amivel leginkább összekötjük

az ókori Egyiptomot: a piramisokról.

Itt vannak a piramisok,

ott van a gízai Nagy Piramis

a mai Kairó közelében.

Ez pedig a Szfinx. Mindezeket az Óbirodalom idején,

Menkauré és Kheopsz fáraók alatt építették ide

az i.e. 26. században.

Még most is próbáljuk jobban megérteni,

hogyan sikerült ez.

Nem gondoljuk, hogy

rabszolgamunkával épültek.

Inkább akkor épültek,

amikor a mezőgazdaságban nem volt munka, ez a parasztok egyfajta adója volt.

Jó, befejeztétek a vetést vagy az aratást?

Na, akkor most van időtök

– és ez mutatja a mezőgazdaság jelentőségét, hogy úgymond szabadidőt adott az embereknek –,

gyerünk, segítsetek a fáraóknak megépíteni ezeket a hatalmas sírokat!

Az általam látott különböző becslések szerint

tíz és százezer közötti létszámú ember több évtizedes munkája kellett egy-egy piramis megépítéséhez.

És még ma is

– több, mint 4500 évvel ezelőtt épültek –

az emberiség által valaha létrehozott legnagyszerűbb dolgok közé tartoznak.

Az ókori egyiptomiakról vagy az ókori Egyiptomról azért tudunk olyan sokat,

mert meg tudtuk fejteni az írásukat.

Szimbólumokat, képírást használtak,

hieroglifákat, biztosan hallottátok már ezt a szót.

És egy darabig egyáltalán nem értettük, mit jelentenek.

Láttuk ezeket a titkos jeleket a sírokban,

és sejtettük, hogy ezek a sírok

és különösen a piramisok

a nagy uralkodók számára készültek.

Tudtuk, hogy voltak társadalmi rétegek,

hogy a nemeseknek jobb sírjai voltak, mint a többieknek,

de igazán nem értettük, hogy mi minden történt,

amíg fel nem fedeztük ezt, a rosette-i követ.

A felfedezés 1799-ben történt.

Annak oka, hogy ez miért olyan értékes

az, hogy ugyanaz a szöveg szerepel rajta

három különböző nyelven.

Az egyik az ókori egyiptomiak hieroglifikus írása,

van rajta egy Egyiptomban később használt írás,

amit démotikus egyiptominak neveznek, és ami a legfontosabb,

görögül is leírták.

Így aztán a történészek azt mondhatták,

jó, elkezdhetjük megfejteni ezeknek a szimbólumoknak a jelentését,

mert van fordításuk.

És ezért ez az egyik első civilizáció,

ahol sikerült összeraknunk a képet.

A hieroglifák az írás egyik első formája.

De folytassuk utazásunkat

az ősi egyiptomi civilizáció több ezer évén keresztül!

Az Óbirodalom és a Középbirodalom között

volt az első átmeneti korszak,

azután jött a Középbirodalom,

majd a hükszoszok,

egy sémi nép.

A sémi a nyelvükre vonatkozik,

amely ugyanabba a sémi nyelvcsaládba tartozik, mint az arab

vagy a héber vagy az arámi.

Azután jött az Újbirodalom.

És az Újbirodalmat tekintjük az ókori Egyiptom csúcspontjának.

Tetőpontra ért a technológiájuk,

tetőpontra ért a katonai képességük.

Számos fáraót érdemes megemlíteni az Újbirodalomban.

Az első, aki Amenhotepként született,

vagy eredetileg IV. Amenhotepnek ismerték,

de azután Ehnatonnak nevezte magát.

Ehnaton jelentése "Aki hasznos Atonnak".

Aton egy jelentős egyiptomi isten volt.

Azért változtatta meg a nevét, mert azt mondta,

hogy nekünk, egyiptomiaknak

rengeteg istenünk van.

Itt látható közülük néhány.

Ez Ozirisz isten, akit gyakran a másvilághoz kapcsolnak

vagy az átmenethez, az újjászületéshez, a feltámadáshoz.

Ez itt Ámon isten, első neve, Amenhotep

azt jelenti: „Ámon elégedett”.

Őt valamelyest Zeusz megfelelőjének tartják.

Itt van Hórusz isten,

ismét egy nagyon fontos isten

Egyiptom különböző korszakaiban.

Ami azonban érdekes IV. Amenhoteppel

vagy Ehnatonnal kapcsolatban –használhatod bármelyik nevet –,

az, hogy úgy döntött, nekem nem tetszik ez a pantheon,

ez a mi többistenhitünk,

én egy istent akarok imádni,

És az isten, akit úgy dönt, hogy imádni fog,

az, akit napistennek tekinthetünk

vagy a napkorongnak. Ennek ábrázolása

ilyesmi, és Atonnak nevezik,

úgyhogy Ehnatonra változtatja a nevét.

És megpróbál megszabadulni

a többi istentől vagy legalábbis kisebbíteni jelentőségüket.

És ez azért fontos,

mert ezt tekintjük talán

az egyistenhit egyik első kísérletének,

legalábbis ebben az ókori egyiptomi civilizációban.

Arról is ismert, hogy nagy hatalmat adott feleségének,

Noferteti királynénak,

aki egyesek szerint a második volt a rangsorban,

sőt társuralkodó volt mellette.

Azért is híres volt, mert halála után

fia, Tut király vagy Tutankhamon kerül hatalomra.

És Tut király – ahogy sokszor említik,

habár a neve Tuthankamon – azért ismert,

mert viszonylag jó állapotban találták meg a sírját,

úgyhogy megragadta az emberek képzeletét.

Gyermekfáraóként ismert.

Nagyon fiatalon kerül hatalomra,

18 évesen hal meg, így érdekes a története.

Az összes fáraó közül a legkimagaslóbb

az egész egyiptomi történelem során,

szintén az Újbirodalomban, kicsivel Tutankhamon után,

II. Ramszesz.

II. Ramszesz, aki az i.e. 13. században tűnik fel

és az i.e. 13. század nagy részében uralkodik,

valóban Egyiptom, az ókori Egyiptom csúcspontját jelenti

katonai hatalomként.

Híres a kádesi ütközetről.

Ez volt az első olyan ütközet, amelynél ismerjük

a taktikát és a csatarendet.

A szintén jelentős Hettita Birodalommal harcolt i.e. 1274-ben.

Ez egy jóval később készült kép

a kádesi ütközetről.

Az ütközet mai tudásunk szerint patthelyzet lehetett.

II. Ramszesz nem tudta elfoglalni Kádest,

de sokat megtudtunk tőle a katonai taktikákról,

az akkori stratégiáról és csatarendről.

A történészek ma úgy vélik, hogy ez lehetett

talán minden idők legnagyobb harci szekér csatája.

Ez tehát fontos történés volt.

Az Újbirodalom azután összeomlik,

ahogy a második évezred végéhez érünk.

Majd a következő néhány száz év során

– nagyon hosszú időszakról beszélünk –

szétesik, több uralkodó is van,

a kusiták uralkodnak a Felső-Nílus mentén.

A núbiaiak ezen a területen voltak.

Rövid ideig uralkodtak.

Az asszírok – ez egy mezopotámiai civilizáció –

uralkodtak egy rövid korszakon át.

Azután, és erről részletesen beszélünk

más videókban, jött a perzsa hódítás.

Kambüszész, Nagy Kürosz fia

uralma alá tudja hajtani, le tudja győzni Egyiptomot,

és Egyiptom az Akhaimenida Birodalom része lesz egy időre,

Nagy Sándor hódításáig.

Miután Nagy Sándor meghal,

egyik tábornoka és annak dinasztiája veszi át a hatalmat

a ptolemaioszi Egyiptomban. Ekkor idegenek uralkodnak,

már egy ideje idegenek uralkodnak,

most a görögök.

A híres Kleopátra,

akit egyiptomi fáraónak tekintünk,

származását tekintve görög.

Ő az, aki mondhatni elcsábította

Julius Caesart és Marcus Antoniust.

Kleopátra halála után Egyiptom egyre inkább

a Római Birodalom része lesz.

Mint látjátok, áttekintettük ezt a rendkívül hosszú

történelmi időszakot,

az egész történelem egyik legjelentősebb civilizációját.

A civilizációkról és uralkodókról szóló egyik leghíresebb vers

II. Ramszeszről szól, ez az Ozymandiás,

ami II. Ramszesz görög neve volt.

Itt van az ókori világ néhány nagyszerű városa,

Théba, ami a főváros volt

az Újbirodalom és a Középbirodalom egyes korszakaiban.

Itt van Memphis, az egyik város,

amit egyesek szerint Menes alapított,

és ami az Óbirodalom fővárosa volt.

Mindez az ókori Egyiptomban történt.